Esztergom és Vidéke, 1889

1889-12-25 / 103.szám

Az „Esztergom és Vidéke" karácsonyi melléklete. Esztergom, 1889. deezember 25 K A R A C S ö N1. UÁBIA-DAL, \ HA ANNYI SZÉPET MONDHATNÉK TE RÓLAD, A MENNYI CSILLAG REZG AZ ÉJSZAKÁN, MÉG SEM MONDHATNÁM el A NAGYVILÁGNAK, HOGY MILYEN SZÉP VAGY ÉDES SZŰZ ANYÁM! HA ANNYI SOK JÓT MONDHATNÉK TE RÓLAD, A MENNYI HARMAT HULL EGY ÉJSZAKÁN, MÉGSEM MONDHATNÁM EL A NAGY VILÁGNAK, HOGY MILYEN JÓ VAGY édes szűz ANYÁM! HA ANNYIT TUDNÉK MONDANI TE RÓLAD, A HÁNY FÉNY REZG A NAP SUGÁRZATÁN, "MÉG SEM MONDHATNÁM EL A NAGY VILÁGNAK, HOGY MILY DICSŐ VAGY ÉDES SZŰZ ANYÁM! TÉGED LEÍRNI, NINCS SZÓ, NINCS HASONLAT, EMBERNEK AJKA ERRE KÉPTELEN, ERÉNYEID ÉKIFC ISTEN IS CSODÁLTA S EMBERRÉ ION, HOGY GYERMEKED LEGYEN! KALOCSÁT ALÁN. A karácsony, Esztergom, decz. 24. A családi boldogság fénye világítja meg ma á világol. A szeretet és gyöngédség érzelmei olvadnak össze,a vallás érzelmeivel s meuyországi Örömöket teremtenek a gyerekvilágnak, a mely a legnagyobb örömök átérzésére még a legméltóbb, mert a legártatlanabb. ;

' A karácsonyi ünnepek varázsa a családi boldogság legszentebb gyönyöre. Melegebben dobog az apa szive, örömében repes az anyai sziv s elfogódik és ujjong egyszerre a gyermeki 'sziv. A szivek ünnepe ez. Csupa érzés, .csupa melegség, csupa költészet. Mig odakint • r i d eg • a világ s érzéstelen a te r m ész e t, addig a karácsonyfa ragyogása s a gyermegvilág öröme a leggyönyörűbb mesék megvalósulása. Vétkezik az, a ki csak egy sugarat is elvesz a jó szivek öröméből, s aki csak egy édes gondolatot is megirigyel a családi kör boldogságától. De nemesszivüsóget gyakorol, a ki hozzájárul a karácsonyfa örömének fokozásához, aki örömet visz oda, ahol a nyomor megtagadja azt, a ki felöltözteti a szegényt s aranyos karácsonyfát gyújt a sötét nélkülözések hajlékában. Édesítse meg mindenki a karácsonyi ünnepeket jószívűséggel, szeretettel. Ez a szeretet igazi ünnepe. Ez a családi gyönyörök koronája. Ez a vallás valódi varázsa. Ez a szivek feledhetetlen üdvössége. Aldassók a jóságos sziv. Dicsértessék a karácsony boldogsága. Es dicsőitessék Az, a ki születésével már évezredek óra ezen a napon az egész világot mennyei gyönyörökkel áldja meg! A viszontlátás. (Karácsonyi elbeszélés.) — Nem szabad többet sírnod, gyermekem. Szemeid már egészen vörösek... Jer, menjünk már. — Mindjárt megyek, édgs anyám, csak még AdrientŐl búcsúzom el. Öl. hagytam legutoljára, a kitől legnehezebb az elválás. • - No, képzelem, hogy most fogsz még igazán sírni. De hisz Adrién megláthat ezentúl is. - Oh, alig hiszem anyám. Mi talán örökre elválunk egymástól. 0 egy elszegényedett, régi nemesi család árvája, a kit a könyörülot neveltetett ez intézetben. Kilépve innen, utunk ketté ágazik, ő szegény a nyomor útjára lép, még én a jólét utján fogok haladni, S tudod anyám, hogy e két ut nagyon ritkán vezet össze ... De bármi történjék is, ón nem fogom őt elfeledni soha, mert ö nyolcz éven át az én legdrágább, legnemesebb barátnőm volt ez intézetben. — Szeretem Ilmám, hogy igy beszélsz és ón is ígérem, hogy szegény barátnődért mindent megteszek, majd segélyezzük őt. — Te nem tehetsz érte édes anyám semmit. Adrién büszke lélek, tőlünk nem fogadna el semmit. Azt mondja, hogy majd megkeresi kenyerét. — Sajnálom, hogy nem tehetek érto semmit. Menj tehát és búcsúzz el tőle. De igen kérlek, ne sírj többet. A mint Ilma feltalálta Adrient, el lett feledve az anyai intelem. Á két jó barátnő zokogva borult egymás keblére. — Tehát el kell válnunk, drága Adrián nem. Azt hiszem megszakad a szivem, ha rágondolok, hogy mi talán soha sem látjuk többé egymást. — Eu ís igy érzek, Ilmám! Hisz to voltál az ón védangyalom, hosszn éveken át. Te soha sem éreztetted velem, mint a többiek, hogy könyörületből vagyok ez intézetben. Te ugy bántál velem, mint a legjobb testve Áldjon is meg érto a jó Isten! -— Téged is Adriennem ! Léf igen-igen boldog s bármikor, bár mi) körülmények közt én mindig .a te szt rető Ilmád leszek. Most pedig fogad emlékül e szent keresztet. Drága emlé volt ez nekem. Nagyanyámtól kaptán ígérd meg, hogy nem fogsz megváln tőle soha! ígérem, hogy szent lesz előttem! e emlék örökre. De mit adjak én neked egyetlen barátnőm, ón, a ki oly szegén vagyok! De várj csak, nekem is vat egy drága emlékem, ezt adom neked Adrién leoldta a nyakán levő féket zsinórt s a rajta függő kis Mária-érme át nynjtá Ilmának. — Ez a legkedvesebb, a mivel birok A jó Er nesz ti ii ; nővértől kaptam eg szent kép kíséretében. A képet meg ttírfcom magamnak, az érmet fogadd e tőlem örök emlékül, i — Köszönöm Adriennem! ígérem hogy ez; lesz a legdrágább kincsen: mindig. - ; ' Még egyszer zokogva borult egyihá keblére a két jó barátnő s aztán elváltak, hogy mindegyik azon az ufo: haladjon, a melyet a sors számukra ki jelölt . . . Hideg, zimankós karácsonyest volt Legtöbb háznál a karácsonyfa diszité sével voltak elfoglalva. A boldog anyák örömfelt arczcza rakosgatták kicsinyeik játékszereit i karácsonyfára. A karácsony az édes anyák legnagyobi ":• TARCJEJu - Kéri Klára szép haji fái »ÉN SZÉP SZERETŐM, HA IGAZÁN SZERETNÉL, VÁRAKOZNÁL RÁM AZ ÖREG FAKERESZTNÉL ; ESKÜDNÉL AZ ANYÁD ÖRÖK NYUGALMÁRA: SZIVED LESZ AZ ÉJJEL HŰ SZIVEM TANYÁJA,*. «É,N ÉDES SZERETŐM, IGAZÁN SZERETLEK," VALLOM a„ SZIVEMET IGAZÁN TIEDNEK; ESKÜSZÖM AZ ANYÁM ÖRÖK NYUGALMÁRA: A VÉN FAKERESZTNÉL LESZEK ÉJFÉLTÁJRA*. GYÓCSI PÁL LEFEKSZIK FELESÉGE MELLÉ, De a FÉL VILÁGÉRT, HEJ, MEG NEM ÖLELNÉ;; ELALVÁSÁT LESI, CSAK ALIG HOGY VÁRJA . . '-. A VÉN FALCERESZTHEZ OSON ÉJFÉLTÁJRA. MEGMOZDUL a KÉVE, BÚZAKALÁSZ ZIZZEN, — SZERETŐ SZIV TITKÁT ÓVJA MEG AZ ISTEN! OYÓOSI PÁLNÉ ÉBRED; NEM IS ALUDT TALÁN, De ASSZONYI CSELLEL KIFOGOTT AZ URÁN. AZ IRIGY HOLLÓNÉ, — MEG A TÖBBI SORBAN, KOTORNAK IS MÁR A NYÜZSGŐ HANGYABOLYBAN: HŰTLEN GYÓESI PÁLNAK SZILAJ FELESÉGE KÉT REMEGŐ KEZÉT EMELI AZ ÉGRE. ICSAK UGY ÜDVÖZÜLJEK, UGY NE ÉRJEN ÁTOK, Á HOGY ÉN MAGAMNAK IGAZSÁGOT LÁTOK, AHOGY ÉN — SZERELMEM MÉZLOPÓI! — RÁTOK HARAGOM MÉHÉBÜL FULÁNKOT BOCSÁTOK,« HARMATOS ÉJFÉKOR HARMATOS A KÉVE, VISSZHANGZIK AZ ERDŐ PITYPALATTY FÜTTYÉRE: RESZKET A KALÁSZ, MERT HŰVÖS SZELLŐ LENDÜL, RESZKET KÉRI KLÁRA FORRÓ SZERELEMTŐL. KÉT ÖLELŐ KARJÁT ÖLELÉSRE TÁRJA, ÉDES CSÓKRA CSATTAN PICZI PIROS SZÁJA ; HEJH, DE KINOS KÖNYTÜL ÁZIK AZ OREZÁJA, SZIVÉBE NYILALLIK CSÓK, ÖLELÉS —• FÁJVA. HIÁBA,, HIÁBA CSILLOG A GYŰRŰJE, PATYOLAT INGVÁLLA .ÖSSZE VAN MÁR GYŰRVE; KEBLÉN A FEKETE FÜRTÖK UGY LEBEGNEK, MINTHA FEHÉR HATTYÚN, ÚSZIK ÁRNYAS! FELLEG. HAJADONOK ÉKE, SZÜZEK KORONÁJA, RAGYOGÓ SELYEM HAJ, HA MEG LETT GYALÁZVA, KLÁRA FEJÉN TÖBBÉ AZ EGEK SE VÉDIK: ;

GYÓCSI PÁLNÉ TITKON LEVÁGJA TÖVÉIG. HARMATOS ÉJFÉLKOR HARMATOS BÚZÁRA, MINT HERVADT LILIOM, ROSKAD A SZÉP KLÁRA: ARATÓ LEÁNYOK, ARATÓ LEGÉNYEK, ELFORDULNAK TŐLE, SOHA RÁ SE NÉZNEK. EGYEDÜL ESAK ESZTER, KLÁRA HUGOCSKÁJA, GONDOL SZERETETRE, GONDOL IMÁDSÁGRA; ÉBRESZTGETI NÉNJÉT, GYÓGYITJA BAJÁT. — S SZŰZ KEBLÉBE REJTI KLÁRA SELYEM HAJÁT. HAZA MENNEK AZTÁN. CSILLAGOS AZ ÉGBOLT, A MEZŐ, AZ ERDŐ ILLATOSABB RÉG VOLT; DE KLÁRÁNAK SÖTÉT MÁR AZ EGÉSZ VILÁG, KLÁRA SZIVÉNEK MÁR SOHSE NYILIK VIRÁG. KOSZORÚS MENYASSZONY, HA IESZ IS BELŐLE OH, HA VALAHA MÉG NYOSZOLYÁRA DŐL LE: A HIDEG HALÁL LESZ AZ Ő VŐLEGÉNYE, A HIDEG KOPORSÓ VÁRJA ŐT UÁSZÉJRE. GAZDAG SELYEM LMJÁT ELŐVESZI ESZTER, FELCSÓKOLJA RÁHULLT KÉNYEIT MÉG EGYSZER, ES AZUTÁN AZT A MEGGYALÁZOTT HAJAT KEBLÉN MELENGETVE, A VÁROSBA SZALAD. BEKOPOG SZERÉNYEN, SZÉGYENPIRHAN ÉGVE. »KLÁRA SZÉPBAJÁÉRT GYÓGYSZERT KAPHATNÉK-E?« » KLÁRA SZÉP HAJÁÉRT AZ ÁRA KITELNÉK, DE CSAK ÜGY, HA HOZZÁ A TIÉDET TENNÉD.*' INGADOZIK ESZTER ERRE AZ EGY SZÓRA; 'OH, AZ EGÉSZ FALU SZÉGYENÉRE RÓJA! MERT KI HAJÁT VESZTI, SZŰZI HIRÉT. VESZTI; DE CSAK EGYET SÓHAJT, AZUTÁN — LEMETSZI. FALU VÉGÉN HANGZIK A LÁNYOK NÓTÁJA: SAMOTTAN A KÉRI KLÁIA HUGOCSKÁJA; BOGYÓ IMRE, HALLOD, TE VAGY A RÓZSÁJA, KÉRDEZD MEG, HOVÁ LETT SZŰZI KORONÁJA ?« ESZTER HALOVÁNYAN SUHAN A KIS HÁZBA, SZIVE MEGEDZŐDIK A LEGNAGYOBB GYÁSZRA; NÉMÁN OMLIK KLÁRA HIDEG TETEMÉRE . . . KÖNYÖRÜLŐ ISTEN, NÉZZ LE KESERVÉRE ! RUDNYÁNSZKY GYULA, ,. • -Boldog karácsonyest.. (Karácsonyi rajz.) KARÁCSONY ESTÉJE VAN. NAGY PELYHEKBEN SŰRŰN ESIK a HÓ. ÓRIÁSI LEPELKÉNT BORÍTJA BE A SZUNNYADÓ ANYAFÖLDET S A LAJTA LÉVŐ TÁRGYAKAT. A CSENDES HAVAZÁS MIATT BÁTORTALANUL ERESZTI SUGARAIT AZ ÉJ FÉNY KORONGJA, MELY EGY TÖMÖR NAGY D BETŰT MUTAT, TEHÁT NÖVEKEDŐBEN VAN. A KIS VÁROS — TÖRTÉNETÜNK SZÍNHELYÉNEK — UTEZÁI CSAKNEM TELJESEN NÉPTELENEK, KIHALTAK. MÉLA CSENDJÉT CSUK NÉHA EGJ-EGJ PÁSZTORKÜRT SZOKÁSOS KARÁCSONYESTI örömHANGJAI, ROZSDÁS, PUSKÁK ÉS PISZTOLYOK ÜDVLÖVÉSEI s AZ EZEKRE FELELŐ egy-egy KAPUN KIVÜL REKEDTCERBERUS VONITÁSAI SZAKITJAK MEG. MAJD ÓCSKA KÉZILÁMPA FÉNYE TŐR UTAT A SŰRŰSÉGEN S MUTAT UTAT FEHÉRBE ÖLTÖZÖTT ARANYSŰVEGES .ANGYALOKNAK ÉS BUNDÁVAL ÉLLÁTOTT, CSÖRGOSBOLÖS, PÁSZTOROKNAK,.

; KIK, NÉHÁNY PAJTÁSUK TÁRSASÁGÁBAN . BETLEH.E,MET CZIPELNEK, MELYBEN AZ ALAKOK MÉG MOZOGNAK IS, S MELY ÁLDÁSÁT A KÉMÉNYEK KOLBÁSZAI- ÉS SONKÁIG IS KITERJESZTI. • ., A HÁZAKBAN MINDENÜTT ÖRÖM ÜTÉ FEL EZ ESTE. TANYÁJÁT, KÜLÖNÖSEN , A GYERMEKVILÁG KÖRÉBEN. VÉGTELEN BOLDOGSÁG SUGÁRZIK INIUDEN EGYES APRÓSÁG ARCZÁN,. S A',SOK égé GYERTYÁCSKÁVAL, ARANYOS DIÓVAL, VÁLTOZATOS CSECSE-BECSÉVEL ELLÁTOTT KARÁCSONYFÁJÁT NEM ADNÁ A VILÁG LEGSZEBB GYÉMÁNTJÁÉRT, AZ INDIAI NIZAMÉRT SEM. AZ ÁLTALÁNOS ÖRÖM OSZTÁLY RÉSZESE AZONBAN NEMESÜK A GYERMEKVILÁG, HANEM A FELNŐTTVILÁG IS. TITKOS S BOLDOGÍTÓ ÉRZÉS TÖLTI EL A VILÁG MEGVÁLTÓJÁNAK SZÜIETÉSESTÉJÉN MINDEN EMBER KEDVÉT. ÖRÜLÜNK, AZ ÁRTATLANOK ÖRÖMÉNEK, ÖRÜLÜNK AKARATLANUL IS MAGÁNAK A MEGTESTESÜLT ÁRTATLANSÁG ELJÖVETELÉNEK, ELMERENGÜNK BOLDOGAN EGYKORI GYERMEKSÉGÜNK KEDVES EMLÉKEIN, ÖRÜLÜNK A RÉGMÚLTON A JELENNEK. • »GLÓRIA IN EXCELSIS DEO, ET IN FCERRA PAX HOMINIBUS BONAE VOLUNTATIS!« *'-.''NÉZZÜNK BE E SZENT ESJÉNEGY CSINOS KIS HÁZACSKA JÓL BERENDEZETT'UREZAI SZOBÁJÁBA. A SZOBA KÖZÉPÉIR TÉR-ITETT ASZTA!,; M^LLETJA