Esztergom és Vidéke, 1889
1889-02-02 / 10.szám
őr-ált ökleudezóse ez inkább, de nem magyar táncz . . . És ezt az Ízléstelen, szemérmet sértő, durva, kényelmetlen ficzánkolást a fővárosi bálok tánczrendjei «csárdás»-nak nevezik! Igen, a jogász úrfiak, az atléták, a regatlisták és a főváros minden rendű és rangú fiataljai fennen dicsekszenek vele, hogy ők «cs;írdás»-t tánczolnak. Es aztán szétmennek az egész országba és hintik az ízléstelenség, a formátlan, illemsértő torz-ficzkáudozás konkolyát a vidéken ... A legújabb budapesti divat! Ez a jelszó. És mit tegyenek a jó vidékiek ? Mit? Hát vigyék el a fővárosi* gaval I ér csárda s-tá II czolókat va I a m ely i k rozzant falusi csárdába, a hol parasztlegények tánczolnak parasztlányokkal. Vájjon orditanak-e azok is? Vájjon összebujnak-e mint a megriasztott nyáj? És rugdalóznak, hányi-veti kelletleukedéssel illegetik-e magukat azok is? Nem, nem! a világért sem! Azok a kérges tenyerű párok szépen, illedelmesen, méltósággal járják az igazi csárdást, a legköltőibb tánezot a világon! És ha a fővárosi uracsok megszégyenítve mégis azt akarják bizonyítgatni, hogy az a valódi csárdás, a mit ők tánczolnak: nevessék, gúnyolják ki őket és az égre kérem! ne utánozzák azt a borzasztó kalamajkát, melyet itt Budapesten világ csúfjára s a magyar táncz szégyenére csárdásnak neveznek. Innen-onnan tíz esztendeje uralkodik ez a szörnyű divat. De én hiszem, hogy elébb-utóbb csak elfújja a szél s ha a mai léha fiatalság helyét magyarabb és jobb izlésü nemzedék foglalja el; a magyar csárdás is újra megkapja nemzeti trónját a tánczok között. OLVASO-ASZTAL (E rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóhivatalában rendelhetők meg.) — Vas Gr e r e b e n összes munkáiból Mehuer Vilmos kiadásában megjelentek az 53—58 füzetek, melyek G-yulai László rajzaival a Tekintetes uraiat közlik. A becses vállalat egyegy füzete, igen diszes kiállításban 25 kr. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és Társa kiadásában megjelentek: Még egy italt belőle! Rosenzweig Ármin dala, ára 80 kr. — Jolán-csárdás Balázs Kálmántól, ára 60 kr. — Hópehely polka Hoffer Károlytól, ára 60 kr. — Az Olvasókör rendes folyamának 23-ik füzete az Ördög és angyal czimü történeti regényt, a rendk. folyam 14-ik füzete pedig a Remete király czimű történeti regényt folytatja. Az elterjedt regény vállalat mindkét folyama negyedévre csak három forint. Szerkeszti Fülöp György, Bpesfc, Üllei-ut 21. sz. a. HÍREK. — A trónörökös öngyilkossága. Majd olyan megdöbbentő, mint a váratlanul érkezett halálhír az a hivatalos adat, melyet a Budapesti Közlöny legutóbbi száma közöl. «A haladéktalanul megejtett vizsgálat alkalmával dr. Widerhofer megállapította, hogy a boldogultnak fején egy meglehetősen nagy seb vau, a koponyafalak és koponyacsontok nagyobb kiterjedésű leválásával, melyuek rögtöni halált kellett előidéznie s mely lősebuek ismertetett fel. Az ágy mellett, a jobb kéznek közvetlen közelében megtalálták a kilőtt revolvert s a fegyver helyzete semmi kétséget sem hagyott fenn arra nézve, hogy a halál önkezűleg okoztatott. Az a körülmény, hogy ő cs. és kir. fenségének szolgaszemélyzete a melléképületekben volt elhelyezve és hogy a boldogult mellé beosztott szolga a vadászat megrendelése végett ő Fensége parancsára a házat rövid időre elhagyta volt: érthetővé teszi, hogy a lövés durranását senki sem hallotta meg.» — Ugyancsak a hivatalos lap említi, hogy a trónörökös beteges idegizgato'tsága már hetek óta tartott s hogy öngyilkosságát pillanatnyi elmezavarban követte el. Még tragicusabbá válik igy a megdöbbentő esemény s egyúttal vigasztalanabbá s kétségbeeitőbbé is. — A herczegprimás hétfőn Rudol f trónörökös temetésére Bécsbe utazik. — Az izgatott hangulat rémesebbnél rémesebb híreket dob a közönség körébe. Előkelő bécsi államférfiak öngyilkosságáról beszél s beleesik a leggyötrőbb izgalmakba, mig a rémhíreket meg nem czáfolják. Tegnap az esti órákban minden rémhírnél megdöbbentőbb szállingózott Esztergomban is. A feldúlt társadalom nyugtalanságát és idegességet jellemzi az a szörnyű hír, melyet csak szomorú kötelességből közlünk, hogy ő Felsége összeroskadt az apai fájdalmak súlya alatt s legnemesebb szive megszakadt. A szörnyű hír azonban hála Istennek teljesen alaptalannak bizonyult. — Esztergom gyásza. Lehetetlen leírni azt a hatást, melyet a legmegdöbbentőbb Hiob-hir keltett. Szerdán az esti órákbau érkeztek az első táviratok Esztergomba, de a kiszivárgott híreknek a közönség nem mert hitelt adni. Hitetlen maradt. Csütörtökön reggel már megjelentek lapunkban azok a lesújtó táviratok, melyek a szörnyű hírt jelentették ós megerősítették. Összeköttetéseinknél fogva rögtön tudósítottuk olvasóinkat, habár a szomorú esemény hire jóval lapunk zárta után érkezett hozzánk s igy éjjeli szolgálatot teljesítettünk. A bécsi lapok esti lapjai s a Pester Lloyd esti lapja már csütörtökön reggel nyolczórakor összevágó tartalmú sürgönyökben tudatták azt a nagy csapást, mely a monarchiát érte. Esztergom városa tűzte ki először a gyászlobogót. A felizgatott közönség csoportokba gyülekezve beszélt a tragicus eseményről, hol a kételkedés, hol a kétségbeesés hangján. Végre a délelőtti órákbau csütörtökön már az egész város osztozott a veszteség gyászában s a szomorúság és levertség átalános lett. Az esztergomi nép valóságos ostromokat intézett a lepárusitó boltok ellen, tömegesen várták a fővárosi lapokat, melyek csak tiz óra után kerülnek közkézre Esztergomban. Csütörtöki számunkból már kilencz óra után második kiadást kellett adni s az is elfogyott délelőtt. A középületek egymásután kitűzték a fekete lobogót. Igy a megyeháza, a benczések székháza, a reáliskola, a kaszinó, az iparbank a postaés táviró-hivatal, a kaszárnyák stb. Csütörtökön és tegnap nem volt egyéb tárgy napirenden, mint a legszomorúbb. Kávéházakban és közintézetekben, hivatalokban s a város fórumain mindenütt csak a mély megilletődés hangján beszéltek a lesújtó esemény részleteiről. És mennél több részlet vált ismeretessé, annál nagyobb lett a hazafiúi fájdalom. Láttunk koros uri embereket, a kik köuuyezve olvasták az utczán a lapokat és hallottunk olyan bánatot, mely csak *a családi ravatalok körül szokott keseregni. Most mindenki érezte, hogy halottja van s mindenki tudta, hogy meg kell azt gyászolnia szivében és családi szentélyében. Mólyen megrendítette Szent István városát a koronás király nagy fájdalma is, melyben pedig aggódva osztozik az országok minden népe, de azért még se lesz kevesebb és enyhébb. Megdöbbentőbb halálhírre nemzedékek sem igen emlékeznek. Váratlanul és gyorsan érkezett, mint a villámcsapás és elkábította a jobb érzést, mely alig birta el kezdetben a rendkívül nagy izgalmat. A farsangi világ ismert rendezői minden értekezletek nélkül lemondottak a hátralevő vigalmak megtartásáról. Ne vegyüljön most az ország keservébe vidám hegedűszó s ne zavarja farsangi zaj a fájdalom rekvieméi. Odaadó, őszinte, hazafiúi mély fájdalommal fogadja a törhetetlen hűségű királyi város a megrendítő katasztrófa hirét. A kik vigasztalást keresnek a történetben, azok tudhatják, hogy Szent István király egyetlen fiának, Imre herczegnek halála is mennyi reményt, mennyi boldogságot temetett el a székesfehérvári királyi sírboltba. Mintha csak az a majdnem ezeresztendős nemzeti gyász újult volna meg szent István szülővárosában mélységben és őszinteségben egyaránt. A magyar trónörökös ravatala most már az egész nemzet fájdalmának középpontja. Mindenki érzi a határtalan nagy veszteséget és viseli azt a nagy csapást, melyet a kérlelhetetlen sors reánk mért. Egyetlen vigaszunk maga a jó Isten, a ki a fényes szellemű királyfit adta és elvette. Vegye el mielőbb tőlünk is a keserűségek poharát ós adjon helyébe vigaszt és enyhülést! — Gyászmise. Rudolf trónörökös feledhetetlen emlékére az első ünnepi gyászmise ma reggel kilencz órakor lesz a királyvárosi plébánia templomában. — A trónörökös temetése napján összes templomainkban gyász-istenitiszteleteket tartanak, melyeken ugy a hivatalok, a katonaság, a tanuló-ifjúság, mint a közönség fog tömegesen részt venni. — A temetés napja még nincsen hivatalosan megállapítva. A főudvarmesteri hivatal kedd délutánra javasolja a temetést, mely ő Felsége a király óhaja szerint a lehető legkevesebb gyászpompával fog végbemenni. — Rendkívüli városi közgyűlés fogja Esztergom városa gyászát tolmácsolni. A közgyűlésen a gyász kifejezésének módozatait határozzák el. — Horánszky Nándor Esztergom városa országgyűlési képviselője elnöklete alatt tartotta szerdán este az országgyűlési mérsékelt ellenzék azt az értekezletét, mely fájdalmasan vette tudomásul a trónörökös megdöbbeutő halálhírét. Az eluök beszéde után a jelenlevők mély megilletődéssel és fájdalommal fogadván ezt az ugy a legmagasabb uralkodóházra, mint a hazára egyaránt nagy veszteségről szóló hírt, a fájdalmas érzelmek hatása alatt a további tanácskozást nyomban megszüntették s a legköze^bbi értekezlet idejéül febr. elsejét tűzték ki. — Középiskoláink a főigazgatóság rendelete folytán a temetés napjáig gyászlobogót tűznek ki, a temetés napjáu pedig ünnepi gyászmise után szünetet tartanak. — Esztergom gyászához. A város összes középületei s számos magán ház gyászlobogókkal van ellátva. A nagy hallott temetéséhez képest még csak most fogja a herczegprimás az intézkedéseket olrendelni. — Az esztergomi nők közül már sokan tegnap felöltötték gyászruhájukat, Nincs meghatóbb, mint mikor a honleányok is kifejezést adnak mély fájdalmuknak. — A tiszti estelyek rendezősége tudatja velünk, hogy az országos gyász miatt a február 16-ikára s márCzius másodikára tervezett s előkészített farsangi vigalmak teljesen abban maradnak. — A Zenei KÖr elnöksége tudatja velünk, hogy febr. 9-ére jelzett tánczesfélye Rudolf trónörökös halála miatt véglegesen elmarad. — Az iparosítják egyesülete falragaszok utján hirdeti, hogy mára tervezett tánczvigalmuk az országos gyász miatt elmarad — A dal- és zenekedvelök egyesülete febr. 7-óre tervezett hangversenyét és tánczvigalmát az országos gyász miatt elhalasztották. — Az altisztek által febr. 21-ére tervezett tánczvigalom az általános gyász miatt szintén elmarad. — Mai számunk az ünnepre való tekintettel egy nappal előbb-jelent meg, szokás szerint. — Skoday Aurél a járásbíróságunkhoz legujabban kinevezett albiró már letette esküjét a kir. törvényszék előtt s uj állomását el is foglalta. Szívesen üdvözöljük a fiatal erőt fáiadat lati járás bíróságunk kötelékében. — Több Oldalról hozzánk intézett tudakozódásokra készségesen kijelentjük, hogy lapunk mult hó 20-án megjelent számában foglalt «A szerelem iskolájából* czimű physiologiai tanulmányt D'Apratto Uhlan irta, a ki ezentúl gyakrabban föl fogja keresni tárezaolvasóinkat. — Szivárvány. Tegnap ugylátszik Falb viharpróféta napja volt, mert erős zivatar tört ki, mely majdnem veszedelmessé tette a közlekedést. A piaezi sátrak felborultak, a házak tetejéről vakolat omlott alá s a be nem húzott gyászlobogókat megtépdeste a rakonczátiau zivatar. Az égen a déli órában pompás szivárvány volt látható. — A kereskedők társulata a napokbau tartott közgyűlést s kaszárnya ügyben. A gyülekezet jhangulata igen sürgető volt, mert külön küldöttséget menesztettek a polgármesterhoz, hogy a kaszárnya ügyét mielőbb részletes tárgyalás alá vétesse. — «Országhirü recitátor** Ezzel a czimmel utazik városról városra Szakáll Antal néh.ii vidéki színész s hazafias frázisok puffogatásai között irják meg róla a tájékozatlan vagy minden kritikai érzék híján lövő vidéki lapok, hogy az «országhirü recitáLor* itt vau. Ma recitálja Shaksperet, Schillert, Aranyt, Goethét, Heinét stb. A toborzott közönség összecsődül, az «országhirű recitator* pedig az előtte teljesen ismeretlen angol és német tensurakat iparkodik felolvasni. A ki meg nem szökik, az örökre megfogadja, hogy még Strakosch se kell neki, ha «világhírű recitator». Szakáll bácsi tisztességesebb kenyér után is nézhetne, mint hogy sorba felülteti a vidéki városokat. Kereskedjék kisebb emberekkel, mint a milyenekkel meg akar birkózni. De hogy mit tart maga magáról a megdöbbentő recitátor, az a követkoző hozzánk intézett levelezőlapból is kiolvasható : «Igeu tisztelt Szerk. ur. Kérem megemlíteni becses lapjában, hogy a jövő héten ott fogok rendezni egy «Shakespeare (igy !) Sehilleri* előadást hazai és külföldi jeles írók remek költeményei szavalata kapcsában, alkalmasint a kaszinóban. Előadásom ország' szerte hírneves, kérem a rendkívüli műélvezetet nyújtó előadásra az intelligentia figyelmét és érdeklődését előre felhívni. Kiváló tisztelettel! Szakáll Antal, tragicus, a magyar Shakespeare (megint igy) recitátor*. — Hogy óvásunkat dokumentáljuk, bemu;.atjuk a