Esztergom és Vidéke, 1889

1889-02-02 / 10.szám

őr-ált ökleudezóse ez inkább, de nem magyar táncz . . . És ezt az Ízléstelen, szemérmet sértő, durva, kényelmetlen ficzánkolást a fő­városi bálok tánczrendjei «csárdás»-nak nevezik! Igen, a jogász úrfiak, az atléták, a regatlisták és a főváros minden rendű és rangú fiataljai fennen dicsekszenek vele, hogy ők «cs;írdás»-t tánczolnak. Es aztán szétmennek az egész országba és hintik az ízléstelenség, a formátlan, illemsértő torz-ficzkáudozás konkolyát a vidéken ... A legújabb budapesti divat! Ez a jelszó. És mit tegyenek a jó vidékiek ? Mit? Hát vigyék el a fővárosi* ga­val I ér csárda s-tá II czolókat va I a m ely i k rozzant falusi csárdába, a hol paraszt­legények tánczolnak parasztlányokkal. Vájjon orditanak-e azok is? Vájjon összebujnak-e mint a megriasztott nyáj? És rugdalóznak, hányi-veti kelletleu­kedéssel illegetik-e magukat azok is? Nem, nem! a világért sem! Azok a kérges tenyerű párok szépen, illedelme­sen, méltósággal járják az igazi csárdást, a legköltőibb tánezot a világon! És ha a fővárosi uracsok megszégye­nítve mégis azt akarják bizonyítgatni, hogy az a valódi csárdás, a mit ők tánczolnak: nevessék, gúnyolják ki őket és az égre kérem! ne utánozzák azt a borzasztó kalamajkát, melyet itt Buda­pesten világ csúfjára s a magyar táncz szégyenére csárdásnak neveznek. Innen-onnan tíz esztendeje uralkodik ez a szörnyű divat. De én hiszem, hogy elébb-utóbb csak elfújja a szél s ha a mai léha fiatalság helyét magyarabb és jobb izlésü nemzedék foglalja el; a magyar csárdás is újra megkapja nem­zeti trónját a tánczok között. OLVASO-ASZTAL (E rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — Vas Gr e r e b e n összes mun­káiból Mehuer Vilmos kiadásában meg­jelentek az 53—58 füzetek, melyek G-yulai László rajzaival a Tekintetes uraiat közlik. A becses vállalat egy­egy füzete, igen diszes kiállításban 25 kr. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és Társa kiadásában megjelentek: Még egy italt belőle! Rosenzweig Ármin dala, ára 80 kr. — Jolán-csárdás Balázs Kálmántól, ára 60 kr. — Hópehely polka Hoffer Károlytól, ára 60 kr. — Az Olvasókör rendes folya­mának 23-ik füzete az Ördög és angyal czimü történeti regényt, a rendk. folyam 14-ik füzete pedig a Remete király czimű történeti regényt folytatja. Az elterjedt regény vállalat mindkét folyama negyed­évre csak három forint. Szerkeszti Fülöp György, Bpesfc, Üllei-ut 21. sz. a. HÍREK. — A trónörökös öngyilkossága. Majd olyan megdöbbentő, mint a várat­lanul érkezett halálhír az a hivatalos adat, melyet a Budapesti Közlöny leg­utóbbi száma közöl. «A haladéktalanul megejtett vizsgálat alkalmával dr. Wi­derhofer megállapította, hogy a boldo­gultnak fején egy meglehetősen nagy seb vau, a koponyafalak és koponya­csontok nagyobb kiterjedésű leválásával, melyuek rögtöni halált kellett elő­idéznie s mely lősebuek ismertetett fel. Az ágy mellett, a jobb kéznek köz­vetlen közelében megtalálták a kilőtt revolvert s a fegyver helyzete semmi kétséget sem hagyott fenn arra nézve, hogy a halál önkezűleg okoztatott. Az a körülmény, hogy ő cs. és kir. fensé­gének szolgaszemélyzete a melléképü­letekben volt elhelyezve és hogy a boldogult mellé beosztott szolga a va­dászat megrendelése végett ő Fensége parancsára a házat rövid időre elhagyta volt: érthetővé teszi, hogy a lövés durranását senki sem hallotta meg.» — Ugyancsak a hivatalos lap em­líti, hogy a trónörökös beteges ideg­izgato'tsága már hetek óta tartott s hogy öngyilkosságát pillanatnyi elme­zavarban követte el. Még tragicusabbá válik igy a megdöbbentő esemény s egyúttal vigasztalanabbá s kétségbe­eitőbbé is. — A herczegprimás hétfőn Rudol f trónörökös temetésére Bécsbe utazik. — Az izgatott hangulat rémesebb­nél rémesebb híreket dob a közönség körébe. Előkelő bécsi államférfiak ön­gyilkosságáról beszél s beleesik a leg­gyötrőbb izgalmakba, mig a rémhíreket meg nem czáfolják. Tegnap az esti órák­ban minden rémhírnél megdöbbentőbb szállingózott Esztergomban is. A feldúlt társadalom nyugtalanságát és idegessé­get jellemzi az a szörnyű hír, melyet csak szomorú kötelességből közlünk, hogy ő Felsége összeroskadt az apai fájdalmak súlya alatt s legnemesebb szive megszakadt. A szörnyű hír azonban hála Istennek teljesen alaptalannak bizonyult. — Esztergom gyásza. Lehetetlen leírni azt a hatást, melyet a legmeg­döbbentőbb Hiob-hir keltett. Szerdán az esti órákbau érkeztek az első táv­iratok Esztergomba, de a kiszivárgott híreknek a közönség nem mert hitelt adni. Hitetlen maradt. Csütörtökön reg­gel már megjelentek lapunkban azok a lesújtó táviratok, melyek a szörnyű hírt jelentették ós megerősítették. Össze­köttetéseinknél fogva rögtön tudósítot­tuk olvasóinkat, habár a szomorú ese­mény hire jóval lapunk zárta után érkezett hozzánk s igy éjjeli szolgálatot teljesítettünk. A bécsi lapok esti lapjai s a Pester Lloyd esti lapja már csü­törtökön reggel nyolczórakor összevágó tartalmú sürgönyökben tudatták azt a nagy csapást, mely a monarchiát érte. Esztergom városa tűzte ki először a gyászlobogót. A felizgatott közönség csoportokba gyülekezve beszélt a tra­gicus eseményről, hol a kételkedés, hol a kétségbeesés hangján. Végre a dél­előtti órákbau csütörtökön már az egész város osztozott a veszteség gyászában s a szomorúság és levertség átalános lett. Az esztergomi nép valóságos ostro­mokat intézett a lepárusitó boltok ellen, tömegesen várták a fővárosi lapokat, melyek csak tiz óra után kerülnek közkézre Esztergomban. Csütörtöki szá­munkból már kilencz óra után második kiadást kellett adni s az is elfogyott délelőtt. A középületek egymásután kitűzték a fekete lobogót. Igy a megye­háza, a benczések székháza, a reál­iskola, a kaszinó, az iparbank a posta­és táviró-hivatal, a kaszárnyák stb. Csütörtökön és tegnap nem volt egyéb tárgy napirenden, mint a legszomorúbb. Kávéházakban és közintézetekben, hiva­talokban s a város fórumain mindenütt csak a mély megilletődés hangján be­széltek a lesújtó esemény részleteiről. És mennél több részlet vált ismeretessé, annál nagyobb lett a hazafiúi fájdalom. Láttunk koros uri embereket, a kik köuuyezve olvasták az utczán a lapokat és hallottunk olyan bánatot, mely csak *a családi ravatalok körül szokott kese­regni. Most mindenki érezte, hogy halottja van s mindenki tudta, hogy meg kell azt gyászolnia szivében és családi szentélyében. Mólyen megrendí­tette Szent István városát a koronás király nagy fájdalma is, melyben pedig aggódva osztozik az országok minden népe, de azért még se lesz kevesebb és enyhébb. Megdöbbentőbb halálhírre nemzedékek sem igen emlékeznek. Vá­ratlanul és gyorsan érkezett, mint a villámcsapás és elkábította a jobb érzést, mely alig birta el kezdetben a rend­kívül nagy izgalmat. A farsangi világ ismert rendezői minden értekezletek nélkül lemondottak a hátralevő vigalmak meg­tartásáról. Ne vegyüljön most az ország keservébe vidám hegedűszó s ne zavarja farsangi zaj a fájdalom rekvieméi. Odaadó, őszinte, hazafiúi mély fájdalom­mal fogadja a törhetetlen hűségű királyi város a megrendítő katasztrófa hirét. A kik vigasztalást keresnek a történet­ben, azok tudhatják, hogy Szent István király egyetlen fiának, Imre herczegnek halála is mennyi reményt, mennyi bol­dogságot temetett el a székesfehérvári királyi sírboltba. Mintha csak az a majdnem ezeresztendős nemzeti gyász újult volna meg szent István szülővá­rosában mélységben és őszinteségben egyaránt. A magyar trónörökös ravatala most már az egész nemzet fájdalmának középpontja. Mindenki érzi a határtalan nagy veszteséget és viseli azt a nagy csapást, melyet a kérlelhetetlen sors reánk mért. Egyetlen vigaszunk maga a jó Isten, a ki a fényes szellemű királyfit adta és elvette. Vegye el mielőbb tőlünk is a keserűségek poharát ós adjon helyébe vigaszt és enyhülést! — Gyászmise. Rudolf trónörökös feledhetetlen emlékére az első ünnepi gyászmise ma reggel kilencz órakor lesz a királyvárosi plébánia templo­mában. — A trónörökös temetése napján összes templomainkban gyász-istenitisz­teleteket tartanak, melyeken ugy a hi­vatalok, a katonaság, a tanuló-ifjúság, mint a közönség fog tömegesen részt venni. — A temetés napja még nincsen hivatalosan megállapítva. A főudvar­mesteri hivatal kedd délutánra javasolja a temetést, mely ő Felsége a király óhaja szerint a lehető legkevesebb gyászpompával fog végbemenni. — Rendkívüli városi közgyűlés fogja Esztergom városa gyászát tolmá­csolni. A közgyűlésen a gyász kifeje­zésének módozatait határozzák el. — Horánszky Nándor Esztergom városa országgyűlési képviselője elnök­lete alatt tartotta szerdán este az ország­gyűlési mérsékelt ellenzék azt az érte­kezletét, mely fájdalmasan vette tudomá­sul a trónörökös megdöbbeutő halálhírét. Az eluök beszéde után a jelenlevők mély megilletődéssel és fájdalommal fogadván ezt az ugy a legmagasabb uralkodóházra, mint a hazára egyaránt nagy veszteségről szóló hírt, a fájdalmas érzelmek hatása alatt a további tanács­kozást nyomban megszüntették s a legköze^bbi értekezlet idejéül febr. elsejét tűzték ki. — Középiskoláink a főigazgatóság rendelete folytán a temetés napjáig gyászlobogót tűznek ki, a temetés napjáu pedig ünnepi gyászmise után szünetet tartanak. — Esztergom gyászához. A város összes középületei s számos magán ház gyászlobogókkal van ellátva. A nagy hallott temetéséhez képest még csak most fogja a herczegprimás az intézke­déseket olrendelni. — Az esztergomi nők közül már sokan tegnap felöltötték gyászruháju­kat, Nincs meghatóbb, mint mikor a honleányok is kifejezést adnak mély fájdalmuknak. — A tiszti estelyek rendezősége tudatja velünk, hogy az országos gyász miatt a február 16-ikára s márCzius másodikára tervezett s előkészített far­sangi vigalmak teljesen abban maradnak. — A Zenei KÖr elnöksége tudatja velünk, hogy febr. 9-ére jelzett táncz­esfélye Rudolf trónörökös halála miatt véglegesen elmarad. — Az iparosítják egyesülete fal­ragaszok utján hirdeti, hogy mára ter­vezett tánczvigalmuk az országos gyász miatt elmarad — A dal- és zenekedvelök egye­sülete febr. 7-óre tervezett hangver­senyét és tánczvigalmát az országos gyász miatt elhalasztották. — Az altisztek által febr. 21-ére tervezett tánczvigalom az általános gyász miatt szintén elmarad. — Mai számunk az ünnepre való tekintettel egy nappal előbb-jelent meg, szokás szerint. — Skoday Aurél a járásbíróságunk­hoz legujabban kinevezett albiró már letette esküjét a kir. törvényszék előtt s uj állomását el is foglalta. Szívesen üdvözöljük a fiatal erőt fáiadat lati járás bíróságunk kötelékében. — Több Oldalról hozzánk intézett tudakozódásokra készségesen kijelent­jük, hogy lapunk mult hó 20-án meg­jelent számában foglalt «A szerelem iskolájából* czimű physiologiai tanul­mányt D'Apratto Uhlan irta, a ki ezentúl gyakrabban föl fogja keresni tárezaolvasóinkat. — Szivárvány. Tegnap ugylátszik Falb viharpróféta napja volt, mert erős zivatar tört ki, mely majdnem veszedelmessé tette a közlekedést. A piaezi sátrak felborultak, a házak tete­jéről vakolat omlott alá s a be nem húzott gyászlobogókat megtépdeste a rakonczátiau zivatar. Az égen a déli órában pompás szivárvány volt látható. — A kereskedők társulata a napok­bau tartott közgyűlést s kaszárnya ügyben. A gyülekezet jhangulata igen sürgető volt, mert külön küldöttséget menesztettek a polgármesterhoz, hogy a kaszárnya ügyét mielőbb részletes tárgyalás alá vétesse. — «Országhirü recitátor** Ezzel a czimmel utazik városról városra Sza­káll Antal néh.ii vidéki színész s haza­fias frázisok puffogatásai között irják meg róla a tájékozatlan vagy minden kritikai érzék híján lövő vidéki lapok, hogy az «országhirü recitáLor* itt vau. Ma recitálja Shaksperet, Schillert, Aranyt, Goethét, Heinét stb. A tobor­zott közönség összecsődül, az «ország­hirű recitator* pedig az előtte teljesen ismeretlen angol és német tensurakat iparkodik felolvasni. A ki meg nem szökik, az örökre megfogadja, hogy még Strakosch se kell neki, ha «világ­hírű recitator». Szakáll bácsi tisztessé­gesebb kenyér után is nézhetne, mint hogy sorba felülteti a vidéki városokat. Kereskedjék kisebb emberekkel, mint a milyenekkel meg akar birkózni. De hogy mit tart maga magáról a meg­döbbentő recitátor, az a követkoző hoz­zánk intézett levelezőlapból is kiolvas­ható : «Igeu tisztelt Szerk. ur. Kérem megemlíteni becses lapjában, hogy a jövő héten ott fogok rendezni egy «Shakespeare (igy !) Sehilleri* elő­adást hazai és külföldi jeles írók remek költeményei szavalata kapcsában, alkal­masint a kaszinóban. Előadásom ország' szerte hírneves, kérem a rendkívüli műélvezetet nyújtó előadásra az intelli­gentia figyelmét és érdeklődését előre felhívni. Kiváló tisztelettel! Szakáll Antal, tragicus, a magyar Shakespeare (megint igy) recitátor*. — Hogy óvá­sunkat dokumentáljuk, bemu;.atjuk a

Next

/
Thumbnails
Contents