Esztergom és Vidéke, 1889

1889-02-02 / 10.szám

ESZTERGOM, XI ÉVFOLYAM. 10.SZAM. es MRÍÍJltLRHIK I HL'T'HINK INT KÉTSZRR VASÁRNAP ES CSÜTÖRTÖKÖN. eg^si* évm fél évre . iiegjeiló vi e laotT/TTlCSl Ali EYy szám ára 7 Kr. 6 frt — kr. 8 fit -- kr. 1 fit iiO kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZE:MT-AMNA-UTCZA ai7, SZÁM, hová :\. lap s/,nllt>mi nín/.ót illeti" közlttmények kiildftiulők. KIADÓHIVATAL : SZÉXTirCl lYI-TfcR 331- SZÁM, hová ;v lan hivatalos s H magán hirdetései, a, nyilllórbe szánt kii/.lemények, elíili'/.ei ési uón/.clf es reelamálások inlézeiidők. SZOMBAT, 1889. FEBRUÁR 2. HIRDETÉSEK. HIVATALON I|]IM)1ÍTIÍNIÍK :| 1 szótól 100 szóig — fit 75 kr.; 100-200 ig . 1 fit r.O kr.i 800-3üQ-ig . 2 frt 25 kr.i JJólv'ig«lij 30 kr. iMA(iAN-IIIKI)l';'J'l<:,SKK megállapodás szerint l<!gjn t;í nyosalilia.n közöl tutnek. NYII/mílt sora 'M) kr. MAGYARORSZÁG GYÁSZA, — ESZTERGOM, FEBR. 1. — (dr. k. 1.) Voltak már királyok, a kiket könnyek nélkül kisért a nemzet a sírba ; voltak már trónörökösök, kiknek halála nem tört össze annyi reményt s annyi nemzeti aspirácziót, mint Rudolfé, a kire mindnyájan édes bizalommal tekintettünk. De nem volt még magyar király, a ki annyira osztozott volna szent István atyai fájdalmában, mint a mi királyunk, kinek szintén egyetlen-egy figyermeke hunyt el ifjúsága tavaszán. És nem volt még trónörökös a Habsburgok között, a ki oly sokat ígért volna Magyarországnak, mint most a világ leggyászgltabb ravatalán pihenő magyar királyfi. Szivébe nevelték a magyar szellem iránt való érzéket, nyelvébe ojtották az édes honi szót," lelkébe ültették nem is a rokonszenvet, hanem a testvéri érzelmeket mindaz iránt, a mi magyar s mindenki iránt, a ki magyar. Az Anjouk legfényesebb alakját, Nagy Lajost s a Hunyady-ház dicsőségét, Mátyást az igazságost kerestük benne már most, mikor még csak pályafutása hajnalán tartott. Ki tudja nem emelkedett-e volna ki a Habsburgok közül a magyar történet második Nagy Lajosává, vagy Hunyady Mátyásává? Mert szerette a tudományt s a tudósokat; az irodalmat s az írókat; a művészeteket s a művészeket, ngy mint Nagy Lajos s ugy mint Hollós Mátyás, kik a szellem ragyogását többre becsülték a szuronyerdők csillogásánál s tudósaik és művészeik körében üdültek föl a hadjáratok nyers fáradalmai után. Törekvései, eszméi, munkálatai befejezetlenül maradtak. Könyve, melyet a monarchia szépségeiről és gazdaságáról annyi fejedelmi lelkesedéssel állított össze épen ott végződik, a hol az ő elmúlása kezdődik. Befejezetlen könyv maradt az ő élete is; befejezetlen könyvbe vannak irva a mi szép reményeink is, melyek most vele együtt sírba hanyatlanak. Néma, de férfias és ünnepi gyászba borult az egész nemzet. A politikai ellentétek súrlódásait, összeütközéseit; sőt az utczák zajongásait és botrányait egyszerre tárgytalanokká tette a nagy csapás hire. Mindenki magába temeti zúgolódását, mert most nagyobb fájdalma van; mindenki elfeledkezik most a politikai küzdelmek keserűségeiről, mert sokkal nagyobb keserve van. Lehetünk pártviszályosak, s politikai nézeteink vitatásában szenvedélyesek; lehetünk jóakaratú társadalmi küzdelmeinkben meghasonlott ellenfelek, a kik csak akkor érijük meg egymást, mikor már egészen elnémulunk ; lehetünk minden gyarlóság és minden jó tulajdonság sajátszerű kháoszában tévelygő hibás emberek, hétköznapi szellemek ; de mikor megkondul az ország vészharangja és végig zokog a hazán egy közös fájdalom ; mikor gyászba borul a királyi trón, melyet majd egy ezredév nemzeti erényei támogatnak; akkor nem lehetünk mások, mint a közös fájdalomban egyesült és kiengesztelődött, megtisztult és megnemesült testvérek ... És ezek vagyunk ma mindannyian a ravatal körül . . . Milyen megrenditő válság.elé jutott volna hazánk, ha ott nem látnók a trónon a legalkotmányosabb magyar királyt, a ki most a legfájdalmasabb apa! Mennyi erővel kell küzdenie leírhatatlan szenvedései ellen s mégis mennyi hősiességre edzi szivét népei iránt való szeretete! A gyászba borult király fájdalma a nemzeté, de ő egyúttal a mi vigaszunk is. Adjon neki a magyarok Istene nagy lelkierőt s nagy hatalmat, hogy az apa kétségbeesésén, ki egyetlen fiát temeti, győzedelmeskedjék a király vigasza, a ki ott látja maga körül összes népeit sirva, zokogva és imádkozva, AzJsítqoiíslíkB^árczája. Satyra a tótok ellen. (1791.) Ó ÁTKOZOTT NEMZET! OCSMÁNY TEREMTÉSEK, GYILKOSOK, GYILKOSOK, HÓHÉRI NEMZÉSEK. AH ! HOGY TŰRHET A' FÖLD ILLY DURVA NÉPEKET, A' NAP HOGY NÉZHETI AZ ILLY EMBEREKET. NEM MÁS, A' VAD TIGRIS SZOPTATTA EZEKET, VAGY A' MÉRGES SÁRKÁNY ADTA LÉTELEKET. UGY VAN ; MERT KÜLÖNBEN VELEM ILLY MÉLTATLAN HOGY BÁNNÁNAK? HISZEN MÁR EZ SOK 'S [HALLATLAN, Ó KEDVES VÉREIM! IGAZ MAGYARAIM, HOZZÁTOK SIETNEK LANKADÓ LÁHAIM. A' VAD KEGYETLENSÉG MINT ÜLDÖZ, LÁTJÁTQK, HIV KEZETEK TŐLEM HÁT MEG NE VONJÁTOK. EGYEDÜL BENNETEK VAN MINDEN REMÉNYEM, HOGY RÁM TEKINTETEK, UGY HISZEM, 's REményiem. HIV MAGYAR VÉRREL FOLY MÉG A' TI ERETEK, ESSEN MEG HÁT RAJTAM MOST IS HIV SZIVETEK. EGY EMLŐT SZOPTATOK VELEM, JÓL TUDJÁTOK, IGAZ ÉS HIV TESTVÉR VOLTAM ÉN HOZZÁTOK. LÁTTÁTOK EDDIG-IS MICSODA MÉLTATLAN SZENVEDTEM EZEKTŐL, HÁR VOLTAM ÁRTATLAN, EGY ANYÁTÓL 'S UGYAN EGY ÁGYBAN SZÜLETNI, E' ROSSZ TESTVÉREKTŐL MÉG-IS ÜLDÖZTETNI, UGYAN NEM KAIN-I CSELEKEDET-E EZ ? VALD MEG, AKÁRKI légy, NEM POGÁNYság-E EZ? HÁT IGY KÖSZÖNITEK EZEN JÓ ANYÁNAK ? KI TITEKET FELVETT 'S TART MAGA FIÁNAK, HOGY MÉG BOSZUSÁGGAL 'S ROSSZAL ILLETITEK, IGAZ FIAIT-IS BÁNTJÁK 'S SÉRTITEK ? SZERENCSÉTLEN ANYA ! JÓSÁGOD OKOZTA, NAGYOBB RÉSZINT E HAJT MI RÁNK-IS E' HOZTA : HOGY A' DEÁK NYELVET MAGADHOZ FOGADTAD, AZZAL MIND MAGADNAK, MIND NÉKÜNK MEGadtad. MIOLTA E' CZÉDA NÁLAD BÉSZINTETTE MAGÁT, 'S MINDEN HELYEN FŐPOLCZRA HELYZETTÉ, A' SZEGÉNY MAGYARNYELV MINT ELVETETT ÁRVA, A' FELEDÉKENYSÉG BARLANGJÁBA ZÁRA, ELHAGYATOTT, 'S MINDEN BECSTŐL MEGFOSZTATOTT, CSAK NYÖGÖTT, DE NYILVÁN ODA SEM SZÓLHATOTT. EZ ALATT A' HAZA, AZ ÉN KEDVES ANYÁIN, ÁMBÁR SOKSZOR KÖNNYES SZEMEKKEL NÉZETT [RÁM, HOGY BAJOMRÓL TEGYEN, TŐLE NEM LEHETETT, A' SOK INSÉG ÁLTAL SZEGÉNY LEVERETETT. EGYSZER ELJÖTT AZ A' RÉGEN KIVÁNT ÓRA, HOGY VALAHA DOLGA KEZD FORDULNI JÓRA. EN-IS MINT EGYETLEN EGY KEDVES LEÁNYA, KIT A' BAL SORS EDDIG IDE 'S TOVA HÁNYA, RÉGI KESERVEIM KEZDEM FELEJTENI, LÁTVÁN, HOGY KÉSZÜLNEK RAJTAM SEGÍTENI. DE ALIG KEZDETTEK MELLETTEM SZÓLANI, AZ IRIGYSÉG MÁR-IS KÉSZ AZT ELRONTANI. A' TÓTSÁG ELLENEM FELTÁTOTTA SZÁJÁT, KERESI VESZTEMRE MINDEN PRACTICÁJÁT, KERGET EZ A' FÖLDNEK LEGMÉRGESB FAJZATA, NINCS SZIV BENNE, SZÓMAT MÉG SEM-IS [HALLGATJA. LÉPHET-E MÁR ENNÉL A' HÁLÁDATLANSÁG MAGOSABB GRÁDUSRA (SZÓLJ Ó ÁRTATLANSÁG) EGY OLLYAN ANYÁNAK EMLŐIN NŐNI FEL, KI MAGZATI KÖRÜL MINDENT MEGTESZ 'S MIVEL ÁPOLGATJA ŐKET, NEVELI 'S TÁPLÁLJA, VÉGSŐ FALATJÁT TŐLÖK NEM SAJNÁLJA; MÁR AZ ILLYEN ANYÁT MEGVETNI 'S UTÁLNI, BOSSZANTANI 'S VELE RÚTUL SZEMBE SZÁLNI, NEM ANYÁT MARCZANGÓ VIPERA FIAKNAK SZOKÁSA-E 'S ANNYÁT MEGÖKIELŐ BAKNAK ? DE MÁSKINT-IS EZEK A' FÖLDNEK SZEMETJEI, SOHA EZ ANYÁNAK IGAZ SZÜLÖTTJEI NEM VOLTAK, FATTYAI EZEK A HAZÁNAK, KIKET AZ EGEK RÁNK CSAPÁSUL ADÁNAK. JEZERNICZKY ! KINEK AZ UTÓBB FÉL NEVE A' HAZA ELŐTT RÉG UTÁLATOS LEVE, EGY TENYERES, TALPAS, SZŐRÖS BOZONTOS MEDVE, HA MAGYART ÖLHETNE, CSAK UGY VOLNA KEDVE. EZT IGAZ MAGYARNAK VALLJON KI MONDANÁ ? HANEM HA MAGÁT-IS BOLONDNAK VALLANÁ, ORRODRA FÚRIÁK KARIKÁT VERJENEK, TÁNCZOLNI POKOLBA PLÚTÓHOZ VIGYENEK, KÖRÜLTED ÖRDÖGÖK SORBA DUDÁLJANAK, A' TÁNCZOLÁS KÖZBEN JÓL MEGBAFOLJANAK. MISSICS CSAK ANNYIVAL KÜLÖMB A' TÁRSÁNÁL, A' MENNYIVEL KÜLÖMB AZ EH A KUTYÁNÁL. EZ-IS CSAK EGY HECZBE VALÓ VÉN TÓT BIKA, ENNEK-IS NYAKÁBA KÉK CSAK VASKARIKA, EKKOR FOGNA SZEME JOBBAN MEREVÜLNI, MINT MIKOR ELLENEM MEGTANÁLT BŐDÜLNI. MAGYAROK! SZEMETEK UGYAN HOL HAGYTÁTOK, MIKOR KÖVET HELYETT BIKÁT VÁLASZTÁTOK ? MÁSSZOR MAGATOKAT JÓL ÉSZRE VEGYÉTEK, BIKÁTOKAT CSAK A CSORDÁRA KÜLDJÉTEK. PRILECZKY, ENNEK-IS CSUPA TÓT A NEVE, SÜLT BOLOND VOLT AZ-IS, KI KÖVETEKNEK TEVE. TÁN AZT GONDOLTÁK OTT, HOGY IDE KASZÁLNI KELL MOST A' TÓT LEGÉNY, VAGY CSAK KIABÁLNI ? LUCIFER TESTEDRŐL ARASSA-LE SZŐRÖD, AZTÁN SZALMA HELYETT ÉGESSE-LE BŐRÖD. IGY TANULDMEG, HOGY EZ NAGY VÉTEK MAGÁBAN, TAPODNI A HAZA NYELVÉT A' HAZÁBAN. EGYEBEK-IS, A' KIK REÁM UGATTATOK, AZ EMIÉTETTEKKEI ENGEM GÚNYOLTATOK, DE KIKNEK NEM MÉLTÓ EMLÉTNI NEVEKET, BÁTRAN MAGATOKRA VEGYÉTEK EZEKET. ÉS LÉGYEN AZON FÖLD DARABJA ÁTKOZOTT, MELY VALAHA CSAK EGY TÓTOT TERMETT 'S HOZOTT. TI PEDIG MAGYAROK IGAZ TESTVÉREIM, A' KIK JÓL TUDJÁTOK MÉLTÓ KESERVEIM. TI KIKNEK NEVEKNEK A KÉSÖSÉG SZÁJA LÉSZEN KIHIRDETŐ HANGOS TROMBITÁJA, TI, MONDOM, VÉREIM FOGJÁTOK PÁRTOMAT, NE HAGYJÁTOK TOVÁBB ÜGYETLEN SORSOMAT. IGY MIND ÓN, MIND PEDIG SZERELMES ANYÁTOK, 'S MINDEN IGAZ MAGYAR ÁLDÁST KIVAN RÁTOK. VAD 1ÓZSÁI. (Az „Eszt. és Vid." számára irta: Prometheus.) (Tizenegyedik közi.) — SAROLTA, TE OLYAN KOMOLYAN BESZÉLSZ, TEKINTETED OLYAN SZOMORÚ. MI ROSSZAT TETTEM ? BIZONYÁRA ESZTELENÜL CSELEKEDTEM, MIDŐN CECIL MEGHÍVÁSÁNAK ENGEDTEM, DE MÁR ELÉGGÉ MEGBŰNHŐDTEM ÉRTE. HALLD' CSAK MI TÖRTÉNT VELEM. ARTHUR NEKTEK BIZONYÁRA MÁR ELMONDÁ, HOGY Ő CECIL MEGHÍVÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT NEKEM HATÁROZOTTAN MEGTILTÁ. MÉG EGYSZER SEM TAGADOTT

1 MEG TŐLEM SEMMIT ÉS IGY E SZOKATLAN MAGAVISELETE ANNÁL INKÁBB FELHÁBORÍTOTT. -AZUTÁN ARTHUR ELMENT ÉS ÉN EGYEDÜL MARADTAM KEZDTEM UNNI MAGAMAT. EKKOR EGY MÁSODIK LEVELET KAPTAM CECILTŐL S ÉN ELMENTEM. • OH! SAROLTA EZ VALAMI ISTENI VOLT . . . FOLYTONOS ÉLV, SZÓRAKOZÁS, MULATSÁG ! ÉS a HADNAGY OLY FIGYELMES VOLT IRÁNYOMBAN ! — CECIL FIVÉRE ? Ő IS OTT VOLT ? — KÉRDÉ SAROLTA MEGDÖBBENVE. — IGEN — FOLY tata HELÉN BŰNBÁNÓ HANGON. FELTÜNÖLEG FINOM ÉS UDVARIAS VOLT. ÉN SEMMI ROSSZAT SEM GYANÍTOTTAM . , . EGY BÁLON A NAGY TOLONGÁSBÁN VÉLETLENÜL HÁTRAMARADTAM VELE EGÉSZEN EGYEDÜL, CECIL