Esztergom és Vidéke, 1889

1889-11-03 / 88.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE M W.Cl.!KLENI !< HETCN K ! NT KETSZF.R : VASÁRNAP ÉSCSÜTÖRTŰKÖN. ICI-Öl'r/ICl'lil.Sl Á|í : egén* évin . . . . 6 írt ~ la fél évre 'i írt — kr. i negyedévre 1 frt 50 kr. j . Ei>y szám ár« 7 hr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ e>22. SZÁM ALATT, (•ovii :i htp B/.«1 IMini réw.ét lílut:" Uőv. 1 triM11yk kiiMaiiilftk. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-TfcR 33I- SZÁM, liuvá a la^i hivatalos s a magún "(Intései, ;i nyilUérbe szánt k&sleniények, elfiliy.etési péir/.di és r&olaiiialások iiilózemlíSií. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IMIíDKTKHKK i 1 s/.ófól 100 Hv.niff — frt ?ő kr. : 100 -200 ig .. 1 frt 50 kr. 890-800-ig . § fit 2» kr. Ltél.v«g<lij í-fO kr. MAvUN-miilMíTKNMK nnegállajioilás szerint legjii i:'\ 11 V 0Sültllíl.II kÍÍKÖlínfűek. NYII/ITlílí sora 20 kr. My house is my castle. Esztergom, nov. 2. Az emberi szabadság jogait és kellőméit senkise tudta eddig olyan kitűnően érvényesíteni, mint az angol. A ki Londonban járt, az a mesés nagyságú világváros virágzását az emberi szabadság helyesen felfogott jogaiban s azok érvényesülésében látta. My house is my castle — mondja az angol, a mi nzt jelenti, hogy az egyéni függetlenség és emberi szabadság csak akkor ér valamit, ha nem czifra frázisokban, de az életben is érvényesül. Hogy vagyunk ezzel az elvvel idehaza? Az erős anyagi tehetség ugy a hogy érvényesiti, de a társadalom kileucz tized része nem ért hozzá. Pedig nem egészen a jólét gyümölcse a független otthon kérdése. Londonban az iparkodó munkás is saját várát alapítja meg saját házában, mert számadással dolgozik s a mit nem képes néhány esztendő alatt elérni, azt egy-két évtized szolgalmas és kitartó munkássága után biztosítja magának. A független és kellemes tűzhely alapítás azonban nem a mi vérünk. Mi inkább egész életünkön keresztül elzselléreskedünk, csak ne kényszeritseu semmi messzebbre kiható elv takarékoskodásra. Tizenöt-húsz év alatt mindenki elpocsékolja házbérekben a maga vára árát s azután is kényszer lakásra marad utalva egész eddig, mig az utolsó független kis lakást meg nem ássák számára. Esztergomban volna néhány úttörő tisztviselő, tanár, iparos, kereskedő, a ki szívesen megváltana a maga számára tíz-tizenöt esztendő alatt egy alkalmas kis házat, hanem még nem akadt eddig nyilvános vállalkozó, a ki a jó szándékokkal szóba állott volna. De elérkezett az ideje, hogy városunkban ís meghonosítsunk olyan telepet, melyet a függetlenség és szabadság bivei alapítanának tiz-tízenöt évi fizetségekkel, hogy azután kiki a maga várában tölthetné kellemes életét. Apró és egészségtelen lakásaink, a mindennapi súrlódások és kellemetlenségek, de főkép az elpocsékolt házbérek máris több esztergomi lakost arra az | elhatározásra bírtak, hogy szövetséget |képezve vállalkozót keressenek, a ki a jváros egyik kedvező pontján kies ós egészséges, kellemes és független otthont alapítson számukra. Üdvözöljük a derék kezdeményezést, melyet minden erőnkből szolgálni ipar kódunk. Lében und Jebeu (assen. Esztergom, nov. 2. A közélet egyik ismeretes mondásában kiegyenlítődik minden párttusa, ellenszenv, súrlódás ós magasabb szempontMikor a közélet pálezát tör valakinek jelleme, tehetsége, készültsége és megbízhatósága fölött, akkor előállanak az önkéntelen mentő társulat tagjai s a nagylelkűség paíhosszával szavalják: Lében und lében 1 assen! • Hová fog vezetni ez a hamis humanitás ? A hol a hivatalos mulasztások concessiókat adnak, a hol a közélet jmásodrangu s a bajtárs gyomra és zsebe fontosabb, ott nem egyszer képződik egész egy szövetség, melynek alapszabálya, programmja és törekvése: Lében und lében lassen ! A tisztviselő hanyagságát, megbízhatatlanságát, visszaélését ezzel az elvvel nem elhárítani, hanem csak prolongálni vagyunk képesek. A közélet kinövéseit, vétkeit és bűneit ezzel a felfogással nem kiirtani, hanem tovább tenyészteni vagyunk képesek. Szóval önmagunkra s a közéletre olvassuk rá a halálos ítéletet, midőn a svihákságnak továbbra is útlevelet adunk, melynek az egész szövege csak annyi, hogy: Lebeu und lében lassen! Ez a mottó különben is nem magyar, azért adjuk a maga eredetiségében. Beplántált mákvirág az, melylyel elszédítjük a haragos Themis istenasszonyt. A ki az idegen axiómát viszonyainkra olvassa, az ferde Ítéletet mond s csak a haladás és gyarapodás ellen követ el merényletet. A ki élni akar tisztességes munka, feddhetetlen jellem és hozzáférhetetlen önzetlenség nélkül, az menjen más pályára élni, a hol a visszaélések nem okoznak ezreknek és ezreknek leírhatatlan károkat. Ott is talál kenyeret, a ki nem méltó a közélet szolgálatára, a hol mindenkinek ez a jelszava van, hogy : Lében und lében lassen, mert a szövetség minden tagja rá van utalva egymás nagy hibáinak leplezésére. A közélet ne ismerjen kegyelmet azokkal szemben, a kik javíthatatlanok s a kik kiszámíthatatlan károkat okoznak. A közélet sokkal nagyobb hatalom, semhogy szüksége lenne követnie azt a banális elvet, hogy : Lében und leben lassen ! A közélet a lelkiösmeret Ítéletét hangoztassa s ne alkalmazza soha senkivel szembeu se azt a helytelenül értelmezett mondást, mert a kire szüksége van, azt ugy sem élteti érdemetlenül, hanem kötelesség és hála szerint. Nincs tehát semmi szükségünk azokra, kiket a hamis humanitás semmi egyébért sem tűr meg mint, hogy csak igazat adjon ennek az elvnek: Lebeu mid lebeu lassen. Gazdasági levél. (A vit-ig első gazdasága.) Idáig az volt a feltevés, hogy a híres Dalrymple-farm Dakotában a legnagyobb gazdaság a világon, hiszen az eke ott reggeltől délig egy irányban megy, hogy aztáu fordulva, estére későn visszaérjen kiindulási pontjára. Ujabban azonban össze álllak newyorki tőkepénzesek, hogy részint az Egyesült-Államoktól, részint Lousiana államtól egy abban fekvő földbirtokot megvegyenek, mely háromszor akkora, miut a Dalrymple farmja. Hossza 160 km., szélessége 40 km. 640,000 hectárnyi területlel. Vételkor az egész birtok hasznavétlenül hevert s a szomszédos gazdák díjtalanul ott legeltették nyájaikat. Ugy tartották, hogy mintegy 30,000 db félvad ló, szarvasmarha és juh táplálkozott rajta. Az uj társaságnak, illetőleg a társaság igazgatójának, Wattkins urnák az volt izJsztcrpinésliÉElárdja. ÖSZI DAL. KIS KERTÜNKNEK VIRÁGAI ELHERVADTÁK, ALIG LÁTNI EGY-KÉT SZIRMOT, AZ IS KÉSZÜL BÚCSÚZNI A LEVELÉTŰL. JCZI-PICZI FELESÉGEM, JER ÖLEMBE, SUGD MEG NÉKEM: KIS KERTÜNKNEK VIRÁGIVAL A MI SZERELMÜNK IS KIHAL ? VAGY A MI SZERELMÜNK OLYAN, MINT a ZÚGÓ HEGYI FOLYAM, ,KINÉL TOVÁBB HALAD LEJTVE, ANNÁL MÉLYEBB LESZ A MEDRE? ÉN NEM TUDOM, CSAK AZT ÉRZEM, AZ VAN IRVA FALEVÉLEN, YIRÁGOKBAN, CSILLAGOKBAN, HOGY SZERELMÜNK HALHATATLAN. LÉVAI SÁNDOR. F 1 q u e Bili. (Humoros elbeszélés.) (Folytatás.) MINDENT MEGÍGÉRTEM: UGYAN MIT NE ÍGÉRTEM VOLNA MEG E PILLANATBAN ? . . . ILYEN BOLDOGSÁGGAL VÉGZŐDÖTT RÉSZEMRŐL a »NÉGYES« ÉS AZ ELSŐ »KONEZERT« A MIT ÉLETEMBEN ELEJÉTŐL VÉGIG HALLGATTAM. MIKOR UGY REGGELFELÉ A KOCSIHOZ KÍSÉRTEM Jankámat, (MERT MÁR AKKOR AZ ÉN JANKÁM VOLT) EGY SZÉP SÁRGA TEAIÓZSÁT TÉPETT KI CSOKRÁBÓL S E SZAVAKKAL NYUJTÁ AZT ÁT NEKEM: — EZT ÖNNEK ADOM, TALÁN NEM HERVAD EL A BÁLIG. II. A RÓZSA BIZONY ELHERVADT, DE SZIVEMBEN A SZERELEM KIS VIRÁGA, VALÓSÁGOS TOPOLYFÁVÁ NÖVEKEDETT. ALIG VÁRTAM A BÁL NAPJÁT. MIKOR BEKÖSZÖNT VÉGRE, ÜNNEPÍES GÁLÁBA CSAPTAM MAGAMAT. VADONAT UJ FRAKKOT HÚZTAM, UGYANOLYAN MELLÉNYT, NADRÁGOT ÉS CZIPŐT, S HOGY A KEZTYŰM NEM VOLT UJ, AZT CSAK A JÓ KRIXENBERGER BÁCSINAK KÖSZÖNHETEM, A KI UGY KIPUCZOVÁLTA BELŐLE A FOLTOKAT, HOGY MÉG A MENYORSZÁGBAN IS BEILLETT VOLNA ALABASTROMNAK A —• SZINE. SZÖRNYŰ ELEGÁNS VOLTAM, DE KELLETT IS, HISZEN A KRITIKUS CSAK NEM VETHETI ALÁ MAGÁT MÁSOK KRITIKÁJÁNAK; AZ PEDIG, HOGY AZ AZ ÁTKOZOTT BENZIN, MELYLYEL KEZTYŰIM VISSZANYERTÉK BÁLI KÉPESSÉGÜKET, NEM A LEGKELLEMESEBB ILLATOT TERJESZTETT SZÉT KÖRÜLEM, A LEGKEVÉSBÉ SEM AGGASZTOTT, MERT HISZ MA MÁR MINDEN LEGÉNYSZÁMBA MENŐ DANDYNAK BIZONYOS ILLAT KÉPEZI A KIEGÉSZÍTŐ RÉSZÉT, MIÉRT NE KÉPEZNÉ TEHÁT AZ ENYÉMET IS AZ? IGAZ, HOGY ILLAT MEG ILLAT KÖZT NAGY A KÜLÖNBSÉG, VANNAK MODERN ILLATOK, PÉLDÁUL AZ AMARYLLISDORÉE, AZ YLANG-YLANG, A BOUQUET-ELEGANT, A MIMOSA, AZ IXIA-LYS, KARIIPA, ERIKA, JOCKEY-CLUB, OPOPONAX S EZER MÁS NYELVTÖRŐ PARFÜM MÉLTÓSÁG, MELYEK SZÁRMAZÁSI TÁBLÁZATÁT CSAK MÜLLER UR SEGÉDEI VOLNÁNAK KÉPESEK ELSZAVALNI, — AZUTÁN JÖNNEK A KOPOTT ILLATOK, MINŐK A MOSOUSZ PÉZSMA, OTKOLON, RÓZSAVÍZ, ÁMBRA, TÖMJÉN, ! VANÍLIA, MELYEK MA MÁR CSAK A NYÁRSPOLGÁROK DIÓFA ALMÁRIOMAIRA SZORÍTKOZNAK S IGY AZ ILLATVILÁG DEMOKRATÁIT KÉPEZIK, — VÉGÜL VANNAK MEGTŰRT ILLATOK, ILYENEK A LEVENDULA, ZSÁLYA, FODORMENTA, FOKHAGYMA, KÁTRÁNY, HALZSIR, BAJUSZKENŐCS, POMÁDÉ, TRAFIK-FÜST, ALKOHOL, KARBÓL, PÁLINKA, BORGŐZ, MELYEK FŐKÉP A DIURNISTÁK, DIÁKOK, BORBÉLYSEGÉDEK SAT, SANYARUVENDELSZERÜ SZÁNANDÓ TOALETTJÉT ÉRTESITIK A SZAGOLÓSZERSZÁMOK ELŐTT, — DE AZ ÉN KRITIKUS ORROM MÉG AZ ILLATVILÁGBAN IS AZ »EGYENLŐSÉGET« KERESI, S IGY MELLŐZVÉN A »KASZT-RENDSZEREK« DOMINÁLÓ NAGYSÁGAIT, EGYSZERŰEN A SZERÉNY BENZINNÉL MARAD, MELYNEK ILLATÁN KIVÜL AZ A PRAKTIKUS TULAJDONSÁGA, HOGY MINDEN ZSIRFOLTOT SZÁMŰZ A RUHÁK FELSZÍNÉRŐL NEMCSAK A DEMOKRATA, DE MÉG AZ ARISTOKRATA KÖRÖKBEN IS TÖBB ÉS TÖBB TÉRT HÓDIT MAGÁNAK. ILYKÉPEN FELKÉSZÜLVE LÉPTEM BE A MÉLYKÚTI TÁNEZTEREMBE. LEGELSŐ DOLGOM TERMÉSZETESEN AZ VOLT, HOGY KÖRÜLNÉZZEK, DE BÁRMENNYIRE ERŐLTETTEM IS SZEMEIMET, A JELENLEVŐ HÁROM HÖLGY KÖZÖTT JANKÁT SEHOL SEM TUDTAM FÖLFEDEZNI. — TALÁN KORÁN JÖTTEM — GONDOLÁM, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KEVÉSSZÁMMAL JELENLEVŐ SZÉPEKRE, — DE MEGTEKINTVE ZSEBÓRÁMAT KONSTATÁLNOM KELLETT, HOGY BIZONY KILENCZ IS JÓVAL ELMÚLT MÁR, PEDIG A MULATSÁG KEZDETE NYOLEZ ÓRÁRA VOLT JELEZVE. — FALUSI SZESZÉLY! — SÓHAJTOTTAM EKKOR BOSZUSAN S BEMENTEM A TEREM MELLETTI »IVÓBA«, HOL NÉHÁNY FÉRFI VITATKOZOTT EGYMÁSSAL AZ IDEI TERMÉS, A FLLLOXERA, A CSIKÓNEVELÉS MEG AZ URASÁGI BIRKAMAJOR EZ ÉVI JÖVEDELME FELETT. RETTENETESEN UNATKOZTAM. HA ÓDÁT RENDELT VOLNA IRNOM SZERKESZTŐM AZ »ELEMENTBÁLI SAJTRÓL«, VAGY SONETTET a »POGÁCSA ALMÁHOZ«, SZIVESEBBEN MEGTETTEM VOLNA E BIZARR KIVÁNATÁT NEKI, MINT HOGY ITT HALLGATNOM KELLETT A SOK »HA« MEG »VOLNA« SZAVAK KÖVETKEZETLEN EGYMÁSUTÁNJÁT, EGY SZENTIVÁNI ÉN ÉKSZERŰ VÉGTELEN soPÁNKODÁSRÓL. ÉS MÉG HA CSAK EZT KELLETT VOLNA, HALLGATNOM I MI VÁROSIAK, BOLDOGNAK TARTJUK A FALUSI ÉLETET, IRIGYELJÜK A MEGELÉGEDÉST, A NYUGALMAT, A BOLDOGSÁGOT VISSZATÜKRÖZŐ PIROSSÁGOT A JÓ FALUSI AREZOKON : HEJ, PEDIG ott IS CSAK PARÁZS REJLIK ÁM A HAMU ALATT, ott SAM FENÉKIG TEJFEL MINDEN. LÁM, MOST CSAK EGY KIS MULATSÁGRÓL VAN SZÓ S MÁR IS MENNYI EGYENETLENSÉG, MENNYI GYŰLÖLSÉG, MENNYI KÁRÖRÖM URALG A SZIVEKEN. VAGY TALÁN NEM NEVEZHETJÜK AZ EFÉLE BESZÉDEKET ANNAK ? — LÁSD, RÓZA, MONDTAM UGY-E, HOGY NE JŐJIINK EL, MILIÉK SEM JÖNNEK, MERT a FIGYELMETLEN RENDEZŐK KÉSŐN HIVTÁK MEG ŐKET. — A postások NEM FOGNAK ELJÖNNI, SÉRTI ŐKET, HOGY VENDÉGEIK NEM KAPTAK KÜLÖN MEGHÍVÓT, INKÁBB ŐK IS OTTHON MARADNAK. — KASZNÁRÉK MEG NAGYRALÁTÓK; ŐK NEM JÁRNAK ILYEN BÁLOKBA. VAGV: — LN BARÁTOM, CSAK KÖRÜL NÉZNI JÖTTEM; NEM TÁNCZOLOK. — ÉN SEM, SZORÍT A CZIPŐM. — ÉN MEG MÁR RÉG KINŐTTEM E KORBÓL. — TE, NEM FOGSZ TALÁN BELEKEVEREDNI? HADD BUKJANAK MEG, HA NEM HALLGATTAK REÁNK. ROSSZABB AK EZEK A VÁROSI MIZÉRIÁKNÁL IS. MÁR SZÖ KNI KÉSZÜLTEM E SZÖRNYŰSÉGES