Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-22 / 76.szám

testület, minek jogosultságát bővebb vizsgálat hiányában senki sem tagadta; mert hát valamint a törvény kijeleli azon eseteket, melyekben valódi képviselővé meg nem választható (36. 37. 40. §§.) ugy lehetnek esetek melyekben állásától felmenthető. Szabad legyen még per analógiám az országgyűlés és megyei bizottságok eljárásából is okoskodni, mely szerint a szólás visszaélései megtoroltatnak ugyan, sőt a szótól is megfosztatnak a képviselők; hanem hogy képviselői állásoktól fosztatnának meg azért, mert elmaradoznak, talán be nem bizonyítható; ós ha megtörtént, bizonyosan más birói hatóság által fosztattak meg. Még más okokat is felhozhatok állitásom támogatására. Mindennapi jelenet, hogy a kik bizalommal értelemmel bírnak, eldöntik a vitás tárgyakat a nélkül, hogy szavazatra bocsáttatnak a határozatok, jeléül annak, hogy a többiek megbíznak bennök ; vájjon ilyeukor mi a különbség azon jelen nem lévő, és jelenlévő képviselők között, kik sem' nem szavaznak, sem nem nyilatkoznak, sőt másokat háborgatnak beszélgetéseik által? Éppen semmi, és a többségnek még som jut eszébe őket nyilatkozatra szorítani; nem is lenne tanácsos, ha a a rendet fenu akarjuk tartani. Tudjuk azt is, mily heves és éles szóviták szoktak a tanácsteremben létrejönni, ki nem látja ilyen jeleneleli után azon képviselők állását veszélyeztetve, kik többször csakis azért maradnak el, mert özeket kikerülni akarják ? Sokszor tapasztaljuk azt is, hogy a legértelmesebbek nem bírnak népszerűséggel, sőt többek előtt az kivánatos, hogy ezek maradjanak el a tanácskozásokból ; vájjon ki fogja igazságosnak vélni, ha az ilyenek kimaradásuk miatt azért fognak bírság alá vettetni, hogy, hogy végkép kimaradjanak ? Nem egyszer történt Dömösön, hogy nem a többség hanem a kisebbsóg jelent meg a közgyűlésen, ilyenkor tehát a kisebbség fog határozni a többség elmaradása felett, egyedül azon oknál fogva, mert határozat képes ? Mire fog ez vezetni ? Hát arra mit szóljunk, ha az elöljárók, kik éppen ugy mint a többi képviselő, törvényeink szeriut szavazattal birnak, a helyett hogy felelősségökről megemlékeznének, mint jelenlévők kizárják majd, vagy megbüntetik a képvijselőket egyedül azért, mert kimaradtak. Vájjon kinek lesznek felelősek ? Ezen kivül Dömösön azt is tekintetbe kell venni, hogy katholicusokból, reformátusokból, izraelitákból, nagybirtokos képviselőjéből, szegény emberekből, papból, taniíóból, rectorból, léhát különféle elemekből alakult a képviselő testület, ehhez járulván, hogy a község bíráját többé nem candidálja a képviselő testület (77. §.) a jegyző pedig helyettesítve van; a súrlódásokra tehát bő alkalom adatott. Ezen okoknál fogva én azt vélem, bogy a községnek olyan szabályrendeletre szüksége nincs, mely a kimaradások miatt éppen azon elemektől foszthatja meg képviselő testületet, a melyekre legnagyobb szüksége van. Végtére még azt hozom elé, hogy az elmarasztalások a képviselők függetlenségének érdekében sem védelmezhetek ; mert habár igaz is, hogy a kimaradások által nem a tanácskozási szabadság gyakoroltatik; más részről még igaz marad az is, hogy a megbírságolt képviselő, ha azontúl köteles lesz megjelenni a gyűlésekben, kényszerült, ne mondjam feszült állapotban fogja magát érezni a többséggel szemben ; mi a függetlenségre nem éppen kedvezőtlen állapot; ha pedig különb-1 séget fog tenni a közvélemény a képviselők között, igazságtalan lesz; mi azért igen nagyon megfontolandó, mert a tanácskozó teremnek legfőbb díszét, az egyenjogúság elvét adja fel. OLVASO-ASZTAL — A «B u d a p e s t i H i r 1 a p»-ot, mely Csukási József és Rákosi Jenő kiadótulajdonosok szerkesztése alatt kilenczedík esztendejét éli, Magyarország legkedveltebb és legelterjedtebb lapjává avatta a közönség pártfogása. Páratlannak tetsző elterjedését a hazai olvasó közönség óriási megszaporodásán kivül a lap olcsósága is teszi. A legszegényebb ember is adhat naponként egy számért négy krajezárt, hogy tájékozást szerezzen a politikai, társadalmi és művészeti eseméuyek felől. A »Budapesti Hirlap», mely naponkint 28 — 30,000 példányban forog közkézen, oktatva szórakoztat, mialatt hű értesítéssel szolgál a világnak minden nevezetesebb eseményéről. A »Budapesti Hirlap* nemcsak politikai, hanem irodalmi és művészeti kérdésekben is megőrzi teljes függetlenségét. A hirek gyors és hiteles közlése is sokat lendített a »Budapesti Hirlap»-on, mely csak táviratokra annyit költ, a mennyi harmincz évvel ezelőtt egy-egy magyar lapnak egész évi költsége volt. A tudósítóknak jól szervezett kara résen áll az ország minden pontján, hogy ellássa hírekkel a »Budapes(i Hirlap»-ot. Európában sehol sem történhetik nevezetesebb dolog, melyről másnap már kimerítő jelentéssel ne szolgálna a »Budapesti Hirlap.» A »Budapesti Hirlap» napról-napra arra törekszik, hogy minél szorosabb kapocs támadjon közte és olvasói közt. Bekopogtat minden nap a magyar családokhoz, dicsér vagy dorgál, óv vagy figyelmeztet, de mindig őszinte szóval, a hogy egy tiz éves jó baráthoz illik. A szerkesztőségnek tizennégy belső tagja állítja össze naponkint a »Budapesti Hirlap» különböző rovatait s a külmunkatársak diszes csoportja segiti a lapot sokoldalú föladatának sikeres megoldásában. A »Budapesti Hirlap» rendes czikkirói Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő és Balogh Pál s a magyar politikai élet kitűnőségei közül is többen szólnak e lap révén a közönséghez, A vezérczikkek irányeszméje a magyar nemzeti politika, a magyar nemzeti állam, s ennek mindent alárendel a »Budapesti Hírlap,» de ezt nem rendeli alá semminek. A tárczarovatban, mely szintén egyik erőssége a lapnak, a belső tárczairókon kivül Hermán Ottó és Eötvös Károly is igen sokszor gyönyörködteti a »Budapesti Hírlap közönségét. A helyi rovatok szakavatott kezekben vannak s hiveu tükrözik vissza ezerféle változataiban a fővárosi életet. Regényesarnokában az idén két magyar, két angol és egy orosz regényt közölt a ^Budapesti Hirlap» s legújabban megszerezte jelentékeny áldozatok árán Ohnet Györgynek, a most legnépszerűbb franczia regényírónak Utolsó szerelem czimü regényét, melynek közlését szept. 25-én kezdi meg. E regény tele van érdekfeszítő fordulatokkal s méltó társa a kitűnő iró korábbi hires alkotásainak, Serge Panine-nak és a Vasgyárosnak. Az országgyűlés megnyitása elé fokozott érdeklődéssel néz a közönség s a «Budapesti Hirlap» nagy gondot fordit arra, hogy a képviselőháznak ugy nagy vitái, mint kisebb epizódjait hiven adják elő tudósításai s a nyilvános jelenetek mellett a folyosók titkaírói is bőven referáljanak. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések legczélszerübben postautalványnyal eszközölhető következő czim alatt! A »Budaposti Hirlap» kiadó-hivataláuak, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. _____ HÍREK. |f Bubla Károly nagyprépost (püspök és pápai kamarás tegnap d. u. öt órakor jobb létre szenderült. A megboldogult főpap nyolezvan éves volt s már hét év előtt ülte meg egész szerényen aranymiséje ünnepét. Hosszabb idő óta gyöngélkedett,' de a magaskoru főpap betegsége csak nemrégiben vált végzetessé, midőn már aggasztó hirek kezdtek szárnyalni róla. Csak a napokban, szerdán látogatta meg őt a herczegprimás s vigasztaló szavakkal erősítette a csüggedőt. Nemesuj falui Bubla Károly gróf Forgách Ágoston halála óta nem hosszú ideig viselte a főpréposti rangot. Egyszerű természetű^ de jószívű főpap volt. Nagyobb alapit ványaival különösen a főegyházmegyei nyugdíjalapokat gyarapította. Szegény családokat és elhagyottakat mindig megsegített, ha szivéhez fordultak. A fökáptalan gyászában őszintén osztoznak a nemes egyszerűségű főpap tisztelői. — Nemes Dezső komáromi fiatal hegedűművész, ki városunkban is szép sikerrel lépett föl, Eszterházy Miklós tatai grófnál, mint hangversenyrendező nyert állandó alkalmazást. A hangversenyek október elején kezdődnek. Nemes Dezső egyúttal a tatai grófi színház zenekarának is karmestere lesz. — Két hymenhir. Minden kétséget kizáró forrásból vettük s éppen azért adjuk is a következő két hymenhirt: Perényi Árpád vágsellyei vallásalapitványí gazdaliszt jegyet váltott Paai Emma urhölgygyel, Paal Dénes csúzi földbirtokos leányával. — Kont Ilona ismert zongoraművésznőt és operettónekesnőt pedig Goldschntied Izsó jegyezte el Budapesten. — Uj katalógus. Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében a kath hittudományi magyar müvek teljes jegyzéke jelent meg kiegészítve a szt. szertásokhoz szükséges latin müvek is imakönyvek sorozatával. A katalógust mindeu megrendelőnek szívesen megküldik. — Leányárvaházat alapit a herczegprimás Szt.-györgymezőn, mint azt már annak idején jelentettük. A humánus intézet főn tartásához a herczegprimás a fökáptalan kezébe százezer forintos alapítványt tett le. A fejedelmi FOGLALKOZTAK, — SZÓVAL EGYETLEN TERJESZTŐI VALÁNAK A TUDOMÁNYOKNAK. A XI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN UJ HAJNALA NYÍLT AZ IZLÉS ÉS TUDOMÁNYNAK. A KÖNYVEK LASSANKINT A KOLOSTOROKON KIVÜL IS TALÁLTAK KEDVELŐKRE, A KIK FEJEDELMEK, EGYHÁZI ÉS VILÁGI NAGYOK TÁMOGATÁSA, PÁRTFOGÁSA ALATT MAGUKAT KIKÉPEZTÉK, MŰVELTÉK, S MÁSOKNAK IS OKTATÁST ADTAK. EZ IDŐTŐL FOGVA EGY UJABB KÖNYVFORMA KEZDETT MEGHONOSUINI, MINTHOGY A TEKERCSEK NAGYON IS KÉNYELMETLEN ÉS CZÉLSZERÜTLENNEK BIZONYULTAK. A PE GAMEÚTLAPOKAT MÁR NEM GÖNGYÖLÍTETTÉK TÖBBÉ ÖSSZE, HANEM EGYMÁSFÖLÉ HELYEZVE MINDEN FŰZÉS NÉLKÜL, KÉSŐBBEN DURVÁN ÖSSZEFŰZVE KÉT FATÁBLA KÖZÉ SZORÍTOTTÁK ÉS AZUTÁN EGYBEKÖTÖTTÉK. EZ MÁR HASONLÍTOTT A MI KÖNYVEINKHEZ. DE BOGY MIKOR, MELY ÉVBEN LETT AZ ELSŐ KÖNYV KÖTVE, EGÉSZ BIZONYSÁGGAL MEG NEM ÁLLAPÍTHATÓ. WATTENBACH E TÉREN LEGTEKINTÉLYESEBB KUTATÓ, CSAK ARRÓL TESZ EMLÍTÉST, HOGY A KÖNYVKÖTŐK, MINT ILYENEK — EREDETILEG MIKOR EMLÍTTETNEK ELSŐ IZBEN. EZEN IDÖ AZ 1292-KI ÉVRE ESIK, A MELY ÉVBEN A KÖNYVKÖTÖK POLGÁRI JOGOT NYERTEK. HOGY A PERGAMENTLAPOKNAK SZILÁRD BORÍTÉKBA VALÓ FOGLALÁSA MÁR RÉGI IDŐKTŐL FOGVA DIVOTT, — BIZONYÍTJA EGY MÉG NAGY KÁROLY IDEJÉBŐL SZÁRMAZÓ OKIRAT, A MELYBEN Ő ST. MERIS KOLOSTORNAK EGY ERDŐT RENDEL HAGYATÉKUL CSAK AZON EZÉLBÓL, HOGY AZUTÁN AZ ELEJTETT SZARVASOK BŐRÉBŐL KÖNYVBORITÉKOKAT KÉSZITTETHES^NEK A KOLOSTORBEIEK. MÁR A KÉSŐBBI GÖRÖGÖK IS A a% ád • ELNEVEZÉSSEL A KÖNYVGONDOZÓ, JOBBAN MONDVA KÖNYVKÖTŐ IPART, MESTERSÉGET AKARTÁK JELEZNI. AZON RÉGI KÖTÉSEK, MELYEK MÉG MEGMARADTAK, EGÉSZEN A XV. SZÁZADIG MEGLEHETŐS DURVÁK ÉS IZLÉSNÉLKÜLIEK. A BORÍTÉK GYANÁNT HASZNÁLT BOR, RITKÁN BÁRSONY VAGY SELYEM SZINEGÖRVEKKEL, FÉMGOMBOKKAL, ZSINÓRCSOMÓKKAL VANNAK ELLÁTVA, MIG A LAPOK CSAK LAZÁN FÜGGENEK EGYBE. CZIM GYANÁNT KIS PERGAMENTSZELETEK SZOLGÁLTAK, A MELYEK ELŐL A VÁGÁS MENTÉN MESSZE KIÁLLOTTAK; A MIÉRT IS A KÖNYVEK, HOGY E SZELETEK ANNÁL JOBBAN SZEMBETŰNJENEK, HÁTTAL LETTEK A FALNAK TÁMASZTVA. A NYERS, PUSZTA BORÍTÉKOK AZONBAN CSAKHAMAR SZÁMŰZVE LETTEK ÉS MÁR A XIII. SZÁZADBAN SZOKÁSSÁ VÁLT AZOKAT FELDÍSZÍTENI, MINDENÍÉLE POMPÁS ÉKESSÉGEKKEL MEGRAKNI. NAGYOBB LENDÜLET KÜLÖNÖSEN AKKOR MUTATKOZOTT EZ ÜGYBEN, MIDŐN VADBŐRÖK HELYETT DISZNÓBŐRT KEZDTEK HASZNÁLNI. EZEK AZOK A CSODÁLATRAMÉLTÓ, RITKA UTOLÉRHETLEN SAJTOLT DISZNÓBŐRKÖTÉSEK, MELYEKET UJABB IDŐBEN UTÁNOZNI IS MEGKISÉRLETTÉK, DE A MELY UTÁNZATOK CSAK ALIG MEGKÖZELÍTŐ, NAGYON GYARLÓ KIVITELBEN SIKERÜLTEK. A RENDES KÖNYVNYOMÁS FELTALÁLÁSA ELŐTT, A KÖNYVTÁRAK RENDKÍVÜL, MESÉS NAGYSÁGÚ PÉNZÖSSZEGBE KERÜLTEK. IGY TUDJUK, HOGY MÁTYÁS KIRÁLY (1458-90) ÉVENKINT 33,000 ARANYAT FORDÍTOTT KÖNYVEK BESZERZÉSÉRE, MELY KÖNYVEK KÖZÜL EGYNÉMELYIK SZÁZ, ÖTSZÁZ, SŐT EZER ARANY ÉRTÉKRE IS FELRÚGOTT. *) VOLTAK AZ AKKORI IDŐBEN KÖNYVEK, MELYEK EGY MAGUKBAN IS EGÉSZ VAGYONT, EGY URADALMAT KÉPVISELTEK. KLEMEN HENRIK »BESCHREIBENDE KATALOG DES BIBLIOGRAPHISCHEN MUSEUM'S« * Megjegyzendő, bogy az akkori időben a pénznek jóval nagyobb értéke volt, mint jelenleg. Igy pl. 2 drb aranyért a legszebb ökröt meg lehetett VCIIDÍ. Szerző. (DREZDA 1884.) CZIMÜ MŰVÉBEN EMLÍT EGY ESETET, A MELY SZERINT 1130-BAN EGY IROTT BIBLIÁT EGY EGÉSZ FALU ÁRÁN VETT MEG EGY BIZONYOS ŐRGRÓF. A KÖNYVEK EGÉSZ F TŐKÉT KÉPVISELTEK, A MIÉRT IS GONDOS ŐRZÉSBEN RÉSZESÜLTEK ÉS BIZTONSÁG KEDVEÉRT LÁNCZHOZ ERŐSÍTETTÉK, SŐT MÉG ZÁRRAL IS ELLÁTTÁK ; A KÖNYVEK EGYES NAGYOBB KIKÖLCSÖNZÖTT PÉNZÖSSZEGEKNÉL ZÁLOGKÉP IS SZEREPELTEK, E RENDKÍVÜL MAGAS ÁRAKNAK TULAJDONITHATÓ PL. AZ, HOGY MÁR A XII. SZÁZADBAN NÉMI NYOMAI MUTATKOZTAK A KÖNYVKERESKEDÉSNEK. HA MINDJÁRT KEZDETBEN CSAK AZ EGYES PERGAMENTKÉZIRATOK ELÁRUSITÁSÁRA VONATKOZOTT IS AZ, MÉGIS E KEZDETLEGES ÜZÉRKEDÉSBŐL BONTAKOZOTT KI KÉSŐBB A VAIÓDI KÖNYVKERESKEDÉS. EZ IDŐBEN T. I. XV. SZÁZAD ELSŐ FELÉRE ESIK A KÖNYVNYOMÁS FELTALÁLÁSA IS, MELY KÖRÜLMÉNY A SZELLEMI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSÁBAN MEGBECSÜLHETLEN KINCS GYANÁNT TEKINTENDŐ. EDDIG, — JÓLLEHET A RONGY-PAPIR - KÉSZÍTÉS MÓDJA MÁR A XIII. SZÁZADBAN ISMERETES VOLT, — A TUDOMÁNY-MÜVELÉS TERÉN NEM NAGY HALADÁS MUTATKOZOTT. CSAK MOST, MIUTÁN MÁR A KÖNYVNYOMÁS IS FELTALÁLTATOTT, VÁLT LEHETSÉGESSÉ A TUDOMÁNYOKNAK MINÉL GYORSABB ÉS NAGYOBB KITERJEDÉST ADNI, FŐLEG, MIDŐN GUTTENBERG A BETŰK ÉRCZVEGYITÓKÉT ES A NYOMÁSRA SZÜKSÉGES FESTÉKET IS FELTALÁLTA. A KÖNYVNYOMÁSSAL EGYIDEJŰLEG A KÖNYVEK FORMÁI VAGYIS A KÖTÉS IS FEJLŐDÉSNEK INDULT, S RÖVID IDŐ ALATT JELENTÉKENY TÖKÉLYRE EMELKEDETT. EBBŐL AZ IDŐBŐL BÍRUNK EGYES PÉLDÁNYOKAT, MELYEK VALÓBAN BEVÉGZETT MŰREMEKEKNEK MONDHATÓK, ÖRÖK HIRDETŐI EZEK AZ AKKOR FÖLLENDÜLT KÖNYVKÖTŐ-IPARNAK, MELYEK MELLETT MESSZI ELMARADNAK KORUNK DISZES, MODERN ÍZLÉSSEL KIÁLLÍTOTT KÖNYVPÉLDÁNYAI. E HELYÜTT CSAK AZ ANNYIRA HÍRESSÉ VÁLT CORVIN-CODEXEKRE AKAROK UTALNI. A LEGTÖBB MUNKA BECSÉT ÉKES FESTMÉNYEK ÉS DRÁGA KÖTÉS EMELTÉK. TÖBBNEK TÁBLÁJA E CODEXEK KÖZÖL VALÓDI ARANY, EZÜST, ILLATOS CZÉDRUSFA VAGY PEDIG BÁRSONYBÓL KÉSZÜLT, MEGRAKVA DÚSAN MŰVÉSZI ARABESZKEKKEL, FARAGVÁNYOKKAL, ELLÁTVA ARANY LÁNCZOS KAPCSOKKAL ÉS DRÁGAKÖVEKKEL. NEM EGY MŰVÉSZ FESTŐ FÁRADOZOTT E KÖNYVEKEN, MELYEKNEK KÜLBECSÖK UGY, MINT BÉLTARTALMUK MEGBECSÜLHETLEN ÉRTÉKET KÉPVISELTEK. A ATTAVANTI HÍRNEVES FLORENCZI FESTŐ AZ EGYIK MISEKÖNYV HÁRTYÁJÁRA FESTETT MŰVÉSZI KÉPEIN ÖT ÉVEN ÁT DOLGOZOTT. A MINIATŰR FESTÉSZET E KORBAN JUTOTT A TÖKÉLY LEGFŐBB FOKÁRA, A SZÖVEG KERETE ÉS SZÍNES KEZDŐI BÁMULATOS MŰVÉSZETTEL KÉSZÜLTEK. HA VALÓBAN MŰREMEKET AKARUNK LÁTNI, UGY CSAK A XV. ÉS XVI. SZÁZAD PÉLDÁNYAIT KELL MEGTEKINTENÜNK, HOGY AZONNAL FELISMERJÜK AZ ÓRIÁSI KÜLÖNBSÉGET A RÉGI ÉS A MODERN KÖNYVEK KÖZÖTT. FRANCZIA ÉS ANGOLORSZÁG VOLTAK AZ ELSŐK, HOL A KÖNYVEKET MÁR BEKÖTVE BOCSÁJTOTTÁK KERESKEDÉSBE, MIG NÉMETORSZÁG CSAK IGEN KÉSŐN CSATLAKOZOTT. NÁLUNK MAGYARORSZÁGON, DE NÉMETORSZÁGBAN IS MÉG A HARMINCZAS ÉVEKBEN IS A TUDOMÁNYOS MUNKÁKAT CSAK NYERS ÁLLAPOTBAN LEHETETT VÁSÁROLNI, VAGYIS KÖTETLENÜL ÉS MINDEN FŰZÉS NÉLKÜL UGY, A HOGY AZ IVEK A SAJTÓ ALÓL KIKERÜLTEK. MOST MÁR EZ IS MEGSZŰNT, A SAJTÓ MUTATVÁNY OK IS HASONLITLANUL TETSZETŐSB FORMÁBAN JELENNEK MEG. EZ UJABB KELETŰ KÖNYVFORMÁK SEM MENTEK JA SZÉLSŐSÉGEKTŐL. TALÁLKOZUNK TÖBB CURIOSUS