Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-22 / 76.szám

bökozüséggel megalapított primási árva házban negyven árva leányt fognak nevelni, kiket a főegyházmegye területéről maga a herezegprimás vesz föl. A kész épületet körülbelül fél év múlva fogják átadni legmagasztosabb rendeltetésének. — Katonaságunk pénteken délben érkezett haza a fáradságos őszi hadigyakori átokról. — Járványos bajok. Unyou vörheny, Uri-Sáp-pusztán pedig kanyaró uralkodik. — Szerencsétlenül járt Csákvári Károly esős, kinek fegyvere épen akkor sült el, nidőn kezével a csőre támaszkodott. A csősz súlyos sérüléseket szenvedett. — Az aióprés. Az ujonan szervezett pénzügyigazratóságok valóságos irtóháborút intézek az adózó polgárság ellen. A budapesvidéki pénzügyigazgatóság egyik pénzüyi tanácsosa, a ki Pest-PilisSolt-Kis-Kni- és Esztergommegye területén az egenes adók és más kincstári tartozások óhajtásánál a mindenható hatalmával nm felruházva, legközelebb rendeletet itézett az emiitett vármegyék összes közsgeihez és a városi elöljárókhoz, a relyben elrendelte, hogy az Összes kincsíri követelésekre a zálogolás megejtessék ugy, hogy minden hátralékos ellen iz árverés szeptember 17— 22-dike köztt szigorúan megtartassék. A megyeszee általános rémületet keltő pénzügyigazatósági rendelet egyidejűleg mindazon Irgyakra, melyek az első árverésen edhatók nem voltak, a második árven helyét és idejét is kitűzi mind a kétiázötvenhat községre szeptember hó 3. és 30-dik napjaira, azzal a kijentésse hogy az összes községek és városok 61 járói kötelesek az eladandó tárgyiat a árverés színhelyére szállíttatni ? ott minden személyválogatás nélkí az árverést a lefoglalt tárgyakra, emélyes feleiősség terhe mellett megrtani. A pénzügyigatóságnak ezen mdelete folytán tehát az emiitett megíkbeu szeptember 28. és 30-áu valósíbs népvándorlás lesz, mert az Ítélettel íjtott kétszázötvenkat községben ezreié megy azok száma, a kik ezidőszeriut .rtozásukat nem voltak képesek lefizeti. A pénzügyigazgatóságnak ezen renclete, mely kétszázötvenhat község adóz polgáraínak lételét és megélhetését fenyegeti, valóságos törvénysértés, o/an, a minőhöz hasonlót alig képzelne az ember. Az 1883. évi 43. tcz. 68. §-nak a) pontja világosan rendeli, hogy az árverést a községek elöljárói tűzik ki; ugyanezen törvény b) pontja szerint, a 100 frton felül adózók ellen pedig a járási szolgabirák vannak kötelezve és jogosítva az árverés kitűzésére. Az árverési határidőket a községek elöljárói és járási szolgabirák, az idézett törvény 67. §. szerint akkép tűzhetik ki, hogy a foglalást követő 15 napi határidő lejárata után 30 napi időközt meg ne haladjon, de a határnap legalább 8 nappal előre köröztessék. A törvény tehát az árverés határidejének megállapítását, kizárólag a községek és városok elöljáróira és a járási szolgabirákra ruházta. Semmi esetre sincs tehát a pénzügy igazgatóságoknak törvényes joguk meghatározni, hogy az adózó polgárság vagyona ezen vagy azon a napon elkótyavetyél tessék. A törvényhozó testület humánusan intézkedett akkor, midőn az árverezés kitűzését, az árverés napjának a meghatározását a községek elöljáróságára bízta és pedig ugy, hogy a foglalás után 15 nap lejártával 30 napi időközt meg nem haladó, tehát 30 napi időre tűzheti ki az árverést, vagyis a foglalástól a 45-ik napra. A rémületet keltő 4653—XIV. 1889. sz'. budapest-vidéki pénzügyigazgatósági rendelet, nemcsak az elöljáróságokat fosztotta meg törvényes joguktól, hanem a polgárság ezreit akarja törvényadta joguktól megfosztani, az által, hogy a törvényes 45 napi határidő helyett 11—13 nap alatt rendeli őket árvereltetni. Esztergommegyében el vannak határozva, hogy a törvénytelen rendeletet egyszerűen félre teszik és lépéseket tesznek a községek elöljárói, hogy a megye főispánja az 1889. évi 28 tcz. 22. §. alapján a pénzügyminiszternél tegyen lépéseket, ezen a megye polgárságának lételét, vagyonát veszélyeztető pénzügyigazgatósági rendelet megszüntetése iránt. — Gyermekgyilkosság vádjával volt terhelve Pereszlényi Eszter esztergomi cselédleány, a ki legutóbb Palásthy Pál püspök házában szolgált. Jelentettük annak idején, hogy a szerencsétlen fiatal leányt cserben hagyta kedvese, a ki házassági ígéretekkel kecsegtette s a megcsalt leány erre kétségbeesésében nemcsak magzatát ölte meg, de öngyilkossági szándékból leugrott a ház meredek kert faláról. Sokáig gyógyult, mig végre a kórházból a vizsgáló biró elé került. A királyi tábla az első alkalommal hozott ítéletet azon megokolással oldotta fet, hogy Pereszlényi Eszter elmebeli állapotát nem figyelték meg elegendőképen ítélethozatal előtt. A megújított tárgyalás folyamán a törvényszéki orvos mindenekelőtt a szerencsétlen hajadon elmebeli állapotára vonatkozó szakértői véleményét referálta s Pereszlényi Esztert teljesen beszámítható állapotúnak nyilatkoztatta. Az újból megidézett tanuk felolvasott vallomásai változatlanul maradtak. A komáromi kir. törvényszék erre Sárközy Zsigmond elnöklete, Polyák Gr. és Konkolyi B. itélőbirák alatt Kail Gusztáv alügyész indítványa s Bátor Mór védelme után Pereszlényi Esztert, mint első izben, ugy most is a btk. 284. §-ába ütköző gyermekölés bűntettében bűnösnek mondta ki s őt egy évi börtönre Ítélte, hét havi fogságát kitöltöttnek vévéu. Ugy az alügyész, mint a védő fölletbezést jelent etettek. — Esztergomi Statistika a »nagymarosa szőlőről. Az élelmes »nagymarosiak, « a kiket teljesen megevett a phylloxéra ez időszerint naponkint hatszáz egész ezer kosár szőlőt szállítanak városunkból Nagymarosra s onnan adogatják el, mindenesetre tisztességes nyereséggel esztergomi szőlőnket »nagymarosi szőlő« czim alatt. Ez a jöveddel mező plágium csak a mi élheíetlensógünk bizonyítványa. Gazdasági egyesületünk megmenthetné szőlőinket a nagymarosi phylloxéráktól is, Mert csakugyan ránkférne az a jövedelem, melyet a nagymarosi svábok zsebelnek el tőlünk. — Vidéki muzeumok. Ujabb időkben körülbelül egy emberöltő óta sok helyütt keletkezett uj vidéki muzem írja Pulszky Ferencz a magyarországi muzeumok és könyvtárak főfelügyelője. Valamely nevezetesebb lelet, vagy valamely lelkes búvár kezdeményezése, valamely gyűjtőnek hagyatéka a vidék figyelmét vonta magára s elégséges volt arra, hogy egy uj gyűjtemény alapja veftossék meg, mely kezdetben a közönség édekeltsége és adakozása által igen szépen megindult s mint a tudományosságnak egy látványos eszköze szép reményekkel kecsegtetett. Sokszor a törvényhatóság is felkarolta s a megyevagy városházában talált számára helyet és n központi intézetek, melyeknek érdekében állana, hogy a nevezetesebb leletek bennök összpontosittassanak, nagy előzékenységgel mozdították elő ezen gyűjteményeket, metyelc akadályozzák, hogy a tárgyak elkallódjanak s a tudományos kutatásokat mindenesetre fejlesztik. A tapasztalás azonban azt mutatja, hogy csak azon gyűjteményeknek van jövőjük, melyek valamely tanintézettel kapcsolatban állanak, mert ottan mégis akad egyik-másik tanár, a ki iráutnk érdeklődik. Ott ellenben, a hol a hatóság vette azokat ótalma alá, többnyire meddők maradnak, sőt elkallódás veszélyének is ki vaunak téve. Addig, mig a főispán, vagy valamely buzgó megyei tekintély érdeklődik irántuk és képes egy múzeumi és törtéuelmi vidéki társulatnak életet adni, az intézet virágzásnak indul kevés év múlva, de a kezdeményezőknek eltűntével egyideig vesztegel, azuián cskhamar feledésbe megyén. Ipolyi Arnold a nagy tudományú püspök értékes mü-gyüjteményót NagyVáradnak hagyományozta; de mind a mellett, hogy ez egy nemzeti keresztény múzeum magvát képezhetné, sem a mostani püspök, sem a város nem tudtak ezen kincs számára helyet találni, holott Ormos Zsigmond temesi volt főispán képes volt a dél magyarországi múzeumnak, mely különösen neki köszönheti létezését, itlŐ épületet emelni; Kassán; pedig a hol felsőmagyarországi múzeum meggazdagodott Henszlmann Imrének nevezetes műgyüjtemónye által is, Bubics püspök kezdeményezése mellett szintén muzeumot építeni szándékoznak, más részről Székes-Fohórvártt az értékes római régiségek, me!)

r

ek itt a megyei intelligenczia egy részének áldozatkészsége által összegyűltek, a megyeházból jóformán kiszorittattak s a közönségre nézve hozzáférhetetlenekké váltak. Még inkább sajnáljuk a székely muzeumot, Sepsi-Szent-Györgyön. Özvegy Csereinó alapította azt: az ő áldozatkészségének ós fáradozásának köszönheti létét; a megye vette ótalma alá; a gróf Mikó áltsl alapított gimnáziumban találta, habár szegényes, de mégis oly elhelyezését, mely tanulmányozását lehetségessé tette. Most azonban, mikor két magasabb osztálylyal gazdagodott a tanoda,, a múzeumnak nincs többé helye az épületben s a megyei közönség azt tartja, hogy a múzeum tárgyait be kell ládákba göngyölni s a megye-házában letenni, mert helyet számukra teremteni nem képes! Reméljük, hogy a székely értelmiség nem fogja ezt megengedni s gondoskodik arról, hogy a székely múzeum el ne temettessék.« — Csodálatos, hogy a kinünő memóriájáról hires főigazgató, midőn a vidéki nevezetesebb muzeumokat felsorolja, a i a prímásét teljesen mellőzi. Hivatásunk teszi kötelességgé, hogy ezt konstatáljuk és nyilvántartsuk. A primási múzeum, mely már annyi külföldi hires tudóst vonzott Esztergomba, elvégre is van olyan nevezetes, mint akármelyik jobb nevü magyar vidéki múzeum, melyről Pulszky Ferencz közleménye megemlékezik s igy igenis megérdemelte volna a főigazgató méltánylatát. - Vidéki előfizetőink részére Kofa ts Albert butorraktárának árjegyzékét mellékeljük lapunk mai számához. Dr. KŐRÖS V LÁSZLÓ. HIRDETÉSEK Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t. cz. 102 §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a vámosmikolai kir. jbiróság 4158 számú végzése által Boszner Mária és társai végrehajtatok javára Nagy Antal elleu 80 frt tőke, s eddig összesen 13 frt 80 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag fel ül foglalt és 388 írtra becsült szobabútorok stbből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 3198. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Ipoly-Pásztóu alperes lakásán leendő eszközlésére 1889-ík év szept hó 23-ik napjának d.'e. 9 óráj i határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Vámos-Mikolán, 1889. évi szeptember hó 12. napján. Ifj. HORTHY GÁBOR, kir. bir. végrehajtó. Leitgeb János füszerkereskEdő Esz tergomban ajánlja Chokoládé Caeao-por és czukor kák dus raktárát Kluge János és Tsa prágai gyárából. M « egy présház szőllővel, azonkívül c . 2 szőIlő és különféle nagyságú . jó karban lévő boredények igen jutányos áron. Bővebb értesítést 1 ád a tulajdonos * ' Milánovits Antal, Esztergomban, c T? Jé tanács •í

i aranyat ér! E szavak igazságát különösen betegségi esetekben lehet megismerni és ez okból jönnek Richter kiadó intézetéhez a legszívélyesebb köszönőíratok „A betegbarát" czimű, rajzokkal ellátott kis könyv elküldéseért. Mint a szerencsésen meggyógyultak hozzányomtatott értesítései bizonyítják, a benne foglalt tanácsok követése által még oly betegek is gyógyulást nyertek, a Mk már minden reményt feladtak. E könyv, melyben húszéves tapasztalat eredményei vannak letéve megérdemli a legkomolyabb figyelembevételt minden beteg részéről, bármi bajban is svenvedjen. Ki e becses könyvet megszerezni óhajtja az írja egyszerűen egy levelező lapra®magyar nyelven ,.Egy*betegbarátot" és pontos czimét s czímezze a levelező lapot Richter kiadó-intézetébe ien. A megküldés ingyen történik. SAJÁTSÁGOKKAL, A MELYEK ÖNKÉNY TELÉN IS LEKÖTIK FIGYELRÜNKET, IGY PÉLDÁUL LÁTUNK GÖMBÖLYŰ ALAK KÖNYVEKET KERÉK FORMÁVAL, MINT A MILYENA, KIRÁLYI KÖNYVTÁRBAN ŐRZÖTT KORÁN IS; LÁTHLTUNK ÓRIÁS NAGYSÁGÚ FOLIÁNSOKAT, VALAMIN; RENDKÍVÜL KICSINYT IS. AZ ELSŐKHÖZ SZÁMITEM A NAGY PÁLMA-MÜVET SPIX ÉS MARTIUSTD, AZ UTÓBBIAKHOZ — DANTE ÉS TASSONAK ISRRERETES MINIATŰR KIADÁSAIN KIVÜL, — A KARLIRUHEBAN MEGJELENT MINIATŰR ALMANACHOT, MELYNEK MAGASSÁGA 16 MILIMÉTER, SZÉLESÉGE 7 MIIIMÉTER, A MELYBŐL ÉPPEN 56,000 PÉLDÁNY A NEVEZETT PÁLMAMÜNEK CSAK EGY KÖTETÉT TÖLTENÉ KI. NEM SAJÁTSÁGCS-E MÉG AZ IS — ÉS EZ TALÁN A LEGSAJÁTSÁGOSABB, — HOGY MANAPSÁG a KÖTÉS SOKSZOR NAGYOBB BECSŰ, TÖBBET ÉR, MINT MAGA A — MŰ? ES UEM SAJÁTSÁGOS-E MÉG INKÁBB AZ. HOGY ÉN E RÖVID ÉRTEKEZÉST ÉPPEN EGY ILYEN KÉRDÉSSEL FEJEZTEM BE ? J PROMETHEUS. •— Az ellopott REÁLISKOLAI ÉRMEK KÖZÜL HÁROM DRB. — KÖZTÜK A LEGÉRTÉKESEBBIK IS — FREUND I. KEREPESI UTI ZÁLOGGYÜJTŐNÉL VANNAK ELZÁLOGOSÍTVA, A MIRŐL A FŐVÁROSI RENDŐRSÉG KAPITÁNYSÁGUNKAT ÉRTESITI. Az ÉRMEKET SZEPT. 10-ÉN EGY 24 ÉVESNEK LÁTSZÓ BARNA URIASAN I)LTÖZÖTT FIATAL EMBER ZÁLOGOSÍTOTTA EL AGY VASTAG SZEMŰ EZÜST ÓRALÁUCZCZAL AAT FORIUTÉRT. A ELSŐ NYOMOK TEHÁT MÁR MEGVANNAK.