Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-22 / 76.szám

r W ^^^^^ ^^^^ ^^ ^^ ^^^^ ^ ^^^^^^^^^^^ ^^^^^^^ ^^^ |^ ^^ ^^^^^^^^^| MFOIRLRNIK HETENKINT KE'T'SZRR VASÁHNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. li!I.(")H'r/|<!'riÍ!S1 Ál! : tgétjn évi« . , ........ fél évre negyedév re Epy sz átti ára 7 Itr. 6 frt — kr. '6 fit — kr. i fit no kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERTESTTÓSEG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, !iul:i » lap H/ttlInilli re.HV.tii lllíit.Ö kii/,l<'i|inliv nli l(iilil«mlííl{. KIADÖHÍVATAL : SZfcCH KM Y I-TfcR : Í31- SZÁM, hová ÍI \n[> hivatalos s a magán liinlt'.l.tisei, a nyiluérbo szánt kö/,­leméiiy«|{, előli/.etesi pén/.ck én reelamstláiwk iiilé/.etidok. HIRDETÉSEK. ! HIVATALON HllílíUTKSUK :;!; MAííÁN-IHUDIÍTIÍNKK I 87.ÓIÓI 100 «•/.«)« — fit 75 kr.i i 'Megállapodás szerint legjti I 100 -200 ig . 1 fit 50 ltr.il í l«ii.vjisal)lian kö/.iiltbtuoic. i 200 • ilOOig . 2 frt 85 kuúl . lirtlj«.i í iiij SM) kr. \\\ NYItiTTBIl sora Zi) kr. Megyei tisztújítás. Esztergom, szept. 21. A megyei tisztújítás napról-napra aktuálisabb érdekűvé kezd válni. Senki se nézi hideg közönynyel, mindenki tudja, hogy a megyei tisztújítási]ak soha sem veit nagyobb jelentősége, mint ez id őszerin t. Az államosítás eszméje nemsokára megvalósul. Benne van a levegőben, szükségesnek, elkerülhetetlennek érez­zük; de tudjuk, hogy az utoljára meg­választott tisztviselők lesznek az első államosított hivatalnokok. Esztergom vármegye is ilyen rend­kívül nevezetes változás, sőt válság előtt van. Néhány hónap múlva megyei tiszt­viselőket választ, a kiket azután kijelöl és átad az állam rendelkezésének. A kikben mégállapodik a mi bizalmunk, azokat fogja az állam is megerősíteni életfogytiglan. Ugy a városnak, mint a megyei köz­ségeknek ezer és ezer érdeke kívánja, hogy utolsó tisztujit ásunk ne legyen olyan, mely csak néhány esztendőre ér­demesít valakit bizalmunkkal; hanem legyen olyan, hogy ne sajnálkozzunk azután azokon az állapotokon, melyeket magunk teremtettünk s melyeket, a mint megjegeczedtek, többé már meg­változtatni nem lesz hatalmunkban. Eddig leginkább családi érdekek szál­lottak sikra jelölljeik érdekében; de a közönség körében is napról-napra foko­zódik az érdeklődés, különösen a leg­utóbbi királyi szavak elhangzása után. Mert csakis ugy várható teljesen ki­elégítő eredmény, ha átalános érdeklő­dés jelöli ki a neveket, s a közönség osztatlau bizalma állapítja meg a tisz­vi se löket, Fejet hajtunk azon tisztviselők ér­demei előtt, kik Esztergom vármegyé­nek ugy fölfelé, miat lefelé csak tisz­teletet tudtak szerezni. Szerencsések leszünk, ha ezeket egyhangúlag megint megtartjuk a jövő számára. De a központi főszolgabiróság köré­ben nemcsak szükségesnek, hanem ki­kerülhetetlennek látszik a változás. Nemcsak a megyei életben, de a testvér­városok s a sz. kir. város polgárai kö­reiben is elégedetlenség uralkodik az eddigi állapotokkal s elvégre is a vá­lasztó megyebizottság is képviselni fogja az egész nagy közönség hangulatát. Lejártak már azok a «régi jó» idők, midőn a megyei tisztviselők a «megye urai» voltak. Most minden tisztviselő a megyei érdekek első szolgájának tartja és vallja magát. Az államosítás mindenekelőtt kvali­fikált, munkás és kífogástalau jellemű hivatalnokokat fog kívánni, s most tő­lünk kéri a jelölteket. A kiket ki fo­gunk a legközelebbi megyei tisztújításon jelölni, azok lesznek a mi államosított megyei hivatalnokaink. A jövő hatalmunkban van. Ne en­gedjük ki a jelent kezeinkből, hogy ne legyen valamikor késő bánattal okunk keseregni szerencsétlen választá­sunk miatt. A községi képviselők bírságolásáról. Dömös. szept. 21. (N. Gr.) Dömös községének képviselő testülete f. hó 6-án szabályrendeletet alkotott, mely szerint egyszeri megintés után pénzbirságban lennének azon kép­viselők elmarasztalandók, kik elegendő ok nélkül meg nem jelennek a köz­gyűléseken. Már minthogy véleményem szerint a képviselő testület ezzel túllépte hatáskörét, alkalom szerűnek vélem e felett nyilatkozni. Midőn az 1886. XXII. 57. §. ki­mondta, hogy a közgyűléseken a jelen­lévők határoznak, kimondta egyszersmind azt is, hogy a képviselőknek mindig jelenlenni nem kötelességük ; minthogy pedig azt is kimondla, (59. 60. §§.), hogy azok, kik jelenlétük hivatásával visszaélnek, a szótól megfosztathatnak, sőt ha a pénzbírságot le nem fizetik, a gyűlésekben részt nem vehetnek, a törvény megkülönböztette azon köteles­séget, mely a képviselő testületet meg­illeti, attól, mit a törvény a törvény­hozók hatáskörébe tartozandónak vélt. Ugyanis a viriliseket a törvény jelöli ki, a választottakat pedig törvényeink szerint a nép válaszlja, azoknak kép­viselői állását tehát a község, mint belügyeinek körén kívül esőt bírálata alá nem is vonhatja, annál kevésbé zárhatja ki, mi a pénzbirságnak szük­; ségkópeii következménye leend; mig igenis a képviselők széksértő nyilatko­zatait azért rendeli a törvény (60. §.) megbírságolni, mert ezek a község bel­ügyeit sértik, ezek elintézését akadá­Uyozzák, s ekkép ezekre vonatkozván (21. §.) hatás körét tul nem haladják* Azon statútum tehát, mely a tanácsko­zásban részt nem vevőket pénzbírsággal sújtja, véleményem szerint, figyelmen kivül hagyta a törvény világos irány­elvét, mi nem a volt, hogy minden képviselő szavazzou, hanem az, hogy a jelenlévők határozzanak. íme ! az elöljárók felelősséggel tar­toznak a képviselő testületnek (86. §.) sőt minthogy a képviselő testület can­didatiója utján (77. §.) választatnak meg, szoros és hivatalos viszonyban állanak a képviselőkkel, és mégis a fegyelmi eljárás nem a képviselő testület, hanem fokozatosan a főbírótól kezdve a főispán (91. 92. §§.) által rendeltetik el, függesztetnek fel, elmarasztaltatnak, vagy megfosztatnak állásoktól, hozzá teszem: és nem a képviselő testület által. Furcsa anomália lenne tehát, ha egy képviselő, ki mandátumát nem a megválasztottaktól, hanem a néptől kapta, a képviselő testület, az elöljáróknak közbe jötte és szavazata által is fosz­tatnék meg mandátumától, azért, mert elegendő okát nem adta meg nem je­lenésének. Hogy bírája van, ós kell lenni minden egyes képviselőnek,kétségbe nem vonom; de azt vélem, hogy nem a fenn említett szabályrendelet értelmében. Erre vonat­kozva egy eset felolvastatott a közgyűlés előtt Dömösön, mely arról tanúskodott, hogy a minisztérium a megbirságoltatni kívánt községi képviselőt fölmentette. Ez nézetem szerint arról tett bizony­ságot, hogy az elitélt felett a miniszté­rium határozott, nem pedig a képviselő li„EHtepiií.Mo1faája. BUSONGÁS. I. TE MEGÁLLTÁL, ÉN CSAK MENTEM, — MIKOR AZTÁN ÉSZREVETTEM, HOGY EGYEDÜL, EGYMAGÁMRA MARADTAM: VÁRTAM, HOGY A FÖLD MEGNYÍLJÉK ALATTAM! NEM HITTEM, ÉN ÁRVA LÉLEK, HOGY NÉLKÜLED IS MEGÉLEK ! ... . CSAK MOST LÁTOM, AMINT IGY NAP NAPRA FOGY, HOGY ELÉLEK EGYEDÜL IS VALAHOGY ! AZ IGAZ, HOGY BOLDOGSÁGOM — NEM VOLT CSAK EGY RÖVID ÁLOM! . . . DE A VILÁG ÚGYIS KEDVÉT ADJA KI . . . HADD LEGYEN HÁT SZOMORÚ IS VALAKI! II. SELYEMKENDŐ, RÓZSASZÍNŰ KENDŐ . .' . CSAK AZT VISELD, AZ TEHOZZÁD ILLŐ ! — A KI OLYAN BOLDOG, MINT TE, ÉDES, ODAÜLIK AZ ARCZA SZINÉHEZ! . . . ELŐVESZEM A KENDŐMET ÉN IS, HEJ! DE MINTHA ANNAK A SZINÉT IS ELVETTE VÓN'A BU A NAGY HARCZON : HOLTHALOVÁNY, — OLYAN, MINT AZ ARCZOM! III. JUSSAK ESZEDBE, HA FELHŐT LÁTSZ AZ ÉGEN, A MELY OTT CZÉL NÉLKÜL BARANGOL CSAK RÉGEN . . . — ÉN IS IGY BOLYONGOK JÁRATLAN UTAKON, MIG A KESERŰSÉG NAGY TERHE LE NEM NYOM. JUSSAK ESZEDBE, HA — CSÖNDES, ŐSZI TÁJON — AZ ENYÉSZET KEZÉT LÁTOD A VIRÁGON ! . . . — AZ ÉN SZIVEM, LELKEM, AZ IS HERVAD LASSAN . . . ALIG LESZ IDŐM, HOGY BUCSUM ELMONDHASSAM! S TUDOD, MI LESZ AZTÁN ? ! — NEM MEGYEK MESSZIRE . . . LETESZIK KOPORSÓM' AZ ÁROK SZÉLIRE'. . . . EGYET IMÁDKOZNAK, AZTÁN FÖLDBE TESZNEK . . . — EZ A VÉGE AZ ILY BOLOND SZERELEMNEK! PERÉNYI KÁLMÁN. (Kultúrtörténeti tanulmány.) II. A FESTÉSZET FEJLŐDÉSÉRE NÉZVE IGEN FON­TOSAK ÉS ÉRDEKESEK A RÉGI KÉZIRATOK, ME­LYEKBEN A NAGY BETŰK (PARÁNY VAGY MI­NIATŰR FESTÉSZET) KITŰNŐ SZORGALOMMAL FES­TETTEK. MINTHOGY PEDIG EGYES TERJEDELMESEBB MŰHÖZ, MINT PÉLDÁUL A VULGATÁHOZ, TETEMES MENNYISÉGŰ TEKERCS SZÜKSÉGELTETETT, AZÉRT A LAPOK VÉGÉN MÁR IGEN KORÁN AZ ŐRSZÓKAT (CUSTODES) IS SZOKÁSBA VETTÉK; MIG AZ EGY­SZERŰBB ÉS TERMÉSZETESEBBNEK LÁTSZÓ LAP­SZÁMOZÓKAT CSAK KÉSŐBBI IDŐBEN KEZDTÉK FOGANATBA VENNI. SAJÁTSÁGOS AZONBAN AZ, HOGY AZ IRÁS A KÉSŐBBI SZÁZADOKBAN ÉS A HALADÓ KULTÚRÁVAL FOKOZATOSAN ROSSZABBÁ LŐN UGY, HOGY A VIII. ÉS IX. SZÁZAD CODEXEI HASONLITLANUL KÖNNYEBBEN OLVASHATÓK, MINT AKÁR A XII. VAGY XIII. SZÁZADBÓL SZÁRMA­ZOTTAK. FŐ ÉS ELSŐ OKA E KÜLÖNÖS JELENSÉGNEK ABBAN KERESENDŐ, BOGY A MÁSOLÓK AZ IROTT MÜVEK IRÁNT VALÓ FOKOZÓDOTT IGÉNYEK FOLY­TÁN GYORSABB MUNKÁRA LETTEK SZORÍTVA S EZ OKBÓL SOK FÉLE RÖVIDÍTÉSEKET HASZNÁLTAK. MINDEGYIK SAJÁT JELEIVEL ÉS RÖVIDÍTÉSEIVEL ÉLT, S IGY KÖNNYEN MEGMAGYARÁZHATÓ A NEHÉZSÉG, MELY A KÉSŐBBI CODEXEK OLVASÁ­SÁBÓL SZÁRMAZIK. MÉG EGY MÁSIK HÁTRÁNYOS KÖRÜLMÉNYRŐL IS MEG KELL EMLÉKEZNEM, MELY A DÍJÉRT VALÓ MÁSOLÁSBÓL EREDT. E DÍJAZOTT MÁSOLÓK UGYANIS, HOGY MINÉL TÖBB IROTT IVET LEGYENEK KÉPESEK FELMUTATNI, SOKSZOR EGY-KÉT SZÓVAL BUSZ SORRA SZÓLÓ HELYET IS BETÖLTÖTTEK. BOLOGNÁBAN EZ ELJÁRÁS ELLEN MÁR A XI. SZÁZADBAN TÖRVÉNYES HATÁROZATOT HOZTAK ÉS E VISSZAÉLÉST SZIGORÚAN BETILTOTTÁK. NÉMETORSZÁGBAN E HELYTELEN SZOKÁS KÜLÖ­NÖSEN AZ ÜGYVÉDEKNÉL EGÉSZ A JELEN SZÁZA­DIG, A HÚSZAS ÉVEKIG FENTARTÁ MAGÁT. TA­LÁLTAK TŐBB OLY IRATOT, A HOL'EZ EGYETLEN KÖTSZÓCSKA »ÉS« EGY EGÉSZ SORT FOGLALT EL A TÖRVÉNY VÉGRE OTT IS VÉGET VETETT E LELKETLEN ZSAROLÁSNAK. TUDJUK, HOGY ÉPPEN E KORSZAKBAN A NYUGATI NÉPEK FŐFOGLALKOZÁSA HÁBORU-VISE­LÉSBÖL ÉS HADAKOZÁSBÓL ÁLLOTT: TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET TELJESEN PARLAGON HEVERTEK. EGYEDÜLI MIVELŐI A TUDOMÁNYOKNAK e KORBAN A SZERZETES-RENDEK VALÁNAK. DE NEM­CSAK A TUDOMÁNYÁGAK, A MŰVÉSZETI- ÓS SZAKTÁRGYAK MŰVELÉSE ÉS FEJLESZTÉSE IS EGY­ARÁNT CSAKNEM KIZÁRÓLAGOS TULAJDONÁVÁ ÍŐN A SZERZETES-RENDEKNEK, MELYEKNEK A FOLY­NOS FEGYVERCSÖRGÉS KÖZÖTT — NAGYON TER­MÉSZETES — A TÖBBI NÉPOSZTÁLYOKRA BE­FOLYÁSUK NEM LEHETETT. EKKÉP AZ EMBERI TERMÉSZET ELVADULÁSÁBAN SZELLEMI SÖTÉTSÉG ÜTÖTTE FEL MINDENÜTT TRÓNJÁT. KERESZTÉNY ÁLLAMOKBAN, — MÉG FRANCZIA- ÉS ANGOL­ORSZÁGBAN IS, HOL NAGY KÁROLY ÉS N. ALFRÉD ANNYI SZERETETTEL ÉS BUZGALOMMAL ÁPOLTÁK A tudomán3 R OKAT, — ANNYIRA MEGCSAPPANT MINDEN MŰVELTSÉG, HOGY A X. ÉS XI. SZÁ­ZADBAN NÉMELY VIDÉKEKEN A KÖNYVEK TELJE­SEN ELTŰNTEK, SŐT A LEGFŐBB VEZÉR- ÉS ÁLLAM­FÉRFIAK OKIRATOK ALÁ IS NEVÜK HELYETT CSAK JEGYEKET KARMOLTAK. | ANNÁL SZEBB FÉNYBEN RAGYOGOTT ÉS VI­RÁGZOTT A ZÁRDÁK ÉS KOLOSTOROKBAN, MELYEK MEGANNYI TERMÉKENY ÉS ÁLDÁSOS TELEPEI VOLTAK A SZELLEMI MŰVELTSÉGNEK. A KOLOSTOROK CSENDES FALAI KÖZÖTT MENHELYRE TALÁLT A TU­JDOMÁNY; OTT ŐRIZTETTEK MEG SZÁMUNKRA AZ J Ó-KOR KLASSIKUS KINCSEI; A VILÁG GAZDAG 1 KÁRPÓTLÁST NYERT A TUDOMÁNYOS KÖNYVEK­BEN ÉS A SZÁMOS KÖNYVGYŰJTEMÉNYBEN, ME; LYEKET A SZERZETESEK IRTAK VAGY MÁSOLTAK. EZ TÖRTÉNT A X-IK SZÁZADBAN, A MENNYIBEN EZ IDŐBEN A SZERZETESEK FŐLEG KLASSIKUS MŰVEK MÁSOLÁSÁVAL, NAGYBECSŰ KÉZIRATOK SZORGOS LEÍRÁSÁVAL, KÖNYVEK SOKSZOROSÍTÁSÁVAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents