Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-08 / 72.szám

es Városi s megyei érdekeink közlönye. MPn.JF.UV-NlK HETINK INT KIÜTSZ F'.R VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. fél évre . negyedévi ts KMtl'T/'téTtiKI A lí Ejjy szám ara 7 kr. 8 fit — kr, í frt — kr. ! fit HÓ kr. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA. VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, btiv:i inp H'/,)>l!«ll)i r*ÍN/,fH li|(}lŐ l(Ö/,|(tlllú<iy «lí l( Ü I tl «ll H ííif. KIADÓHIVATAL : SZEGI-ÍENYI-TfcR 331- SZÁM, hová n, lap hivalaln* s ;t, magán liinlolései, ÍL nyilUérbe szánt iföz- -'II lemények, előlizelósi ^énanU és reelamalások iulé/.eiKlölc. |j HIRDETÉSEK. HIVATALOS MAfíAN 'J'RSI'JIÍ 1 s'/.ólól 100 w/.óig — frt 7n !(r, J 00 —200 ig . I frt íiü kr. 800-800-ig . « frt 81} kr. iJély^gdij iU) kr. megállnpodáfi szerint Jegjn­lányosabban közöltetnek. NYIt.T'1'ájl Hfírn. 20 kr. Kaszárnya-ügy. (Dr. F. I.) Positiv adatokról és rész­letekről akarván szólni, jelen erikkünk­ben egyszerűen csak érintjük azun ál­talános és közvetett előnyöket, melyek a városra hárulnak az állandó laktanya felépítésével, mert ezek kétségtelenek és bőségesen ki leitek fejtve minden alkalommal. Ma inkább biztos tájékozást akarunk nyújtani az érdeklődő polgárok­nak s főleg a képviselőknek, kik ezen ügyben komoly munkára hivatvák, mert a szavak gyorsan elröppennek s a gyű­lések bármily beható előterjesztései is, sokszor elmosódnak a határozathozatalig.' A vegyes bizottság által fentiek sze­rint megállapított tervek, — a mennyi­ben a csapat kórház, mint külön épít­mény szerepel — egyelőre a cs. és kir. közös hadügyminiszter jóváhagyása alá terjesztetnek ugyan, annyi azonban két­ségtelen, hogy gyökeresebb módosítás kívántatni nem fog s hogy a helyi viszo-j uyok felől tájékozott vegyes bizottság megállapodásai egész terjedelmükben el­fogadtatnak. Tekintettel ezen körülményre, továbbá a kitűzött határidő rövid voltára, —j nézetünk szerint azon idő alatt, mig a tervek e cs. és kir. közös hadügy­mi n i sz ter i u m 11 ál bíráltain ak, e gy e t-m ás t a városnak el kell végeznie ugy, hogy a mint azok végérvényesen approbálva visszaérkeznek, már készen feküdjék a képviselő testület végleges határozata! a kaszárnyának Ráth terve szerint való felépítése s ezzel kapcsolatban a pénz beszerzés módozatai tárgyában s ezek a tervekkel felszerelten azonnal minden késedelem nélkül a m. kir. belügymi­niszter elé folterjeszlhofcők legyenek. Hogy pedig e kérdésben a város dönthessen, tudnunk kell először: meny­nyibe kerül a laktanya és csapatkórház felépítése ? másodszor hogy mennyit fog az jövőre jövedelmezni ? A két épület Ráth költség vetése szerint 404000 frt költséggel van ter­vezve, mely összeghez még a vegyes bizottság által tett jelentékeny módosí­tások és kibővítések, továbbá a külön emelendő ágy raktár építési költségére 16000 frtot vévén számításba, a költség­vetésileg előirányzott összeget 420000 frtra teszszük. Ebből, tekintettel a vállalkozók ver­senyére, szakértők szerint, az árlejtés­nél 15% engedmény elérhető s ekként a kiviteli összeg 357000 frttal jelent­kezik, melyhez hozzáadandó a telek ér­ték mely eltekintve egyesek túlhajtott követeléseitől, a város Buda-utczai épü­letének betudás á v al legmagasabb számítással 93000 frt s igy mutatkozik befektetendő tőke 45000 frt. Ez lenne tehát a kiadás, mert az építkezés alatt folyó kamatok, az utó­lagos csekélyebb eltérések stb. a le­bontandó épületek anyagértékével s az árlejtésnél esetleg elérhető még ked­vezőbb százaléknyi engedménynyel ki­egyenlítődnek s ezen összeg nyilván a maximum melyből csak 430000 frt fe­dezendő mint téuyleges kiadás, a mennyiben a kisajátítandó telekérték 93000 frtnyi összegében a Buda-utczai laktanyát 20000 frttal vettük számításba a mely tőkének kamatját ma bőven meg hozza (1473 frt), de viszonyítva a környékbeli háztulajdonosok ismert igé­nyeihez, melyeket mellesleg szólva az 1881. évi XLI. t. cz. alapján lefoly­tatandó birói kisajátítás, mely legfő­képen a megadózott jövedelmet veszi fi­gyelembe, erősen le fog csapolni, anuak értékét ily összegben kellett felvenni, hogy némelyekhez hasonló túlzásba ne essünk. Tehát készpénzben és telekben összeson 450000 frt lenne a kiadás. Ezen összegben nem foglaltatik benn a járda és csatornaépítési költség, mely nem eshetik kizárólag a kaszárnyaépités számlájára. Hogy mily uton kívánja a város ezen tőkét megszerezni, az ismert dolog t. i. kölcsön utján. A inai pónzviszonyok mellett 40—50 évi törlesztésre évi 5V 2 százalékos tőke ngyan bőven kap­ható, mégis a számítás biztossága okából felveszszük, hogy a törlesztési járulék­kal együtt 6%-kot fog a város fizetni s ekként a 450000 frt ezen kamatláb szerint 27000 frt terhet fog reánk há­rítani. Minthogy azonban a törvény­hatóság részéről 32000 frt s annak időközi kamatai, a melyek szintén ki­tehetnek immár 8—9000 frtot s igy mintegy 40000 frt az épités megkez­désekor — a katona beszállásolási alap­ból ki fog járultatni., mihez képest ez továbbá a Buda-utczai épület értéke 120000 frt, mely bármint beruházás jö­vedelem csökkenést jelent, mégis tény­leg fizetendő kamatot nem igényel — együttesen tehát hatvanezer frt kamata 3600 frttal a felvett 27000 frt kamat fehérből levonandó s ekként 23400 frt lesz a város évi terhe, mi a fenntartási költségre átlagosan számított 1600 frt­tal kiegészítve 25000 frtra kerekül ki­Ennyit kell tehát a városnak évenként bevennie, hogy tényleges kár ne érje* Azon észrevétel merülhet fel, hogy a Buda-utczai épület jövedelme elesvén, annak feltett értéke után járó 1200 frt kamata szintén számításba veendő, ámde ezen jövedelem csak addig biztos, mig a katonaság használja ezen épületet s ha a kaszárnya épités elodázása esetén az itt hagyandó egy zászlóalj a barakk­laktanyában elégséges helyet találna, ugy ezen ingatlan jövedelme nagyon is a zérus felé esnék, vagy oly beruhá­zásokat igényelne, melyek ismét a ho­zott jövedelmet fölemésztenék. Ezen ér­ték tehát reálisan csak oly összegben volna felvehető, mely a föltett számí­tást nagyon csekély részben alterálná, miért is azt bátrán mellőztük, mert mindenki tudja, hogy a katonaság mai elhelyezése tovább nem tartható álla­pot, ha pedig az, ezen épületet el­hagyja ugy egyelőre holt tökének lenne a Buda-utczai épület tekintendő. Marad tehát a számítás évi 25000' frt kamatteherrel s hogy ezt miből fogja a város bevenni, azt lássuk rész­letesen. izj^isrpiiiísliirtámúia. OH NE BÁNTSD A MULTAT . . (Erzsikémnek.) Oh ne bántsd a multat, te angyali jóság, A sötét lapokkal bánatod fokoznád, Maradj te szivemnek, maradj te telkemnek, Legyen az imád, hogy igazán szeretlek. Multunk oly temető, melynek sötét árnya Fátyolként borul a szenvedő világra. S ha van ki feláldoz részvét könnyet érte, Nincs erő, a mely ogy emléket kitépne. Legédesebb perczek, legboldogabb órák, Legkínosabb vádak mérges nyilát szórnák . . . Kiket megváltottunk, kiket felemeltünk, Azoknak gúnydala kamatozik nekünk. De a hol szeretnek, a hol imádkoznak, A hol fénye lángol örök csillagoknak, Hol a hit, bizalo^i, egymás karján iárnak, Ott a mait nem vethet soha sötét árnyat. Ott a mult temető, de fölötte lángol ölthatatlan íónynyel örök esibag tábor, És ha megpihenni visszatérnék hozzá A jelennek ködét is megaranyozná. Oh ne bántsd a multat . • . Maradj a ki voltál, Fénylobb és ragyogóbb a sok esiiJagoknál, Egymást átölelve vágyva, titkon feive Nézzünk egy boldogabb tavasznak eléje LÉVAI SÁNDOR. P & E i i i tárcsa. A NYILVÁNOS PÁRISI ÉLETNEK LEGINKÁBB A BOULEVARDSOKON NÉZHETÜNK A SZEMÉBE. ITT LÜKTET A MINDENNAPI ÉLET, EZEK A FRANCZIA FŐVÁROS FŐEREI, ITT TALÁLKOZUNK PARIS IGAZI ALAKJAIVAL S A ZSIBONGÓ FORGALOM EREDETI­SÉGEIVEL. A KI A BOULEVARD-ÉLETET TANULMÁNYOZNI AKARJA, ANNAK A RÉGI BOULEVARDSOKON KELL MARADNIA, MELYEK A BASTILLE-TÉRTŐL A MA­IL ELE IN E-T ERNP LOMIG HÚZÓDNAK. EZEK A TŐS­GYÖKERES PÁRISI ÉLET LEGJELLEMZETESEBB BE­MUTATÓI. NEM EGYSZER EMIITETTÜK MÁR VÁZLATAINK­BAN, HOGY A RÉGI PÁRISI BOULEVARDSOK EGÉSZEN MÁS SZEMMEL ITÉLENDŐK MEG, MINT AZ UJABB VILÁGVÁROSOK POMPÁS SZABÁLYOSSÁGGAL KIÉPÜLT FŐUTJAI. NAGYON CSALÓDNÉK AZ, A KI AKÁR ANDRÁSSJ 7-UTAKAT, AKÁR OLYAN KÖZÉPÜLETI KÖZÉPPONTOKAT KERESNE A PÁRISI BOULEVARDO­KON, A MILYEN PÉLDÁUL A BÉCSI RINGEN VAN EGY RAKÁSON. PARIS NEM TEGNAP ÉPÜLT, FEJ­LŐDÉSE ÉS VIRÁGZÁSA SEM MOST KELETKEZETT. A RÉGI PÁRISI BOULEVARDSOK, A PÁRISI UTCZAI ÉLET VALÓSÁGOS CSOMÓPONTJAI, A MI­LYENEK PL. A .BOULEVARD BEAUMARCHAIS, A BOULEVARD SAINT-MARTIN, A BOULEVARD DES FIILES DE CALVARIE, A BOULEVARD SAINT­DENIS, A BOULEVARD DU TEMPLE, A BOULEVARD BONNE-NOUVELLE, A BOULEVARD POISSONIÉRE, A BOULEVARD MONTMARTRE, A BOULEVARD DES ITALIENS, A BOULEVARD DES CAPUCINES ÉS A BOULEVARD. DE LA MADELEINE NEM ZSINÓR SZERINT ÉPÜLTEK S IGY NEM IS OLYAN EGYENLŐ SZÉLESSÉGITEK ÉS EGYENESEK, MINT AZ UJABB VILÁGVÁROSI BOULEVARDOK. VAN KÖZÖTTÜK AKÁR­HÁNY, A MELYIK HARMINCZ MÉTER SZÉLESSÉGŰ S ÖTÖDFÉL KILOMÉTER HOSSZÚSÁGÚ MÉRETEKET MUTAT FÖL, DE NEM SOK VAN, A MELYIK OLYAN KÖNNYŰ SZERREL TEKINTHETŐ ÁT, MINT PÉLDÁUL AMI FŐVÁROSUNK SZEMEFÉNYE: AZ ANDRÁSSY-UT. AZONBAN VALAMENNYI FÖLÜLMULHATATLAN SZÉPSÉGEKKEL DICSEKEDIK. A FÖLSOROLT BOULE­VARDSOKON EGYESÜL A PÁRISI SZELLEM, A PÁRISI VAGYON S A PÁRISI ÉLET. A KI KÁPRÁZTATÓ KIRAKATOKAT S FÉNYES KÁVÉHÁZAKAT LÁTOTT EGYEBÜTT, AZ AZOKAT A BOULEVARD POISSENIÉ­REN CSAKUGYAN ELFELEJTI S UGY VESZI ÉSZRE, HOGY ITT VANNAK A LEGRAGYOGÓBB BOULEVARDI LÁTVÁNYOSSÁGOK. A KI AZ ÉLÉNK SÜRGÉST­FORGÁST VALAHOL HASONLÍTHATATLANNAK TALÁLTA, AZ EZT A BOULEVARD DES ITALIENSEN ÖNKÉNY­TELENÜL ELENGEDI S A MESÉS FORGALMAT ÉS PEZSGŐ ELEVENSÉGET ITT CSODÁLATOSNAK TA­PASZTALJA. ITT VAN A PALAIS DU CREDIT, A THEATRE RÓBERT HOUDIN, A PASSAGE DE V OPERA, A CAFÉ RICLIE, A RESTAURANT DE LA MAISON DORÉE, TORTONI VILÁGHÍRŰ KÁVÉHÁZA, ROTSCHILD ÜZLETI TELEPE ÉS SOK EGYÉB OLYAN ÉPÜLET, MELY IDE CSŐDÍTI A LEGHIHETETLENEBB FORGALMAT, A KI EBÉD UTÁN HÉTKOR KIÜL EGY BOULE­VARDI KÁVÉHÁZ MÁRVÁNYASZTALKÁJA ELÉ, AZ ÓRÁKIG BELENÉZHET A NYÜZSGŐ EÍEVENSÉGÜ, KÁBÍTÓ ZAJÚ S MINDAMELLETT FOLYTONOSAN VIDÁM PÁRISI ÉLET KALEIDOSKOPJÁBA, ANÉLKÜL, HOGY ISMÉTLŐDÉSSEL TALÁLKOZNÉK S A BOULE­VARDI ÉLET TANULMÁNYOZÁSÁT MEGUNNÁ. NAPPALI VILÁGOSSÁG MELLETT FOLYIK MÉG ODABENT AZ ÉTKEZÉS, FÉNYESEN DÍSZÍTETT TE­REMBEN, ELŐKELŐ TÁRSASÁGOKBAN, 'A FRANCZIA KONYHAMŰVÉSZET DRÁGA EREDETISÉGEINEK VÁ­LASZTÉKOS FELSZOLGÁLÁSÁBAN. A BOULEVARD ASPHALTJÁRA KIRAKOTT MÁR­VÁNYASZTALKÁKAT VIDÁM EBÉDUTÁNI HANGULATÚ TÁRSASÁGOK FOGLALJÁK EL HOL FAGYLALTOT, HÓI COGNACOT, HOL FEKETE KÁVÉT KÉRVE. A MILYEN KÖRÜLTEKINTŐ A FIGYELMES FRANCZIA AZ ÉTKEZÉS ASZTALÁNÁL, MIKOR RÁ AKAR GYÚJTANI, ANNYIRA SZABADON ÉRZI MAGÁT A BOULEVARD FICNSAI ÉS LEGYEZÖPÁLMÁI KÖZT A DOHÁNYFÜST ÉLVEZETÉBEN. A PAZAR VILLAMOS FÉNYFORRÁS:,MELY OLYAN RAGYOGÓVÁ TESZI A NŐK MOSOLYÁT, VAKÍTÓVÁ A BŐR FEHÉRSÉGÉT, FÉNYESSÉ A GYÖNYSORU FOGAKAT ÉS SZIVÁRVÁNY SUGARAKAT SZÓRÓKKÁ a GYÉMÁNTOKAT, EGY-EGY PÁRISI SZÍNPADOT VILÁGIT MEG, A HOL CSAKUGYAN SORRA MEG­JELENNEK AZ ÉLET KOMÉDIÁSAI S MOSOLYOGVA JÁTSZSZÁK EL KÜLÖNÖS SZEREPEIKET. A FRANCZIA MAGA SZOKTA MEGVENNI MIN­DENNAPI LAPJÁT S EZ A SZOKÁS EZER ÉS EZER BOULEVARDI ALAKNAK BIZTOSÍTJA a KENYERET. MÁR A KÉSŐ DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN KEZDŐDIK A FRISS LAPOK ÁRUSÍTÁSA. MOSOLYGÓ GAMINOK, STENTORI HANGÚ SUHANEZOK, BELEREKEDT FÉRFIAK ÉS GYÖNGE SZAVÚ ÖREGEK JÖNNEK EGYMÁS­UTÁN HÓNUK ALATT A RAKTÁRRAL, KEZÜKBEN A MUTATVÁNYNYAL S HIVATALOS KENYÉRKERESŐ HANGON KÍNÁLJÁK VÉGIG a BOULEVARDI KÁVÉ­HÁZAK KÖZÖNSÉGÉT : — VOILA LA COCARD, FIGARO, PETIT JOURNAL, IUUSTRATION ! A PETIT JOURNAL ÁRUSÍTÓI a LEGOLCSÓBB PÁRISI POLGÁRI LAPNAK AZ ÁRÁVAL KEZDIK: — CINQ EENTIMES, VOILA LE PETIT JOURNAL I A KÉT KRAJEZÁROS NAPI LAPNAK AZONBAN LEGTÖBB OLVASÓJA VAN a LÓVASUTAK ÉS OMNI­BUSZOK TETEJÉN, a HOL TIZENÖT CENTIMESÉRT ÓRIÁSI UTAKAT LEHET BEJÁRNI S IGY ELÉG BŐ AZ ALKALOM A MINDENNAPI ÚJSÁG ÁTOLVASÁSÁRA. A PETIT JOURNAL, MELY NÉGY EMELETES MA­GASSÁGÚ TŰZFALAKON HIRDETI, HOGY NYOCZSZÁZ­ÖTVENEZER PÉLDÁNYBAN JELENIK MEG NAPON-

Next

/
Thumbnails
Contents