Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-14 / 56.szám

ESZ'LtílKiOM, XI. ÉVFOLYAM. 56. SZAM. VASÁRNAP, 1889. JÜLIUS 14. es VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. evi« (él évre . iiHgjeilévi e KI ,Ö l< 1'/, ii.r li.S l A lí EJJy szám á

ra 7 U

r. ÍJ frt — kr. 3 írt -- kr. I frt »0 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZE^lTísTföSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HAZ ^22. SZÁM ALATT, m»vM !> liip «7.«lltttiii lértztít illető ki)/.l(MriHiiy«k külil^iulítk KIADŐHÍVATAL : SZÉCHUHYI-TÉR 331- SZÁM, IHIVÍI a hiu liivataldM s magún hirdetései, ;i n vili-térbe s/.áut, kii/,heinéuyek, olölÍ7,oloMÍ jitíii/.ck és reiilaiiuilii-sok iirtézeml8k. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IftUUKTKNKK MAIJÁN IMI.'DI'Í'TKNUJK 1 szóló! 100 »•/*% - fit ?5 |

tr

.;|; Kn-giilliijKMlÍM wtorint l«gjtiJ00—200 i« . 1 írtííO kr.iN fftiíj-unftfilmir lcfí/.iiíl'»fn«k; 300-30(1 ig . S fit l<r.ÍJ f , lÍ«lv»K'lij BO kr. íj! NVU/I'TKR K ,„•;,. »0 kr. Közéletünk érdekei. Esztergom, jul. 13. A közélet érdekeinek önzetlen és hazafias szolgálatától függ fejlődésünk, anyagi és szellemi jólétünk. Esztergom tarosa méltán eldicsekedhetik vele, hogy van igen sok derék polgára, ki önzetlenségét nemcsak az áldozatkészségig, de gyakran a koczkázatig viszi s a városi közérdekek szolgálatában nem egyszer mellőzi vagy elhanyagolja a maga és családja érdekeit. Ez előtt a nemes irányzat előtt szívesen fejet hajtunk. De van ezután egy áramlat, mely közönyösen nézi a város érdekeit, mely a maga érdekeit szolgálja első sorban s nem jár karonfogva sem az önzetlenséggel, sem a lelkesedéssel. A közöny nagy pártja előtt nincs érdeklődés a város jövője iránt, nincs érzék a jelen iránt, niucs tisztelet a mult iránt. Ezt a nagy pártot csak megrázkódtató nagy események képesek kizökkentein a fásult közönyből ; a legáldásosabb békés fejlődés alakulásai nem érdeklik. Pedig ma is olyan napra virradtunk, melyet szeretnénk a közöny naptárában nem látni, melyet szeretnénk esemény gyanánt üdvözölui. Esztergom városa ma részleges képviselő választást tart. Uj tartalékot küld a régi küzdelembe. Ne térjeti ma napirendre egyetlen egy választó polgár sem az események előtt. Esztergomnak tevékeny, iparkodó, müveit és tisztességes képviselőkre van szüksége, a kik a város sorság ésjövőjét intézik helyettünk, megválasztóik helyett. Gyakoroljuk jogainkat s válaszszunk olyan képviselőket, a kik a város érdekeit, mint Esztergom hü fiai a szivükön viselik s a kik nemes lelkesedéssel szeretnék előbbre vinni fejlődésünket, hogy a haladás és jólét útjára érkezzünk. Esztergom vá'asztó polgárai! Ne engedjétek a mai napot meleg érdeklődés és egyik legszebb jogotok gyakorlása nélkül elmúlni! Képviselő választás. Esztergom szabad kir. város képviselő testületének választás alá eső fele részéből, azon rendes vagy ilyen helyébe behívott póttagok, kik 1883. évi május hóban választattak meg, az 1886. évi 22. tczk 41. §-a értelmében a képviselő testületből kilépnek; ezen most kilépett 22 városi képviselő helyének betöltésére, a hivatkozott törvény 45. §-ban gyökerező jogánál fogva, nagyságos Krnplanicz Kálmán kir. tanácsos alispán ur folyó 1889. évi július hó 14-én megtartandó választási határnapot tűzte ki. Ezen választási eljárást illetőleg, figyelmeztetnek az 1889. évre érvényes választói névjegyzékben megnevezett választók, a következőkre. 1-ör. A választás három kerületben történik, az I. kerületbe tartoznak azon választó polgárok, kik az 1888. évi összeírás alkalmával, az 1-ső számmal birt háztól kezdve, a 278. számú házig, — a II. kerületbe azon választó polgárok, kik a 279. számú háztól, az 510. számú házig, — és a III. választó kerületbe azon választók, kik az 511. számú háztól, az utolsó házszámig bírtak illetve bírnak lakással. 2- or. Az I. és II. kerület választói ez évben 7—7 rendes és 4—4 póttagot, — a III. kerület választói pedig 8 rendes és 4 póttagot vannak jogosítva választani. 3- or. A választás szavazatlapokkal történik, a mely lapokra az I. és II. kerületben 11—11 név, — a III. választó kerületben pedig 12 név iraudó ; a szavazatok összeszámlálásánál legtöbb szavazatot nyert 7, illetve a III. kerületben 8 név mint rendes, az ezek után szavazat számarányban következő 4 név, mint póttag fog a választási jegyzőkönyvbe bevezettetni. 4- er. Választási elnökül a törvényhatóság részéről Havasi Imre ur küldetett ki, mind a három választó kerületre nézve ; választási vezetőkül: az I. kerületbe, melynek színhelye a városház tanácsterme, Dr. Földváry István tiszti főügyész, — a II. kerületre, melynek színhelye ; a Duna-utczai elemi tanoda egy osztálya, Merényi Ferencz számvevő; — végre a III. választó kerületre, melynek színhelye a Buda-utczai elemi tauoda egy osztálya, Takács Géza főjegyző jelöltetett ki. 5- ör. Választható mindazou választó, tekintet nélkül arra, hogy a képviselő testületből most lépett ki, a ki a nyomtatásban olvasható választók névjegyzékében helyt foglal, mégis megjegyeztetik azon körülmény, hogy a *-gal jelzett nevek, azon képviselők nevei, kik megbízásukat még 3 évig gyakorolják ; a «V» betűvel jelölt nevek pedig azon képviselőt jelzik, ki jogait adó alapján élvezi. 6- or. A választás reggeli 9 órakor veszi kezdetét, és délután 4 óráig szakadatlanul tart; ezen zárórán túl beadui kívánt szavazatlap visszautasíttatik. 7- er. A választás előtt, jogukban áll a választóknak, négy bizalmi férfit a kerületi elnök mellé kiküldeni, mely jogukkal a választók ha nem élnének, ilyeneket a kerületi elnök nevez ki. 8- or. A választási ós kerületi elnökök nemkülönben a bizalmi férfiak a törvény különös oltalma alatt állanak. Kelt Esztergom ban, 1889. évi július hó 8-án. Dr. Helc Antal Takács Géza polgármester. főjegyző. Irodalmi levél. «FAIN !» (Sojátkezöleg elmandja Seiffensteiner Salamon.) (Budapest, Siuger és Wolfnei* kiadása.) A Dob-utczáuak tűnődéseiről híres bölcselője öuálló kötettel lépett a köuyvpiaczra. Országos hirü sógora, a királyutczai Spitzig Iczig liquidálváu: a régi jeles firma teljes hitelével s élczlapjával maga lépett ki a piaczra Seiffensteiner Salamon. Seiffensteiner Salamon szerénységből krajzlerosnak nevezi magát, holott talpraesett ötletekben, elmélkedő és mindig elmés mondásokban, politikai és társadalmi kérdések fejtegető és mindig találó szentencziákban nem is nagy-kereskedő, hanem valóságos gyáros. A magyar közönségnek kedvelt udvari szállítója. LÉGY IRGALMAS! (Zink.) NE ÜZD KEGYETLENÜL MAGADTÓL A SZENVEDŐT S HA NEM ADSZ MÁST, LÉGY IRGALMAS, JÓ SZIVVEL ENYHÍTSD FÁJDALMÁT S NYÚJTS VIGASZTALÁST! NEHÉZ NYOMORTÓL SÖTÉT BŰNHÖZ LÉPÉSNYI RÖVID UT HALAD, A KISÉRTŐ VÉTKES ÓRÁBAN ESZÉBE JUT TÁN SZÉP SZAVAD. S TALÁN EZ EGY SZÓ, MIT TE MONDTÁL, LELKÉN A FELHŐT TÉPI SZÉT S A GYILKOS TŐRT ELEJTVE — FORRÓ IMÁRA FONJA KÉT KEZÉT. A zsebkendőről. (Müveléstörténeti csevegés.) EDDIG ÍRTAK MÁR AZ EMBERI RUHÁZATOT KIEGÉSZÍTŐ CSAKNEM MINDEN KELLÉKRŐL AZ EGYES SZÉPIRODALMI KÉPES FOLYÓIRATOKBAN VAGY SZAKLAPOKBAN ; ISMERETES MÁR MAGÁNAK A KELMÉNEK, SZÖVETNEK KÉSZÍTÉS MÓDJA, TUDVALEVŐ AZ EGYES ÉKSZEREK TÖRTÉNETE IS — CSAK EGY IGÉNYTELEN RUHÁZATI KELLÉKRŐL: A ZSEBKENDŐRŐL FELEDKEZTEK MEG, S OLVASHATUNK RÓLA KEVESET. KI NEM VOLT MÉG T. OLVASÓIM KÖZÜL OLY KÉNYES ÉS KELLEMETLEN HELYZETBEN, MIDŐN MAGÁN VAGY NYILVÁNOS, MINDKÉT ESETBEN IDEGEN HELYEN SZÜKSÉGÉT ÉRZÉ ZSEBKENDŐJÉNEK, ZSEBÉBE NYUL ÉRTE ÉS —'NINCS NÁLA. PARÁZSON ÜL ILYENKOR AZ EMBER S BOSZAUKODIK UGYANCSAK! — PEDIG EZ MEGTÖRTÉNIK NÉBA A LEGFIGYELMESEBBEL IS. LÁM, MILY FONTOS ÉS NÉLKÜLÖZHETETLEN RUHADARAB MAI NAPSÁG MÁR A ZSEBKENDŐ. EREDETE NEM SZERFELETT RÉGI. LEGALÁBB, HA A MÜVELŐDÉSTÖRTÉNELEM LAPJAIT FORGATJUK, NEM TALÁLJUK NEVÉT FELEMLÍTVE SEM AZ INDUSOKNÁL, EGYPTUSIAKNÁL, SEM A CHALDEUSOKNÁL, • ASSYROKNÁL VAGY

T PERZSÁKNÁL, ANNÁL KEVÉSBÉ OLVASHATUNK HASZNÁLATÁRÓL. MINT MINDEN RÉGIBB FÉNYŰZÉSI VAGY ÉSZSZERŰ BASZNÁLATI CZIKK, UGY A ZSEBKENDŐ IS A GÖRÖG-RÓMAI NÉPNÉL TALÁLHATÓ ALKALMAZÁSBAN LEGELŐSZÖR. CSAKHOGY NEM A MAI NÉVEN VOLT ISMERETES, BANEM, HA SZABAD KEVÉSBBÉ HASZNÁLATOS SZÓVAL ÉLNEM: ŐK AZT MINT »IZZADSÁGTÓRLŐT« ISMERTÉK. (SUDORIUM VAGY SUDORIOLUM, KÉSŐBB A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA UTÁN: MUCINIUM VAGY MUCATORIUM. EZ UTÓBBINAK MEGFELELŐ MAGYAR ELNEVEZÉS MÁR KISSÉ PIKÁNS TALÁLNA LENNI.) EREDETI ELNEVEZÉSE JELZI HASZNALATÁT IS. AZON KÉRDÉSRE, BOGY KIK ÉS HOGYAN HASZNÁLTÁK, KÜLÖNBÖZŐ LATIN IRÓK ÁLLÍTÁSA SZERINT FELELETÜNK, HOGY LEGINKÁBB A SZÓNOKOK SZÓNOKLÁS KÖZBEN, VAGY KÖLTŐK A SZAVALÓVERSENYEKEN ÉS A NAGYURAK. HELYE RENDSZERINT A TUNICA RÁNCZAIBAN VOLT, DE HORDTÁK NYAKUKRA KÖTVE IS. PLINIUS SZÓNOKLATTANÁBAN AZ IZZADSÁGTÖRLŐ MIKÉNT VALÓ HASZNÁLATÁRÓL IS EMLÍTÉST TESZ, HELYES KEZELÉSÉNEK MEGTANULÁSÁT PEDIG SZÜKSÉGESNEK MONDJA. JÓLLEHET HASZNÁLATA E KORBAN A TUDÓSOKNÁL, KÖLTŐKNÉL, SZÓNOKOKNÁL S NAGY URAKNÁL TÖBBÉ-KEVÉSBBÉ SZOKÁSOS VOLT, MÉGSEM J TARTOTTÁK AZ ILLEMMEL TELJESEN ÖSSZEFÉRHETÖNEK. TACITUS ANNALESEIBEN BESZÉLI: NERO CSÁSZÁR DICSEKEDETT AZZAL, BOGY Ö A SZÍNHÁZBAN MÉG SOHASEM TÖRÖLTE LE HOMLOKÁRÓL AZ IZZADSÁGOT. AZ ATHÉNI ÉS RÓMAI ELŐKELŐK KÖZÖL AZONBAN TÖBBEN (MINT A MAI KORBAN IS) NEM SOKAT TÖRŐDTEK AZ ILLEM EGYES SZABÁLYAIVAL, KÉT SUDORIUMOT IS HORDTAK MAGUKNÁL EGYSZERRE: EGYET KEZÜKBEN, MÁSIKAT ÖVÜKBEN. ARRA AZONBAN MÁR NEM VETEMEDTEK, HOGY KENDŐJÜKET A MIENKÉHEZ HASONLÓ CZÉLRA IS HASZNÁLJÁK. A GÖRÖGÖK ÉS RÓMAIAK U. I. IGEN VIGYÁZTAK ORRUKRA, ÉGHAJLATUK SEM KÍVÁNTA A SUDORIUMNAK MUCATORIUMMÁ VALÓ TÉTELÉT, CSAKIS A GYERMEKEK FITOS ORROCSKÁI ÉS ÖREGEK ELAGGOTT SASORRAI RÉSZESÜLHETTEK MEGROVÁS NÉLKÜLI KIVÁLTSÁGBAN . HÁT A NŐK? — EZEK HELYZETE E TEKINTETBEN A LEGSÚLYOSABB VOLT, MERT HA A KLASSZIKUS NÉPEKNÉL EGY BÖLGYECSKE ZSEBKENDŐVEL JELENT VOLNA MEG NYILVÁNOS HELYEN, AZ ILLEM NAGYMÉRVŰ MEGSÉRTÉSÉN KIVÜL BIZONYÁRA ELRIASZTJA MINDEN KÉRŐJÉT. A FÉRJEK ELVÁLTAK OLY FELESÉGEKTŐL, KIK TERMÉSZETI GYENGESÉGBŐL ZSEBKENDŐRE SZORULTAK. PLAUTUS BESZÉLI, HOGY RÓMÁBAN A FÉRFI MIELŐTT MEGNŐSÜLT VOLNA, ELŐBB KISZEMELT MENYASSZONYÁNAK ORR-VISZONYÁVAL JÖTT TISZTÁBA, NEHOGY KÉSŐBB HÁZASSÁGUK KELLEMETLENSÉGNEK LEGYEN KITÉVE. JUVENÁLIS PEDIG EGY ELVÁLÁSRÓL TUDÓSÍT, HOL AZ ARGUMENTUM CSUPÁN AZ ÚRNŐNEK — FINOM HAJLÁSÚ UGYAN, DE ŐSZI LÁZBAN SZENVEDŐ ORRA KÖRÜL FORGOTT. A ZSEBKENDŐNEK A GÖRÖG-RÓMAIAKNÁL VALÓ HASZNÁLATÁRA JELLEMZŐEK AZ EGYIK EPIKURUST KÖVETŐ BÖLCS SZAVAI IS, MELYEKET ERKÖLCSTANI ÉRTEKEZÉSÉBEN EGY CYNICUSHOZ INTÉZ : «HOGY MERÉSZELNÉD TE TISZTÁTALAN, MERT AZ VAGY, TEMPLOMUNKBAN, ORRODAT TISZTOGATNI VAGY PEDIG KÖPKÖDNI?« MAI FELFOGÁS SZERINT SEM ILLIK EZ NYILVÁNOS HELYEN, ANNYI BIZONYOS, DE HA ÉPPEN KELL, MÉGIS ELNÉZŐEK VAGYUNK. HÁT A GÖRÖG-RÓMAI NÉPNÉL NEM IS KELLETT? — KÉRDEZHETI A T. OLVASÓ. NEM. ÉGHAJLATUK U. I. NEM VOLT ANGOL ORSZÁGÉ HOZ HASONLÓ, BŐRÜK ÁPOLÁSÁRA MEG KÜLÖNÖS GONDOT FORDÍTOTTAK. NÁLUK A FÜRDŐK SZÁMA VALAMELY VÁROSBAN VETEKEDHETETT BÁRMELY TIZENKILENCZEDIK SZÁZADBELI HASONLÓ NAGYSÁGÚ MODERN VÁROS KORCSMÁINAK SZÁMÁVAL. A ZSEBKENDŐ NÉLKÜLÖZHETETLENSÉGÉT A TISZTASÁGGAL HOZTUK ÖSSZEFÜGGÉSBE. HA E KÖZTÜK LÉTEZŐ VISZONY FENÁLLBAT, UGY A ZSEBKENDŐ HASZNÁLATÁNAK TERJEDÉSÉVEL ARÁNYLAG CSÖKKENNI KELLÉ A TISZTASÁGSZERETETNEK. S VALÓBAN EZ ITÁLIÁBAN A CSÁSZÁROK KORA UTÁN TAPASZTALHATÓ IS VOLT. KÉSŐBBI IDŐBEN A ZSEBKENDŐ HASZNÁLATA, HABÁR KIS MÉRVBEN, DE ELTERJEDTEBBÉ VÁLT. IZIDOR SEVILLAI PÜSPÖK (MEGH. 636.) EGYIK DEKRÉTUMÁBAN OLVASHATJUK A SZERZETESI RUHÁZATRA VONATKOZÓ AMA SZABÁLYT IS, MELY SZERINT MINDEN SZERZETES »FACILIS«-SZEL, ARCZTÖRLŐVEL IS RENDELKEZZÉK. HOGY AZTÁN SZÁMITATTÁK-E ORRUKAT AZ ARCZ FOGALMA ALÁ VAGY SEM, BIZTOSAN NEM TUDJUK. NAGY KÁROLY MEGBITJE S TANÁCSOSA FLACCUS ALENINUS IS (MEGH. 804.) BESZÉL EGY RUHÁRÓL »FACITERGIUM«-NAK NEVEZTE AZT, MELYET A PAPOK ÖVÜK BALRÉSZÉN VAGY MISÉZÉS KÖZBEN BALKARJUKON HORDTAK S EVVEL A S>ZENT TÉNYKEDÉSEK ALKALMÁVAL SZEMÜKET S »ORRUKAT« TÖRÜLTÉK. E FACITERGIUMNAK NYOMA VAN MÉG MAI UAP IS AZ EGYHÁZI ÖLTÖZETNÉL' UGYANIS