Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-14 / 56.szám

Két évtizeden íit szállítói! jeles czilkei •országszerte ismeretessé és népszerűvé tették a nevét. 0 volt AZ, ki A tábla­bíró-, jurát OS-, czigány- S B. • ADOMAK mellett a valódi zsidó adomákat MEG­lionositotta és megkedveltette. KIEJIŐS­be! t furcsaságát, mely nem a b betűt akasztja oda minden mássalhangzó MELLÉ, hanem a magán hangzókat téveszti ÖSSZE, mint valóban igazit, el fogad ti s MEG­értette mindenki. A most kiadott adomngyiijtemény minden egyes darabján rajta van az ő szellemességének védő jegye. Ha itt­ott mégis találkozik egy-egy tréfája, mondása, a mely ismerősnek tűnik fel, az nem von le sommit a gyűjtemény érdeméből, sőt ellenkezőleg, még öreg­biti azt, a mennyiben rámutat a forrásra, a honnan származott. És hogy közszájon forog, az bizouyitja legjobban, hogy jónak kell lennie. A néhány ilyen ré­gibb adoma esak arra szolgál, hogy ujabb, még eddig ismeretlen lestvéreit bevezesse a nagy világba. Mindannyin meglátszik, bogy jó családból va­lók: csípősek, jellemzők és kaczag­tatók. Az adomák mellett Seiffensteincr-nek számos tűnődése és okoskodása foglal helyet, A magyar közönség szereti a jó anek­dotákat, a jelen kötet pedig a javát foglalja magában. Nyáron utazásra, ki­rándulásra legalkalmasabb könyv, mert mulatságos tréfái, lőrül metszett hu­mora, pattogó élczei megrövidítik az utat és az útitársak üres beszédeit: el­hárítja. Télen pedig borkorcsolyának vagy tea mellé, akár csak egyesek, akár pedig egy nagy társaságnak földerítésére, kiválóképen alkalmatosak. Jelen könyv első kötete egy egész cyclusnak, melyet Csicseri Bors állit egybe. Ez a név is elég biztosíték arra, hogy a mit a nagy közönség elé visz, annak vau ize, sava-borsa, A pompás kiállítású könyvnek, melyet Homicskó Athanáz sikerült rajzai éke­sítenek, ára egy «kóser» forint. Mutatóul Seiffensteiner Salamon saját előszavát közöljük : KEDVES KÜZÜNSÉG! 0 FÁIN ADOMÁK ÉS OZ ELMÉS AFORIZMOK OLJAN MINT O PICZOLA: EGY DOROBIG PENG, FOROG A KÖZÖNSÉG KÜZT, MIG ECZER CSAK EL­KOPJ A MOGÁT. ILJENKAR O PÉNDZVERÜ ÚSSZE SZED ŰKET OZ Ü SZELLEMI KOHÓJÁBAN O SAIAKTUL MEGTISZTÍTJA, ÁTALVASZTJA ÉS KIVERI ŰKET, BOJD RAGYOGJÁK MINT AZ ÓJDANAT ÓJ. 0 SÓGOROMTÓL, O SPITEZIG ICZIG ISMERETES LIOZOÍÍ ÉS CSO IÁD APÁTUL O KIRÁLY-OTCZÁBA, ÁTVETTEM COMMISSIONBA RÉGIBB KELETŰ PICZULA­VICZULÁKAT ÉS OZ ENYIMEKKEL KIBŰVITVE ÉS ÉS EGÉSZEN FRISS TRÉFÁKKAL MEGÓJITVA, SZÓROM KI ŰKET O PIACZRA ÉS MEG VODJOK RUTA JŰ­ZÜDVE, BOJD O RÉGI ÉRTÉKBEN ÉS AZ ÓJ FÉNY­BEN BŐ KELETJÜK LESZ NEKIK. Aforizmák. Vihar az élet: ifjúságiinkban virág eső: agg korunkban hó zivatar. A szerelmet pillánál ok fakasztják a (szívben, váratlanul jón az, mint a nyári fergeteg, sokszor múlékony is, mint ez, de többnyire kihat egész életünkre. * A szerelem olyan, mint a bimbó, ha eljön az ideje, felnyílik s illalát árasztja. * Nincs nagyobb fájdalom, mint minőt ébreszt az a szerelem, melyet a hideg­ség gyilkol. Nem a henye, jó sors, hanem a bal­végzet nemesiti az embert. * Sokat köszönhet az ember barátainak és a szerencse kodvezésének, de legtöb­bet ellenségeinek és Isten látogatá­sának. Küzdeni, szenvedni, minden ember osztályrésze. Bár ha nem is élvezhetjük mindjárt szenvedéseink jutalmát: küzd­jünk mégis az élettel ! A. küzdésnek is megvan a maga kéje. Ha sok küz­dés és veszteség után bár sokszor hervad el reményeink zöld ága: vigasztalásul maradjon meg szivünkben a — hit, B. KISS EVILLA. HÍREK. - Az irodalom gyásza. Reviczky G-yula, az ujabb magyar költészet egyiir legfényesebb tehetsége hosszas szenvedés után örökre lehunyta szemeit. Fiatal ember volt még, de már évek óta ví­vódott a halállal. Erős lélek, tiszta jel­lem, nemes szív lakott beteg testében. Az i roda 1 oin vesztesége n agy s a bará­toké pótolhatatlan. Két nagybecsű kötele fogja megőrizni halhatatlanságát. A hat év előtt megjelent «Ifjuságom» s az idén kiadott «Magány.» Ritka fiatal költőnk tudta a poézis!; a philosophiá­val olyan szépen összeolvasztani, mint Reviczky Gyula, a ki leglanultabb köl­tőink közé tartozott s kinek aesí heti kai közleményei is mindég föltünésben ré­szesültek. Pénteken délután temették. Sírján még el sem hervadlak a ke­gyelet virágai. —- Legyen az ő em­lékezete általunk is áldott, mert bará­tunk volt és lapunkban is meggyá­szolva, mert munkatársunk volt. — Eszméi nem haltak meg, költészete meg fogja őrizni emiékezetót még azon időkre is, már barátait is elsodorta a halál. Az ifjúság s a magány költője az örök ifjúságé szellemben s az örök magányé hamvaiban, — Választás- A kánikulai egyhan­gúságot megzavarta, egy kissé a mai választás. Szokatlanul sok a ' jelölt, éppen azért nem is tartottuk czélsze­rűnek minden kombináczió közlését. A kereskedők, iparosok ős földművesek elég lelkesen karolják föl osztálybeli jelöltjeiket, csak a tanultabb osztály nem tömörül s közönyösen nézi az események változásait. Igen örvendetes és nagyon kívánatos volna, ha minden osztály a maga legintelligensebben dol­gozó, fiatal, munkaerős tagjait küldené a képviselő testületbe, mely valóban megérdemelne egy kis vérföl frissítést. | Szenteljen ma minden városi választó j legalább csak egy negyed órát egyik! legszebb polgári joga gyakorlásának.! — A városi képviselő jelöltek. A j mai választás kerületi jetöltjei a követ­kezők : I. ker. Bellovits Ferencz, Szabó 1 Gyula, Major János, Walch Mátyás, Szálkai Tóth Ferencz, Fekete Géza, Kollár Károly. II. ker. Brenner József, Dóczy Antal, Dudás János, Dr. Kőrösy László, Nagy Pál, Villányi Sznniszló, Viszolay János. III. ker. Palkovics Ká­roly, Kubovics Ignács, Mayer István, Schindler János, ör. Stróbl János, Tóth Major János, Ferenczy György, Kugyelka Ignácz. Ismételten felhívjuk a választó polgárokat egyik legszebb polgári joguk lelkiösmeretes gyakorlatára, — Hübschl-estély. Hübsehl Sándor városi tanitó tiszteletére arany-érdem­keresztes kitüntetése alkalmából társas vacsorát rendeztek a Fürdő vendéglő kies nyári kertjében. Százhuszonkét te­riféket foglalt el négy asztalnál az ün­neplő közönség. Az asztal fejénél ült Hübsehl Sándor, mellette a törvényha­tóság képviselője Andrássy János megyei főjegyző, balról a város képviselője Dr. Helcz Antal polgármester, Snjánszky Antal praelatus, Csernoch kanonok, át­ellenben Machovils dr., Bartal kir. tan. tanfelügyelő stb. Jelen voltak a városi tanítók testületileg. Az asztalok mellett Esztergom színe java sereglett össze. Schleiffer kitűnő konyhája gyor­san és ügyesen szolgált. Az első toastot Andrássy János mondotta a királyra s az uralkodó családra, (ovábbá a her­czegprimás ra, a mit a lelkesen éljeuző ünneplő közönség tiszteletteljes fölállás­sal hallgatott meg. Lelkes hangulatot keltett Dr. Csernoch János kanonok föl köszön tője a főispánra, továbbá, Dr. Helcz Antalé az 'ünnepeltre, a kit még Andráss főjegyző is üdvözölt, mire Hübsehl Sándor meghatott szavakban mondott köszönetet ugy a jelen voltak­nak, mint a szülőknek, kik őt három évtizedes nehéz máködésébeu támogat­ták. Tanítványai nevében Dr. Kőrösy László köszöntötte föl. Snjánszky Antal praelatus kanonok meleg szavakban mondott lelkes köszöntőt az egybesereg­lett ünnepi közönségre, mire Andrássy János megyei főjegyző osztatlan lelke­sedós mellett éltette Snjánszky Aulait, Kaau János az estély rendezőjére s a kitüntetés hősére, Bartal tanfelügyelőre emelte poharát, ki ismét a városi is­kolák dicséretével Dr. Fehér Gyula igazgatót éltette. A diszes áldomás kö­zönsége tizenegy óra után kezdett oszlani. Esztergomi iró. Katona Lajos pécsi reáliskolai tanártól egyszerre két igeii érdekes értekezés jelent meg. Az első a «népmesékről» szól, a másik «Moliére otthon és a társaságban* czi­flaet viseli s külön lenyomat a pécsi állami főreáliskola ez idei értesítőjéből. Mindkét tanulmány a derék folklorista kiváló tehetségéről tesz tanúbizonyságot. — VaSUti Ügy. A bia-torbágyi vasút közigazgatási bejárását a miniszter július 26-ára rendelte el. A közlekedésügyi minisztériumot ez alkalommal Lukács Imre miniszteri titkár fogja képviselni. Törvényhatóságunk képviselői lesznek : Meszéna Ferencz tiszti ügyész, Maerez távol létében Vajda kir. mérnök és Re­viczky Győző főszolgabíró; a város részéről Dr. Helcz Antal polgármester kapott meghívást. A közigazgatási be­járás ki fog terjedni a bia-torbágyi pályaháztól Perbal, Tál 1), Tokod, Sárisáp, Uny, Kirva, Nyergesujfalu községekre, Kenyérmező uradalmára s Esztergom város halárára. — A pénzügyigazgatóság kérdése a komáromiakat még most is foglalkoz­tatja s mint a Kom. Közi. írja — noha nagyon későn s alighanem hiába — vármegyénk mint városunk közigazgatási A FELÖLTÖZÖTT MISÉZŐ BALKARJÁN EGY STOLÁHOZ HASONLÓ RUHA LÁTHATÓ; MA MANIPULUS A NEVE. A PAP FELVÉTELÉNÉL IGY IMÁDKOZIK: »MEREAR, DOMINE, PORTARE MANIPULUM FLETUS ET DOLORIS, UT CUM EXULTATIONE RECIPIAM INERCEDEM LABORIS.« (ADD URAM, HOGY MÉL­TÓN VISELHESSEM A SIRÁS S FÁJDALOM KENDŐ­JÉT [A FÁJDALOM TERHÉT], HOGY EKKÉP ÖRÖMMEL NYERJEM MAJD EL MUNKÁLKODÁSOM ÉRDEMÉT). AZ EGYHÁZI TÉNYKEDÉSEN KIVÜL E KORBAN A FACITERGIUM A PAPSÁGNÁL MÁS CZÉLRA NEM HASZNÁLTATOTT. EGYHÁZI RUHÁNAK KELLÉ LENNIE, MÁSKÉP NEM TUDJUK MEGMAGYARÁZNI: MIÉRT MENTETTÉK MEG A LEGBECSESEBB HOLMIJUK KÖZT HUSZONNÉGY DARAB »FACITERCULI«-JÓKAT IS AZ ELLENSÉG ELŐL ZÜRICH FELÉ MENEKÜLŐ DISENTIS-BELI BEUEZÉSEK 670 KÖRÜL. EP UGY: MIÉRT TARTOTTÁK ÉRDEMESNEK 908-BAN FELJE­GYEZNI ÉVKÖNYVÜKBEN AZT, HOGY AZ AUGSBURGI PÜSPÖKTŐL egy BÍBORRAL HÍMZETT FACITERCULUST KAPTAK, HA AZ CSUPÁN DISZ- VAGY ESETLEG EMLÉKTÁRGYUL NEM SZOLGÁLT VOLNA, HASZNÁ­LATA PEDIG EGYHÁZIRA NEM SZORÍTTATOTT VOLNA. EZEKBŐL KIFOLYÓLAG A ZSEBKENDŐ HASZNÁLATA A KÖZÉLETBEN, KÜLÖNÖSEN NÉMETORSZÁGBAN KORLÁTOLT VOLT. KIVILÁGLIK AZ ABBÓL IS, HOGY A NÉMETEK E KORBAN A ZSEBBENDÖT FACILISNEK VAGY FACITERGIUMNAK NEVEZTÉK, KÜLÖN GER­MÁN ELNEVEZÉSSEL MÉG NEM ÉLTEK, PEDIG A TÖRÜLKÖZŐ, ASZTALKENDŐ, NYAKKENDŐ, STB. MÁR ÁLTALÁNOS HASZNÁLATBAN VOLT NÁLUK, SAJÁT EREDETI NÉMET NÉVEN ISMERVE EZEKET. MIG E KORBAN IV/AK-EURÓPÁBAN A ZSEB­KENDŐ RITKA HASZNÁLATÁNÁL FOGVA MINTEGY FÉNYŰZÉSI TÁRGYAT KÉPEZETT, ADDIG ITÁLIÁBAN MÁR ÁLTALÁNOS HASZNÁLATNAK ÖRVENDETT. GER­MÁNIÁBAN CSAK A TIZENHARMADIK SZÁZADBAN KEZDTEK ANNAK SZÜKSÉGES VOLTÁT FELFOGNI, TERMÉSZETESEN AZ URI KÖRÖKBEN. II. FRIGYES (HOHENSTAUFI, 1209—125(>.) FIGYELME MÁR A ZSEBKENDŐRE IS KITERJEDT. EGY RENDELETÉT BÍRJUK SICILIAI JÓSZÁGKÓRMÁNYZÓJÁHOZ, MELY­BEN MEGHAGYJA, HOGY A JÓSZÁGAIN LEVŐ ÖSSZES SZOLGASZEMÉLYZET EGYENKÉNT »DUOS FACILIOS DE PANNO LINEO«, VAGYIS KÉT VÁSZON­ZSEBKENDŐT KAPJON. ERASMUS ROTTERDAMUS IS FELEMELTE SZAVÁT A ZSEBKENDŐ HASZNÁLATA MELLETT. — A BURGUNDI HERCZEG SZÁMÁRA IRT »IIIEDELEM KATEKIZMUS«-ÁBAN, MELYET AZ ELSŐ NÉMET ILLEMTANNAK TARTHATUNK, A ZSEBKENDŐRE VONATKOZÓLAG IGY ÍR: »10. KÉRDÉS: HOGYAN KELL AZ ORROT TARTAR­TANI? — FELELET: TISZTÁN ÉS NEM PISZ­KOSAN, MINT EGY TISZTÁTALAN EDÉNYT. — 11. KÉRDÉS ! VÁJJON ILLEDELMES SZOKÁS-E AZ ORROT SAPKÁVAL VAGY KABÁTUJJAL TÖRÜLNI? — FE­LELET: NEM, MERT SOÍIKAL »ILLŐBB« AZT A » F A C I 1 E 11« -1 E 1 M E G T Ö R Ü I N I«. A NÉMETEK EGÉSZ A TIZENHATODIK SZÁZADIG NEM HASZNÁLTAK MÁS ELNEVEZÉST A ZSEBKEN­DŐRE AZ OLASZ »FAZZOLETTO« UTÁN KÉPEZETT »FAZOLET-, FATZOLIN-, FATZULEIN«-UÉL, VAGY A FRANCZIA »FAOIL!ETT« UTÁN KÉPEZETT «FAEÍLIET­LEIN-, FACELE«-NÉL, MELY NEVEK A KÉSŐBB KÉPEZETT »SACKTUEH« ELNEVEZÉS UTÁN A GYA­KORLATBÓL KIMENTEK UGYAN, DE NÉMELY VI­DÉKEN, MINT AUSZTRIA ÉS BAJORORSZÁG EGYES RÉSZEIN, A FEKETEERDŐ KÖRNYÉKÉN, STB., MÉG MAI NAPSÁG IS HASZNÁLTATNAK. A NÉMET »FETZEN« SZÓT IS A FENNTI NEVEK ELKORCSO­SULT S MÁS, ÖNÁLLÓ JELENTMÉNYT FELVETT ALAKJÁNAK TARTOM. A NÉMETEK A TIZENHATODIK SZÁZADBAN KEZDTÉK »SACKTUCH«-JOKAT ÁLTALÁNOSAN HASZ­NÁLNI S MÁR NEM EGY SZÉP PÉLDÁNYT BIRNNK EZ IDŐBŐL ÉRTÉKES S TETSZETŐS CSIPKÉVEL MEG­RAKVA, DÍSZÍTVE. A NEMES ÚRNŐK A KÖZÉP­KORBAN RUHÁZATUKBA HIMEZTETTÉK BE NEMESI CZIMERÜKET. EZT TETTÉK KÉSŐBB A ZSEBKEN­DŐVEL IS, S NEM EGY PÉLDÁT OLVASUNK, MIDŐN A VÁR ÚRNŐJE S KISASSZONYA A HARCZOKBÓL HAZATÉRT KEDVES FÉRJET, ILLETVE FÉRJJÉ LEENDŐ KEDVEST A SZOKÁSOS DÍSZÖVÖN KIVÜL MESTERIEN HÍMZETT S CZIMERREL, NÉVVEL, JELIGÉVEL ELLÁTOTT ZSEBKENDŐVEL IS MEGLEPTE. KÉSŐBB A ZSEBKENDŐ, MINT FEL KAPOTT LUXUS­TÁRGY A FÉNYŰZÉS OLY MAGAS FOKÁRA JUTOTT EGYES VIDÉKEKEN, HOGY EGYESEK ERŐS OPPO­ZÍCIÓT KEZDTEK KIFEJTENI ELLENE, NEHOGY MÉG NAGYOBBÁ FAJULJON. AZ ITÁLIÁBÓL BEVITT SZOKÁS, AZ AKKORI BONTÓN U. I. MEGKÍVÁNTA, HOGY A ZSEBKENDŐK HASZNÁLAT KÖZBEN PARFÜMMEL BEHINTETTEK. AKKORI KIFEJEZÉS SZERINT »PÉZS­MÁZOTTAK« LEGYENEK S NE ÁLLJANAK HÁTRÁBB A KEZTYŰNÉL. PEDIG EZ KÖLTSÉGES ELJÁRÁS VOLT. AZ ILLATSZER DRÁGA VOLTA MÁR ABBÓL IS KÖVETKEZTETHETŐ, HOGY AZT AZ AKKORI HIU HÖLGYEK AREZUK SZÉPÍTÉSÉRE IS HASZNÁLTÁK. TALÁLKOZTAK »CSILLAG ANNA«-FÉLE CSODASZER­GYÁRTÓK IS MÉREGDRÁGÁN ÁRUSÍTVÁN KEVERÉ­KÜKET. ALESSÍO «WEIBERZIERUNG«-JÁBAN KÖZÖL E 87 uj CSODASZER-RECZEPTET. A MIXTUM COMPOSITUM« 18 IGEN KÜLÖNÖS S RÉSZBEN NAGYON HOMÁLYOS ÁLLOMÁNYÚ RÉSZBŐL ÁLLT. VOIT BENNE MÉG HIGANY ÉS ÓLOMFEHÉRJE IS. FELTALÁLÓJA U TASITÁSS AL IS SZOLGÁL, MELY SZE­RINT MINDEN KENDŐT »HÉTSZER« KELL A KOTY­VALÉKBA MÁRTANI. CSAK AZ EKKÉP PRAEPARÁLT KENDŐ BIRJA AZTÁN A TULAJDONSÁGOT, HOGY SZERFELETT ÉRTÉKES LESZ ÉS AKÁR A KIRÁLYNÉ KEZÉBEN IS MEGFÉRHET. AZ ILY >>MONCHOIR DE VE MIS-, BABONASÁGGAL IS ÖSSZE VOLT KÖTVE S ÁLLÍTÓLAG HAT HÓNAPIG BIRTA BIZONYOS DOL­GOKRA NÉZVE BŰVÖS HATÁSÁT. NICOT JÁNOS 1560-BAN NYUJTÁ ÁT A POR­TUGÁL UDVARNÁL MEDICI KATALINNAK, KORSZAKA EZ ÜNNEPELT URALKODÓNŐJÉNEK AZ ELSŐ DOHÁNY­LEVELEKET. A NEVEZETT ÉV A ZSEBKENDŐ ÉLE­TÉBEN IS KORSZAKALKOTÓVÁ VÁLT, MERT ETTŐL KEZDVE A TUBÁKOLÁS MÉG A MULT SZÁZAD KÖZEPÉIG IS BEVETT ÉS ESZTÉTIKUS SZOKÁS VOLT, A TUBÁKOLÁS PEDIG »SEHNUPFTABAK« ÉS »SACKTUCH«, NO MEG •— NÉMET NÉLKÜL ALIG KÉPZELHETŐ DACZÁRA A ZSEBKENDŐ ELTERJEDÉSÉNEK NYIL­VÁNOS SZEREPLÉS ALKALMÁVAL NEM VOLT SZABAD E FEHÉR RUHA NEVÉT KIEJTENI, ANNÁL KEVÉSBÉ J AZT ELŐVENNI S A KÖZÖNSÉG ELŐTT HASZNÁLNI. E SZABÁLY ÁLLT A FELOLVASÓKRA, SZÓNOKOKRA ÉP UGY, MINT A SZÍNÉSZEKRE. 1738-BAN PARISBAN MELPOMENE EGYIK PAPNŐJÉNEK JÁTÉK KÖZBEN NAGY SZÜKSÉG VOLT ZSEBKEN­DŐJÉRE. EZT ELŐVENNI PEPZE NEM MERTE, HANEM MEGTETTE A KENDŐ SZOLGÁLATÁT EGY PAPÍRDARAB, MELY SZERENCSÉJÉRE NÁLA VOLT. 1796-BAN HASONLÓ ESETBEN EGY SZÍNÉSZNŐ GYÖNGYÖKKEL KIVARROTT SZÉP SZAIAGOT OLDOTT LE HAJÁRÓL S EZT KÉNYSZERITETTE A ZSEBKENDŐ SZEREPÉRE. 1820-BAN DUCHESNOIS K. A. EGY JELENETBEN VÉGRENDELETET OLVASOTT FEL, MI­KÖZBEN RÁMUTATOTT A TESTAMENTUMBAN MEG­NEVEZETT EGYES TÁRGYAKRA IS. A TÖBBI KÖ­ZÖTT EGY ZSEBKENDŐT MUTATOTT FEL (NAGY MERÉSZSÉG!), NEVÉT KIEJTENI AZONBAN MÁR NEM MERÉ, HANEM AZT MINT»FINOM VÁSZNAT* EMIITÉI IFJ. SINKA FERENCZ. (Folyt, köv.) — Esküvő. Weisz Miksa ma vezeti oltárhoz mennyasszonyát, Bleiberger Józsa k. a., az izr. imaházban délután egy órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents