Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-07 / 54.szám

ESZTHKGOM, XI. ÉVFOLYAM. 54 SZAM. VASÁRNAP. 1*89. JüTJÜS 7. kJ es Városi s megyei érdekeink közlönye MFn.Jliíl.RMIK MliVl'EMK INT KÉTS7.RR VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. laoi'T/KTl'iMI kW fél évre . utiííVO'lévi» 6 frt - kr. % frt •-- kr. I fit r>0 kr. SZERKESZTŐSÉG HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIUÍOKTKSKK MANAN mUHKTRNKK E(|y szám áru 7 Kr. BOTTYÁN-TJTCZA. VJOLA-HAZ ^22. SZAM ALATT, IM>V« » In'p NXKIUIIIJ ré»'/.«t ilkitő l{(i/,li>niniiyut- líiil'Uiniíík. IIJ s'/.ólól 100 nxiug - frt 75 kf:>ij ••ieg!tll».|t«<IÁ8 szerint legjii»j| •*««nXiÍTiT»<r«i i' 100-200 ig . I írt 50 kr.jjl Iá nyom MIMI kftxtillntnek. KIADÓHIVATAL: gon soo ig . % frt síi krjji , ­.SZÉ:CHKIIYI-TÉ;R \VM. SZÁM. H%«*UJ «O !<••. [j| NYU.TTKK «<„•». A O i<r. i liiivá ;L l»U Ili YfililloH H :i. ttUtgáll liil"ili'.léwi>i, íl Ily i 11 f ól'liH H/.állt kii/,- '' I ItsmHtiyuk, t>líí|i'/,c,léni peim.k ICMÍI:. nullások iiilé/tíiii!5lí. I| A baba ellenségei. Budapest, jul. 6. (Dr. F. Gy.) Az édes, kedves babá­nak, a ki ha sir is, lia neve!, is enni­való szép, hogy ennek is vannak ellen­ségei, alig hihető. Pedig sajnos, fölös számban vannak. Gyakran legnagyobb ellenségei a saját édes szülei. A. mily paradoxonnak látszik ezeu állítás, mégis igaz, nagyon igaz. Nem ugy értjük ezt, hogy hazánkban a szülők nem szeretik gyermekeiket, hála Istennek nálunk is, a legtöbb szülő él-hal gyermekéért, sőt néha épen ezen nagy szeretetből esik kára a gyermeknek, dédelgetik, elrontják, minden kívánságát — akár jó, akár rossz az — teljesitik s ezért gyakran akaratos, semmi jóra nem al­kalmas gyermek válik belőle. Szülőinknek nagy része nem ismeri a helyes gyermeknevelés módját, s ezen tapasztala;lanságnak esik áldozatul sok gyermeknek lelki fejlődése, egészsége, sőt gyakran élete is. Ezenkívül hány álnok ellenség le­selkedik az ártatlan baba ellen! Nem is szólnuk a hív itásszerii angyalcsiná­lókrói, a kik az apátlan, anyátlan kis­dedeket keritik karmaik közé azon czi­men, hogy dajkaságba veszik, s csak­hamar a menyországba küldik a rájuk bízott kisdedeket. Ezek jóformán nyíl­tan, a világ szemeláttára űzik minálunk gonosz mesterségüket, de vannak szá­mos olyan ellenségei is, a kik titkon csöpögtetik a mérget a kisdedek po­harába. Ilyen a tejnek hamisítása és megrontása. Még a legszelídebb és leg­naivabb módja eunek az, hogy vízzel meghigilják. De hányszor történik, hogy megsavanyodott és romlott lejét orvos­szerekkel olyanná tesznek, hogy gaz­dasszony észre ne vegye. Sok gyerme­ket tett már halálos beteggé az ilyen lőre. S a számtalan reklamhős, a kik nagy dobbal hirdetik csecsemőknek való tápszereiket, liszteket, kétszersülteket. Egyik sem pótolhatja az anyatejet, a csecsemőknek egyedül helyes, természetes táplálékát. A babona és kuruzslás sokat árt gyermekeinknek. Azt hiszik sokan, hogy a fogzó gyermekek bajait nem szabad gyógyítani, mert akkor még nagyobb baj felődnék belőle s ily módon ebben az időben a hasmenés sok gyermeket a csontig Iesoványitja. A kisded beteg szemét kinyalják az öreg asszonyok ab­ban a hitben, hogy akkor meggyógyul, holott ellenkezőleg épp ezáltal számos gyermek egész életére nyomorékká vakká lesz. Ezer példát hozhatnánk fel, hogy hogyan görbül meg s miért satnyul el a szülők vagy a dajka hibája miatt. De alig is van Európában, a hol annyi kisded pusztulna el, mint hazánkban, kiknek nagy részét gondos ápolás által meg lehetne menteni. Már sok emberbarát küzdött a ba­bák ellenségei ellen és nem is min­den siker nélkül. Egyesületek ala­kultak a kisdedek javára, s napról-napra ujak létesülnek. Szóval felébred végre az a tudat, hogy a haza jövő nagysága a gyermekekben rejlik, tehát ezeket minden bajtól és veszélytől meg kell óvni. S itt az idő, hogy az ellenségeket egy nagy ütközetre kihívjuk, kénysze­ritsük, hogy sötét odnjukból a nap­világra jöjjenek. A derék Mária-Dorothea egyesület vette át a vezérséget s csinál egy kiállítást, hol a baba ellenségei és barátai szemíó'l-szembe fognak állani. Minden ott lesz eredetiben és rajzban a mi a kisdedeknek kárára van s mind­járt mellette — hogy az ellentét an­nál feltűnőbb legyen — az, a mi ja­vára szolgál. S hogy a szemlélő a sok tanulságokba bele ne fáradjon lesz ott sok mulattató is. Bábu, karácsonyfa, csingilingi oda fogja csábítani az apró népséget, a mely magával viszi a szülőket, hogy ezeket megnézzék, hogy hogyan kell táplálni és ápolni a zsenge­koru gyermekeket ós moly veszélyektől kell őket megóvni. Minden igaz ember­barát megértette a vállalat fontosságát. Az orvosok is nagy részt vesznek benne. Az országos és fővárosi statisztikai és vegyészi hivatalokban, serényen dolgoz­nak a kiállítandó tárgyakon, melyek a kisdedek betegségéről s táplálkozásáról nyújtanak hasznos tanúságot; legjobb iparosaink, a kik gyermekeknek való csikkeket, nynj:anak, mind bejelentet­ték részvételüket s kötőszerószek készí­tik az eigörbüléseket javító eszközöket a tejcsarnokok s egyéb tejgazdaságok be fogják mutatni a helyes tej keze lést és vizsgálatot. A fővárosi nagyhírű Ste­fánia gyermekkórház működéséről teljes figyelemre méltó kiállítást készíttet, az orsz. kisdodovó-egy. Tisza Kálmán né el­nöklete alatt gyönyörű gyűjteményt mu­tat be; a védőbimlő oltásról számos tárgy tétetik közszemlére. S hogy a kiállításnak maradandó baszna is legyen, legjobbjaink, a kik hazánk gyermekei iránt érdeklődnek, felolvasásokat fognak tartani. Mindeze­ket a fesolvasasokat a Mária Dorothea egyesület olcsó könyvecskék alakjában közkézre fogja bocsájtani. Ez a kiállítás lesz a szintére egy nagy küzdelemnek a baba ellenségei ellen. Meg vagyunk győződve, hogy itt sikerülni fog a nemzet érdeklődését felébreszteni a helyes kisded ellátás iránt. A diadal a babák barátaié lesz. A vízivárosi rablógyilkosság. II. Beismerte ugyanis, hogy 1888. febr. 11-én házbér tartozását kiűzetni akarta, de pénze nem volt, elment Heffnerhez, kihez járatos volt — és 10 frtot kért tőle kölcsön, de ez akkor nem adott neki, hanem azt mondotta, hogy majd a napokban hoznak neki pénzt, s akkor adni fog. Ezen nap után vasárnap, febr. 12-én ! délután-a korcsmában határosa el magát Bende, hogy Heffnertó'l nem kölcsön vesz pénzt, hanem rabol, még ha őt, és a vele lakó Hajnitsné!. meg kell is gyil­kolnia ; ezen tervét megérlelte s elhatározta, hogy az 1888. febr. 13-án végre is hajtja ; a legalkalmasabbnak azon időt tartotta, mikor szokás szerint Hajnitsné estve borért; szokott menni, ekkor Heffner egyedül lesz otthon ; kivel könnyen el­bánhat. Be is várta ezen időt és az utczáról lese, midőn Hajnitsné «ét üveggel ki­iz„E«tiirjOBiíslíiiíkí << tárfizája. JÚLIUS. OH SZÉP VILÁG! OH ÉDES, BOLDOG ÉLET! KÖSZÖNTELEK, FORRÓ NYÁR, FÉRFI-KOR! AZ ÁBRÁNDOK RÓZSÁS HOMÁLYA SZÉLED, VIRÁG-ESŐT NEM HULLAT A BOKOR, NEM SZÁLL A LÉGBEN VIG MADÁRDAL ÁRJA; DE FÉSZKET RINGAT A SŰRŰ CSALIT ÉS ÉRLELI A SZERELEM SUGARA A BOLDOGSÁG ARANY KALÁSZAIT. VERŐFÉNYES NAP, ÉLET JÚLIUSSÁ, LEGJOBBAN TÉGEDET SZERETLEK ÉN! A HOMLOKOT VEREJTÉK KOSZORÚZZA, ÉS ÉG A LÉLEK A TETT VÁGY TÜZÉN. A MIT AZ ÁLMODÓ SZIV SEJTVE ÉRZETT, MEGALKETÁ A TERMŐ AKARAT: KERESZTELŐRE KÉSZÜL A TERMÉSZET S AZ EMBER MEGELÉGEDÉST ARAT. KINN A ROZSOK KÖZT, A GAZDAG MEZŐKÖN GYÖNYÖRREL ÁLLOK ÉS GONDOLKOZOM: MIÉRT SOVÁRGOK, ÁLMODOM, VESZŐDÖM? MÉRT TÖLTÉM GONDBAN IFJÚ TAVASZOM? HA MEGSEBEZTEK, MÉRT FESZÜLT KI MELLEM ? SZÁZSZOR CSALÓDVA, ÚJRA MÉRT HISZEK? MI ÁD ERŐT A SZÉL IRÁNYA ELLEN? MI KAPJA SZÁRNYRA E MERÉSZ SZIVET ? EZ AZ ÉLETVÁGY ÖRÖK FORRADALMA, AZ ALKOTÁSNAK IHLET-MÁMORA, MELYÉRT EZER VESZÉLY KÖZÉ ROHANVA, A KÜZDELEM KI NEM MERIT SOHA. FÁKAT KIÖL, VIRÁGOKAT LEPERZSEL A TIKKASZTÓ NYÁR, ÉLETEM DELÉN ; DE A MIT MEGHAGY, BÁR IZZÓ KESERVVEL VÁLTOTTAM IS MEG, — ÜDVE AZ ENYÉM! RUDNYÁNSZKY GYULA. f^EGÉNY. Az Eszt. és Vid. számára irta: Körösy Lás/.ló. (Huszo nkett e d i k f oly tatás.) KÁLNAI MÉG AZ NAP UTÁNA KEZDETT NÉZNI SORSÁNAK, BEREGSZÁSZY SEM MARADT TÉTLEN, SŐT AZ ÖREG MADÁRTÖMŐ SZOLGA IS BEVETŐDÖTT NÉHÁNY SZÉLHÁMOS CSELÉDSZERZŐ HIVATALBA. MINDANNYIAN MEG AKARTÁK VÁLTANI SZEGÉNY VEREBÉLYIT A LEGNAGYOBB GONDOKTÓL. BEREGSZÁSZY CSAKHAMAR ALKALMAZÁST KAPOTT EGY ÚJPESTI GYÁRBAN, MINT VEGYÉSZ, AZ ÖREG SZOLGA PEDIG EGY ANTIKVÁRUSHOZ KERÜLT, A HOL EGÉSZ NAP NEM VOLT EGYÉB TEENDŐJE, MINT A PÓKOKAT PUSZTÍTANI S AZ EBÉDET HAZAHORDA NI. CSAK KÁLNAI NEM BOTLOTT BELE SZEREN­CSÉJÉBE. KÜLÖNFÉLE JÓTÉKONY EGYESÜLETHEZ FORDULT MINDENÜTT LEFIZETTE A PROLETÁRFILLÉREKET, DE AZ AJÁNLÁSOKNAK NEM IGEN VOLT HASZNUK. VÉGRE ELKÜLDTÉK ŐT EGY JÓZSEFVÁROSI ÖZVEGY HÁZIASSZONYHOZ, A KINEK HÁROM ELADÓ LEÁNYA VOLT. AZOK EGY DERÉK FIATAL NŐTELEN TANULT EMBERT KERESNEK — ÓRAADÁSRA. A SÚLYÁNÁL ÉP OLY TEKINTÉLYES, MINT RENDKÍVÜLI ÉTVÁGYÁRÓL HIRES ASSZONYT ÉPEN OZSONNÁJÁNÁL TALÁLTA. KÖRÜLÖTTE KÜLÖNFÉLE CZIFRA SZALAGOKKAL ÉS RIKÍTÓ NYAKLÁNCZOKKAL ÉKESÍTETT ELBÍZOTT ÖLEBEK ÉS UNATKOZÓ MACSKÁK TÁRSASÁGÁBAN IHOGOTT-VIHOGOTT HÁROM TESTES LEÁNYA. MINDEGYIK A MAGA KEGYELTJÉT ETETTE, ITATTA, DÉDELGETTE SZÉP SZÓVAL, GYÖNGÉD CZI­RÓGATÁSSAL, SŐT KÖZBE CSATTANÓS PUSZIKKAL IS. A MAMA ELRAGADTATVA NÉZTE A MEGHATÓ CSALÁDI JELENETEKET ÉS SZUPERLÁTIVUSZOKBAN MAGASZTALTA GYERMEKEI JÓSZÍVŰSÉGÉT ÉS POM­PÁS ÁLLATAIT. EGY EGÉSZEN KICSINY VIDÉKI HÁZBAN LAKTAK, MELYNEK TÁGAS KERTJE TELI VOLT SATNYA FÁKKAL ÉS BOKROKKAL. EBBEN AZ ELVADULT PARKBAN SZOKOTT TUNGELMAYERNÉ Ő NAGYSÁGA FOGADNI, A MENNYIBEN AZT AJÁNLOTTÁK, HOGY MENNÉL TÖBBET TARTÓZKODJÉK SZABAD LEVEGŐN. SZABAD LEVEGŐN TARTÓZKODOTT TEHÁT EGÉSZ NAP S E MIATT OLYAN KITŰNŐ ÉTVÁGY KERÜLGETTE, HOGY EGÉSZ NAP FOLYTONOSAN REGGELIZETT, EBÉDELT, OZSONNÁLT ÉS. VACSORÁLT. A MAMA EZ A JELES TULAJDONSÁGA ÁTSZÁRMAZOTT A REN­DETLEN ÉS LOMHA ÖLTÖZETŰ HÁROM HAJADONRA IS, KIK KÖZÜL A LEGFIATALABBIK MÁR ELFELEJ­TETTE A HUSZONÖTÖDIK ESZTENDŐT, HANEM AZÉRT MÉG NEM VOLT EGÉSZEN HÚSZBAN. A LEGIDŐSEBBIK, VAGY MINT ELÉG TAPINTATOSAN NEVEZTÉK MAGUK KÖZÖTT, A LEGNAGYOBBIK, LEHETETT VAGY HARMINEZHAT ESZTENDŐS HAJA­DON. A KÖZÉPSŐT A HÁJAS BÁJAK VALÓSÁGOS FEJTÖRŐ REJTVÉNYNYÉ HIZLALTÁK; MERT A KE­RESZTLEVELE NÉLKÜL MINDENKI ELVESZTETTE VOLNA A FOGADÁSÁT, A KI A KORÁRA AKART HATÁRO­ZOTTAN KÖVETKEZTETNI. KÁLNAIT AZ EGYIK SZAKÁCSNÉ A CSÖNGETÉS UTÁN AZONNAL A KERTBE VEZETTE, HOL A DÁMÁK ÉPPEN HARMADSZOR OZSONNÁLTAK. MÉG MIELŐTT BEMUTATKOZHATOTT VOLNA HÁROM OLDALRÓL IS MEGTÁMADTÁK A REKEDTEN KÖHÖGŐ KUTYUSOK S EGYSZERRE NÉGY KÉRLELŐ HANG CSITÍTGATTA A NEKIBŐSZÜLT FENEVADACSKÁKAT: — ABER LIEBER FIION ! — KRAMPUSZ, KUMM HER SÉN! — CZUKROS, KUS TICH? AZ APRÓ SZÖRNYETEGEKET UGY KELLETT ÖSSZE­SZEDNI, A MEGOSTROMOLT EMBER MELLŐL, A KIBE BELEKAPCZÁSKODTAK ALAPOSAN. A NAGY CSETEPÁT? UTÁN KÁLNAI VÉGRE SZÓHOZ BIRT JUTNI ÉS BEMUTATTA MAGÁT. TUNGELMAYERNÉ FOLYTONOSAN MOSOLYGOTT S ALIG GYŐZTE A CZUKROS EPRET FOGYASZTANI. — MAGA A KRUMPHOLCZER DOKTOR ÚRTÓL JÖN ? NAGYON SZÉP. MIT CSINÁL KRUMPHOLCZER DOKTOR UR FELESÉGE? VISSZAJÖTT MÁR MO­HÁD IÁRÓL ? HIÁBA SZABÓDOTT KÁLNAI, HOGY SOHA ÉLE­TÉBEN NEM LÁTTA KRUMPHOLCZER DOKTOR URAT, A MELLETT KELLETT MARADNIA, HOGY ELŐBB JÓL MEGKORHOLJÁK A FELESÉGÉT, A MIÉRT MINDEN ESZTENDŐBEN MEHADIÁRA MER MENNI. UGY ÁLLOTT KÁLNAI AZ ASZTAL KÖRÜL ÜLDÖGÉLŐ DÁMÁK KÖZÖTT, A KIK KUTYÁIKAT ÉS MACSKÁIKAT ETETTÉK, MINT EGY ELSZÁNT CZÉGTÁBLA, MELYRE UGY A GÖMBÖLYŰ IDOMÚ LEÁNYKÁK, MINT A GONDOSAN HIZLALT ÁLLATOCSKÁK FOLYTONOSAIT GYANÚS PILLANTÁSOKAT VETNEK. VÉGRE TUNGELMAYERNÉ ő NAGYSÁGA ÉRDE­MESNEK TALÁLTA ELOLVASNI AZT A VISITEKÁRTYÁT, MELYET KÁLNAI MINDJÁRT AZ ELSŐ ROHAM LEVERETÉSE UTÁN EGÉSZ ILLEDELMESEN A TERME­TES MAMA TÁNYÉRJA MELLÉ HELYEZETT. — HÁT MAGA A VEREINTŐL JÖN ÉS NEM KRUMPHOLCZER ÚRTÓL ? MÉRT NEM MONDTA MINDJÁRT. TESSÉK LECSÜCSÜLNI, MAJD BEMU­TATOM LEÁNYAIMNAK. A GURULÓ HAJADONOK HOSSZÚ TEKINTETET VETETTEK E SZEGÉNY JÖVEVÉNYRE, A KI PE­CSÉTES RUHÁJA UTÁN NEM ÍGÉRKEZETT VALAMI RÉGÓTA VÁRT REGÉIN HŐSNEK.

Next

/
Thumbnails
Contents