Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-18 / 31.szám

los mesterét műhelyéből ldkerült ké-j szitinényeket, valamint Sátori Imre lakatos mesternél dolgozó segéd és tanon czok mukáit. Maga a kiállítás 221 frt 25 kr kiadással járt, ebből 130 frt 30 kr a segédek és tanouezok jutalmazására fordíttatott. Ugy tudjuk, hogy a kiálitás létrejötte körül a legnagyobb tevékenységet az ipartestület jegyzője fejtette kisjó-j formán az 5 érdeme hogy a kiállítás oly szépen sikerölt. Ha tehát szerénységénél fogva erről a jelentésben meg nem emlékezik és a közgyűlés során senkinek sem jutott eszébe ebbeli érdemeit kiemelni, mi kötelességünknek tartjuk ezt itt annál is inkább megemlíteni, mert Niedermann József, mint több egyesület titkára, már is kiváló érdemeket szerzett s hasznos tevékenységéért a közönség osztatlan bizalmát és elismerését vívta ki magának. 2- szor. Intézkedett az elöljáróság, hogy minden iparos-fanoncz mielőtt felszabad ittatnék az elöljáróság kebeléből kiküldött szakértő által iparában jártasságára nézve megvizsgállassék. 3- szor Nyilván lett tartva a mult évben 385 mester és 449 segéd. Tanon czszerződ és 98 köttetett, felszabadittatott pedig 47 tanonez. Munkakönyv 64. ideiglenes igazolvány 6 állíttatott ki. A iktatóba beérkezett és elintézett ügydarabok száma 32. 4- szer Sikerült az elöljáróságnak aj cs. és királyi közös hadsereg részére szállítandó bőruemü szükségletből a a csizmadiák ós szíjgyártók részére 45 ezer forint értékű munkát biztosítani. Az ipartestület bevétele volt 1447 fortint 81 kr, kiadása 1044 frt 21 kr. Törzsvagyona a hátralékos tagdijakkal együtt Í611 frt 70 kr. Végül megemlékezik az elhunyt vallás- és közoktaiásugyi miniszterről, Trefort Ágostonról, ezeket mondva: «Hazánk Trefort Ágostonban nemcsak mint a szabadelvű eszmék kiváló bajnokát s a nemzeti művelődés magasan lobogtató zászlóvivőjét vesztette el, hanem mert franczia eredetisége daczára magyar volt tetőtől lalpig, s hazáját nemzetét nagygyá és erőssé óhajtván lenni, figyelmét és tevékenységét olyan térre is kiterjeszté, mely szorosan nem tartozott szakmája körébe. Férfias lelkesedéssel karolta fel az iparosok ügyét, mert mint monda «Magyarország és népeinek fennmaradását akkor fogjuk biztosítani, ha az anyagi jólét, mely a szellemi előhaladás alapjául szolgál minden polgárnak osztályrészét fogja képezni. Ily nagy férfiúról az iparosoknak nemcsak méltó, do tisztelet is megemlékezni. Szegények vagyunk, emléket nem örökíthetjük meg érc/szoborral, de igenis hozzá méltó emléket állítunk l'o! akkor, ha követve péIdáját mindegyikünk saját körében, otthonában megteszi kötél ősségét.» A felolvasott jelent tudomásul vétetett ós annak kinyomása rendeltelett el, hogy az országban létező ipari est ü létnek megküldessók. Az 1888 évi számadás jóváhagyólag tudomásul vétetvén, Lieb Béla pénztárnoknak a felmentvény megadatott. 1889. évi költségelőirányzatnál Muratti József szólal fel, kifogásolván a végrehajtó részére előirányzott 40 Irt dijat. Nagy hahotára adott azonban alkalmat Lieb Béla pénztárnok ama válasza, hogy a felszólalótól is végrehajtás utján kellett a tagsági dijat beszedni és-így nem felesleges a végrehajtó díjazásáról gondoskodni. Egyébként az elöljáróság által javasolt költségvetés minden változás nélkül lett elfogadva a bevétel 938 frt 64 krban, a kiadás 754 frt 16 krban állapíttatván meg. Ezután Dóczy Ferencz elnök maga és 25 elöljárósági tag valamint 3 számvevő nevében állásáról lemondott s felhívta a közgyűlést egy korelnök választása és egy szavazatszedő bizottság kiküldésére. Még jól el sem végezte az elnök beszédét, általános éljeuzések közt Dóczy Ferencz ismét elnöknek választatott s ugy a számvevők, mint az elöljárósági tagok tisztségükben meghagyattak, csupán Fehér Antal helyett lett Krechuyák Ferencz szíjgyártó mester beválasztva. Végül dr. Földváry István íparhatósági biztos szólalt fel, az ipartestület fejlődését, az iparosok összetartását jelölvén meg, mint olyat, mely a haladás sarkkövét képezi s ezzel a 3-ik évi rendes közgyűlés véget ért. HÍREK. — Adakozás. A herezegprimás a pozsony-szent-istváni rom. kath. iskolának kétszáz forintot adományozott. — A föegyházmegyéből. ISTAGYJÁSAI TANTOSSY GÉZA KÁLMÁN BUSSAI PLÉBÁNOS ÉLTE 47-IK, ÁLDOZÁRSÁGA 23-IK ÉVÉBEN ELHUNYT. — Olajszentelés. A herezegprimás a SZENTSÉGEKHEZ szükséges olajat ma fogja MEGSZENTELNI A palota házikápolnájában. — Uj állomásfőnök. NEUBER JENŐ esztergom-NÁNAI vasúti állomásfőnök hasonló minőségben Szegedre helyeztetvén, utóda Krémet

1 REZSŐ pozsonyi helyettes állomásfőnök LETT, a'KI az esztergom-nánai állomásfőnöki hivatalának vezetését AZONNAL MEG IS KEZDTE. — Egy Nesztor élete. A napokban szép csendben üite meg egy előkelő esztergomi patric/ius család, legidősebb tagjának nyolczvanadik születés napját. A magas életkorú aggastyán nem más, mint Meszéna János, a ki még mindig jó egészségbon, tevékenységgel és szívvel lélekkel szolgálja az esztergomi társadalmi életet. Kegyeletes kötelességet teljesítünk, midőn a nyolezvan éves öreg ur tanulságos múltját rövid, de jellemző vonásokban megörökítjük. Meszéna János született 1809-ben, április 10-én. Tanulmányait Esztergomban és Budán végezte s 1834-ben ügyvéd lett. Két év múlva. 1836-ban Esztergom városa tanácsossá majd kapitáirynyá választotta. A pályázok közbizalma a kiváló szónoki tehotséggePbiró fiatal embert az 1843-iki pozsonyi országgyűlésre király városi követnek választotta és küldte fel. Pozsonyi szereplése olyan hazafias volt, hogy a mint a diaeták véget értek egyszerre négy vármegye és három királyi város választotta meg tiszteletbeli táblnbirájának és disztagjának, a mi akkor a legszebb kitüntetések közé tartozott. 1846-ban az esztergomi városi tisztújítás alkalmával újra meg akarták választani város kapitányának, de ezt nem fogadta el s tekintélyes pártja nem választhatta meg polgármesternek a pozsonyi országgyűléseken hangoztatott reformelvei miatt. 1848. márcz, 15-ike Esztergomban is nagy hullámokat vert. Ez volt az első népgyűlés Esztergomban. De néhány izgaztó félrevezette a népet s majdhogy véres jelenetre nem ragadta. A népgyűlésen ugyanis lángra lobbantották a nép szenvedélyeit az esztergomi zsidók ellen. A demagógok már-már elérték czéljukat, mert az esztergomi földműves osztály egy része ágyon akarta ütni a zsidókat. Ezer embernél nagyobb volt a felbnjtatott tömeg, mely baltákkal, dorongokkal és kaszákkal fegyverkezett. Ekkor megjelent köztük a népszerű férfin s ékes szólásával kimutatta, hogy márczius tizenötödike az egyenlőség, testvériség és szabadság születésnapja, már pedig a fajgyűlölet s egy egész társadalmi osztály bántalmazása homlokegyenest ellenkezik a nagy nap szellemével. A felbőszült nép a szívhez szóló szavakra némikóp megcsillapodott, de az agitátorok nem sokára ismét fellázították. Véráldozatokat követelt a felizgatott tömeg. Az esztergomi zsidóság már-már végső vesztére készült. Midőn Meszéna. János befejezte beszédét, Helcz János, a mostani polgármester szelidlolkü atyja emelkedett föl s akkor hangoztatta legelőször nyilvánosan szavát a néphez. Helcz János is helyeselte Meszéna csillapító beszédét s hozzá fűzte, hogy a népszabadság első óráit ne a szabadság ellen használjuk s ne mocskolcsuk be a legszebb jövőt a zsidók üldözésével, de tartsuk tiszteletben azokat, a kik a mi érdekeink szószólói. Erre a demagógok is megszidültek s nem bántalmazták Meszéna Jánost, pedig szenvedélyes hangok közt fenyegetőztek, hogy előbb Meszénat s azután a zsidókat! Az izgalmas nap olyan hatással volta legnemesebb szándékú Meszénára, hogy másnap a városi lanáesosságról leköszönt. De az esztergomi nép dühe meg volt törve s a fenyegetett zsidóság élet biztossága ki küzd ve. -A szabadságharcz dicső küzdelmeiben a hazafias szellemű Meszéna Jánost, a ki esztergomi polgári családból származott, ismét oly kitüntetés érte, mely eddig csak a nemesi osztálynak volt kiváltságául fentartva. 1849-ben Palkovics Károly volt Esztergom hatalmas kormánybiztosa s az ő elnöklete alatt lett Meszéna János Eszlergommogye első alispánja. Három hónapig viselte eme hivatását, mig a

; világosi katasztrófa be nem következett. Innen kezdve az absolutistikus korszakban Meszéna János sebzett hazafiúi szívvel teljesen visszavonulva a közélettől békés gazdasággal foglalkoztatott s gyakorlati tapasztalatait bővítendő Parisban ós Londonban utazgatott. A mint az első alkotmányos fuvallat lengedezni kezdett az országban, Meszéna János, ki gyűlölte a reactió szolgalását, ismét a tevékenység mezejére sodortatott. 1860. decz. végén volt ugyanis az a nevezetes vármegyei közgyűlés, mely Szcitovszky János herezegprimás, mint főispán elnöklete alatt Meszéna Jánost másod alispánná választotta. Meszéna örömmel fogadta megválasztását s a mozgalmas, időkben szívvel lélekkel akarta szolgálni hazánk alkotmányos felszabadítását az elnyomás zsarnoksága ellen. De második alispánsága sem tartott soká. A (Esxtergomi karezolat.) INNEN-ONNAN NÉHÁNY ESZTENDEJE LESZ, HOGY IDEHAZA NEM VOLTAM, HANEM AZÓTA MÁR NEM ISMERNEK RÁM A LÁNYOK ES ÉN SEM A LÁNYOKRA. NAGYON LEMEGY AZ EMBER ÁZSIÓJA, MIHELYEST BESZEGŐDIK A BECSÜLETES EMBEREK SORÁBA ÉS — MEGNŐSÜL; DE A LÁNYOK ÁZSIÓJA IS GYORSAN FÖLEMELKEDIK ÖT ESZTENDŐ ALATT. EGÉSZ UJ GENERÁCZIÓ NÖVEKEDETT, MELY AZ ÖT ESZTENDŐ ELŐTT RAGYOGOTT PLANÉTÁKAT NEMCSAK SZÉPSÉGBEN, DE A MI SOKKAL TÖBB, SZELLEMBEN ÉS TERMÉSZETESSÉGBEN JÓVAL FÖLÜLMÚLJA. MINDJÁRT AZ ELSŐ NAP ÉSZREVETTEM A MOSTANI LEÁNYNEMZEDÉK RENDKIVÜL KÜLÖNBÖZÉSÉT AZ ÖT ESZTENDŐ ELŐTT RAGYOGOTT BÁLIKIRÁLYNÉKTÓL. (LEGYEN ZÁRÓJEL KÖZÖTT EMLEGETVE, HOGY MINDEN ÖT ESZTENDŐBEN UJ LEÁNYNEMZEDÓK KEREKEDIK. A FÉRFIAK KÖZÖTT CSAK MINDEN TIZEDIK ÉV CSINÁL UJ GÁRDÁT.) A FELESÉGEM MAJD JOBBAN EL VOLT RAGADTATVA, MINT JÓ MAGAM, HOGY MILYEN KEDVES, TANULT, SZELLEMES ÉS SZÉP LEÁNYNEMZEDÉK VAN MEGINT ESZTERGOMBAN ; PEDIG VOLT OLYAN IDŐ, MIKOR AZT HITTEM, HOGY AZ ÉN FELESÉGEM LEHETETT AZ UTOLSÓ SZÉP LEÁNY S A MI AZUTÁN A LAKODALMUNK UTÁN KÖVETKEZETT AZ ESZTERGOMI SZÉPEKRŐJ, AZ CSAK A ÖASTONOK, AUCUNOK S EGYÉB NEVES ÉS NÉVTELEN TÁRCZAIRÓK MESEMONDÁSA VOLT. A MILYEN ÖRÖMMEL ÁLMÉLKODOM AZ ESZTERGOMI LEÁNYOK HALHATATLAN SZÉPSÉGÉN, ANNYIRA MEGÜTKÖZTEM AZON' A SZELLEMEN, MELY MÉG ÖT ESZTENDŐ ELŐTT CSAK ZSELLÉR VOLT ESZTERGOMBAN. ÉRTEM PEDIG A CZIMKÓRSÁGOT. ÖT ESZTENDŐ ELŐTT MÉG CSAK TEKINTETES ASSZON3

R

OK ÉS TEINSASSZONY KÁK LAKTAK ESZTERGOMBÓL, MOST MÁR NEM IS NÉPSZERŰ AZ AZ ASSZONY, A KI NEM NAGYSÁGOS. ÖT ESZTENDŐ ELŐTT MÉG KREPÁK URNÁK HIVTAM A SUSZTEREMET, MA PEDIG AZZAL ÁLLIT BE PALLÉROZOTT INASA, HOGY «TISZTELETÉT KÜLDI A TEKINTETES MESTER UR ÉS MIKOR JÖHET LÁBBELIT MÉRNI». HOZTAM HAZA HÁROM SZALONKÁT EGY KEDVES TANÍTÓM SZÁMÁRA, A KIT NAGYON SZERETTEM ÉS A CSELÉD AZZAL ÁLLÍTOTT HAZA, HOGY A «TANÁR UR» KÖSZÖNI «Ő NAGYSÁGA A FELESÉGE NEVÉBEN IS». MÁR PEDIG MINDEZ EGYÜTTVÉVE: TÁRSADALMI BETEGSÉG. HANEM KÖSZÖNNI ÉS JÁRNI MOST IS CSAK UGY NEM TUDNAK ESZTERGOMBAN, MINT ÖT ESZTENDŐ ELŐTT, ÖT NAPIG SE LEHETNE BUDAPESTEN ILYEN ESZTERGOMI ALLUREÖKKEL MEGMARADNI AZ UTCZÁN MINDENKI ELVÁRJA ÉS MEGKÖVETELI A KÖSZÖNÉST S VISZONOZZA FANYARUL, ÜGYETLENÜL, FÉLSZEGÜL. KITÉRNI SENKI SE AKAR S IGY NEM CSODA, HA A BUDAPESTI EMBERT ARRÓL LEHET MEGISMERNI ESZTERGOMBAN, HOGY NAPONKINT ÖTVEN KARAMBOLT CSINÁL AZ UTCZÁN, HANEM AZÉRT EGY ÁRVA LÉLEK SEM HARAGSZIK MEG REÁJA. A TISZTASÁG ÉS A KÖVEZET ÖT ESZTENDŐ ÓTA JAVULT, DE A KIRAKATOK NEM AKARNAK VÁLTOZNI. IMPERTINENS KERETBE VANNAK FOGLALVA AZ ESZTERGOMI FOTOGRÁFIÁK, UGY HOGY HA ENGEM IS KIRAKNÁNAK AZOKBA A KOPOTT, PÓKHÁLÓS ÉS RONGYOS RÁMÁKBA, BECSÜLETSÉRTÉS! PÖRT INDÍTANÉK A FOTOGRÁFUSOK ELLEN.. AZ IZLÉS MÉG MINDIG OTT VAN, A HOL ÖT ESZTENDŐ ELŐTT — SEM VOLT. HANEM AZÉRT ESZTERGOM MÉGIS EMELKEDETT VALAMIT. SZÉCHENYI-TERE UGYAN HANYATLOTT ; DE UTCZÁI TISZTÁBBAK ÉS UDVARAI EGÉSZSÉGESEBBEK. TIZENHÁROM TEMPLOM TORNYA S IMPOZÁNS FŐSZÉKESEGYHÁZA mir TÁVOLRÓL MEGDOBOGTATTA SZIVEMET. ÉREZTEM, HOGY MAGAM IS ESZTERGOM FIA VAGYOK, A SZÜLŐFÖLD VARÁZSA VISSZAIDÉZTE GYERMEKKOROMAT. BOLDOG VAGYOK «IDEHAZA», ARGONAUTA. Aforizmák, AZ ÉLET MINDENKI ELÉBE ODA DOBOTT ^GY TALÁNYT, MELYNEK EZER ÉRTELME VAN S MÉGIS CSAK EGY AZ IGAZI . . . S A HALANDÓK MILLIÓ KÖZÜL HÁNY OLDJA MEG? HÁNY KÖZELÍTI MEG AZ ÉLET CZÉLJÁT: A SZERETETET? * A SZIV: A SZERETET, MELY FOGANTATÁSUNKTÓL MEGSEMMISÜLÉSÜNKIG KÍSÉRŐJE ÉLETÜNKNEK, HOL ÁLDÁSSAL, HOL ÁTOKKAL ÚTJÁBAN. •k*>\ * A HIDEG BÖLCSELET ITÉL S ELITÉI; A SZERETET FEDD, DE MENT IS EGYSZERSMIND. * A MEGVÁLTÓ VÉGHETETLEN SZERETETE TENGERÉBŐL AZOKNAK IS NYÚJTOTT ÜDÍTŐ CSEPPEKET, KIK HALÁLA MINÉL BORZASZTÓBBÁ TÉTELÉN TÖRTÉK ROSSZ LELKÜKET. A VILÁGOSSÁG, HOGY FÉNYESEBB LEGYEN, HOMÁLYON TÖR KERESZTÜL ... A BOLDOGSÁGNAK A SZENVEDÉSEK TISZTÍTÓ TÜZÉN KELL ÁTHATOLNIA, HOGY ÉRTÉKÉT FELISMERHESSÜK. * HA MULTUNKRA VISSZATEKINTÜNK, ALIG HIHETJÜK EL, MI NYUGTALANSÁGGAL KEZDÉ ÉBREDÉSÉT A FIATAL SZIV, S MÉG AGGODAT MAI ÉS FÁJDALMAI KÖZÉ IS MENNYI ÉDES REMÉNY ÉS MENNYI GYÖNYÖR VEGYÜLT ÖSSZE ... ÁLTALÁNOS RENDSZER A VILÁGON: AZ EMBER ÉRDEMEIT SORSÁHOZ ÉS SZERENCSÉJÉHEZ MÉRNI. -. í'4í^*''.:••.>*•' . MINDEN LEÁNYNAK VANNAK SZÉP ÁLMAI s ESEMÉNYEI, DE TAPASZTALÁSA S EMBERISMERETE NINCS, S HELYZETÉNÉL FOGVA NEM IS LEHET; CSODA-E TEHÁT, HA AZOK KÖZÜL VÁLASZT SORSÁNAK URAT, KIK ELŐTTE CSAK ÜNNEPI {SZÍNBEN, MOSOLYGÓN S UDVARIAS ALAKBAN TŰNNEK FEL s TISZTA SZIVE ÖSZTÖNÉT KÖVETVE, LEGTÖBB ESETBEN CSALÓDIK? * AZ ÉLETET MEGISMERNI, KITANULNI, NEM LEHET ELÉG KORÁN, DE BÁRMIKOR FOGJUNK IS HOZZÁ, SOHA SINCS IDŐ ELŐTT. B. KISS EVILLA. — Öngyifkossáy. NEM VAGYUNK AZ ÖNGYILKOSSÁG, SZOMORÚ ÉS GYAKORI ESETEINEK ROMANTIKUS FELDOLGOZÓI S IGY CSAK EGÉSZ KURTÁN JELENTJÜK, HOGY BAR ESS JÓZSEF SZT TAMÁSI CSALÁDOS HENTES TÚLSÁGOS ITAL KÖVETKEZTÉBEN SZÍVEN LŐTTE MAGÁT. ] BONCZOLÁS NÉLKÜL TEMETTÉK EL TEGNAP DÉLU — Veszett ebek. A MEGYE ESZTERG JÁRÁSÁBAN TÖBB KÖZSÉGBEN VESZETT E MUTATKOZTAK, MELYEK ELLEN A FÖSZOLGAB SÁG GYÖKERES OVÓSZERÜL A TÖMEGES KUT IRTÁST RENDÖLTE EL.