Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-18 / 31.szám

februári pátens az októberi diplomábau kilátásba lielyzett alkotmányt ismét meg­sértvén, Esztergom vármegye hazafias szellemű tisztviselői beadták lemondá­sukat. Meszéna , János is azok között volt, akik viszavonultak s nem akarták a jogtipró áramlatot szolgálni. Meszéna János ismét gazdálkodni kezdett s a politikai térről visszavonult a mezei gazdaság békéjébe. Az alkotmány visz­szaállitása óta már nyugalomba vonultán él s gazdasági tevékenységét és ta­pasztalatait a gazdasági egyesület ré­vén ismerteti. Az esztergomi gazdasági kiállítások nagyrészt az ő fiatal lel­kesedésének és buzgalmának voltak gyü­mölcsei. 0 buzgott leginkább egy szőlő­iskola s gyümölcsfaiskola felállítása körül s mint a gazdasági egyesület alelnöke sikerrel el is érte czélját. Meszéna János élete E^ztorgomé volt ; nyolcz év tize­déből hatvan esz'endő a közéleté. Ta­nuljunk mii 1 íjából s szeressük a hazát ugy, mint ő szerette. Éljen pedig még Esztergom javára nagyon sokáig, hogy hazafias erényeiért mintakép gyanánt tisztelhessük. — A papnevelő iutézetben igen nevezetes ünnep ment végbe nemrégi­ben, midőn Palásthy Pál püspök, a herczegprimás segédpüspöke a szemi náriuni Szt.-Islván kápolnájában ötven­hat hittannal Igatónak adta fel a kisebb egyházi rendeket s a tonzúrát. — Az esztergom-nánai vasútállo­más főnökét Neubert Szegedre helyez­ték át, Az esztergomi közönség már évek során át nagyrabecsüléssel volta derék főnök iránt s igy csak őszinte sajnálkozásunknak adunk kifejezést, hogy elvesztettük. — Az egyház gyásza. Rónay Já­czint v. b. t. lanáesos, scutarii czi.mz. püspök, a pozsonyi társas káptalan nagy­prépostja és főesperese, Mária Valéria királykisasszony nevelője tegnap reggel Pozsonyban meghalt. A herezegprimás szülővárosában született 1814-ben. Első iskoláit Székesfehérvárt a költészeti osz­tályt Esztergomban végezte, hói Balázs Teofil tanára nagy hatássai volt reá. Talán neki is tulajdonítható, hogy Ró­nay bouczéstanárrá és tudóssá lett. 1831-ben lépett a benczések közé. Győrött és Bakonybélben Janult s a theológiával Pannonhalmán végződött. Itt kezdte az irodalmat művelni s első munkálatai Kisfaludy Károly hatása s Guzmics Izidor befolyása alatt drámai müvek voltak, melyek mindig is kéz­iratban maradlak. 1836-ben szentelték fel s főapátsági szertartóvá nevezték ki. Tanulmányai ekkor már annyira meg­viselték, hogy szembetegsége miatt pa­naszkodott. 1842-ben szembaja eny­hülése után a magyar királyi egyetem bölcseleti karánál tudori okleveletjkapott. Első irodalmi müvei közül «az indula­tokról és szenvedélyekről» irt érteke­zése 1844-ben a Tudomány tárban jelent mag. Jóval megelőzte ezt már egy ön­álló könyve, melyet huszonkét éves ko­rában irt: Mutatvány a tapasztalati lé­lektan köréből. Győr, 1836. Most is használatos Jellem isméje, melyben az angol, franczia, magyar, német, olasz, orosz és spanyol nemzetet ismerteti 1847-ben jelent meg. A magy. tudós társaság még 1847-ben tagjai sorába választotta. R'may Jácziut neve évről­évre gyarapodott népszerűségében, fő­kép mióta a király egyik legkedvesebb uiekét hizfa nevelésére. Az agg 3 már hónapok óta súlyos beteg s napokon keresztül haldokolt, csak az egyház, de a haza, sőt az temes tudományosság is gyászolja nyes szellemű és jellemű magyar pot. - Nagyhét. Ma reggel nyolcz óra­a kir. városi plébánia templomban ymise és ünnepi áldozás. Délután hat órakor lamentáczió. Holnap, Nagy­pénteken a szertartások nyolcz órakor kezdődnek, melyeket szent beszéd követ. Délután hat órakor lamentáczió s végre szentségbetétel. Nagyszombaton reggel hat órakor szentségkitétel, hét órakör tüz-szentelés, nyolcz órakor keresztkut­szenteles és nagy mise. Esto hét óra­kor fel támadási körmenet. Húsvétvasár­nap a reggeli hat órai mise után a húsvéti bárány és egyéb étel neműek megáldása. Kilencz órakor ünnepi szent mise. Délután negycdfélkor szent be­széd s utána ünnepi vecsernye. A fő­szckesegyházban a diszitő munkálatok miatt minden nagyheti nyilvános szer­tanás szünetelni fog. A dal- és zene­kedvelő-egyesület azzal fogja emelni A nagybét isteni tiszteleteit, bogy a városi plébánia templomában vegyes- és férfi­karával szózenés lamentácziókat énekeL — Halálozás. SZIKLAI NÁNDOR KÖNYVKÖTŐ TESTVÉRE, SZIKLAI MÁRIA RÖVID BETEGESKEDÉS UTÁN JOBB LÉTRE SZENDERÜLT. TEMETÉSE MA DÉLUTÁN LESZ. — A daiegyeuület ma DÉLUTÁN hat óra­kor a KIR. VÁROSI PLÉBÁNIA TEMPLOMBAN VEGYES KARBAN MISERERÉT ÉNEKEL; holnap t NAGYPÉNTEKEN hat ÓRAKOR a MISERERÉT AZ EGYESÜLET FÉRFIKARA adja ELŐ. HÚSVÉTVASÁR­NAP HELYETT PEDIG a RÁKÖVETKEZŐ VASÁRNAP fog a kir, VÁROSI PLÉBÁNIA TEMPLOMBAN SEYLER-féle MISÉT ÉNEKELNI. — A tornaegyésület Hanisch fő­hadnagynak azon feláldozó buzgalmáért, hogy a vívó-tanfolyamot már hónapok óta kiiünő sikerrel vezeti, igen ér­tékes aranyórát aranylánczczal adott emlékül. Az aranyóra fedelére a fő­hadnagy monogrammja van vésve, mely­hez a tervrajzot B. Szabó Mihály tor­naegyésület i tag készítette. As értékes emléket az egyesület küldöttsége adta át. — Piros tojás. A dal- és zene­kedvelő-egyesületnek nagy hete van. Az ünnepeken a kir. városi plébánia templomban fogja chorusaival az egy­házi szertartások pompáját emelni, hús­véthétfőn pedig a Fürdő vendéglő ter­meiben műsorral egybekapcsolt családias jellegű (ánczestét rendez, melyre az egyesület nevében a meghívókat Dr. Helcz Antal, mint elnök s Dr. Peréuyi Kálmán, mint íiikár már kiadták. A húsvéti vigalom nyolcz órakor fog kezdődni s a rendezőség arra. kéri a hölgyeket, hogy csak egyszerű séia öltözetben szíveskedjenek megjelenni. — Figyelmeztetés. A HARMADOSZTÁLYÚ JÖVEDELMI ADÓ TÁRGYALÁSAI A KIR. VÁROS ta­NÁCSTERMÉBEN FOLYÓ hó 27-ÉN KEZDŐDNEK. A NYILVÁNOS ELSZÁMOLÁSRA KÖTELEZETT VÁLLA­LATOK PEDIG F. hó 29-ÉN TÁRGYALNAK, — Az Esztergom-füzitői vonalról a bécsi sajtó majd többet ír, mint a budapesti. A Wiener Handels-Corres­pondenz legutóbbi száma például igy nyilatkozik : Budapesthez igen közel, a sokat emlegetett, de azért csak mérsé­kelten gyümölcsöztetett doroghi kőszén­telepeken igen érdekes események tör­ténnek. Két nagy magyar vállalat már tekintélyes tért hódított magának, most a trifaili kőszénbányatársaság is föllé­pett a bányatelep körül és pedig nem közönséges eredménynyel. Csak az imént jártak a bányatelep körül Bécsből Dr. Herz Vilmos, Halni igazgató a Lander­bankból és mások, a kik a kőszéntele­pek tekintélyes részét biztosították a társaság számára. Budapesti kereske­delmi körökben messzire menő kombi­czlóka! főznek ebez a vállalathoz. Ar­ról beszélnek ugyanis, hogy mind a három vállalatot egyesíteni fogják s igy egyesült erővel a dúsgazdag bánya­vidék kiaknázását nagy serénységgel fogják közös tervvel megkezdeni. Ebez azonban két mellék vasút kiépítése el­kerülhetetlenül szükséges. Az első a régóta tervezett Esztergom-füzitői össze­köttetés, mely az esztergomi szenet a legrövidebb ntoii értékesítené a bécsi piaczon, a másik a biai-vonal, mely a* telepet közvetlenül Budapesttel kap­csolná össze. Ugy értesülünk, hogy a vasútépítés tervei az első sorban érde­kelt vállalkozó társulatok hatalmas pro­tektorátusa alatt már nemsokára meg fognak valósulni. Ha a vasúti össze­köttetések biztosítva vannak, akkor az esztergomi bányatelepnek nagyszerű jö­vője lesz s jMagyarország legvirágzóbb kőszónbányászata fog .ott kifejlődni. Mert nemcsak az említett társaságok kezdenek akár külön, akár egyesült erőkkel 'nagyobb szabású műveletekbe, hanem a vasúti összeköttetések folytán a vidék^gyáripara is föl fog lendülni. Igen megbízható forrásból arról érte­sülünk, hogy a bajnai Metternich ber­ezegi uradalom kezdi meg a példaadást mindenekelőtt s a mint a vasútépítés­hez hozzáfognak, az emiitett nagy és minta uradalom azonnal ezukorgyárat fog alapi tani. -— Esztergomi hajóépítés. Az Eg­genhofer-féle nagy fakereskedós előtt a kis Duna partján két hatalmas hajót építenek. Mind a kettő gabonaszállító. Hosszúságuk majd egyforma: ötvenkét méter. Az egyik azonban az ujabb hajó­építés nagy haladásáról tesz bizonysá­got, a menyiben vasból épült. Sárkány a neve (ugylátszik nemcsak a tulajdo­nos sárkányi pusztája után, de hatalmas alkotásánál fogva is.) A nagy vashajó négy osztályra van választva. Miuden osztály vízmentesen készült s külön szi­vattyúval van fölszerelve. Hogy a ga­bona minden külső befolyástól teljesen védve legyen, a vas hajót vizhatolat­lan födéllel látták el. A másik hajó szintén erőteljes tölgyfaanyagból készül, de még régibb modorban. Az uj vashajó, a Sárkány huszonkétezer forintba ke­rült; maga a vasanyag hozzá tizonbat ezer forint. Mindkét hajó már a hónap végén forgalomba kerül. Eggeuhoffer Józsefnek eddig hét gőzöse (közte egy propeller) s hat uszályhajója van. Meg­jegyezzük még, hogy a nagy vállalkozó hajóácsai nagyrészt Esztergomból s Ko­márommegyéből valók és harminczan dolgoznak szakadatlanul a két nagy hajón. — Uj vaskereskedés keletkezett városunkban a kispiaezon Alberty és Mezei firmája alatt. — A város jogügyi bizottsága a re­gále-ügybeu tegnap délután értekezletet tartott. — Kirándulás. Húsvét után követ­kező vasárnap Budapestről két .szak­tanár vezetéso mellett sok technikus rándul föl Esztergomba. Programúiba van véve a főszékesegyház megtekintése és fölmérése, a kincstár s a primási pa­lota nevezetességeinek tanulmányozása. A kiránduló társaság a Lövész-egyesü­let helyiségében fog testületileg ebé­delni s délután a város környékén tesz­nek tanulmányokat. Igen czélszerü lenne ha a lövész-egyesület épen akkorra ter­vezné megnyitó ünnepét is. Kettős hasz­nunk lenne benne. Először is jól talál­nák magukat vendégeink s másodszor kitűnően sikerülne s vonzóbbá is vál­nék a megnyitás. A kirándulás előké­szítője Esztergomban Bálint János, az építészek és mérnökök egyesül, tagja. —• Fatális számok. KISZLINGSTEIN SÁNDOR KÖNYVKERESKEDŐ A NAPOKBAN TERNÓ HÚZÁSRA MEGRAKTA HÁROM GYERMEKE HALÁLOZÁSA NAP­JÁT; DE AZ EGYIKET TÉVESEN. A GYÁSZJELEN­TÉSEKEN MEGJELENT HALÁLOZÁSI SZÁMOK CSAK­UGYAN KIJÖTTEK, DE A FATÁLIS TÉVEDÉS MIATT A KÍVÁNATOS TERNO ELMARADT, MERT CSAK KÉT SZÁM FESTETT PIROSAN. MI EBBŐL A TANULSÁG ? LEGJOBB MINDEN BOSZANKODÁS ÉS TÖPRENGÉS ELKERÜLÉSE VÉGET A KIS LUTRIT —• ELKERÜLNI. — Magyaróvárról A MULT SZÁMBAN egy KIS CSENDÉLETI TUDÓSÍTÁST KÖZÖLTÜNK, mely AZONBAN NEM felel MEG MINDEN RÉSZLETÉBEN a VALÓSÁGNAK. MINDENEKELŐTT ETTER Gyula NEVÉT EBLA JÁNOSÉNÁL TÉVESZTETTÉK ÖSSZE. ETTER GYULA, MINT A MAGYARÓVÁRI GAZDA­SÁGI SEGÍTŐ-EGYESÜLET ELNÖKE s MINT TÁRTA-1 lékos hadnagy nem is ELEGYEDHETETT OLYAN­féle párbaj-stiklíkbe, melyekről a magyar­óvári thdosító megemlékezett. — Előfizetési felhívás a következő munkára: az-t789-iki franczia forra­dalom századik évfordulójára. Irta Frep­pel Károly Emil angersi püspök, A szerző engedélyével fordította Dr. Csá­pon Gyula. A franczia forradalom két­ségkívül azon események közé tar'ozik, a melyek nemcsak egy nemzetnek, hanem az egész emberi nemnek törté­netében állandó nyomokat hagynak hátra, de sőt a történelem felosztásá­nál mintegy határkővekül szolgálnak, a melyek az egyes korszakokat egymás­tól elkülönítik s megkülönböztetik. A franczia forradalommal veszi kezdetét a legújabb, s igy azon kor törénotö, a mely, mivel hozzánk legközelebb áll, , bennünket bizonyára legjobban is ér- / denel. Ha tehát ezen legújabb kort/ ismerni s ez által a jelennek kérdéseit megérteni akarjuk, mindenekelőtt tisz a fogalmat kell magunknak szereznünk ama mozgalomról, a mely e legújabb kornak irányt adott s mintegy rásü­tötte bélyegét. Nem a külső események időrendi elŐsorolásáról van a szó, hisz ezek különben is már számtalanszor és részletesen meg vaunak irva. E könyv inkább ama vezérelvekkel és irányeszmékkel foglalkozik, a melyeket a franczia forradalom emberei érvényre juttatni akartak. Főczólja : kimutatni amaz ellentétet, a mely a régi társa­dalmi rend és ezen uj evek között lé­tezik, de egyúttal rámutatni ama nagy ellenmondásra, a mely magában az uj rendszerben is rejlik. Valóban érdek­feszítő ama bonczolási müvelet, a me­lyet a világhírű szerző raji a végbe visz. Lépésről-lépésre rántogatja le a szebbnél-szebb takarókat, a melyekbe a legundokabb szörnyetegek vannak burkolva A szabadság alatt zsarnokság lappang, az egyenlőségben a legádázabb egyenetlenségre bukkansz, a testvériség helyett visszavonás és gyűlölet csikor­gatja feléd fogait. Bámulatos, mint tisztulnak ezen könyv által az eszmék s mily szembeszökőleg tűnik fel benne amaz igaz ösvény, melyre a népeknek, hacsak szétzülleni nem akarnak, újra vissza kell térniök. «Vajha a hamis elvek által vezérelt népek — igy ír a tudós szerző alulírotthoz — az Egyház vezérlete mellett az igaz ös­vényre visszatérnének!* E könyv ez óhajt nem csekély részben fogja meg­valósítani. Nem lehet szándékom e fel­hívás szák keretén belül mindazt elő­hozni, a mi dicséretest e könyvről el­mondani lehetni; s csak azt említem meg, hogy igazán jólesnek kell lenni e könyvnek, a mely a már is meg­jelent sok fordításon kivül, rövid há­rom hónap alatt tizennyolez kiadást ért s Európának összes konservativ sajtója fölhívta rá az olvasóközönség figyelmét. A könyv időszerűségéről seai akarok szólani, mert hiszen mindenki tudja, hogy épen a jelen esztendő az, a mely­ben a franczia forradalom hivei oz esemény centenáriumát különös ün­nepélyességekkel megülni készülnek. E munka magyar fordítása folyó évi május hóban, tehát az 1789-iki fran­czia nemzeti gyűlés megnyitásának szá­zados évfordulójára fog megjelenni. A munka, mely körülbelül tiz nagy nyol­czadrétű ívre fog terjedni, igen dísze­sen lesz kiállítva; ára mindamellett csak egy 'forint. Megrendeléseket el­fogad alulírott s Buzárovits Gusztáv könyvkereskedő Esttergomban. Gyűjtők­nek miuden tiz példány után egy tisz­tel etpóldány jár. Kérjük a jó ügy barátait és pártfogóit, hogy a jeles munkát minél nagyobb körben terjesz­teni s megrendeléseikről mielőbb érte-, sí leni szíveskedjenek. Kelt Esztergom­ban, 1889. márcz. 31. Dr.Csápon" Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents