Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-07 / 28.szám

járt szalonkára «standra», de soha sem volt szerencséje, jobban, mondva, soha sem jött szalonka lövésre, hanem azért évről-évre csak szorgalmasan ki­járt. Midőn megjön az első lágy meleg szellő, —• mely a föld fehér leplét elolvasztja, midőn az erdőben először szólal meg a rigó, akkor a vadász em­bernek is megjön az öröme, a sza­lonkázás s van átalános vidámság a va­dászok körében. Ez a madár, melyet mindenki inkább snepfnek nevez, Szlavóniából hnzódik hozzánk, s rövid itt lót után, mikor épen mézes heteiket élik, — vonulnak föl a nagy hegységekbe. A szalonka busa Ízletes, sőt jól el­készítve, rendkívül pikáns — ritkasá­gánál fogva elég drága, mert vau esz­tendő, hogy midőn az időjárás kedvezőt­len, darabjáért 2—3 frlot is megadnak. A szalonka-vadászat két féle. A hol fiatal, sűrű vágások vannak nagyobb erdőségek mellett, ott rendesen báj­tokkal zavarják fel — elejtése sebes röpténél fogva igen nehéz, s igy gya­korlott vadász kell a gátra. Sokkal nagyobb élvezetet nyújt azon­ban a les, — a «stand» — mielőtt a nap buesusugarát bocsájtaná a földre, — a vadász kisiet elfoglalni állását, moly rendesen a vizenyősebb fekvésű vágásokban, a szálas erdőszélén van. Ha a nap letűnt, az erdő ezer lakói mintha hálát zenguének a nagy ter­mészetnek mind megszólalnak, de ez nem tart sokáig, mert a rigó kedves füttye, az apró madárkák bájos csi­csergóse, a baglyok furcsa hubogása, a varjuk károgása megszűnik s beáll a nagy méla csönd. A vadász figyelme -ekkor kezdődik. Benn az erdőben nagy csörtetés bang­áik, szarvas vagy karcsú őzek mennek viz után, majd kinyújtott farkkal s leeresztett orral jön a róka zsákmányt keresve, majd az ártatlan tapsi füles erdei nynl két lábon állva hegyezi füleit. — Újra beáll a nagy csönd, s ekkor a távolból sajátszerű hang hallatszik: krók, hrók, pszt, pszt . . . Ez az a hang, a miért olyan soká elvárt a vadász. E hang hallatára fennt a hegytetőn lévő vadászok mind feszült figyelemmel lesik s keresik az est homályban a pillanatot, mely a párját kereső szalonkát csöve elé hozza. Szerencsés az a vadász, kinek fá­radságát olyan siker koronázza, vagy midőn a szalonkapár a levegőben egy­| másnak egy pillanatra szerelmet vall, ügyes kézzel mind a kettőt egyszerre leteríti. — Ezt vadászati műnyelven «cvikkelésnek» nevezzük. Legpompásabb még ha húzás ideje alatt holdvilág van, ez azt a szépséget mit a nyugvó nap hint a földre, a méla fényével csak fokozza; de könnyebbé teszi a vadász útját is, mit legtöbbször eredmény nélkül, sötét járatlan utakon kénytelen hazafelé megtenni. A szalonka-vadászathoz nélkülözhet­len egy jó vizsla, mert sötétben, még igy is sok elvész a lelőttek közül. A szalonkázás a legszebb vadászatok egyike, mert a vadászszenvedély ki­elégítése mellett, gyönyörködhetik az ember a nagy természet csodáiban is s az Istenség hatalmát érzi a szabad ég költészetében. Van őszi szalonkázás is, de ez már rövidebb s nem oly érdekes, mint a tavaszi. Midőn először voltam szalonka lesen, — egy sötét erdő szélén állot­tam apró cserjék közt. Már sürü homály födte az egész vidéket, egyszerre hallom a szalonka ismeretes hangját. Izgatottan nézek körül, fejem felett hallom a csendes suttogást, oda lövök, az áldozat a sürü bokrok közé leesik. Kutyámnak nem lóvén valami kitűnő orra, hosszas keresgetés után szájában hoz valamit, de ekkor már teljesen besötétedett. Örömtől elragadtatva táskámba teszem, s útközben többször megtapogattam hosszú csőrét, s a mint haza érek kiemelem büszkén a konyhában a sza­lonkának vélt — varjut. SZ. GÉZA. SZERELMÉT HIÚSÁGÁNAK, MINT HIÚSÁGÁT SZE­RELMÉNEK. * EGY KÖZÖNSÉGES SZÉPSÉG, A KI EGÉSZEN A MIENK, SOKKAL TÖBBET ÉR, MINT EGY VILÁG­HÍRŰ SZÉPSÉG, A KI — MÁSÉ. * HA A SZERELEMNEK MINDVÉGIG OLYAN ÁLL­HATATOSSÁGA VOLNA, MINT A MENNYI ELEINTE ÍGÉRKEZIK, AKKOR ALIGHA KELETKEZTEK VOLNA A TÖRVÉNYE'S HÁZASSÁG KÖTELEZETTSÉGEI. * VICTOR HUGÓ MONDÁSA : OH, MI NAGY A GONDVISELÉS ; MINDENNEK MEGADJA A MAGÁÉT: A BÁBUT A GYERMEKNEK, A GYERMEKET A FÉR­FIÚNAK, A FÉRFIT A NŐNEK S A NŐT AZ ÖR­DÖGNEK. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. SZÉP NŐINK AJKÁRÓL SZERELMESEDIK AZ IDE­GEN NEMZETI NYELVÜNKBE. HOL VOLNA MÁR A MAGYAR NYELV, HA ANYÁINK MEG NEM MENTIK ? * ARRA MÁR VAN PÉLDA, HOGY GYARLÓ ER­KÖLCSŰ MAGYAR FÉRFIAK MEGTAGADTÁK A NEMZETI NYELVET S IDEGEN SZÓNAK HÓDOLTAK; DE ARRA MÉG NINCS, HOGY EGY MAGYAR ANYA HŰTLEN LETT VOLNA MAGYAR NYELVÉHEZ. * A NŐK HAZASZERETETE SOKKAL TÖBBET HASZ­NÁLHAT A HAZÁNAK, MINT A FÉRFIAKÉ. A NŐ ÉR­ZELMEKBEN FEJEZI KI HONSZERELMÉT, A LEGTÖBB FÉRFI CZIFRA SZÓVIRÁGOKBA FŰZI VALLOMÁSAIT. •• \ * xy* : . f>­EGY ISTENÜNK, EGY HAZÁNK. HA AZ EGYI­KET ELHAGYJUK, MEGÁTKOZ A MÁSIK. HA MIND A KETTŐT SZERETJÜK : BETÖLTÖTTÜK ÉLETHIVATÁ­SUNK LEGIDEÁLISABB TANTÉTELEIT. * A LEGTÖBB NŐ SOKKAL HAMARÁBB FELÁLDOZZA IS LŐTT! DE HISZEN ÉN ISMÉT ÁLMODOM, EZ ALIGHANEM JELADÁS VOLT ARRA, HOGY LÖJJEK. MEGYEK MÁR, CSAK TÖLTS CZENKY MIKLÓS ÚJRA, ERŐSEN! ÉN NEM REMEGEK, NEM FÉLEK A HALÁLTÓL, HISZEN OLY JÓ ÉS SZÉP MINDEN AZ ÖRÖK ÁLOM HONÁBAN ... ITT VAGYOK MÁR ÉS, URAMFIA, CZENKY MIKLÓS FEKSZIK LETERÍTETT ŐSZI KABÁTJÁN, A DOKTOR BÁCSI ÉS A TÖBBI SEGÉDEK ÁLLJÁK KÖRÜL. MOST VESZEM ÉSZRE NAGY VÉTKEMET. EL­KÉSTEM A PÁRBAJ ÓRÁJÁRÓL ÉS MIKLÓS AZ ÉN EGYETLEN JÓ BARÁTOM ÁLLOTT KI HELYETTEM A GOLYÓ ELÉ. ZOKOGVA TÉRDELTEM MELLÉJE, HOGY BOCSÁNATÉRT ESEDEZZEM, HISZEN MEG­KÖSZÖNNI EZT AZ ÖNFELÁLDOZÁST NEM LEHET. MIKLÓS FELÉM NYUJTÁ KEZÉT ÉS SZAGGATOTTAN MONDA: — TUDOM, HOGY NEM GYÁVASÁGBÓL MA­RADTÁL EL, AZÉRT VÁLLALKOZTAM HELYETTED PISZTOLYT RAGADNI . . . BECSÜLETED MENTVE. . . . MARGIT CSAK TÉGED SZERET, ÉLJETEK BOL­DOGUL. HAJNALBAN. MARDOSÓ LELKIISMERETTEL JÁROK-KELEK SZO­BÁMBAN. CZENKY MIKLÓS TALÁN MÁR AZ ÖRÖK ÁLOMBAN SZENDEREG! MEG KELL ŐT BŐSZÜLNÖM. ELROHANTAM MIKLÓS LAKÁSÁRA, KI A LEGNAGYOBB SEBLÁZBAN FEKÜDT ÁGYÁN, ARCZÁNAK EGY IZMA SEM MOZDULT, CSAK MELLE ZIHÁLT MIND GYOR­SABBAN ÉS VEREJTÉK GYÖNGYÖZÖTT GÖNDÖR HAJA ALUL.. . . ERTEM SZENVED E SZÉP IFJÚ, SZE­RELMEMÉRT VESZTEM EL LEGJOBB BARÁTOMAT. R*- DOKTOR BÁCSI MONDJA VAN-E REMÉNYE? SZOMORÚAN RÁZTA FEJÉT. OH HÁT MIT TEGYEK ! MIKLÓS MEGBOSZULLAK! CSAK BOCSÁSS MEG . . . •MIKLÓS MOZDUL, AJKA ÉRTHETETLEN SZAVAKAT MORMOL. — UGYAN MIT BESZÉLSZ ÉDES MIKLÓSOM, OH MOND MIT KÍVÁNSZ? — MARGITOT SZERETNÉM LÁTNI, monda CZENKY MIKLÓS, HA ELJÖNNE ! ? OH Ő JÖNNI FOG! ÉLETET MENTENI OH IGEN JÖNNI FOG. MEGYEK, ROHANOK ÉRTE . . . DE CSITT! CSENDES KOPOGATÁS HALLATSZIK ÉS BELÉP AZ ANGYAL — ALOMBAN AZ ÉLET, VAGY ÉLETBEN AZ ÁLOM! EGYIK SEM AZ. TISZTA VALÓSÁG. — MIKLÓS ! MIKLÓS ITT VAN Ö I MIKLÓS KINYITJA BÁGYADT SZEMEIT, MAJD FELÜL ÉS MOSOLY DERITI HOMLOKÁT! . . . DOKTOR BÁCSI? MENTVE VAN! MARGIT MOSOLYOGVA KEZÉT NYÚJTJA MIK­LÓSNAK, AZUTÁN NYAKÁBA BORUL S FELKIÁLT, BOGY MINDNYÁJAN MENTVE VAGYUNK; ÉS AZTÁN ... AZ ÁLOMTÓL IZGATOTTAN IGAZÁN FELÉBREDTEM. * KEMÉNY HIDEG IDO VOLT, MIDŐN SZ. . . . ÁLLOMÁSON A MELEG VASÚTI KOCSIBÓL KISZÁL­LOTTUNK. — EGY SEREG HINTÓ VÁRAKOZOTT VENDÉGEKRE, EZEKET AZ ÖREG BÉRCZY BÁCSI KASTÉLYÁBA SZÁLLÍTANDÓ. ESTE VOLT MÁR, A SÖTÉT ORSZÁGUTAT CSAK A HINTÓ LÁMPÁSOK VILÁGÍTOTTÁK BE. VÉGRE OZÉLHOZ ÉRTÜNK. A KASTÉLY EMELETI LAKÁSA FÉNYTENGERBEN ÚSZOTT, A SIKOS TERMEKET NEMSOKÁRA A SZÍVÉLYES FOGADTATÁS ÉS A SZÍVHEZ SZÓLÓ CZIGÁNYZENE HANGJAI TÖLTÖTTÉK BE. JÓ KEDVVEL JÁR ITT LE AZ Ó ESZTENDŐ. AZ ÖREG BÉRCZY BÁCSI SZÉP UNOKÁJÁVAL VÁLT BÁR­DAY ÖDÖN JEGYET. LEGYEN KEDVES BÁRDAY BARÁTOM, MINDEN BOLDOGSÁGOD OLYAN TARTÓS A VALÓSÁGBAN, MINT AZ ÉN ÁLMAIM KÁPRÁZATA. MERÉNYI FERENCZ. OLVASÓ-ASZTAL. (B rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — Budapesti Hirlap. (Szer­kesztők és laptulajdonosok: Csukássi József és Rákosi Jenő) A «Budapesti Hirlap» a lefolyt hetek politikai viha­raiban, küzdelmeiben jobban bebizonyí­totta, mint valaha, hogy merészen lo­bogtatott zászlaján ez az egyetlen jel­szó áll: magyarság. Lángoló szózatai, melyeket napról-napra kibocsátott, élénk viszbangot keltettek az országban s fokozták a «Budapesti Hírláp* népsze­rűségét ; elterjedtségét pedig eddig pá­ratlan fokra emelték. A «Budapesti Hirlap» máris olvasói közt találja az ország legkiválóbb intelligencziáját, mely megértette, bogy e lapban a magyar nemzeti politika nyer legpregnánsabb kifejezést. A «Bndapesti Hirlap» po­litikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdeke­ket nem, csak nemzeti érdekeket is­merő szelleméhez. Politikai hírei szé­leskörű összeköttetések alapján a leg­megbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyors­írói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés külsőségeit vidám csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és köz­élete felől távirati értesülésekkel lát­ják el rendes levelezők, minőkkel min­den városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. A «Budapes!i Hirlap» Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy meg, maradjon előkelő színvonalán A köz­gazdasági rovatban a magyar gazda­birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regéuycsarnokban csak kiváló írók legújabb müveit mutatják be. Az elő­fizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalvány­nyal eszközölhetők következő czim alatt: A «Budapesti Hirlap» kiadóhivatalá­nak, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. — Monarchiánk leírása. A b. e. trónörökös által alapított válla­lat legújabb füzete, a 8i-ik hazánk második ismertető kötetéhez tartozik. Baksay Sándor folytatja a magyar nép­szokások ismertetését s Pulszky Fe­rencz az alföldi régészeti emlékekről szól. — Jókai Lélekidomár ja. A Révai Testvérek kiadásában éppen most fotyik Jókai egy ujabb regénye busz kros füzetekben, melyekből a 8­és 9-ik füzet érkezett olvasó asztalunkra. A mint a ,'prospectusokból látható, az ujabb Jókai regény 20—25 füzetre fog terjedni. — Mikszáth M u n k á i. Mik­száth Kálmán összegyűjtött munkái 35 kros füzetekben szintén a Révai Test­véreknél jelennek meg. A második és harmadik füzet A rossz matériát, az ón első princzipálisom, a Rózsasziuü rozsda s A Becsületbirák előtt czimü elbeszéléseket taztalmazza. Mikszáth mü-' vei ilyenformán egyenletesen és tetsze­tősen fognak megjelonni. A jó vállala­tot fölös czifra szókkal ajánlani. HÍREK. — Paczka Ferencz, a herczegpri­más pártfogásával fejlődött fiatal ma­gyar képiró művész engedélyt nyert a pápától, hogy arczképót természet után megfesthesse. Paczkának már van egy szépen sikerült festménye XIII. Leó pápáról. Ez a mű tudvalovőleg a her­czegprimás elfogadó terme után követ­kező szalont disziti. — A zárda halottja. A következő gyászjelentést kaptuk: J. M. J.! P. sz. V. ! A páli sz. Viuczóről nevezett Ir­galmas nénék esztergom-vízivárosi zár­dájának tagjai fájdalomtelt szívvel je­lentik, hogy Krisztusban szeretett test­vérek Schweighardt Douáta í hó 5-én reggeli 7 órakor, korának 26., zárdai óleténeií 9. évében, hosszas betegeske­dés és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele utáti tüdő vészben elhunyt az Úr­ban. A boldogultnak hült tetemei f. hó 6-áu délután 4y 2 órakor fognak az Esztergom - sz.-Györgymezei sírkertben örök nyugalomra helyeztetni; az engesz­telő sz. miseáldozat pedig f. hó 8-án reggeli 8 órakor a vízivárosi zárda­templomábau fog a Mindenhatónak be­mutattatni. Esztergom, 1889. április hó 5-én. Az örök világosság fényesked­jék neki! — Megbetegült vendég. Palástby Pál püspököt gyakrabban föl szokta keresni régi, meghitt barátja, Balogh Sándor ismert fővárosi ügyvéd, a Szt. István-Társulat világi alelnöke. Igy a napokban is belátogatott Palástby Pál püspökhöz teljes jó egészségben. Lehet hogy már útközben, lehet bogy Eszter­gomban meghűlt s az öreg urnái a tüdő­gyulladás rohamos föllépése mu'átkozott. Balogh Sándor esete nagy részvétet kelt mindenfelé. — Csóka Sándor színtársulatáról a bajai lapok igen elismerő hangon nyi­latkoznak. A tár sulat legtehetségesebb tagja Kovács Lajos, ki nemsokára a Nemzeti Színházban szerződtetés czél­jából próbaelőadást fog tartani; de nagy tetszésben részesül Ledofszky Mariska és Fóriss Pista is. Csóka Sándor a nyár elején iparkodik városunkba. — A Magyar Sión legújabb füzete a herczegprimás Sz. István társulati megnyitó beszédét közli, azután Dudek tauulmáuyát folytatja Guizot, b. Eöt­vös. Trefort és a kereszténységről. Saj­novits János életét Hám Sándor tovább adja. Érdekes czikkei még Trefort ke­resztény méltatása s Pór Antaltól Ró­nay Jáczint és a trónörökös. — Pályázat van hirdetve járás­bíróságunknál egy segédszolgai állásra. — Nyári torna-kert. A torna-egye­sület a szigetbeu nyári tornahelyül ker­tet bérel, hová a legszükségesebb torna­eszközöket fogja fölállítani s nyáron át is folytatni akarja a toraázás sportját. — Közgyűlés. A kereskedő ifjak képző és betegsegitő egyesületének ma esti rendes |közgyűlését a következő programmal fogják megtartani: 1. El­nöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Számvizsgálók je­lentése. 5. Könyvtári jelentés. 6. Költ­ségvetési előirányzat. 7. A tisztikar lemondása és ujjáválasztása. 8. Indít­ványok. — Közgyűlés. A városi önkéntes tűzoltó egyesület f. é. april 24-én d. u. négy órakor a városház tanácster­mében rendes évi közgyűlést fog tar­tartaui a következő programmal: 1. 1888-ról szóló jelentés 2. 1888. évi számadás megvizsgálása. 3. 1889. évi költségvetés megálIapitása. 4, Tisztvi­selők választása. 5. Esetleges indít­ványok,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents