Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-07 / 28.szám

ESZTERGOM, XI. ÉVFOLYAM. 28. SZAM. VASÁRNAP, 1889. APRIL 7, MP'.n.níLEMIK I ULTii'-NK í NT KfrTSZF',R : VASÁRNAP ^CSÜTÖRTÖKÖN. KI/H'T/IOTÚSI ÁH • egétu- éviit . . . 6 fit — kr. | fél évre 8 frt — kr. : negyedévre I fit r>0 kr. | Eyy szám ára 7 kr. I Városi s megyei érdekeink közlönye, SZERKESZTŐSÉG: RZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, lidtá :> lap H/,ii|liHiii réwmt illető koffeinény-ek küldeinlíík. KIADÓHIVATAL : SZ&CI IICNYI-TÉR 331. SZÁM, liiivá a. iiip hivatalos s a magát) hirdetései, a iiyilüéihe s/.Ant kii/,­lemenjek, elííli'/.otési pétinek ÓK reelamáhísok inté'/.endíik. HIRDETÉSEK. HIVATALOS lliríl>CTtt,StfK :j M A U A N -1 f 1 lí I) KT í'iJS KK 1 szótól 100 szóig — frt 75 ftr.1 ' 100-200 ig . 1 frt 50 kr.: 1200-300-ig . 2 frt kr.: líélyígdij 30 kr. I ini'gállajioiliís szerint legjii­; Unyosíildtítii közükéinek. | NYN.TTIÍI? sora a0 kr. A kikelet küszöbén. Esztergom, apr. 6. Az uj kikelet megint meghozza "vá­rosunk reményeihez az éltető meleget s a teremtő erőt. Sok nagy dolog ke­resztülvitele előtt állunk. Itt a nagy kas: árnya, ott a vasút, itt a városi tisztviselők nyugdíjintézete, a városi kulturális építkezések kérdése. Valamennyi uj áldozatokat, uj erőket, uj kitartást követel. A kikelet küszöbén azonban még egyébre is kell iparkodnunk. Arra ugyanis, hogy városunknak mind egész­ségi, mind csinossági szempontból meg­hozzuk a szükséges tavaszi munkála­tokat. A város fásítása évenkint növekedő eredmény nyel halad előre. Gyorsan ha­lad a munka ott, a hol nincsenek el­fogult előítéletek s egyéb koholt aka­dályok. Csak az imént fásitották be a Boty­yán-utcza alsó részét s most már a város legintelligensebb utczája elejétől végig egyforma lombos ákáczczal van beültetve. A Buda-ufcza fásításának kérdése is most van napirenden. Arról van ugyanis szó, hogy a világosság fogó hársak s a kövezet romboló eczetfák helyébe véges-végig lombos ákáczokat fognak kiültetni, a mi az utcza összhangos szépítésére nem csekély befolyással lesz. De a város legelső tere: a Széchenyi­tér csak továbbra is megmarad a maga ősi sivárságában. Pedig ott nem fási­tani, hanem parkozni kellene. A piaczi érdekek még úgyse lennének veszélyez­tetve, ha a pompás tágas tér egy része városüditő, kis parkká változnék át. Egyelőre is azonban a nagy tér fásí­tását már csakugyan el keltene rendelni. Esztergom első terének intelligensebb hivatása van most, mint eddig; vásár­térnek is jutna belőle még elég; egyéb­ként is a vásártér most már nem al­kalmas a város legelső terén, hol a forgalom akadályozva s a kocsiközle­kedés miatt sok száz tanuló biztossága és épsége a szombatokon veszélyeztetve is van. A Széchenyi-téri kereskedések for­galmát épen nem csökkentené, ha a gabonapiacz másutt lenne; csak el­adhassa a gazda azt, a mit behoz, hogy aztán el is vásárolhassa a pénzét ke­reskedéseinkben és iparosainknál. A város legelső terére tehát ngy szépitési, mínt egészségi és biztossági szempontokból többet kellene adnunk. Itt volna már az ideje, hogy a pom­pás teret megváltsuk eddigi alárendelt hivatásától: a vásárpiacztól s fölemeljük üditő hivatása magaslatára. Legyenek rajta díszes fa-sorok s ékeskedjék rajta az első kis esztergomi park, mely a város főterét forgalmasabbá, látogató t­tabbá s igy a házakat értékesebbé is tenné. No riadjunk vissza a Széchenyi-tér tel­jes befásitásától, sőt részben parkozásától sem. Városunk díszítése és vonzóbbá tétele lenne a csere, mely a vásárforgalom kép­zelt és nélkülözhetetlennek látszó elő­nyeiért következnék. Védje minden vá­rosi polgár a maga érdekeit. De első sorban mégis a városéit. Nyomjelzés. Esztergom, ápr. 6" Küszöbünkön van már az esztergom­füzitői conducteur, az uj jövő jó szel­leme. Szóltiben-hosszábau sokat beszél­nek vasntépitési fogalmakról. Sokszor hallunk kereskedelmi nyom­jelzésről. Mi a szakkifejezés jelentése ? Nyomjelzés alatt a vasút legczélsze­rübb ^ irányának kipuhatolását értjük. Ez az eljárás igen fontos, ugy a vál­lalat életrevalóságára, mint jövedelme­zőségére nézve. A hatvanas évek vasútépítése arra törekedett, hogy a nyomjelzés után az építendő vasút lehető legrövidebb össze­kötő kapocs legyen a forgalom legne­vezetesebb pontjain s igy természete­sen mentől kevesebbe is kerüljön. A technikai szellemű nyomjelzés azon­ban napjainkban már elavult. Most már a verseny s a jövedelmezőség a vasúti nyomjelzés előkészítője, sőt módosító erővel hatnak még politikai, stratégiai és kereskedelmi érdekek is. Kereskedelmi nyomjelzés alatt tehát a vasút jövedelmezőségének kérdését értjük. Hogyan fog az uj vasút leg­jobban fizetni ? ez az első kérdés, mely napjainkban a nyomjelzést vezeti. A vállalkozásnak tehát első sorban is a jövedelmezőséget kellett kimutatnia, mert jó nagy magánvagyon kama­tozásáról van szó. A kereskedelmi nyom­jelzés föltótele tehát az, hogy a befek­tetendő tőkét megállapítsuk, mely után a vasút egyáltalán jövedelmet hajthat. Igen fontos a nyomjelzésnél az üz­leti együttható megállapítása is, mery az évi szállítmány mennyiségétől, a szál­lítandó áruk természetétől, a forgalom egész évi egyenletesség!., fokától, az éj­jeli vagy nappali közlekedéstől, a vo­natoktól stb. függ s körülbelül hatvan százalékra tehető. Sokféle elnevezése van mainapság a vasutaknak. De legczélszerübb a kö­vetkező felosztás: vannak világforgalmi, fő- és mellók-vasutak. A világforgalmu vasút nemzetközi, a fő-vasut országos, a mellék-vasút helyi érdekeket szolgál. Ilyen lenne a mi első vasutunk is, melynek ügye aprít, közepén ismét kö­zelebb lesz néhány lépéssel a megvaló­sításhoz. A vasúti bevételek számvetésénél legújabban Michel franczia mérnök rendszere kezd irányadó lenni. A jeles franczia mérnök első sorbau statistikai tapasztalatokból indul ki s a forgalmat a vidék lakossági számától teszi füg­gővé. Másodsorban figyelembe veszi a vidék iparjellegét bányászat, kohászat, gyáripar, üzletipar, kisipar, nagybirto­kosság és földművelés szempontjából. Az Esztergom-füzitőí vonal tervezője számot vetett mindezen tényezőkkel s így vállalkozása a legnjabb kor köve­telményeinek színvonalán áll. Szalonkázás. (Vadászati levél.) Esztergora, apr. 6. A ki nem ismeri azt az érzést, me­lyet a vadászat élvezete szerez, annak furcsán hangzik az, hogy volt egyszer egy vadász, ki nyolez éven keresztül állhatatosan mindig ugyanegy helyre AzJsztirpísW'tárczája. SÓHAJ. KÖLTÖZIK MÁR A KIS FECSKE, GÓLYA KÖLTÖZNI HEJ, NEKEM IS JÓ VOLNA; MÁS VIDÉKRE, MÁS SZELÍDEBB TÁJRA, HOL A SZIVEM, BETEG SZIVEM NE EPEDNE, FÁJNA. ÜRES SZÍVVEL, UNOTTAN KELL MENNEM . . . NO DE AZÉRT NE SIRASS MEG ENGEM; TARTSD MEG KEDVES AZT A SOVÁNY KÖNYET! SÍRNI TUDTOK — SZERETNI NEM . . . PERSZE AZ A KÖNNYEBB. HALÁSZ JENŐ. Egy íhm tSttinate. A BUCSU, DE INKÁBB AZ ITAL LEVERŐ MÁ­MORBA EJTETTE BÁRDAY ÖDÖNT, NAGYHAMAR ELODALITOTT A VIG TÁRSASÁGBÓL, HOGY MORPHEUS KARJAIBA DŐLJÖN, S MIUTÁN NEM SOK HIÁNY­ZOTT AZ ÉJFÉLI ÓRÁBÓL SIETETT VALAMIT ÉJFÉL ELŐTT IS ÁLMODNI. CSILLAGOS ÉJSZAKA BORULT AZ ŐSZI TÁJRA, S MINTHA AZ ÉSZAKI SZÉL MEGUNTA VOLNA A FERTŐ NÁDASÁBAN A BÚJÓSDIT JÁTSZANI, EGY­SZERRE CSAK ELSUHANT. NÉMA CSEND LETT, A NÁDFEJEK EGYENLŐ MAGASAN ÁLLOTTAK, MEGSZŰNTEK INTEGETNI, A TÓ TÜKRÉN ELSIMULTAK A KORBÁCSOLT HABOK, A MOST VERŐDTEK AZ UTOLSÓ HULLÁMOK A TÖLTÉS PARTJAIHOZ, HOGY AZUTÁN CSEPPEKBEN HULLJANAK ISMÉT A CSENDES VÍZTÖMEGBE. ITT­OTT REPKED MÉG EGY IBICZ; A MESSZE MA­GASBAN IS ELNÉMUL A VADLUDAK GÁGOGÁSA, A SZÁRCSA SEM VERDESI SZÁRNYÁVAL A VIZET, MÉG CSAK A BÉKÁK BREKEGÉSE ZAVARJA A SIRI SSENDET. — UGYAN MIT BREKEGTEK TI UTÁLATOS FÉRGEK, MILY ISTENI ÉLVEZET VOLNA RÚT HAN­GOTOK NÉLKÜL E GYÖNYÖRŰ ÉJ A FERTŐN, KI­ÁLTOTT FEL BÁRDAY ÖDÖN ÉS EGY ÖSSZETÁKOLT SAJKÁN IPARKODOTT BEFELÉ A VÍZTÜKÖRRE. LAS­SAN HALADT A LADIK VAGY CSAK A MESSZE LIÉKLŐ LÁTHATÁRT LÁTTA EGYENLŐ TÁVOLSÁGBAN MAGÁTÓL. MÁR EVEZŐJE NEM ÉR FENEKET, A SAJKA MOZDULATLAN ÁLL ÉS GONDOLATAIVAL ^A REGÉK ÉS MONDÁK TOMKELEJÉBE TÉVEDETT. ES IGY KEZDETT MONOIOGIZÁLNI: — HÁT HOL IS VAGYOK? A FERTŐN, A MAGYAR HOLTTENGEREN! HÉT SZÉP FALU TEME­TŐJÉBEN, MELY VÍZBŐL, TENGERNYI VIZBŐL ÁLL. JÓL EL VAGYTOK TEMETVE, KIK E VIZ ALATT NYUGOSZTOK, JELTELEN SÍROTOK FELETT MÉG BALOM SEM DOMBORUL, — ELSODORTA A VIZ. TI AKARTÁTOK-E IGY, VAGY" A TEREMTŐ SÚJTÓ KEZE • BÜNTETETT? AH DE MI AZ? SZELLŐ MOZGATJA SAJKÁM, FÜLEMBE SZELLEM SUSOG! MIÉRT, HISZEN NEM VAGYOK SZELLEMIDÉZŐ!? DE HÁT MIÉRT ZAVAROD ÁLMAINKAT — FELEL EI SZELLEM, TÉRJ ALUDNI, VAGY JÖJJ. LE HOZZÁNK A TÓ FENÉKRE, AZ ÖRÖK ÁLOM ÉDES HAZÁJÁBA; OTT SZÉP AZ ÉLET!.MIT BÁMULSZ? TALÁN AZON, HOGY ÁLOM ÉS ÉLETRŐL BESZÉLEK, OH IGEN, VAN AZ ÁLOMBAN ÉLET, MINT AZ ÉLETBEN ÁLOM. ÉS EZ AZ ÁLOMBAN VALÓ ÉLET OLY ÉDES, OLY GYÖNYÖRTELJES, MERT OTT NINCS ANNYI ROSSZ, MINT AZ ÉLET ÁLMÁBAN. ÉRTESZ-E HALANDÓ ? BÁRDAY ÖDÖN EGY PILLANATRA MINTHA FEL* ESZMÉLT VOLNA. EGY ANGYAL SZŐKE BODOR HAJJAL, KÉK SZEMEKKEL, REPKEDETT ELŐTTE, GYÖNYÖRŰ ALAKJÁT HÓFEHÉR FÁTYOL LEBEGTE KÖRÜL. — ERTESZ-E ÁBRÁNDOS IFJÚ, FOLYTATÁ A SZELLEM. ÁLOMBAN AZ ÉLET. OH JÖJJ VELEM, SZÁLLJUNK A TÓFENÉKRE, AZ ÖRÖK ÁLOM HAZÁ­JÁBA, OTT KEBLEMEN PIHENHETSZ, SZIVEMMEL EGYÜTT TIED LESZEK ÉS ÖRÖKKÉ ÉLÜNK BOLDOGAN. OTT NINCS SZENVEDÉS, OTT NIOCS IRIGYSÉG, OTT CSAK BOLDOGSÁG ÉS IGAZ SZERELEM URALKODIK ! BÁRDAY ÖDÖNNEK ÉNEK CSENG FÜLÉBE: Kis osolnakom a Fertőn rengedez, Szivemben a szerem ébredez . . , — OH MILY SZÉP, OH MILY ANDALÍTÓ ÉS AZ ANGYAL HABKARJAIN AZ ÁLOM ORSZÁGÁBA ELMERÜL. OH MILY GYÖNYÖRŰ ITT MINDEN, MIG ODAFÖN NÁLUNK MINDEN HERVADT, MONDJA BÁRDAY ÖDÖN; ITT A VIRÁGOK MÉG VERSENGVE ILLATOZNAK, A MADARAK ÉNEKELNEK, A FÁK UGY ZÖLDELLENEK, MINT NÁLUNK MÁJUSBAN. —• HGY-E SZÉP ITT MINDEN IFJÚ LEVENTE, — MONDJA BÁRDAY, BOLDOG ÉRZET AZ ÁLOMBAN ÉLNI; NEM MEGYEK EL INNEN, ITT MARADOK AZ ÖRÖK ÁLOMBAN, HA TE SZÉP ANGYAL ENYÉM MARADSZ. DE HOGY IS NEVEZNEK TÉGEDET? — MARGIT, FELEL A SZŐKE ANGYAL. — TE IS MARGIT! OH! VAGY TALÁN TE VAGY KIT A FÖLDÖN ANNYI SZENVEDÉSSEL SZERETTEIN; TE VAGY, IGAZÁN TE VAGY, BODOR HAJAD, ÉGSZIN SZEMED, TERMETED, ÉDES AJK«,D, TE VOLNÁL? TEHÁT MÉGIS EGYESÜLTÜNK, MERI MEGTALÁLTÁL AZ ÁLOM HONÁBAN, OH ÖLELJ, KEBLEDRE ÉDES MARGITOM, CSÓKOLJ HÉVVEL ÉS LÁNGOLÓN, SZIVEM SZIVEDEN DOBBANHAT, NINCS KÖZTÜNK MÁR KŐSZIRT . . . TUDOD-E MÉG MARGITOM A TÖRTÉNETET; VIGAN VALÁNK EGYSZER OTT A MESSZE FÖLDÖN, BUCSUT ÜLT A FALU NÉPE, A HOL SZÜLETÓNK ÓS NEKED DALOS DANI SZIVET ADOTT BUCSUFIA GYANÁNT, SZÉP SZINES MÉZESKALÁCSBÓL ÉS EGY NAGY, OH KI SEM NIEREM MONDANI, — DE MÉGIS KIMONDOM, EGY NAGY TÜKÖR VOLT IS KÖZEPÉN, A TÜKÖR ALATT EZ A VERS: Ki a tükröt eltöri Feleségül nem veszi! JAJ AZ A TÜKÖR ÉS AZ A CSUNJ^A VERS, AZ VOLT AZ ÉN BALVÉGZETEM. TUDOD MIKOR DANI LÁGY KACSÓIDBA ADTA E SZAVAKKAL: «FOGADJA E TÜKRÖS SZIVET, MELYBE HA NÉHA EGY-EGY PILLANTÁST VET, MEGLÁTHATJA SZÉP KÉPÍRÁSÁT, AMIKOR GONDOLJON ARRA IS, HOGY ÉP OLYAN HŰ AZ ÉN SZEIELMEM IRÁNTA.» ÉTI EZT LÁTTAM, HALLOTTAM! TE ELPIRULTÁL ÉS NÉMÁN \KEZET NYÚJTOTTÁL NEKI ÉS Ő AZT AJKÁHOZ EMELVE FORRÓ CSÓKKAL BOCSÁTOTTA EL. SZIVED ÉRZELME KÉTFELÉ HAJOLT. DANI MÁR SZÁMÍTOTT, ÉN MEG CSAK JÖVŐVEL BÍRTAM. MIKOR AZUTÁN MA­GUNKRA MARADTUNK ÉS KÉRDEZTELEK: SZERETSZ-E MÉG? "NEMET INTETTÉL FEJEDDEL! . . . E PIL­LANAT LESAJTÓ VOLT REÁM NÉZVE ÉS A TÜKRÖS SZIVET, MELY KEZEMBEN VOLT, LEEJTETTEM ÉS KETTÉ TÖRÖTT. MIKOR MÁR ELTÖRTEM, LÁTTAM A VERSET, MELY ITÉLT FELETTEM. ELKESEREDTEM, ELVÁLTAM MESSZE FÖLDRE, TE MEG KÉSŐBB AZ ÉGBE SZÁLLTÁL . . . ES ÍME PÁR ÉV UTÁN AZ ÖRÖK ÁLOM HAZÁ­JÁBAN ÖLELHETLEK , . . TEHÁT EGYEDÜL ENGEM SZERETSZ . . , SZERESS! ÉJFÉL UTÁN. AH MI AZ ^ LÖVÉS ÉS MEGINT LÖVÉS, MELY­NEK HANGJA VÉGIG ZÚGOTT A NÁDASON. HOL VAGYOK URAMISTEN ? . , . JA VAGY UGY . . . SAJKÁMBAN A FERTŐN SZUNNYADTAM EL, ÁLOM JÖTT SZEMEMBE, MELYBŐL A LÖVÉSEK ÉBRESZ­TETTEK FEL. IGEN MÁR LŐTTEK, DANI ÉS KI MÉG ? DE HISZEN VELEM VAN DALOS DANINAK PÁRBAJA ! NEKEM KELLETT VOLNA ELSŐT LŐNÖM! ÉS UGY LÁTSZIK AZ NEM TALÁLT, MERT A MÁSIK

Next

/
Thumbnails
Contents