Esztergom és Vidéke, 1888
1888-11-25 / 95.szám
tése. A társadalomban egyes egyedek rendeltetése nem egyéni, hanem közös czélu, mindenkinek azon körben, melyben rendeltetése szerint jutott, kéli társadalmi kötelességeit teljesíteni. Olyan a társadalom, mint egy nagy gép, melynek nemcsak erőt kifejtő kazánja, mozgató rúdja, fogas kerekei, hanem foglaló pántjai, csavarjai és apró szegei is Tannak. És az apró szegeknek csak ugy megvan a rendeltetésük, mint a nagy kerekeknek és haj tó-erőnek. A társadalombau is mindenkinek megvan a maga rendeltetése és a társadalmi nagy gépezet működése is attól függ: megfelel-e mindenki rendeltetésének, akár a nagy kerek, akár a csavarok vagy foglalópánfok, vagy pedig az apró szegek föladatát kell teltesiteni ? ha nem, akkor a társadalmi gép is csak zakatol. Kisbirtokosoknak, a kik a művelt osztályhoz tartoznak, megvan az ő szép és magasztos föladatuk, nekik azt kell teljesíteni, nem pedig a fényűzésben majmolni a gazdagokat. Ok az értelmiség terjesztői, nekik nemesebb eszmékért kell lelkesedni, nekik az államíentartó középosztály megerősítéséhez kell hozzájárulni, ez osztálynak kell uj nemzedéket nevelni. A kisbirtokos, az a kinek a mezőgazdasággal való foglalkozás életét képes megaranyozni, a ki a természetben közel az őserőhöz tölti életét, a kinek testét megedzi a friss levegő, a nap éltető sugara és lelkét föleleveníti a szántóföldjéről fölröppenő pacsirta dala, rétjeinek hímes virága. És a ki a természetben, a hová csak tekint, mindenütt ott látja a Teremtő halalmának és szeretetének jeleit, az megtanul nemesen érezni és megtanul szeretni, szeretni az emberiséget, a munkát és mindent, a mi szép, nemes és hasznos. Annak a birtokosnak érzelmeivel, erkölcseivel össze nem fér a léha élvezetek hnjhászása, a külső fényben ragyogás, a fényűzés, a mi által sokan csak a valóságot akarják elámítani és megcsalni. Ezt nem leheli az, a kinek a mezőgazdaság adja a kenyeret. És mégis hányan vannak, a kiknek eszmevilága nem terjed idáig, a kiket ferde nevelés, a korszellem hibás értelmezése vagy azon körnek a hatása, melyben mozognak, vagy épen a szenvedély annyira vakká tett, miként azon életmód, melyet folytatnak, kétségessé teszi elméjök ép állapotát. Vájjon nem-e őrültség nz, midőn az, a kinek százszor kevesebb a jövedelme, ép ugy költ, mint az, a kinek százszor több van? Ezt látni lakásaik költséges bebútorozásánál, vendégeik ellátásánál, a kártya-asztalnál, a fogatoknál, utazás közben, és mindenütt, a hol alkalom nyílik gavallérságot tüntetni fel. Vasúton első osztályú kocsiban utazik az is, a kinek jól meg kellene számítani a krajczárokat; ha bérkocsira van szüksége, egyfogatuba ugyan bele nem ül, fogadóba világért sem szállna udvari szobába, a borravalók osztogatásában épen nagyon is bőkezű; a hol a czigány húzza, falusi birtokos tesz legtöbbet a tányérba. Ha a falun barátját látogatja meg, a szolgálónak is 1 forintot ad azért, hogy a czipőit kitisztította, és ha az állomáshoz viszi ki a kocsis, annak is egy forintot, pedig egy-két hatos is boldoggá tenné Őket. Ez valóságos urzási hóbort. A véderö-javaslat. Budapest, nov. 24. A hadsereg kérdése, mely jelenleg nemcsak a parlamentet, hanem az ország összes gondolkodó, beszélő és író közvéleményét is foglalkoztatja, elvitázhatlanul a legkényesebb, mely valaha nyilvános megvitatás alá vonatott. Sehol sincs akkora veszély, hogy a legcsekélyebb észrevételnél jobbra vagy balra, fenn vagy lenn összeütközünk, mint ennél. Ily alkalomnál az lenne a legegyszerűbb, ha az ember bölcsen hallgat s másokat enged beszélni. De ez nem lenne férfias és legkevésbé illenék a közvélemény szol gátasához. A mi az egyéves önkénytesekre vonatkozó uj határozatokat illeti, a szolgálati évnek a főiskolai tanulmányok részére való haszuálhatására vonatkozó gondoskodás a közoktatási minisztérium illetékességéhez tartozik, nem pedig a hadügyi vezetőséghez és megnyugvással konstatáljuk, hogy gróf Csáky Albin, az általánosan tisztelt uj miniszter már megígérte, hogy az e tekintetben alkalmas intézkedéseket megteendi. A mi a tiszti vizsgán megbukoltak utánszolgálatát illeti, nem lehet nyomós ellenvetést tenni: a mit a vizsgázótól kivannak, azt egy egyetemi hallgató, technikus, vagy művész némi jóakaiattal okvetlen megbírhatja és a hanyagság részére csak nem tűzhet ki dijat a törvény. De ha csupán azért bukik meg, mert nem tud elég jól 'németül ? — igy szól az ellenvetés. Egyelőre ugy segítenek a dolgon, hogy mint báró Fejérváry határozottan megígérte, a jelöltnek meg lesz engedve, a vizsgálatot magyarul letehetni. Ez méltányos, de ne titkoljuk el magunk előtt az igazságot : nem hasznos, magasabb szempontból nem is előnyös, hogy intelligens ifjúságunk nem tud elég jól németül. A hadsereg közös; de ha abban erős, vagy éppen domináló pozicziót akarunk magunknak ki küzdeni, akkor a legelső és legelengedhetlenebb előfeltétel az, hogy az i egész hadsereg részére kvalifikálva legyünk, a mi a német nyelv jó ismerete nélkül még sem képzelhető Itt is érvényes, a mit annak idején Szlávy koronaőr, mint kereskedelmi miniszter mondott a posiakocsik színe fölötti vitánál : az mindegy, hogy a kocsi sárga vagy zöld, fekete vagy vörös; az a fontos, hogy jól legyen készítve és gyorsan menjen. Gazdasági levél. (Az Anker.) Ausztria-Magyarország biztosító-intézetei közt az «Anker» a legainerikaiabb, legkedvezőbb értelmében véve a szót. Vagyis: az «Anker», mint az óriási| amerikai intézetek, az «Equitable» ós «New-York», melyek üzietszálaikkal Magyarországot is körülszőtték, kizárólag az életbiztosításnak szenteli magát, folyton uj meg uj kombinácziókat léptetve életbe, melyeknek czólja a nagy közönség részére lehetőleg hozzáférhetővé, olcsóvá s hasznossá fenni a biztosítást. Csakhogy az «Anker» nem folyamodik a «Tontine» és «fól-tontine» rendszernek ama nagyon kétes eszközeihoz, melyekkel az amerikaiak oly roppant sikeresen édesgetik magukhoz a közönséget ; eszközök, melyek arra spekulálnak, hogy a biztosító közönség egy részének a nyeresége legyen az, mit a gyöngébb, szerencsétlenebb rész veszni enged azért, mert nem képes az intézetnek a dijakat fizetni. A rosz ösztönre, az emberek rideg önzésére nem számit az «Anker» ; ellenkezőleg, mint barát, igazi bécsi kedélyességel bánik klientelájával, és ha valamelyik biztosítottjának idővel megszorul a lélegzete s a köteles fizetéseket teljesíteni nem képes, az intézetnek a legkülönfélébb koinbinácziók állanak rendelkezésére, hogy a gyöngét az ideiglenes fennakadáson átsegítse s az absolut fizetésképtelenné váltaknak legalább egy megfelelő részt juttasson a biztosított összegből a már teljesített fizetések arányában. Az «Anker» üzletvezetését eltöltő szellem az, mely az eredetileg szerény intézetből a kontinens leghatalmasabb és legelterjedtebb biztosító intézeteinek egyikét teremtette, moly intézetnek nemcsak a monarchiában, hanem a külföldön is, különösen Romániában s a többi balkán államokban sok ezer kliense van s rész vény eiseinek évről-évre fényes dividendát fizet. Az «Anker» valóban sok ezer családnak igazi remény-«horgonya.» A pénzvilágból. Budapest, nov. 24. A míg a külföldi tőzsdéket a legmélyrehatóbb politikai, gazdasági és pénzügyi hirek tartják izgatottságban, addig a budapesti tőzsdén csendesen folynak a napok, melyek pangás tekintetében feltűnően hasonlítanak egymáshoz. Berlinbeu egyre komolynak tekintik a helyzetet az orosz csapatvaltoztatások miatt, melyek okvetlenül a német hadügyi budget jelentékeny megterhelését fogják maguk után vonni. Az orosz kölcsön kérdése is folytonos izgatottságban tartja a német és franczia köröket. Ezekhez járul még a nemzetközi pénzpiaczuak valóban aggasztó helyzete, mely valószínűvé teszi, hogy a pénz árát ismét még jobban fölemelik. Ily körülmények között a mi függőben lévő nagyszabású pénzügyi műveleteink alighanem halasztást fognak szenvedni. A tőzsdeüzlet e mellett a lehető legnagyobb mértékben pang és az árfolyamok — az üzlettelonség következtében lassan lemorzsolódna^. Járadékok és befektetési értékek aránylag jól tartják magukat ós az árfolyam csökkenések itt a legcsekélyebbek ; különösen a magyar járadékok iránt igeu jó a hangulat. Bankrészvények iránt apiaczon tartózkodó a magatartás. Az árfolyamok e téren meglehetősen nagy mértékben csökkentek. Közlekedési vállalatok részvényei talán az egyedüli értékpapírok, melyek iránt feltétlenül jó a hangulat. Főleg a garantirozott magyar vasutak részNem tanulta ő e szent érzelmet ismerni. S mert nem ismerte, nem tudhatta becsét sem. S ha az emberi elme igen szerencsés a gonosz tervek főzésében, ugy ezen tehetséget kétszeresen Ítélhetjük oda az «eszes» Laczinak. Pár nap múlva fontos arczczal monda el vitéz társainak észlelt tapasztalatait. Tervével készen lenni egy perez müve volt. A jövő héten ugyanis tánczmulatság leszen a Vigadóban, melyen Kéti is s kérelmére valószínűleg Ilka is részt fog venni. Neki (már t. i. László úrfinak) van pénze s módja is a sziveket ostromolni Mit törődik ö azzal, ha egy-két száz forint elmegy. Telik apja zsebéből. Miért ne játszhatna hát az urat. Majd visszaadja kamatostul. De ha a kékvérnek megengednek olykor egy stiklit, miért ne tehetné ő ép oly joggal, a ki az egyenjogúság századjának egyiknagyreményű fia? Es ha a kecses Ilka nem engedne? Oh ezen könnyű segíteni! Igen veszélyes a hízelgés tükre; de veszélyesebb, ha fensőbbektÖl alacsonyabbak iránt használtatik mint viszont. S ki merné kétségbe vonni az ő előnyeit Héti Emil fölött? Laczi ezt jól tudja. — Különben nem is oly messze terjednek vágyai. Mindössze is csak az a szándéka, hogy vérig sértse Emiit, s azután vele tisztázza a dolgot a kor fogalma szerént. Hangos éljenzéssel s helyesléssel találkozott Laczinak ezen indítványa társai részéről. Az nap köriikbiM) fogalmazta a pénzkérő levelet. — Mivelhogy ilynemű és minőségű körülmények eloadtával az ember nem maradhat üres zsebbel, szét kell néznie, honnan szerezze meg a világ emeltyűjét. ő tehát, mint már annyiszor, a jelen alkalommal is teljes fiúi bizalommal fordul forrón szeretett atyja ismert és tapasztalt jóságához s erősen hiszi, hogy ez, valamint mindig, ugy ez esetben is iparkodni fog eleget tenni ezen szerény igényének. De a pénzre sürgős szüksége volt. Mig a levél haza s onnan megint vissza felé jön betelik egy pár nap. S még hagyján ha csak ez volna a baj. Hanem Laczi tapasztalásból tudta, hogy ha apja meg is felel kérelmének, nem szokta azt tenni kiszámított pontossággal. Legalább az időre nézve nem. Igy ha a hónap elsejére kérte a pénzt, bizonyos lehetett róla, hogy csak tizedikén kapja. De volt hitele, Mert ki ne adna kölcsönbe egy gazdag ember fiának, — és ő ilyennek mutatta'be magát mindenütt, — a ki sokat ád nevének tisztaságára s a felvett kölcsönt pontosan kifizeti ? Zavarából mindig az emberséges uzsorás Vári mentetette ki, kinek Laczi törzsvendége vala. Most is ahhoz fordult. Az nem szabódott. Mert hiszen nemsokára jő a levél hazulról. Meg volt tehát az emeltyű. A többi, az most már magától jött. VII. A tánezterem fényesen ki volt világítva. A bálrendező tagok testhez simuló frakban s összenyomott köcsögkalappal kezökben hadonázva ugyancsak el voltak foglalva a még mindig érkező vendégek elfogadásával. 4 A legügyesebbnek egy sugáralaku, fekete körszakálas uri embert kell 'mondanunk, a ki valódi elegantiával forgott a fényes padlózaton a hölgyek körül. Nyugtalanul tekintett ide s tova. Keresni látszott valakit szemeivel. Nem találta meg s egy kissé elfogulttá tevé. Nem állhatta meg többé: oda fordult a mellette állóhoz e szavakkal: — A meghívottak már majdnem mind itt vannak s csak őt nem látni! Félni kezdek hogy nem jő ! — Gondolod ? — volt a válasz, — az idén ez az utolsó tánczmulatság, s ő még kevésben fordult meg a télen. Kétségtelennek vehetjük, hogy nem marad el — Hátha mégis ! — tervem . . . — Ne szaporítsd a szót hiába. Biztositlak, mindjárt itt lesz! Valóban, a lépcsőn épen most iparkodott föl Emil által megelőzve Ilka. Nyomban utánuk jött Ilka édes anyja, egy a középkoron már tul levő asszonyság. — Vivát! — siklott ki e pillanatban a fekete szakálas szájából. De csakhamar észrevette hibáját. Ujját ajkára illeszté. Sokat jelentő pillantással hagyta el társát s szeretetreméltó gyengédséggel fogadá az újonnan érkezett vendégeket. Minek imám le a tánczmulatság lefolyását? A vig-, vagy ha ugy tetszik, szomornjátékot, ezek is épen oly pontossággal játszották le, mint elöttök sok más. A zene fölhangzott s elkezdődött a tornának azon neme, melyet a bölcs Cicero egy cinicus órájában vagy a részegség' vagy a kábaság kifolyásának nevez. Emil a boldogság árjában úszott, midőn Ilkával karján végig lejte a hcsszu termen. Nem vevé észre a boszu villámait, melyeket reá két sötét szem szór. A fekete szakálas csak várni látszott a perczet, mely Emilt, ha egy pillanatra is elszólítja kedvese oldalától. Ez nem késett sokáig. Ilka hűsítőt kért, s ez volt a válság. A fekete szakálas mintegy akaratlanul került melléje s meghajtván magát igy szólt: — Megengedi nagysám bemutatnom magammat ? KŐszeghy Arthur, alföldi földbirtokosnak mondta magát s fölkérte Ilkát a legközelebbi négyesre. — Nem vagyok szabad — válaszolt Ilka ártatlan elfogultsággal. — S ki rendelkezik ily angyali lény szabadságával ? — foly tata Arthur. — Im itt jŐ — válaszolá Ilka, miközben a hűsítőkkel érkező Emilre mutatott. — Ugy hát szabad kérnem a legközelebbi füzértánezra ? — monda nyájas, udvarias hangon. — Ilka ezt nem utasíthatta vissza s elfogadta. Kőszeghy bemutatta magát Emilnek s Ilka elmondá, hogy elfogadta fölhívását a legközelebbi füzértánezra. Emilnek ez ellen nem lehetett semmi kifogása. Kőszeghy szemei folszikráztak. Társainak intett szemével. S a négyes után újra fölhangzott a zene. A párok ismét forogtak. HOLLADY JENŐ, (Vége köy.)