Esztergom és Vidéke, 1888

1888-11-25 / 95.szám

vényei emelkedtek a konverzió követ­keztében. Iparvállalati értékekbon majdnem teljesen pangott az üzlet. Legfeljebb a malomrészvények képeznek kivételt, melyekben még mindig jó a vélemény. Sorsjegyek alig változtak valamit, az irány azonban ezekben szilárd. Valuták és érczváltók ismét szilár­dabbak valamivel. Esztergomi levél. (Aesthetikus the'ma.) Megfordultam egyszer egy vidám női társaságban, a hol nagyon sok szép előkelő hölgy csevegett Weiszről, Ólmosiról és Ja­kubovicsról. Valóságos viták folytak a jeles firmákról s én mint tökéletesen járatlan, félrehúzódtam egy sarokba s megvártam, hogy a dicső férfiak közül melyik kerül ki győztesen a gyönyörű háborúból. Sze­rettem volna negyedik lenni a három jeles nőszabó között. Az egyik kedves csatázó letévén a fegy­vert, hozzám jött s azt kérdezte, hogy mi­lyen ujabb magyar könyvet szerezzen ka­rácsonyra ; már olyat, a milyenből «ez idő szerint legszebben tanulhatna.» Egészen felvillanyozott a ritka kívánság, s megígértem, hogy mutatóba elküldöm neki azt a könyvet, melyből egy szép lelkű magyar hölgynek ez idő szerint olyan tu­dományt lehet merítenie, mely a legszebb s legszükségesebb s éppen azért a legel­hanyagoltabb L. Ezalatt véget ért a furcsa háború s a különféle hadviselő pártok részéről egész uj firmák kerültek ki. Ha jól emlékszem, három varrónőnek is adtak babért egyszerre az elsőségért versenyző férfi nöszabók közül. Végre azután megint közönyösebb thé­mákra került a sor. Például irodalomia és művészetre. Itt azután nagyon kényes volt a kenyértörés. Mert megállapítani azt, hogy ki nagyobb : Beniczkyné Bajza Lenke vagy Wohl Stefanie-e a regényírásban, az már mégis csak veszedelmes théma szép hölgyek között. Jókai Mór mindenesetre — legjobb a kettő közül. Szóba kerítettem azután, hogy iskoláink­ban tökéletesen elhanyagolják az aeslhetikai képzést s nagyobb fogékonyságot ébresz­tenek hölgyeinkben a csecsebecsék s a divat, mint a valódi szép iránt. Azért volna legczélszerübb, ha a női nevelés többet adna az aosthetikáre s ha a legnemesebb és legszebb ideákra legalkalmasabb női szív­űek több táplálékot juttatnának az aesthe­tikából. (Szörnyű kiállhatatlan voltam) Egy meglehetős koros urnő erre idegesen tördelte a legyezőjét s ezt mondta: — Ha már kérem vallásváltoztatásról van szó, akkor inkább elmegyek unitáriusnak, mint aesthetikusnak, mert ez utóbbi vallás­felekezet nagyon pogány, nagyon forra­dalmi, kérem. Eleinte nagyon sikerült tréfának vettem a nyilatkozatot, de a beszéd folyamán ki­derült, hogy a nihilista, a mormonikus s az aesthetikus teljesen egy firma volt a haragos hölgy fogalomraktárábau. (Teljesen le voltam verve.) Másnap beváltottam igéretemet s el­küldtem Pasteiner Művészet Történetét annak a széplelkü ismerősömnek, e ki «ez időszerint való legtanulságosabb irodalmi termésünket* kérte. Ez a könyv megis­mertet a művészetek történetével s fogé­konyságot önt belénk a szép iránt. Ez a könyv arra fog buzdítani, hogy egyéb ha­sonló müvet is áttanulmányozzunk s akkor azután nem fogunk háborút folytatni a különb női szabókról s nem fogjuk az aesthetikust veszedelmes eretneknek tartani, a ki még a szabadkőművesnél is rosszabb, mert romlatlan magyar női társaságban is propagandát mer csinálni forradalmi elveinek. GASTON. A NÜKRÖL S A NŐKNEK. Az életnek valóban magasztos illúziókat csak egyetlen egy lény kölcsönözhet: — a jó feleség. Két nő közt fönálló barátság rendesen nem egyéb, mint összeesküvés egy harmadik nő ellen. A hűtlenséget nő találta fel s mihelyest meg volt, rögtön hü tanítványa akadt — a férfiúban. Jellemes férfiú lángralobbant szerelme olyan erős, mint a szikla, melyen vihar­verte hullámok megtörnek. A jellemtelen férfiú sserelme olyan, mint az ingatag sajka, melyet a fuvalom is fölbillent. * , Egy ártatlan leánysziv kész szerelmeslevél, mely még nincsen — megczimezve. Valahányszor az egész női nemről akarunk rosszat mondani, jusson előbb eszünkbe, hogy az édes anyánk is nő volt. * A nők a szerelomben rendkívül követ­kezetlenek. Hódítani akarnak s mégis leg­jobban érzik magukat legvözve. * ) Valamennyi házasság a mennyben köt­tetik, mondja az irás, de legtöbbje a po­kolban végződik, mondja az ördög. OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — A trónörökös aegise alatt a Révai Testvérek bizományábau meg­jelenő 4éiróvállalatból a 72-ik füzet érkezett hozzánk, mely F.-Ausztriát bevégzi s Salzburgot megkezdi. A becses füzet ára 30 kr. — Jókai u j regénye, a Lé­lekidomár, most jelenik meg füze­tes kiadásban a Révai Testvérek ki­adásában. Az 5—7-ik füzet már körül­ményesebben megismertet Lándoryval, az úgynevezett «lélekidomárral.» Egy­egy füzet ára 20 kr. — Stanley utazása Közép­Afrikában most jelenik meg a Révay Testvéreknél második kiadásban. A rendkívül becses vállalatból most a 15 -19-ik füzetet küldték be olvasó­asz! álunkra. A díszesen illusztrált fü­zetek ára egyenkint 30 kr. (Mindhárom vállalat kiadóhivatala: Budapest, IV. Váezi-utcza 1.) — Ezüstlakod a Imi keringő. Ifjú Falk Zsigmond szerezte s igy tud­hatják olvasóink, hogy kiknek szól a zenemű. Nov. 21-éu volt az a nap, melyre a Pesti Könyvnyomda részv. Társaság által pompásan kiállított, ta­lán első zeneszerzést kísérlet vonatkozik. HIREK. — A herczegprimás jótékonysága. 0 Emineucziája a herczegprimás a sze­gény és árva gyermekek sorsát biztosító Fehér-Kereszt-egyesület számára gróf Szapáry Istvánuó x elnök kezeihez ötezer forintnyi tejedelemi jótékonysággal já­rult. — Kinevezés. Sehelz József kir. aljárásbirót a kaposvári törvényszékhez törvényszéki bírónak nevezték ki. — Somogyi Károly, a nagyemlé­kezetü főpap arczképét festette meg a főgymnasium díszterme számára Majer Sándor vízivárosi gyógyszertáros. A sze­gedi könyvtár országos hírnevű alapitója a helybeli főgymnasium jótevője is volt. Már most nem hiányzik jól sikerült arczkópe a főgymnasium oszlopainak arczképcsarnokából. — A főszékesegyház stílszerű dí­szítő munkálatai ugyau még húsvétig is aligha készülnek el teljesen, aherczeg­primás óhajára mindamellett már való­színűleg lehetséges lesz a karácsonyi ájtatosságokat a főszékesegyházban vé­gezni. — A CSavargÖZÖSÖk rendes járatai a vasúthoz nov. huszonhetedikétől kezdve ismét megkezdődnek. — Jótékony egyesületi közgyűlés. A helybeli Jótékony egyesület szent Erzsébet napján az elnök, Majer István püspök ur ő méltósága lakásán megtar­totta évi közgyűlését, melyet szép számú tag látogatott meg, főleg a lelkes úr­nők dicséretes buzgalmat tanúsítottak a közügy iránt. Az elnöki jelentésből kiemeljük első sorban ama hálaadót, melyet az utolsó gyűlés óta felmerült jótékonysági áldozóknak leróni buzgól­kodott. Ezek közt legelső vala 0 Emi­nantiája az egyesület védnöke, ki ka­rácsony alkalmával, dicső szokásaként ismét 300 frtot kegyeskedett házi sze­gényeink számára szentelni. Majd a főkáptalan azon kegyét emlité, mely szerint a tagjai által letett egyesületi alapítványokat készséggel kezeli s az idén is 225 frt kamatot szolgáltatott be. Az itteni kanonoki állásától elbú­csúzott Meszlényi Gyula, szatmári püs­püspök ur távozásakor 100 frtot tett át az elnökséghez, mely összeg a nagy­lelkű adakozó szándékához hiven a helybeli házi szegények közt osztatott ki. Az egyesület tagjai közül a nemes­szivű Eggenhofer József polgártárs említ­tetett, ki 100 frtot ajánlott fel, oly kikötéssel, hogy ennek fele Pápa ő szentségének jubileuma alkalmából hó­doló kegyelotfel nyujtassék be, fele pedig a szegényeknek jusson ; Vizer Ida kisasszony évdiját 5 frtfal válta be ; a helybeli pénzintézetek is meg­emlékeztek a nemes czélu egyesületről, a takarékpénztár 20 frt, az iparbank 25 frt s a párkányi takarókpénztár 25 frt adománynyal tüntette ki magát. A nagy közönség az egyesület iránti részvétét a szokásos újévi üdvözletek­től való megváltás által jelenté ki, melylyel az egyesületnek jövedelme 150 frt 94 krral szaporodott. Mindezen jóltevőknek az elnökileg indítványozott forró hála jegyzőkönyvileg fejeztetett ki. Miután a párkányi elöljáróknak le­velét Hamar Árpád egyesületi jegyző ur felolvasta volna, melyben az egye­sületnek köszönetüket fejezik ki a munkaképteleneiknek nyújtott segélyért; nyomban Perényi Béla pénztáros évi számadását terjeszté elő, melyből lát­szik, hogy a jelzett összegeken fölül a pénztárba a rendes tagok részéről 262 frt folyt be s alapítványokban 554 frt, takarékpénztári könyvecskékben pedig 774 frt 54 krról rendelkeznek. A pénztáros ur buzgóságát köszönettel vették tudomásul. Ezekután az elnök a sególyzésekről tett jelentést, mely szerint ez év lefolyása alatt az egye­sülettől segélyt nyertek : 1. királyi vá­rosi szegények 507 frt 30 krt, 2. vízivárosi szegények 163 frt, 3. szent­tamási szegények 184 frt 30 krt, 4. szent-györgymezei szegények 163 frt 70 krt, 5. városon kívüli megyebeliek 76 frtot, összesen 1091 írt 30 krt. Megjegyeztetvén, hogy az alapszabályok értelmében fő gond fordíttatott a házi szegények közül olyanokra, kik bete­gek, aggságuk vagy testi fogyatkozá­saiknál fogva munkaképtelenek, vagy sok gyermek által terheltetnek ; külön­ben is főfigyelembe vétettek a hatósá­gok és egyesületi tagok ajáulottai. Többi között ama lelkes honleányoknak, ne­vezetesen : Rudolf Mihálynó, Munkácsy Károlyné, Mészáros Károly né, Kaan Jánosné, Szecskay Kornólné, Frey Fe­renczné, Reviczky G-áborné s Földváry Istvánné úrnőknek meleg köszönet sza­vaztatott azon tevékenységükért, melyet a városi kisdedóvó karácsonyi ünnepe rendezése ós a szegény kisdedek vi­gasztalása körül kifejteni szíveskedtek, s egyúttal ugyau ők fölkérettek az idei karácsonykor is az óvóintózeti ünnepség rendezésére s ugy a városi, valamint a szenttamási és szentgyörgy mezei óvók részére egyenkint 20 frt szavaztatott meg. Elvégre a segélykérőkre került a sor, kiknek száma a kétszázat megha­ladja s kiutaltatott számukra 350 frt. A szükség valóban napról-napra szapo­rodik s igy fölötte kívánatos, hogy ezen áldásosán működő egyesület rokon­szenvesen támogattassék. Különben az egyesület legújabban szép gyarapodást nyert a következő uj tagokban : Luczen­bacher Pál né, Dr. Machovich Gyula, Perényi-Mattyasovszky Mária, Lonáth István, Krotky Emilia,Dr, Helcz Antal né s Dr.-Berényi G-yulánó úrhölgyek és urak által; uj alapitótaggá lón Venczeí Antal ur. A legnemesebb hivatásit egyesület ügyeit olvasóink őszi.itu rokon­szenvébe és pártfogásába ajánljuk, — A hídmérleg ügyében bemutatta szerkesztőségünkben Schönbeck Imre azon hivatalos vizsgálat kielégítő és megnyugtató eredményét, mely még az interpelláczió benyújtása előtt, nov. nyolczadikáról származik, csakhogy ak­kor a rendőrkapitány távollétében, kí a megvizsgáltatást elrendelte, még nem volt publikálható s maga Schönbeck Imre a városi közgyűlésen, mint üz­letileg érdekelt fél nem nyilatkozhatott. A vizsgálatról szóló jegyzőkönyv egyéb­iránt a rendőrkapitányi hivatalban vau nyil ván tar ;va. — A primási múzeum gyarapodása. Gond Ignácz stomfai plébános két igen érdekes codexszel gyarapítói ta a primás könyvtárát. Az egyik Mátyás királynak 1486-ban Budán tartott országgyűlési határozatait tartalmazza; a másik czirill betűkkel irt ó-szláv irodalmi régiség a XIII. szádadból, mely a boldogságos szűz szeplőielen fogantatását tárgyalja. Ugyancsak a napokban O-Szőnyből egy régi római vázát küldtek a primási múzeum számára. — A hidat bekötötték. Ez ugyan még nem jelenti a tél végét — szokás szerint — hanem csak az időjárás ki­számithatatlan szeszélyeit. Szigorú fagy­gyal kezdődött a hét, azután olvadLó hóval folytatódott s végre enyhe őszi napokkal záródott. A hetivásár népe ugyan még tegnap kompokkal s pro­pellerekkel is közlekedett, de már most megint meg van a rendes kapcsolat Esztergom és Európa között; csak azt ne kérdezze senki, (mig vas utunk nin­csen) hogy meddig? — Vasutunk Ügye napról-napra jobban közeledik a megvalósulás felé. Alig múlik nap valami jó eredmény nélkül, a mit is mindig evidencziábau iparkodunk tartani. A minisztérium elrendelte az ujouan építendő vonal politikai bejárását még pedig Almáson nov. huszonkiienczedikére s Piszkén nov. harminczadikára. Deczember e'sején Esztergomban tárgyalás lesz vasutunk ügyében. A vasút híveit mindenesetre kellemesen fogják érinteni ezen leghi­telesebb híreink. — Furcsa mézeshetek. A bajnai­nyergesujfalusi hadjárat egyik foglya épen azelőtt való napon esküdött örök hűséget egy csinos bajnai menyecské­nek, midőn a veszedelmes verekedés ki­ütött. A fiatal házas mindössze csak egy napot töltött el. az úgynevezett mézes hetek korszakából, midőn a had­járatba keveredve, ő is foglyul esett. Nagy siránkozással állított be a napok­ban a furcsa özvegységbe esett me­nyecske a bírósághoz s erősen kérte a bírót, hogy ereszbe haza az urát, mert nem birja ki már tovább sírással. Ha­nem a paragrafusok nem indulnak meg asszonyi könnyeken s a bajnai hős, mézeshefeit vizsgálati fogságban kény­telen tölteni. ­— Nem pénzért tette. Arra már van példa, hogy egy esztergomi mészá­ros egyszer ugy teremtett a földre egy német «Herkulest», a ki száz pengőt tűzött ki legyőzőjének, hogy alig tu­dott volna doktor nélkül vánszorogni többet. A mészáros azonban, mikor a letepert Herkules felesége keserves ábrázattal le akarta olvasni a győzelem summáját, nagy hetykén csak ennyit mondott: «Köszönöm, ingyen cseleked­tem !» Ez a história jut az eszünkbe, mikor a következő másikat közöljük. Egy éltes öreg ur tegnapelőtt rosszul lett az utón és összerogyott. Egy mar­kos földműves ment éppen arra s meg­állott a tolongok között, a kik fiákkor után kiabáltak, de rögtön nem tudtak

Next

/
Thumbnails
Contents