Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-30 / 79.szám

A kőszén és vasutunk. Esztergom, szept. 29. A fiizitői vasútnak egyik főszállitniánya okvetlen a k őszén lesz, s igy a káptalan és ő Eminencziája, mint főbirtökosai a koszéul eriilel éknek, vaunak érdekelve e vasút létrejöttével. Mert előre merjük mondán!, hogy nagyobbfoku termelés mellett a káptalan és ő Herczegsége kőszénből jövedelme a kétszeres lehet, még akkor is, ha a bányabért a termelés fokához mérten az első millióméterniázsáiiál magasabbra, a következő milliónál pedig lejebb fogja szállítani, úgyhogy az átlagos bányából" lV

a krt tog kitenni, a mostani jövedelemnek, mint minimumnak biztosítása mellett. Hogy mikópeu számithatunk a fűzi tői vonal számára oly nagy kőszóuszállitínányra, ezt egész világosan kell kikutatnunk. Azt előre küldjük, hogy a c s a t l a k o z á s o k Kenyérmezőn és Táthon lesznek ; a Drasehe-fé! társulat t. i. a saját érdekében (fogja találni, hogy a bányatörvény éri el méhen i p a rs i n e k e t rakjon ugy Dorogból és Tokodról lefelé Kenyérmezőig,, "mint Csolnok és Annavölgyből lefelé Táthig. Ezeu egészben 10—12 kilométernyi iparvágányok, melyek közvetlen a « kutyákból* fogják a szenet a vicinális vasúthoz szállítani, nem sokba kerülnének es annál kevesebbe, ha a Draschetársuiat megalakudnék, a fiizitői' vasuttársulatlai és ez egy bizonyos számú törzsrészvény kiadása mellett az építést átvenné. Ez iparvágányok, melyek a mostani fuvardíjat Táthig, mely néha 7 — 8 krajczáiban van, lényegesen .„leapasztanák és igy a piaezi árra, jótékony befolyással volnának, egy pár év alatt úgyis törlesztésre jutnának. "Föltételezve, hogy ez iparvágányok mihamarább létesülnek, a doroghi kőszén legalább is 3 millió métermázsábau meliet ugy a nyugati, mint h pesti j'piaczra. Hogy a nyugati piacz legalább is másfélmillió métermázsa doroghi kőszenet felvehet, erről a beavatott' körökben kétség nincsen. Maga aDraschetársaság szakigazgatói szívesen bevallják, hogy e mennyiséget ugy a sok uyugat-magyarországi gyáraknál, miut a magyar államvasút, nyugati és déli vasút - saját üzemszükségletei kielégítésére könnyen elárusíthatják. Egyálalában a doroghi kőszén arra vau hivatva, hogy a nyugati piaexon domináljon, mert oda a salgótarjáni nem juthat, az ajkai már kimerülésben van és egyátalában csekélyebb minőségű, a stájerországi kőszén pedig ezentúl az államvasút tarifa-politikája által fog a magyar piaczról kiszoritaütni. Ennyit a nyugati kőszén piaezról. A mi pedig azon k é tel y t illeti, vájjon a «nagy kerülőn» Füzitőn keresztül a doroghi kőszén a versenyt kiállhatja-e még Budapesten, arra megiut. egyszerű a felvilágosítás a t i;s z t a ténye k alapján. A tiszta tény pedig az, hogy Salgó-Tarján, Budapest-Ferencz várostól 133 kilm., Táth ugyanaddig (a naszályi vágánytól számítva) 112-re van. Táth tehát 20 kilométerrel van még előnyben Salgó-Tarján ellenében, az iparvágányok törlesztése után pedig ezeu sem fogják követni a vitélbórt. Ezen 20 kilométer differenczia pedig egyensúlyban fogja tartani azon csekély díjemelést, mely a vicinális vasutaknak meg van engedve. De tegyük, hogy Salgó-Tarján ós Dorogh egyen lő távolságban legyenek is a központtól, ez a verseny képességet semmi kép sem csökkenti. Az államvasút kezében van, a dijakat egyenlő mértékben szedni ugy a doroghi mint a sulgó-tarjáni kőszéntől. És ha a fiizitői vasút a saját részvényeinek törlesztésére fog is 3 krt métermázsánként az ál lam vasúttól követelni, a magyar államvasút még mindig nagy hasznot huz, mert 39 — 50 idegen vasúti kilométer használásáért aránylag csak felét fizeti annak, mit a saját siuei bevételére kell aránylag számítania. Vagy tegyük fel még világosabban a számadást: A magyar államvasút Salgótarjántól Budapest, Ferenezvárósig 23 krnjezárért szállítja a métermázsa kőszenet és azért 133 kilomé'.er saját .vasutjál; koptatja,. Mondjuk, hogy Dorogh Táthtól Budapestig ugyancsak 23-ért szállít és ebből 3 krt a fűzi tői vasútnak enged át, akkor 20 krajezárt szed 83 kilométer saját siue koptatásáért. Az tehác 133ért 23 krt, 84-ért pedig 10 krt kapván 50 kilométer kíméléséi csak 3 krajczárral fizeti meg, a mi csakugyan nagy nyereségnek mondható. . A 3 kr pedig . 3 millió métermázsánál kitesz 90.000 frt tiszta bevételt a fiizitői vasútra nézve, mi teljes kamatozás biztosit ásáva.1 egyenértékű. Quod erat deinonstrandum. Tudjuk, hogy még nagyon sok szó fór e tárgyhoz. De kötelességünk a közvéleményt tisztázni. Es ime az eddigi elismert vagy könnyen bebizonyítható tények összegezése : 1. A nyugati piacz könnyen befogad l.

í

/

2

. millió métermázsa kőszenet ; 2. A budapesti piacz Füzitőn át egyenlő föltételek alatt érhető el a doroghi, mint a salgó-tarjáui kőszén által ; 3. Budapesten a verseny tagadhatlau nehézsége daczáéa a másfél millió méterinázsát óveukiut elhelyezhetni a doroghi kőszén ' jobb minősége és a/* egyenes vasúti szállítás előnyei folytán ; 4. Az úgynevezett rövidebb összeköttetések Budapest felé kétszer-háromszor nagyobb építési tőke által terheltetvén, kisebb dijat nem szedhetnek, ni int, a fiizitői ; 3. Az államvasút egyenlő föltételek mellett szállitván a doroghit, mint a salgótarjánit, az előbbinél többet nyer leszámolás utján a vicinális vasúttársasággal ; ü. A Draschüféle kőszéubányak már mai napság képesek naponkint 30 waggout szállítani, ha pedig a vasuttársulattal egyezkednek, az építés ideje alatt két- és háromszor annyi mennyiséget készíthetnek elő ; 7. A társaság és a káptalan és ő Herczegsége közt a megállapodás az általunk jelzett alapon létrejővén, ugy az uradalmak jövedelme tetemesen nöAs^EsitcrgomésVidfike^tárcsája. í OSZI. DAL Kis szobámnak ablakából nézem, Mint hull a fa sárga levele, S mint hurczolja a mezőkön szerte Meg sem állva, meg sem is pihenve Szárnyain az ősz komor szele. És a mint igy elmerengve nézem Végig fut a könyü arezomon, Szép virágom, tündöklő reményem Igy kuszálta, s összetépte épen Sorsom szélviharja egykoron! Oh, mert nékem is volt ifjúságom, Volt ezer nyiló virágom is, Volt reményem, s tündér édes álmom Hervadásuk sirva kellett látnom ; S mi megmaradt, már esak szúró tövis! S mint a szél, bús hervadott mezőben Dúl a bánat árva delkemen, Nem ragyog ,egy csillag.' sem az égen Pedig a nap rég volt lemenőben. Hajnalodni, sem fog már nekem! Hajnalodni, tavaszodni többé Dehogy is fog, oh dehogy nekem!. <i Sötét lesz az útam mindörökké S ki tudja, ha a hideg sir föd bé, Nyugodalmam meg-e lelhetem?! LITHVAY VIKTÓRIA. Pausaniás ismertetése. (Réiiji Eezső eredeti görög, tragédiájának első' előadása alkalmából.) • Rényi"Rezső érdemes esztergomi iró irodalmi működése a drámára is kiterjedt, de nemcsak a dráma aesthetikai elemzésére, hanem annak gyakorlati művelésére is. Igy keletkezett a Pausaniás czimü öt felvonásos tragédia, mely a hatvanas évek hangulatát nem képes elkerülni. A görög tragédiát a szerző Arany Jánosnak ajánlotta, a ki nagyérdekü levélben nyilatkozott 'róla s azt igen figyelemreméltó alkotásnak nevezte. Schiller Don Carlos feletti leveleiben mondja: a darab védje önmagát. «Ezt mondom én is tragédiámra, — irja Rényi az előszóban — mely egy perez felfogása, de előre számított tanulmány eredménye. Alíieri-féle irány tragédiának kérem nem tekinteni, mert adhat ugyan irányt a művészet az élet valamely oldalának, de átalában kozmopolita és eszméi közvagyon. Ha irányt kell végre is tulajdonítani munkámnak, ugy az nem más, mint a ciassicai egyszerűségnek a romantikával való egyesítése s ebben a művészi egyedüli c'zél a szép érvényesítése.» A görög tragédia-minden izén meglátszik a tudós, aki Pausaniás korát (Kr*. e. 471) —477). behatóan tanulmányozta. M ielött a tragédia 'cselekvényét megismertetnők,'bernit tatjuk a hőst antik vonásokkal:. A római iro Co'rnelius Nepos Vitae excellen tium imperatorum IV. cap. irja: Pausaniás Lacedcmonban nagy féríiu, de az élet különféle esélyei között ingatag volt. Erényei de bűnei is nagyok. Legdicsöbb győzelme a platéai, hol az ellenséges hadvezért Mardoniust csekély erővel legyőzvén, megölte, seregét pedig szétszórta. E győzelem annyira elszédité a kevély embert, hogy cseleket szőni és magasabbra törekedni kezdett. Elsőbén is elárulta lelkét azzal, hogy a zsákmányból arany liárambot öntetvén a delphosi jósda számára, saját nevét vésette rá, mint kinek vezérlete alatt a barbárok Plateánál tönkre tétettek, e győzetnie emlékéül tehát Apollónak ez ajándékot ö adja. Lacedemon népe e feliratot kivésette és helyébe azon városok neveit, melyeksegélyével a perzsák legyőzettek, irattá. A plateai ütközet után Cziprusz és Bizancz felé küldték a győzőt, hogy a barbárokat, kik ott megtelepedtek, űzze el. Itt is szerencse kisérte csatáit, de Pausamius mindjobban megfeledkezvén magáról, kevélységében egyeduralomról kezdett álmodozni. Bizanczban a perzsák királyának rokonait foglyul ejtvén, ezek révén igyekezett Xerxessel szorosabb érintkezésbe jutni. Titkon visszaküldé tehát őket.a királynak s velük, Go n gy I ost Ere triából származó tt nle ghittj é t, levélben kérvén Xerxest, adná npül leányát neki és Ő Spartát egész Görögországgal kezére játsza. ' 0 maga egy perzsa Satrapa szerepére vállalkozott. Xerxes megörült az ajánlatnak, megbízta fővezérét Arteb'áz'óst Pausaniassal a dolgot rendezni. Pausaniás erre a király nagy Ígéretei által is ösztönözve, mind leplezetlenebb lett, de a Lacedomok gyanút fogván ellene, visszahívták a hadseregtől, vád alá helyezték, azonban felmentették. Erre Pausaniás visszatért Bizanczba megzavart tervét folytatandó, és annyira ment oktalansága, hogy nemzeti szokásait, vallását sot ruházatát is megtagadta. Királyi udvart tartott idegen .testőrökkel vétette magát körül, egészen perzsa módon élt, e fölött, kegyetlenkedett, durván parancsnokolt s megközelithetlen volt. Ezt a Lacedemonok megtudván követe ik által fej vesztés ' alatt megparancsolták, hogy térne vissza. Spartába érkezvén Pausaniás az ephorok fogságba vetették, de innen is megmenekült, mert ámbár a gyanú alól nem birta magát tisztázni és habár a Lacedemonok rabszoligáit a Helotákat is szabadság ígéretekkel lázadásra serkenteni nem irtózott, még is mivel mindezekre nézve hiányzottak ellene a kézzel fogható bizonyítékok', jobbnak vélték az ephorok várakozni, mig a dolog magából kifejlik. Eközben Argilius az ifjú, kit Pausaniás, amore venero dilexerat, tehát kiben meg is bizhatott, egy levelet kapott Pausaniastól, •melyet-Artabazoshoz kellett vinnie. Az ifjúban felébredt a gyanU, mintha e levélben felőle is lenne intézkedés téve, miután több hasonló küldöncz sorsa, kik soha se tértek vissza, aggasztani kezdé, felbontá a levelet s látván, hogy ha azt kézhez adja, vesznie kell, megretten és a levelet az ephoroknak adja át. A levél tartalma nyilvánvalóvá tette Pausaniás alkudozását Xerxessel. Az ephorok ezzel sem elégedtek meg, hivén, bogy korai lenne Pausaniast megtámadni, mig önmaga Inéin árulja el magát. Meghagyták hát Ar-