Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-30 / 79.szám

vednek mind pedig Esztergom és vidékén egy hatalmas, országra ható bányászat fejlődhetnék. A magyar nőkhöz. Az első magyar közművelődési egyesület a magyar nőkhöz fordul. Lobogót kér Zrínyi Ilona testvéreitől a leghazafiasabb küzdelem buzdítására. Ez a felhívás Esztergom szépeit sem fogja hidegen hagyni épen azért ki is adjuk "egész terjedelmében. A Magyarország leányaihoz intézett hazafias felhívás a következő: A mult évben Budapesten tartott közművelődési kongresszus kimondta, hogy az egyesületek legfőképen a magyar nők áldozakészségét iparkodjanak megnyerni. Egyesületünk hálásan ismerve el az oz oldalról is kezdet óta osztatlanul tapasztalt támogatást — hiszen gyűjtőink, tagjaink, áldozóink aranykönyvében együtt található minden vidék legolőkelőbb hölgyeinek névsora — nem tartotta szükségesnek o pillanatig külön felhívás intézését. Most azonban egy kérésünk van, melynek meghallgatásáért, az ügy jelképies volta miatt, Magyarország minden igaz leányához esedezünk. Igazgató-választmányunk, a szivekben s a köztudatban önként jelentkező s tehát itt föl nem sorolandó indokok alapján, szükségesnek mondta ki a magyar Erdély megtartása végett alakult Emke számára egy lobogó elkészíttetését. E nemzeti trikolor, a magyar faj őseredeti jellemvonásának, a nőiség kultusának szimbólumát, az istenanya képét fogja magán hordani, jelezvén, hogy Magyarország védasszonya: a nő, ki az erköles s igy a nemzet. Ezt a lobogót Magyarország asszonyainak kell összeadniok. Erre kérünk bármi esekély, legkisebb adományt is. Legyen e szent, ügyünk magasztosságához méltó, tündöklő lobogóban minden magyar nőtől egy szalag egy szögéé ske. Öröklődjék le századokra o ragyogó jelvény s fontartva napjaink küzdelmeinek emlékezetét, hirdesse s igazolja hitünket, hogy végül is e lobogó alatti békés küzdelmeink fogják befejezni azt a munkát, melyért ősidőktől oly sokszor lobogtattuk a csatavértől pirosló zászlót hadainkon. A legkisebb adományt is ennek a czélnak és ennek a munkának jelképies megörökítésére örömmel fogadjuk s minden nemes, igaz magyar nőtől kivétel nélkül kérjük. Az igazgató-választmány nevében gróf Bethlen Gábor, elnök. Sándor József, titkár. Színházi szemle. (59. •Roseiikrauz és Giildenstern.) Klapp mulatságos vígjátékát elmosta az eső csütörtökre s csütörtökön csiiörtököt mondott a látogatás. Pedig sem az előadás, sem a darab, sem a rendezés nem ado!t rá okot. Ez este mutatkozott be tehetsége szerint a színtársulat egyik igen figyelemreméltó ifjú tagja, Nyarai Antal - Ernő grófban. Az intelligensen szavaló fiatal ember még ugyan túlságosan heves, de pompás orgánuma épp oly rokonszenves, mint felfogása. Bemérjük, hogy jövő esztendőre nagyobb szabású szerepekben fogjuk viszontlátni. Güldenstern méltó társa volt Gyarmati, a kit a csekély közönség épp oly figyelemmel kisért, mint Réti Fánit Clnrisseban. Az igyekvő fiatal színésznő sikereiben osztozott még Fóriss (Schmelichben), Breznay (a hcrczegben) és Szőllősy Ilon (Vilmában.) A kerekded előadást Fóriss Pista rendezte. A mi szófölösleg nélkül : sikert jólétit. (60. Utolsó szerelem.) Dóczy Lajos megaranyozott történeti vígjátéka pénteken este Réti Fanny jutalmára nem nagy, de igen hálás közönséget vonzott. A fiatal színésznőt virágokkal és tapsokkal halmozták el, a mit igyekezete, szorgalma s szép szavalata meg is érdemelt. Réti Fáni folyton halad. Csak előkelő mintákat tanulmányozzon, hogy modorosságba ne essék, a min a vidéki színésznők rendesen meg szoktak főnek leni. Szabó Ilka a büszke Drugeth Máriában előkelően és bensőt og szavalt; Szirmayné Erzsébet királynőben vált ki ; Gyarmati Aporban mutatta be minden erejét ; Nyáray Ceccoban újólag szaporította Columbusait s a directorné szerepét (Anselmáét) Orsy Aranka az utolsó órákban elvállalva, meglepő sikerrel mutatta be. A kitűnő dictióju s fényes nyelvű legújabb romantikus magyar vígjáték megérdemelte volna a német bohózatok hatalmas közönségét. * Utolsó színházi szemlénk már nem fogja városunkban találni a derék szina hőssel vérségi rokonságban állva, meghasonlanak vele és a vele való küzdelemből idézik fel a hős bukását. E tekintetben teljesen az antik elméletet követi s ezzel Aristoteles iránti hódolatának ad kétségtelen kifejezést. Rényi nem elégedhetett meg hát a történelmi tény nyel, ő az anyát, mig odáig jutott, hogy fia befalazásához az első követ felemelje már korábban beviszi az actioba, hogy lélektanilag fejleszsze jellemét, melytől mást várni mint amit a végkifejlésnél tett, ne is lehessen. Ugyanezt végzi hősével, hogy azonban ennek kevély, nagyratörő, boszuálló hajlamait, melynek csiráját képezik az egész cselevénynek indokolja, Összeütközést teremt az ellene ható sógorában, a költő alkotta személyben Memnonban, kit ismét nejével Claudiával Pausanias testvérével hoz meghasonlásba, mely a végkifejlésnél jótevő hatást gyakorolva a néző felajzott szivére, hűséges hitvesi szeretetbe olvad fel. Ilyen költő alkotta személyek továbbá Ohriton a higgadt, gondolkozó hazafi, az ephorok egyike, ki a római történetíró ephorainak jellemző meggondoltságát képviseli, mig a népies jelenetek megfelelő háttért képeznek nemcsak, hanem a darab menetébe indokoltan befolyva az actiót czéljához érni segítik. Előre bocsátók a darab ismertetését, melyből máris kitűnik, hogy Rényi nagyarányokat ölelt fel, stíljét nézve is nagy szabásra törekedett. Mint oldotta meg? erről előadás után Arany János levelének és az fegykori «Hölgy futár* kritikusa tanulmányának közlésével fogunk hiven beszámolni. Addig is felhívjuk a müveit esztergomi közönség figyelmét ez érdekes és intelligens irodalmi alkotásra, melynek szinrehozatala nemcsak Esztergom irodalomtörténetében, de az esztergomi színpad történetében is eseményszámba megy. — Az esztergomi honvéd egyesület október hó 6-án d. e. 10 órakor a vármegye székháza nagytermében közgyűlést tart, melyre ugy tagjait, mint az érdeklődőket tisztelettel meghívja az Elnökség. — Étkező termek. Schleifer Lajos, a Fürdő-vendéglő buzgó bérlője, ki a modern igények kielégítésével iparkodik az esztergomi közönségnek kedvébeu járni, az étkező teremtől jobbra két igen díszesen berendezett két elkülönített kisebb étkező helyiséget nyitott meg tegnap este- A közönségnek átadott uj étkező helyiségek nem állanak kisvárosi színvonalon s igy az áldozatkész fiatal vendéglőst méltán elismerés illeti meg. — - Pozsony városát az ottani I. takarékpénztár értékos ajándékkal lepte meg. A színház előtt diszes, művészi kivitelű szökőkutat omolt saját költségén. A kút, melynek külső alakzatait Tilgner hires bécsi szobrász kószité, 28,000 frtba került. társulatot.Küzdelmes saisonjuk voltEsztergombartjde nem győzelmetlen. Csókáé a jobb jövő, ha megtartja a meghódított várost, a hol a nagy munkával helyreállított talaját rendesen kontárkezek szokták elrontani. Reméljük, hogy jövő évre viszontlátjuk Csóka színtársulatát. í)e azt is, hogy az esztergomi müveit közönség a legutolsó három előadást tömeges részvételével fogja emlékezet esssé tenni. OLVASO-ASZTAL. (E rovatban ismertetett iiiövek lapunk khulólúvataliibíiu rendelhetők meg.) — Budapesti H i r f a p. A «B. H»-nak a hazai művelt olvasóközönség vette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval; magyarság! Viszont az ország legkiválób íiitelligencziája is azonosít ott a magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a «B. H.» érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesz;őségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít követ lenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a «B. H.» arról rögtön ne adjon hű és kimenő tudósítást. A «B- H.» politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosy Jenő, Balogh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal hiven a lap független, magyar pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésokkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap: a «B. H.» távirati tudósításai ma nap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A «B. H.» e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A «B. H.» Tárczarovata Teleky Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő szín vonalán. A napirovatokat kitűnő zsnrnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai különkülön szerkesztői a fővárosi sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a «B. H<» helyet foglalhat minden családnál. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő, megtalálja mindazt, a ami tájékozására szükséges. A regéuycsarnok[ baii csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föllételei. Egész évre 14 frt félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalvány nyal eszközölhetők következő czim alatt: A «Budapesti Hir1 ap» kiadó-hivatalának, IV. kerület, \'dlap-utcza 16. szám. — A szerelem költészete czimíí beszély, rajz és novella gyűjteményre hirdet előfizetést Kolacskovszky János esztergomi születésű tanító, a [ki K. Alfons név alatt lapunk munkatársa. Felhívása a következő: Midőn ez uj beszély füzérre előfizetést van szerencsém kérhetni, nem hozhatok fel támogatására jobb ajánlatot, mint azt, hogy annak minden egyes darabja, magából az életből van merítve. Sokan vannak korunk fiatal óriási között olyanok, a kik czifra frázisaikkal egyenesen fel az égbe törekszenek s ott ádáz karokkal ostromolják a mennyég előlük elzárt kapuit, majd meg egész a szemétdombig aljasodnak le, hogy ott magyar Zolácskáink módjára, a porban s piszokban turkáljanak. En ezektől egész eltérőleg, magát az életet válaszcottam beszél veim tárgyául. Nem mougiliusnak menekülni Neptun szentélyébe. Ez aként cselekszik és az oltárra ül. Az ephorok e helyt elrejtőztek olykép, hogy az Argiliussal váltott beszéd hallható legyen. Pausanias megtudván szolgája és kedvencze menekülését, lelkében felháborodva fut a szentélybe s ott találván Argiliust az isten oltalmában, okát keresi, miért cselekedné ezt? Mire Argilius megvallja, hogy levelét felbontva elolvasá. Pausanias erre még inkább zavarba ejtve, kéri, tartaná titokban a dolgot s ne árulná el jótevőjét, mely esetre nagy ajándékot ígér neki, A hallgatózó ephorok elégnek találván e bizonyítékot jobbnak vélték Pausaniast a városban elfogni. Midőn tehát Spartába indulnának, Pausanias is hívén, hogy Argiliust lekenyerezte visszatérőben volna észrevette a neki vetett c>elt s a közel fekvő Minerva templomába futott. Az öt követő ephorok a nép által segítve, nehogy a templomból menekülhessen az .épület ajtait befalazták, tetejét pedig leszórták, hogy igy a szabad ég alatt gyorsabban elveszszen. Mondják — igy szól a római iró — hogy Pausanias anyja még élt s hogy az agg korú nő meggyőződvén fia bűne felől, befalazásához az első követ saját kezével vitte a templom ajtajához. Kzt irja a római iró röviden, egyszerűen, minden pragmatikus indokolás nélkül. Rényi ez egyszerű mesét találta és dolgozta fel, nein csodáljuk, mert a tárgy valóban érős tragikai elemekkel bir s az iró választása e tekintetben Arany Jánosnak hozzá irt levele szerint «helyes költői ítéletre vall», maga a kivitel pedig mint nagy költőnk fejezi ki magát «nagy mértékben mutatja a tanult és erőteljes kÖltőt.» De a Rényi választotta tárgy ugy mint azt a történetíró szárazan nyújtja még elégtelen a drámai actio kifejtésére. A történetíró elbeszéli a multat ugy a mint az egymásutánban a múltban megtörtént, a drámairónak azonban kötelessége a multat megjelenítve cselekvényben, a cselekvő egyedek jelleméből lélektanilag kifejteni. A történetíró tehát elbeszéli az eseményt, a drámaíró pedig kifejti hogyan és miként történt, vagy kellett megtörténnie az eseménynek. És ebben fekszik a költő szabadsága, bölcsészete és művészete. Első pillanatra sem kerülheti el figyelműnket, hogy Rényi tárgya antik, kidolgozása pedig, mely a katastrófban nyújtja a morált, akként szőve cselekményt, hogy az a cselekvő egyedek jelleméből nyerjen megoldást határozottan romantikus. De Rényi megmagyarázza magát Arany Jánoshoz irt ajánló levelében, az ő ezé I ja a franezia iskolával szemben, a romantikát a klassicismussal egyezményesiteni. A mese alkotásban tehát elfogadja Aristoteles poétikájának elméletét, a kivitelben pedig eltér a klassikai typikus alakoktól, melyeket a fátum igazgat s teremt szabad akaratból cselekvő jellemeket, kiknek a világrenddel való erkölcsi összeütközéséből fejlik a katastróf. Evégből megtartja a római iró meséjét egészben, de költői helyesen felfogott szabadságával élve, személyeket is szerepeltet [melyek egészen övéi, és az erkölcsi összeütközés élét fokozandó olyakat választ, kik