Esztergom és Vidéke, 1888

1888-05-06 / 37.szám

Melléklet az «Esztergom és Vidéke* 37. számához. összchalmozott csapatok főpa raucsnoka, ng-y Varsóból érkezett távirali jelentés szerint nyilvánosan és a leghatározot­tabb alakban ugy nyilatkozott, hogy az orosz kormánykörök meg vannak győződve, miszerint a legközelebbi hó­napokban háborúra nem kerül a dolog. Oroszország, biztosit továbbá Gurko, egyátaláu soha sem fog a támadó fél szerepére vállalkozni. Ha tényleg igy lesz, akkor a liszkai csoda végtelenszer ismétlődhetik és a czár, vagy különféle Gurkóinak vagy lurkóinak valamelyiko számi alauszor megjósol halja a béke len­tartását, melyet Oroszország oly szívesen meglőnie, ha merne. Miattunk nyugodtan eheti a czár a halát, csak vigyázzon, hogy szálkát ne nyeljen, hogy valami nihilista falat ne jusson a ezigány-utezájába. Ha békén hagyja Európát, egyetlen hal alom sem fogja őt provokálni, háborúra kény­szeríteni, — legkevésbé Ausztria­Magyarország. OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett müvek Lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — A legszebb h e rc z e g n ő czimmel P. Szathmári Károlytól egy uj történeti regény jelent meg a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytár­ban Mária Terézia korából. A két kö­tetes regény ára 1 frt. — A Franklin- T á r s u 1 a t legújabb közhasznú kiadványai a követ­kezők : Aranykincstár. Nélkülözhetetlen tanácsadó minden család és háztartás számára. Szerkesztette Beuiczky Irma. Ára, 80 kr. — Deák Feivnsz élete. Áldori Imre illusztrált emlékkönyvének második kiadása. Ára 60 kr. — A házi kertek berendezése és ápolása irta báró Starnfeld Béla. Ára 50 kr. — Gazda­sági mellékiparágak és a gazdasági házi­ipar népszerű ismertetése. Irta Gyürky Antal. Ára 60 kr. A szőlő, mint kincs­bánya. Irta Gyürky Antal. Ára 50 kr. — Orosz nyelvtan a ka­t o n a s ág s z á m á r a. Oroszul ta­nulni divatban van monarchiánkban. Igen okos és hasznos divat, melynek különösen — joggal — a katonaság aódol. Valóban meglehetősén általános iz a meggyőződés, hogy köztünk és 3roszország közt előbb-utóbb háborúra serül a sor s miután az eset bekövetkez­tével reméljük, hogy az ellenséget a jaját hazájában fogjuk meglátogatni, nogbecsülhetetlen előny a győztesen előre lyomuló hadsereg számára, ha ismeri iz ország nyelvét. Az ujabban megjelent számos orosz nyelvtan közt rövidsége '•s könnyen megérthető módszere folytán gen ajánlatos a Maikow M. által irt s [Irűnnben Winkler C. kiadásában meg­e'ent «Orosz nyelvtan a katonaság izámára — Az útmutatóból a magyar és közös ;özlekedési vállalatok egyedüli hivatalos nenetrendkönyvéből megjelent a májusi fizet, mely a magyar, osztrák, közös és ;ülföldi összes vasutak, a DunagŐzhajózás s tengeri hajók legújabb menetrendjeit artalmazza, az indulási és érkezési idő­iek állomásról állomásra való legpontosabb negjelölésével. Teljesen megbízható érte­itést ad a külföldi vasutakkal és hajókkal aló közvetlen csatlakozásról s magában oglal sok oly hasznos tudnivalót, mely lenicsak utazás alkalmával, de az életben gyáltaláhaii üdvös szolgálatokat teljesit és emmi más menetrendkönyvben föl nem aláiható. Egyébiránt megérdemli ezen mü iazai közönségünk hathatós pártfogását zért is, mert megbízhatóság dolgában fölül 11 mindazon külföldről importált s idegen lyelvii menetrendkönyveken, melyek ná­unk még mindig oly nagy számban van­ak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a íagyarországi vasúti állomásokat követke­etesen német nevekkel ruházzák fel s né­letül is nyomatják ki, miáltal a kÖzön­égnek nem csekély kellemetlenséget okoz­ak, a magyar útmutató ellenben ugy a ! azai, mint a külföldi állomásokat saját | neveiken nyomatja ki, értesítést ad a me­netdijakról, mérsékelt árakról, bérletjegyek­ről stb. Szóval, a ki utazni akar, az vegye meg az útmutatót, a mélyben megtalál mindent, a mire szüksége van. Ára 50, postán 60 kr. (Kapható a kiadó-hivatal­ban, Budapesten, Podinaniozkv-uteza 17. és az ország valamennyi könyvkereskedé­sében és vasúti állomási pénztárainál'.) ~~ Iliit EK. ~~ — A fogymnasium ünnepsége. A főgymn. ifjúság főt. Villányi Szauiszló főgymn. igazgató ur tiszteletére neve­napja alkat mából május 6-án tartandó ünnepségre külön meghívókat adott ki s a programmot a következőkben össze­gezi: 1. Üdvözlő dal. Szorzó Demény Dezső, VIII. o. n. p. Szövegét irta Giergl István, VIII. o. n. p. Előadja a főgym. énekkar, 2. Üdvözlő beszéd,, Szatkó József, VIII. o. n. paptól. 3. Ki volt nagyobb ? Tóth Kálmántól., Szavalja Reviczky Gábor, I. o. t. 4. «Kitárom reszkető karom*. Előadják : Búzna Sándor, Csizmazia Ferencz, Hla­vati József. Kalocsánszky József VIN. o. n. papok. 5. A falusi kis leány Pesten, Czuczor Gergelytől. Szavalja Brutsy László, VIII. o. t. 6. Vadász­dal, Webertől. Előadja a főgymn. ének­kar. 7. KarácsonyéjV Kisfaludy Károly­tól. Szavalja Gallovich Jenő, VII. o n. p. 8. «I)ame blanche* potpourri Boiel­dieutól. Zongorán játszák: Ács ernő és Fried Károly, VIII. o. tanulók. 9. Levél Mike öcsémhez, Külhontól. Sza­valja Izsóf Alajos, VI. o. n. p. 10. Nessler «Sáckingeni trombitás* c. ope­rájából magándal, énekli Eötvös Dezső, III. o. t. 11. Alkalmi lköltemény,, Giergl István, VIII. o. n. paptól. Sza­valja Entresz Ede, VII. o. n. p. 12. Verdi «Il trovatore*c operájából elő­íidja a főgymn. énekkar.--Kezdete'6 jrakor. — Keresztjáró napok vannak hol­nap kedden és szerdán városunkban, midőn az összes tanuló ifjúság csatla­kozik a körmenetek nagy tömegéhez s rallásos énekek mellett járja be a emlomokat. — Az igazi gyilkos. A vízivárosi •ablógyilkosság kiderítésének története ? ényes eredményűvel végződött. Az iguzi ryilkos pénteken és tegnap töredelmes -állomást tett. Bende Antal a neve, ígyedül követte el a véres munkát, íem térhetett ki tovább mardosó lelki­ismerete vádjai elől s a vizsgálat ke­'oszt tüzében megtörve, töredelmesen negvallott mindent. Szabó Gyula vizs­gáló biró pénteken délután hozatta föl 3ende Antalt a fogházból, a hol már ó ideje ül. Bende minden furfangos­ága mellett is már jó ideje belement i kelepczébe, a mit annak idején resz­elésen megiríuuk. Kigondolt meséi furfangos koholmányai szemtől széni­je hazugságnak bizonyultak s ép^n izok törték össze, a kiket bajba sodort, ip kikre hamisan vallott s a kiket, izsgálati fogságba hurczoltak. A vizs­gáló biró már napok óta összegezte az ttolsó keresztkérdéseket s Bende teljé­én belebonyolódott abba a hálóba, melyet nások számára szeretett volna kivetni. Jende már mapojí óta rendkívül izgatott olt. Annyira összetornyosodott a feje ölött a bűnhalmaz, hogy összeroskadt i teher súlya alatt s őszintén elmondta véres bűntény egész történetét. A atal hentes ember, a ki asztalos, csősz íeg rendőr is volt már üres óráiban, rőteljes alak, világosbarna hajjal, szőke ajuszszal a jobb képű gazemberek rczvonásaival. Előre kialkudott már, íagában tizenöt esztendős rabságot, íert nagyban mentekezik szegénységé­éi, nélkülözéseivel, mámoros állapotá­al s rosszra csábító társaságával. Hogy zonbau a tizenöt esztendőt mire fordítja z igazság istenasszonyának kötél verője, s itja, hogy a fillokszéra által elpusztult területeket amerikai ellenálló fajokkal ültethetjük ki. Eddig ugyan borterme­lőink nem nagy hajlamot mutattak az amerikai fajok beszerzésére, a minek három oka volt: a) a vesszők túl magas ára; b) az a. csenovész növés, a mi ezen fajoknál feltűnt; c) hogy az ojlás által való nemesítést nem tartották czélszerünek és sikeresnek a mi úgyis volt, mert azt képzelni sem lehetett, hogy az a feltűnő aránytalanság az alany és a nemes galy között, később a növés által kiegyenlítődnék, de még kevésbé azt, hogy az összeforrás ily ellentétes nemesítésnél állandósággal bírjon és előbb-utóbb vagy gombásodás ne következzék be, vagy a nedvkeringés no akadjon fel, vagy épen időfolyamán a nemesített rész az önsúlya által le ne törjön. Ezen a nehézségeken azonban már tul vagyunk. Először, ha magunk ne­velünk amerikai vesszőket, olcsóbban jutunk hozzá, de azok a vesszők is, melyeket itthon nevelt tőkéről szapo­rítás végett metszünk éseldugványozuuk, már sokkal szebb és erősobb vesszőket hajtanak, mint az elsőültetés, melyeket a külföldről kaptunk. Másodszor a neme­sítés többé semmi nehézséggel sem jár, ha a zöld hajtásba ojtunk, vagy szem­zés által nemesítünk. Minda kettő magyar lalálmány és oly biztos különösen a szemzés, sőt azt állíthatom, hogy oly tökéletes, miként jobbat még csak kí­vánni sem lehet, mert egy vesszőbe több szemet tehetünk, mi által ha vé­letlenül egyik vagy másik nem sikerülne is, a harmadik bizonyosan sikerül és igy sem az idő, sem a fáradság, sem az alany nem mehet veszendőbe. Nem* lehet tehát eléggé ösztönözni bortermesztőinket, hogy karolják fel az amerikai ellenálló szőlővesszők tenyész- j lését és nemesítését, létesítsenek az egyes birtokosok, vagy a községek közösen; ilyen iskolákat és már ott is, a hol még; híre sincs a fillpkszérának. Ez azonban nem fog könnyen menni, mert némelyik elbizakodottságból fogja ezt halasztani, másiknak hiányzik a hajlama ilyen fog­lalkozáshoz, harmadikat a csüggedés a reményvesztés tesz elzsibbadttá, ezek léhát, de mindenik saját véralkalánál fogva, soha sem állítanak szőlő-iskolát. De azért mégis az amerikai fajok által fognak elpusztult szőlőink nagy részben újjáalakulni, mert mégis csak sokan [ lógnak állítani szőlőiskolát, a kik ily I C i a kezét. Épen ebben a pillanatban lépett eléjük Nemesházy az ő szatirikus moso­lyával. — Még is csak nekem jutott a fel­födözés dicsősége, — mondta nevetve s karját ajánlotta Eszternek — hát elfoga­dod-e a gyűjtő bizottság elnökségét ? Mert ezt határoztuk távollétedben. És kegyed szép asszony szintén részt fog venni a 'hölgyek bizottságában ? Mert most már készen van minden, fölépítettünk és újjá­teremtettünk mindent — papiroson. (Folyt, köv.) A NŐKRŐL S A NŐKNEK. A nők iránti tisztelet a műveltség leg­magasb és legtókéletesb fokára mutat. Sajnáljuk a férfit, a ki nem tiszteli a nőket, mert ebből láthatjuk, hogy nem birt az élet első s legnagyobb áldásával: nem volt jó édes anyja. * 'í Ritkábban csalódik az, ki a jó embereknél is azok rossz tulajdonaira számit, mint a ki a hitványok jobb érzéseiben bizik. * Hamarább lehet egyesíteni ezer szivet, mint két fejet. * A mint tudatunkba jött, hogy boldogok vagyunk, megtettük az első lépést a boldog­talanság felé. foglalkozás iránt érzékkel vagy szenvt i délylycl viseltetnek. Mások pedig o( 'fogják vásárolni a nemesi tett vesszőkei |a íioI azokhoz, habár jó pénzért ií hozzá juthatnak. Azt pedig erőse hiszem, hogy lesznek magánvállalkozói a kik amerikai fajok tenyésztésével é nemesítésével fognak foglalkozni. Ebbe látom én a legnagyobb biztositékát a •amerikai vesszők elterjedésének. Mert nézzük csak, hogy állunk j gyümölcsfátenyésztéssel, hiszen enne ; nem százados, de ezer éves múltja van i Nemde akárhány birtokos van, a 1 I szereti a gyümölcsöt, van helye faiskt j Iára, van cselédje is, a ki a faiskobí i kapálná és öntözné és mégis egy árv •csemetét sem nevel, hanem ha a kezéb ! akadt árjegyzékek által felébred a figyelni vesz pénzért akár mennyit. Vanna j ismét mások, a kik oly hajlammal é szenvedélylyel viseltetnek a gyümölcs fanemesités iránt, hogy még a hatái !ban, a csépiekben talált vad csemetéké jis beojtják és még a szomszédoknak i í beojlogatják a garádjaikban kisarjadzot csemetéit. Igy megy az a gyakorlatban ha lesz hol, majd vásárolnak nemesitel ! amerikai vesszőket azok is, a kik mos jmég arra nem is gondolnak. OS ÁRKOK. Orosz jövendőmondás. Liszka mezővárosában még kevés óv tizeddel ezelőtt élt és működött eg; csodarabbi, kihez nagyban csődültel nem csupán a saját chassidens hitsor sósai, hanem egyéb egészen okos zsidók sőt még a keresztények is. A szen folyadék s az istenáldotta csodaszerei tisztelendő csaposa nemcsak szent embe volt, hánom igen furfangos is, a k minden egyes üdv- és segélykeresi részére ugy ki tudta szabni a jól meg fizetett csodákat, a mint azok az illetőn legjobban rá illettek. Egyszer a tága: teremben, melyben a nagy fogadásoka tartani szokta, asztalnál ült a rabbi előtte egy ízletes hal, vagy kétszei hatvan hivő tisztelgő áj latosan s áhi tatos csodálattal telten bámult a szájába És éppen mikor az első falatot szájáhoj akarta vinni a rabbi, az egyik hiví felszólala mondván : oh rabbi, tégj egy csodát! Bensejében boszankodv? telpiHántott a rabbi és szemrehányóla^ tekintve az alkalmatlan beszélőre, ig\ válaszolt: a halat megáldottam, a halat meg kell ennem ; ha majd megettem, fejünk fölött beszakad e terem geren­dázata, a ki pedig távozni s meneküln akar, azt odakünn megüti a guta. A rémülettől ínegmerodton szó nélkül, némán ül a gyülekezet. A rabbi pedig nyugodtan eszi a halat. Mikor majd nv utolsó falathoz ért, a halálos aggodalomba levő hivők újra szóhoz jutottak. Ó szent rabbi, esengtek jajgatva, imádkozzál érettünk a jó Istenhez, hogy ne sza­kadjon ránk a gerendázat. A rabbi felfelé' emeli tekintetét s egy csendes imát susog; azután igy szólt;: imádkoz­tam, a mint akartátok, az ima meg­hallgattatott. Es Iston csodája: a ge­rendázat n e in szakadt be. E hires minta szerint végzi a szent czár is az ő csodáit. Nyugodtan szeretné elfogyasztani a halát s ekkor jönnek vakbuzgó talpnyalói és egy pár orosz csodáért sürgetik. 0 a véres háborút hirdeti nekik, mely hegyeket fog helyük­ből kimozdítani s népeket eltemetni. Ekkor megszállja őket a saját javuk s életük miatti gyáva aggódás és sirán­koznak, hogy a czár t fordítsa el tőlük a szerencsétlenséget. És megesik a nagy csoda: a háború, melyet csak a czár provokálhatott volna, de melyet viselni komolyan soha sem akart, n e m tört ki. Gurko tábornok, a monarchia határain

Next

/
Thumbnails
Contents