Esztergom és Vidéke, 1888

1888-05-06 / 37.szám

az még a jövő titka. Bende Antal azonban aligha kerüli el az akasztófát. Nyugtalanul töltött éjszaka után, rossz ctvágygyal költötte el ebédjót az nap, midőn saját halálos Ítéletét meghoz a és aláirta a beismerő jegyzőkönyvben. Öt órai munkába került, mig a vizsgálat az igazi gyilkost őszinte vallomásra sarkalhatta. A vallomás tartalma a kö­vetkező:- - Beismerem tekintetes uram, hogy hiábavaló itt már minden tagadás, minden kifogás. Benne vagyok a bajban, nem birok belőle kilábolni, hát legalább megnyugtatom a lelkemet elmondok mindent és várom a törvényt. Hát far­sang utolsó hétfőjón este kilencz óra után határoztam el magamban, hogy átmegyek a magányosan lakó Höfflérék­hez, a kiknél épen két nap előtt köl­csönért jártam, de nem kaptam. Ugy mondták, hogy sok pénzük vau az öregeknek, ismerős is voltam a háznál, mert csak nemrégiben ölettek velem sertést, magam is ugy hittem, hogy a zsugori öregeknek sok pénzük lehet elrejtve. Megittam egy kis bort, rá meg valami rumot, a mit a feleségem hozott, azután átmentem. Csak néhány lépés választotta el a két házat egymástól. Magyar nadrág, hosszú szárú csizma, hentes kötény és sapka volt rajtam. Kötényem alá rejtettem az élesebbik szekerczémet s egyenesen áttartottam hozzájuk. Az öreg asszony épen bor után járt, de a kapu alatt ólálkodó kutya erősen megugatott. — Egy sze­kerező csapással végeztem vele s a kutya összeroskadt és meg se mocezant többet. Erre lementem az öreg Höffler Józsefhez, a ki az alsó szobában épen vacsora után a lefekvés előtt gyertya mellett imádkozott. Az öreg ember mindjárt látta, hogy milyen járatban vagyok és fölemelte azt a széket, a melyen ült. De a szék kiesett a kezé­ből s csak az egyik lábával védekezett ellenemben. Ekkor körülnéztem a szo­bában, hogy hol áll az a nagy fejsze, melylyel az nap délután az öreg Höff­ler gazdasszonya az utczai jeget törte. Megtaláltam a maga rendes helyén, fölemeltem s az öreg felé tartottam, a ki még elég erős volt s hajamba ka­paszkodott. Erre dulakodni kezdtünk, hallottam már a kapu nyitását, meg bezárását, tudtam, hogy most tér visz­sza a gazdasszony a borral, végeznem kellett az öreggel, a kit egyetlen egy csapásra leterítettem. Nem is mocezant többet. A mint a gazdasszony az ab­lakon bepillantott, akkor én már a küszöbön állottam szekerezemmel. Jé­zus Mária Szent József! kiáltá és futni kezdett az általa bezárt kapu felé, de előbb a földre tette le a boros palacz­kot. Gyorsan utána siettem s futása közben hátulról beütöttem a fejét a szekerczével. Ugy rogyott össze íniu­den szó nélkül és vége volt. Most már hozzáfogtam a szekrények átkuta­tásához, de betveukét krajezárnál nem találtam több pénzt. A parádé szobába nem mertem bemenni, mert az az ut­czára nyílt. A mikor láttam, hogy nem akad pénz, összeszedtem az általam nemrégiben leölt sertés sonkáit a ké­ményből, kivájtam némi zsírt a döbön­ből, magamhoz vettem egy kis szalon­nát s az egészet kötényembe fogva, útnak indultam a ház hátsó részén levő nyíláson keresztül a nagy Duna partjára, hogy a holmit jó helyre szál­lítsam. Attól ugyau nem tartottam, hogy valaki be találna jönni a ház kapuján, mert annak bejáratát jó előre elzártam még egy nagy kődarabbal is. De a sok holmival nem mertem az utczai részről kijönni, mert tartottam tőle, hogy menten elárulom magamat. A nagy Duna partjára már előre la­dikot húztam ki, dé ezt a mozgó me leg viz a jég felé besodorta, ugy hogy nekem nem volt más utam a Duna­partnál. Előbb megmostam a szekerezét és véres ruhámat, azután, hogy a par­ton ne hagyjak nyomokat, a viz szé­liben gázoltam végig az egész partot, a mig végre Szentgyörgymezőro értein, a hol a sonkákat és a húsneműt el­raktam . . . Azután hazakerültem . . . Másnap reggel már lestem a gyil­kolás hirét, de azt csak délután hallottam meg, a mikor az öregek házába betolakodott a nép. Kedden éjjel rám bízta a főszolgabíró ur a ház őrizetét s akkor is teljesen mámoros voltam. A szél erősen csapkodta odabent az ajtókat, megrémülve jártam föl és alá a ház előtt s mikor két nagy csattanást hal­lottam, nem állhattam tovább s befor­dultam a legközelebbi korcsmába, hogy még egy ital bort vegyek magamboz. Csak másnap tudtam meg, hogy a nagy csapkodást a szél okozta az udvaron, a mint az ól ajtait nyitogatta. Ott vol­tam az öregek bonczolásánál is, ott voltam a temetésükön is, mert el akar­tain hárítani minden gyanút magamról, de belátom, hogy most már minden hiábavaló. Elmondtam az egészet, tekin­tetes bíró ur, már most legyen irántam a törvény is kegyelemmel, mert mámo­ros is voltam, szegény is voltam, meg mindig rossz társaságban voltam. Eny­nyiben vau a munka, most legalább megkönnyebbitem a lelkemet ... El­mondtam mindent, ugy a hogy történt... Bende Antal megtörve végezte be tö­redelmes vallomását, mely most már a szörnyű bűntény vizsgálatának eredmé­nyét teljesen megkoronázta. Ez az első rablógyilkosság Esztergomban, a ki egy egész lajstromravaló rejtélyes és föl nem derített gyilkosság után végre a törvény elé került. A primási palota közvetlen közelében történt rablógyilkosság teljes kiderítése kinos aggodalmaktól váltotta meg az esztergomi közönséget, mert most még sem jár szabadon közöttünk a vízivárosi gyilkosság tettese, mint a többiek, a kik évről-évre rémségesen szaporítják a legveszedelmesebb alako­kat a szerencsétlen rendőrségi állapo­tokkal megvert primási székvárosban. — Tűzoltó egyesületünk. Dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt május 8-án d. u. három órakor közgyűlést tart, melyet a Szécbenyi-téren dísz­gyakorlat fog követni. — Az uj egészségügyi törvények május elseje óta már városunkban is megkezdették működésüket. Az összes tanulóifjúság beojtása van épen most napirenden. Az üdvös kényszer ojtás a főgylnnasiumban kezdődött s most az összes városi iskolákban s egyéb tan­intézetekben fog folytatódni. Az ojtá­sok illetve az uj egészségi törvények végrehajtása fölött Dr. Lipthay megyei főorvos - őrködik. A mely tanuló ojtva nincs, az a jövő tanévtől kezdve rend­szeresen m/ir föl nem vehető az isko­lák falai közé s a mily joggal köve­telik beiratkozás alkalmával a kereszt­leveleket vagy születési bizonyítványo­kat, ép oly joggal követelik az uj egészségügyi törvények a jövő tanév elején minden tanuló ojtási • bizonyít­ványát. Az óvatos törvények más te­kintetekben is igen üdvöseknek fognak bizonyulni. —- Zádori emléke. Dr. Walter Gyu­la igen érdekes és kegyeletes müvet alkotott, midőn Dr. Zádori János éle­tét, mely a Magyar Sionbau jelent meg, külön is kinyomatta. A csinosan kiállított füzet ára 60 kr. s igy Zá­dori tisztelőinek könnyen hozzáférhe­tővé van téve. — Rejtélyes csontváz. A most épülő Viola-féle ház alapfalai ásatása után megbolygatták a régi padlókat is. Ekkor a régi rozoga ház azon szobájában, mely még a közelmúltban piszkos korcsmahelyiség volt, sajátszerű leletre bukkantak. Alig egy méternyire ugyanis a padló alatt egy csontvázat találtak. A csontváz fekvése is arra vall, hogy itt egy régi titokkal van dolgunk, mely a gyilkosságot aligha leplezi le. A hatalmas csontváz olyan erőteljes férfitól származik, a kit meggyilkolása ut'ui a szoba padlója alá ástak el s a padló deszkáit újra visszaszögozték. Több ke­ringő hír szerint a rejtelmes -titka szo­bában valamikor olasz czinöntők laktak, a kik valamelyik társukat tették el igy láb alól. Mások szerint a szoba tulaj­donsága a szabadságbarcz alatt egy erő­teljes osztrák tisztet vendégelt meg s a mint a vendégségnek vége volt s a városra veszedelmes küldetésének rész­leteit elbeszélte, leütötték és eltemették. Még egy magyarázat vau hátra. Az crőteijes csotvázban a Bach-idők ismerői egy gyűlölt zsaudárhivatalnok s titkos följelentő maradványait akarják föllelni. A magyarfaló zsaudárhivatalnok nyom­talanul eltűnt s hosszas köröztetését azzal fejezték be, hogy nem tudtak a nyomára találni. Akárkié is volt az a hatalmas csontváz, annyi bizonyos, hogy nem végső óhajtása szerint temetkezett oda a szoba padló alatt fölfedezett sir egy már alig földerülő rejtelmet takar ma­gában. A csontokat kellő megvizsgálás uláu a városi temető csontkamará­jába szállították. — Közbiztosságunk. Városunk köz­biztosságáról már esztendő óta rossz hirek szárnyalnak. Ezeket a rossz hí­reket azonban nem az újságírók csinál­ják. Azok csak leírják. Csinálni, a szá­nalmas rendőrségi viszonyok csinálják. Es ez idő szerint nincs is aktuálisabb kérdés a közbiztosság kérdésénél. Ne áltassuk magunkat a megnyugtató ki­térésekkel, az már csak mégse történ­hetik meg egyhamar más vidéki városban, hogy öt-hat kisebb-nagyobb rablógyilkos­ság közül öt-hat esztendő alatt alig derült ki egy is. Ha még világváros lennénk, a hol nem vagyunk képesek megtanulni az arezokat. De nálunk midenkit ismerünk, alig akad idegen arcz ; a viszonyokkal is tökéletesen ösmerősök vagyuk és mégis megtörténik rajtunk az a veszedelem, hogy ujabb bűntényektől kell várnunk a régiebbek leleplezését. Hátha mégis ugyanazok a véres kezű mesteremberek követik el egymásután a szörnyű munkákat s azon­közbeu nagyot bíznak az esztergomi ki puhatol hatatlanságban ! A vízivárosi rablógyilkosság elkövetője, ki töredel­mes vallomást tett valamikor városi rendőr és szigeti csősz volt s véres munkájához bizonyára szörnyű közbiz­tosságunkból merítette a vakmerőséget. Ismerte elég jól a tagoltság miatt keletkező természetellenes viszonyokat s a rendőrség tehetetlenségét. Különben aligha követte volna el olyan vakmerően. Bízott az a rendőrségi nyomozások rend­szertelenségeiben is, különben aligha szabadult volna ki a legújabb rabló­gyilkosság vizsgálata alkalmából első letartóztatása után. A vízivárosi és szenttamási korcsmák legnagyobb része valóságos rém regénybe való bűutauya, a hol sokat értekeznek a város leg­veszedelmesebb alakjai, de a hová ritkán vetődik be a közbiztosság őre. A horczeg­primási palota közvetlen szomszédságá­ban levő lebujok voltak Bende iskolái, a hová különben az egész város leg­veszedelmesebbegyénei minden föuakadás nélkül hónapok óta rendszeres találkozót adnak egymásnak s a honnan még a főváros söpredékeivei is összeköttetésben állanak. Kétségbeesett közbiztossági ál­lapotainknak tulajdonitható, hogy a legújabb rablógyilkosságok épen ugy, miut a régiebbek földeritetlenek marad­tak, mert Esztergomban a komikus határkérdések még a szelídebb csirke­fogókban is fölkeltik a bizalmat mun­kájuk folytatásához. A városrészek egyesí­tése eloszlatná a nagy közbiztossági veszedelmeket s erősen fegyelmezett köz­ponti rendőrséggel másként lehetne résen állani az esztergomi polgárok vagyona, sőt élete fölött, mint ez idő szerint, mikor uton-utfélen tarthatatla­nokká válnak a zilált rendőrségi viszonyok miatt közbiztosságuuk állapotai. — JÓ SZÍV. A jótékonyság szive országszerte földobog az árvízkárosultak nyomorán s az ínség enyhítéséért. Esz­tergomban még nem alakult meg az országos mozgalom vidéki bizottsága, de megelőzött mindent a dal- és zene­ke d ve I ő-e gy e sü 1 e t j ó fék o n y cz<'• lá h an g v e r­senye tegnap este, mely nemcsak siker, hanem szándék és kezdeményezés dolgá­ban a derék egyesület dicsőségére válik. — A tegnapesti hangverseny min­den izében kitűnően sikerült. A sza­kadó eső daczára gyönyörű közönség gyülekezett össze a Fürdő nagy termé­be. Nagy tetszésben részesült Eapcsák urnő művészi zongorajátéka, Csernák Lujza és Perényi Margit vonzó ós ked­ves éneke, a dal-és zenekedvelő-egyesület erőteljes vegyeskara, Feigler János gondos hegedűjátéka, Feigler Károly korrekt duettje Csernák úrhölgy gyei. De elismerésben részesült Főldváry prologja, Magurányi pótolhatatlan köz­reműködése s Bellovits F. bámulatos buzgalma is. Valamennyi faktor érdeme egyébként a legnemesebb czél fényes sikere. A fényes sikerű hangverseny, melyet Majer püspök és Sujánszky prae­latus is megtiszteltek jelenlétükkel, 250 irtot jövedelmezett a vizkárosultakuak. — Gyászjelentés. Seíiwarcz Ferencz miut férj, és idősb Gogola Ferencz mint fivér, és az összes rokonság ne­vében fájdalomtört szívvel jelentik, szere­tett jó nejének, illetve testvér és rokon­nak Schwarcz Feréucznó szül. Gogola Jozefának folyó május hó 2-án reggeli 5 órakor, életének 72-ik, boldog házas­ságának 36-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után tőrtént gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme folyó hó 4-én délután 4 órakor fog a sz. kir. városi sírkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanazon hó 5-én reggeli 8 órakor fog a plébánia templomban a Mindenhatónak bemutat­ta í ni. — Mérsékelt jegyek. A dunagőz­hajó társulat igazgatósága jelenti, hogy május 10-fől kezdve a bécsi jubileumi iparkiállitás alkalmából tizennégy napi érvényességei birő mérsékelt menettérti jegyeket fog kiszolgáltatni és pedig Esztergomból Bécsbe és vissza első hely nyolez forint huszonöt kr. máso­dik hely öt forint öt von kr. x Első magy. által inas biztosító tár­saság. Mint Kecskémétről értesülünk, az ottani római katholikus egyház folyó évi április 16-án tartotta közgyűlését, mely­ben az egyházi épületek biztosítása is el­intéztetett. Kimondta a közgyűlés, hogy noha idegen társaságok olcsóbb dij mellett tettek ajánlatot, az egyház minden épü­letét továbbra is az első magyar ált. biz­tosító társaságnál fogja biztosítani. Töb­ben Telkes és hazafias beszédben oda nyi­latkoztak, hogy a régi jó magyar társasá­got elhagyni nem szabad. Különösen a gazdák közül szólaltak fel többen a ma­gyar társaság mellett, mely nemcsak ha­zai vállalat, de jótékonyság terén is nagy érdemeket szerzett. * Zongora- és énektanfolyamot nyit f. évi május 1-től Tauber Nándor budapesli okleveles gyakorlott zeneoktató saját lakásán Széchenyi-tér 330. sz. a., hónaponként 3 frt 12 félórákért; felsőbb kiképzés óránként 50 kr. — Egyúttal kézimunkatanitásra vállalkozik neje oki. tan tó u ő 1 frt havi díjért. milÁHM SZElílílíSZTO :

Next

/
Thumbnails
Contents