Esztergom és Vidéke, 1888

1888-05-06 / 37.szám

dog-asszony hava 23. Esztergom Beiméi József betűivel 4-rét, 8. 1. 5. Rímes dal az esztergomi tanuló ifjnsághoz. Esztergom. 1836 4-rét, 8. 1. 6. In inaugnratione Josephi Kopáesy, 1839. máj. 28. Esztergom, 1839 2-rét, 8. I. 7. Lossus in obitu Thomae Kovács archiabbatio. Jauriui, 1841. Typis vidnao Clarae Streibig, 4-rét, 8. 1. 8. Gyászhangok n. Kopácsy József hamvai fölött. Esztergom. Beiméi József nyomd. 1847. 2-rét, 6. 1. 9. Örömhangok Scitovszky K. János beigtatásakor Győr, 1850. 2-rét 8. 1. 10. Carmen honoribus III. Joannis Chrys. Kruesz. Comaromii. 1866. Typis Fratrum Siegler, 4-rét. 8. 1. Igen szép egyházi himnusokat irt sz. István királyról, sz. Márton és Mór püspökökről stb. ; azonkívül értekezett a Szeder Fábián által szorkesztstt »Urauia«-bau s más folyóiratokban. 3. B a r a n y a i Ferenc z. Táblabíró volt Esztergomban. Egyike az elsőknek, a kik tudományosságukat szülővárosuk múltjának megírására fordították. Meghalt életének mintegv 70-ik évében 1823. okt, 20-án. Az esztergomi várról közölt két érdekes iratkát; úgymint: 1. Disquisitio Nolitiarum Antiquarum LiberaeRegiaoquo CivitatisStrigoniensis ét arcisArchiepisco])alisnominisejusdem. Scripsit Fr. Baranyai etc Pesfini. Typis Nob. Joannis Thomae Trattner de Petróza. 1823. 8-rét, 64. 1. 2. Az esztergomi vár iránt kifojthetendő régiségeknek újra felvett szemre tétele V. álrortzás támadásai ellen. Irta Baranyai F. saját védelmére. Peston, 1823. 8-rét, 65—1*6. 1* 4. Dr. B o r g ni a u íi J ó z s o f. Született Esztergomban 1849. nov. 12-én. Középiskolái végeztével a theologiát Bécsben hallgatta. 1873. évi jul. 23-án fölszenteltetvén, segédlelkész lott Budapesten; azután tanfelügyelője lett a bécsi Pazmanaeumnak, hol jelenleg is működik. Dicséretet érdemel különben is elismerést aratott önálló müve : 1. IX. Pius pápa. Éleiirati vázlat, különös tekintettel Isten földi országának terjesztésében tanúsított tevékenységére. A pesti kir. m. egyetem hittani kara által koszorúzott pályairat Pest, Kiadja kipattant virág harmatos üdesége. Előkelő fájdalmán azonban annyira tudott uralkodni, hogy még az első szembesítésnél sem árulta el azt, a mi odabent a szivében történt. Nagy művészetük van ebben az elvált asszonyoknak, mikor a világ előtt állanak s titokzatosan őrzik legrejtelmesebb érzelmeiket. A sálon szaporodása nem keltett nagyobb föltűnést. Csak az az egy igénytelen szó kötötte le néhány pillanatra a különféle csoportokban társalgó vendégeket — Adlerné. Semmi más. Se előtte, se utána, még mellette se, mert az a szeretetreméltó gavallér, a ki a salonba kísérte, már a következő perczekben végig szorongatta és csókolgatta a többi apró szép kacsot s ott hagyta a becsöppent asszonyt a tömegben. Az ilyen jótékonyczélu társaság azonban nem kívánt az egész ismeretlenekről felvilágosításokat. Elvégre is mindenkinek meg lesz a maga dolga s ha elvállalja, szövetségbe lép mindenkivel. A társalgás egyre élénkebbé lett s egyúttal bizalmasabbá is, különösen, mikor már teljesen egybekerültek volt mindazok, a kik fölajánlották közremüködésöket. A cselédek illatos szivarokat, apró ezukrocskákat s finom italokat hordtak körül. Egy mosolygó leányka végig futtatta fehér njjacskáit a zongorán, egy másik a kis szökőkút sugaraival incselkedett. A pálmák mögött bizalmasabb jelenetek rejtőztek el a sálon megszólásai elöl. Mennél jobban nyélbe volt ütve a nagy bizottság, annál szórakozottabb s egyúttal közlékenyebb is lett az egész közönség. A magas rangú a Szent István Társulat, 1781. 8-rét, 70. lap. 2. Buza Sándorral fordította : A reménység könyvét. Irta Marsénál V. apostoli hitküldér. Eger. 1872. 8-rét, 330. 1. (Folyt, köv.) Megyei közgyűlés. — 1888 ápril 30. — Esztergom vmegye tvhatósági bizottságának tavaszi rendes közgyűlése székhelyi gróf Majláth György főispán elnöklete alatt közepes érdeklődés mellett folyt le. Beköszöntőjében a németországi trónváltozást, valamint az uj német fejedelem szerencsétlen sorsa miatt világszerte uralkodó részvétet hangsúlyozza. Megemlékezik gróf Forgách Ágost volt elődének, valamint Barta Endre főszámvevőnek elhunytáról, kiknek érdemei s emlékezetének jkvbe iktatását indítványozza s egyúttal az cz utóbbinak elhalálozása következtében szükségessé vált intézkedését már előzetesen érinti, a mi tudvalevőleg Keller Benedek volt alszámvevőnek főszámvevővé és Dezső Leó cs. k. főhadnagynak ennek helyébe alszámvevővé történt kinevezéséből áll, kik az esküt a közgyűlés szilié előtt ez alkalommal tették le. A törvényhatósági zárszámadás vizsgálata czéljából összehívott közgyűlés legtöbbnyire különböző egyéb vármegyei alapok és alapítványok, úgyszintén községi számadások elintézésével volt elfoglalva egyes ülésen kivül elintézett egyéb tárgyak tudomásul vevésével s ezenkívül tárgya volt még az 1883. XV. t. cz. alapján kivetendő pótadó egyénenkénti kivetése ellen beadott felszólamlások elintézésére hivatott közigazgatási bizottsági küldöttségbe 1888. évre választandó tagok választása, mely Mészáros Károly, Niodennann Pál, Havasi Imre és Eötvös Pál személyében jutott kifejezésre. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányába Bartal Rezső, Mercz Imre, Héya Tivadar és Mattyasovszky Kálmán rendes, — Eötvös Pál és Havasi Imre pedig póttagokat választattak. Fontos tárgya volt még ezen közgyűlésnek többrendbeli, a vármegye szervezési szabályrendeleteinek kiegészítő részét képező szabályrendelet tárgyalása és elfogadása, mely az alapvető helyet munkálatok mellett természoteseu egytől-egyig elfogadtatott. Ilyenek pélhölgyek véghetetlen szeretetreméltónak találták és vallották Kovács Lászlón ét, a ki olyan pompásan bele tudta élni magát az uj levegőbe. Mig a sálon megfeszített figyelemmel hallgatott a halkan beszélő miniszterelnök minden szavára s valóságos tömör kört alakított körüle, azalatt a fiatal házigazda s az elvált asszony között az alső jelenet játszódott le egy olyan fülkében, melyre senkise figyelt. Az első jelenet! Ez hozta ide az előkelő szépségű elvált asszonyt s ez hímezte Kovács László boldog családi életébe az első fekete fonalat. Eszter keresve kereste az alkalmat s bámulatos számítással meg is ragadta a kedvező pillanatot. Olyan közönyös, olyan hideg mosolylyal kérte meg, hogy volna valami mondani valója. A ki véletlenül egy pillantást vetett ÍIZ ő találkozásukra, az szentül azt hitte, hogy most legalább is értékpapírokról értekeznek. Csak három lépés választotta el őket a sálon egyik rejtett fülkéjéből, a melyben épen ketten fértek el. Ezt a három lépést is a szép Eszter tette meg. Mi ez már a többihez! A mikor teljesen egyedül voltak a sálon szeme elől, biivó helyükön, akkor nézett a szép Eszter először Kovács László lelkébe. De milyen egészen más szemekkel. Imádság és panasz, vágy és lemondás, boldogság és fájdalom volt abban az egy pillantásban, de annyi, hogy néhány pillanatig szóhoz se juthatott miattok. — Ne ítéljen el — kezdte azután hevedául «A vármegyei árvaszék szervezete a gyámsági és gondnoksági ügyekben követendő eljárás;» « A vármegyei tiszti főorvos és járási orvosok hatásköréről;* «A m. kir. államépitészeti hivatal főnökének a törvényhatósági, illetőleg a közmunka és közlekedési ügyekben hatásköre és teendőire vonatkozó* stb. szabályrendelet. Az erdők állapotára vonatkozó jelentésből kiemeljük, hogy az erdők állapota általában kielégítő s hogy az ordőőrök szakoktatására a legnagyobb gond fordittatik, ugy hogy a múlt évbon Budapesten megtartatni szokott erdőőri szakvizsgára jelentkezettek közül 7 lett képesítve, továbbá hogy egyik megyei birtokos, ki az erdőtörvény életbelépte óta már mintegy 120 hold vízmosásos, kopár területet sikereson beerdősitett, 1887. év tavaszán 15 holdon eszközölt erdősítésével az állam részéről kitűzött jutalmakra pályázott, Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos, alispán és Bartal Rezső kir. tanácsos tanfelügyelő uraknak a megye területén létező idegen tannyelvű népiskolák látogatása alkalmából tapasztaltakróL betorjeeztett jelentéséből szomorú meggyőződést szereztünk a süt tői népiskola állapotára vonatkozólag, hol a tanítók részéről nyilvánuló hanyagság a legnagyobb mérvű tudatlanságot eredményezi. Ebez hasonló még a sárisápi népiskola is, a hol mint az előbbinél megintetett a tanitó, hogy jövőben hasonló hanyagság miatt elmozdításra iránt lépések fognak tétetni. A többi községben kedvezőbb, sőt némely helyen dicséretes eredményt mutatott fel a láto.gatás s ezen iskolákban részint a magyar nyelv tanításában jártas tanítók, részben pedig az annak elsajátításában kedvező előmenetelt tanusitó tanítványok között összesen 11 darab aranyat és 27 darab ezüst forintot osztottak ki jutalmazásul. Ezen jelentés alapján még Lováky Antal csolnoki plébános részére szavazott jegyzőkönyvi elismerést hazafias és buzgó törekvéseiért a tvhatósági bizottság. Az ülés IIV2 órakor ért véget. Gazdasági levél. (Védekezés a fillokszéra ellen.) II. A szénkéneg ki nem pusztítja ugyan a fillokszérát, de tagadhatatlan, hogy gyériti és trágyázás mellett fenntartja a szőlő termését; hanem alkalmazása, költséges volta miatt általános el terjesen — nekem már régóta találkoznom kellett volna önnel, mert szükségem van a tanácsára. Ismeri sorsomat, tudhatja, hogy annak magam vagyok az oka. Oda adtam nyugalmamat, eldobtam boldogságomat családomért. Szeretnem kellett volna egy embert, a kit csak gyűlölni tudtam. Ez a hibám, ez a vétkein. De megbűnhődtem érte fájdalmasan. Alig sirattam el szegény atyámat, kinek a szive hasadt meg fájdalmas könnyeim miatt, öcsémet kisértem ki az uj sir mellé. A csapások megenyhítették egy kissé a szivemben égő pokol fájdalmát, mert uj szenvedéseket mértek reám a kényeimét uj sebekre foglalták le. Isten ujja azonban újra fölemelkedett s ekkor nagybátyám hagyott el. Az utolsó vigasz, a legutolsó remény. Már most senkim se volt, a kinek elpanaszkodhattam volna valamit végtelen fajdal maimból. H;uiem ekkor láttam bele először végzetem rejtelmeibe. Szörnyű váltságdíjba került ugyan s a pokol teljes hatalma se vihette volna kérlelhetetlenebbül keresztül fölszabadításomat. Most éreztem először, hogy

r én annak az embernek nem tartozom semmivel, ha a szivemmel nem tartózom neki. Undor és gyűlölet, megvetés és átok volt a neve minden gondolatomnak és érzésemnek, melyet az a szörnyű ember kierőszakolt tőlem. Vissza akartam 'adni a nevét, jólétét és mindenét szabadságomért. Keserves küzdelem volt az köztem és közte, a gyalázat ós rágalom minden szennye bepiszkította hazug vádjait, hogy becstelenné is tegyen, ha már boldogtalanná tett. De tisztán és győztesen emelkedtem ki ebből a kínos küzdelemből s most itt dést soha sem fog nyerni. A kisebb módú birtokos meg nem bírja az ezzel járó költséget és inkább feláldozza szőlőjét, A rovar által meglopott szőlőterület vizzel való elárasztása jó lehet, de ezt a mi viszonyaink között alkalmazni szintén nem lehet, legalább a mint én ismerem hazánk szőlőtelepeit, pedig bizony jóformán ismerem. Nálunk erre alkalmas ültetvények nincsenek, az pedig szintén ki nem fizeti magát, hogy valahol gépekkel emelt vizet csatornákon nagyobb távolságra vezessék, még akkor sem, ha nem kellone egyidejűleg az ültetvény körül gátakat emelni, hogy a viz egy tömegben 111:1ranjon. Hanem az igenis lehetséges, hogy nagyobb birtokosok rendelkeznek oly folyókkal vagy malomárkokkal és ezek martján oly terekkel, a hol uj szőlőt telepíthetnek a pusztulásnak indult vagy kipusztult ültetvények helyett, és a hol előbbeni nemes fajokon folytathatják a bortermesztést, mert ily helyeken nem járna nagy költséggel, a vizzel való elárasztás berendezése. Az amerikai ellenálló fajokról, az eddig szerzett tapasztalatok után azt tudjuk: hogy ezek kétfélék, t, i. közvetlen termők, a melyek nemesítés nélkül is használhatók borlermcsztésre és más része, a mely csakis nemesítésre használható. A közvetlen termőfajok között vau néhány, melynek gyümölcse élvezhető ugyan, de hogy abból a mienkhez hasonló bort lehessen csinálni, azt lehetetlennek tartjuk. De még ez nem lenne olyan baj, mint az, hogy ellenállási képessége nem minden fajnál bizonyos. Legalább Francziaországban, a hol már a kísérletek régibb időről keltezettek, mint a mieink, arról győződtek meg, hogy az ellenállónak hirdetett sok amerikai faj közül, csak igen kevés az, a melyről ezt biztosan állítani lehet. Azon fajok közül, melyek már ki vaunak próbálva és tökéletesen ellenállóknak bizonyultak, a riparia az, a mely nálunk legotthonosabbnak érzi magát, melyet leginkább merünk ajánlani; de meg kell jegyeznünk, miként több ripariai faj is van, u. m.: endifolia, r. aestivalis, r. labruskaf, r. sanvagét kell választani. Ez nem közvetlen termő, ezt jnemesiteni kell, de talán annál jobb, mert igy boraink jellegét nem veszélyeztetjük, sőt minden vidék fenntarthatja legjobbnak ismert szőlőfajait. A bortermelést tehát már az biztovagyok ön előtt, a ki megmentette életemet. Megtudná-e menteni mégegy^szer ? ... Olyan ideges hévvel, olyan forró szenvedély lyel, olyan panaszszal beszélte (É a szép asszony röviden és gyorsan, hol suttogva, hol remegve boldogtalansága történetét, hogy a részvét húrjain a megilletődés első akkordjait keltette a fiatal képviselő szivében. Kovács László sokkal nemesebben érzrtt ebben a perezben, mint bármikor, midőn mások boldogságát tanulmányozta. Nincsen maga most a halál torkában, szép Eszter — válaszolta neki halkan, nyugodtan, de férfiasan. Ugy

r hallgatta őt az a szerelmes- elvált asszony, mint az isteni kinyilatkoztatást. — Lássa, nekem az a tanácsom van, hogy a maga összezúzott szivére gyógyulást kell keresnie. Menjen utazni, szórakozni, keressen magához való szellemes utitársnőt s hagyja itt néhány hónapra Budapestet. Meglássa, hogy egészen másként fog velem beszélni, mire visszatér. Megteszi? A fiatal asszony az ő csodálatos szépségű nagy fekete szemeivel akarta azt, kifürkészni, amit Kovács László a lelkébe rejtett. Ugy nczettrá.' mintha titkaiba akart volna hatolni. Mint az elégedetlenség, mint a váratlanság maga. De tudott uralkodni érzelmein, tudta hogy hol van s olyan nyugodt mosolylyal köszönte meg a rideg tanácsot, mintha csakugyan üdvözítőnek találta volna. — Megteszem! — válaszolta határozottan. — De azután igaza legyen, hogy három holnap múlva egész másként fogok beszélni magával . . . Erre fölemelkedett s hálásan nyújtotta