Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 88. szám
bármi legyem az, mi kedvese szerelmének részét elfoglalja s bármi csekély legyen e ré.sz, mely nem rajta függ. magát esalatva gondolja; de mert valamennyien büszkék vagyunk. Nézetünk szerint az asszony, kit szereteti!nkkel megtisztelünk, oly boldognak érezheti magát, hogy más örömre hely szivében nein maradhat többé, s ezer közt alig van egy közöttünk, ki rósz néven nem venné, ha kedvese, szerelmén kívül, még más valamin is függ. Eötvös. imtEií. — Ö Eminencziája a herczegpri- más pontifikált tegnap a főszékesegy- liázban a halottak ünnepén. A zenekar Führer miséjét adta elő, melynek gyönyörű Ágensánál csak a karnagy orgonajátéka volt művészibb. A főszékesegyház kriptái zárva maradtak, mert a tömeg nem szokta magát épületesen viselni az ország legimpozánsabb sírboltjában. Egyeseknek azonban készségesen megnyíltak a kripta kapni. — 0 Szentsége a római pápa jubileuma alkalmából a primási irodában a főegyházmegyei hívek részéről ed- digelé több mint tizezer forint szeretet- adomány gyűlt össze. — A föegyházmegyéböl. Kitten- berger István rendes alesperes lett a szt.-benedeki kerületben. — Báró Ga- merra Arthur betegség miatt lemondott a köbölkuti plébániáról ; helyébe Szé- kesváry Imre komáromi káplán lett administrátornak kinevezve. — Czaj- kovszki Erarist komáromi káplán vészeiéi administrator lett. — Sankovics Bertalan hitoktató Budapestről Rajnára, Csajka Ernő Bajnáról Lévára, báró Jeszenák Gabor ujmisés Komáromba, Dodák József ujmisés Kisapátiéba lettek mint segédlelkészek áthelyezve. — Kazacsay Árpád mint hitoktató Budapestre lett kinevezve. — A pápa aranymiséje. Csak a napokban múlt egy esztendeje herczeg- primásunk emlékezetes arany miséj ének, mely az egész ország vallásos kegyeletének tápot adott s most már az ország egy uj egyházi ünnep méltó megélésével, a pápa aranymiséjével foglalkozik. Nagy vonzó erőt gyakorol, hogy a magyar zarándoklókat Simor herczeg- primás személyesen fogja a pápánál bemutatni. Az indulás Rómába november hó 21-én külön gyorsvonattal történik; az utazás és ellátás rendezése a budapesti városi menetjegy-iroda főnökére Schwimmer Pálra van bizva. A különvouathoz kiadandó 30 napig érnem szabad oly módokhoz folyamodni, melyek által a hűn színezetét nyeri és ezért maradunk, meglehet még boldogok is leszünk, én legalább nem mondtam le egészen a reményről. Anyám jó szivű, hátba átlátja, miként leányát csak igy boldogíthatja, beleegyezik és én nőddé leszek ; ha pedig reményünk hajótörést szenved, tűrni fogunk, hisz nagy lelkek hivatása a tűrés, legyen hát végzetünk szerint ! — Igazat adok, de nem mindenben, édes Emmám! ha a végzetnek vakon hódolunk, hova lesz a szabad akarat ? az ember bábbá törpül, mely ugy inog a végzet szeszélyei előtt, mint nádszál a szél hatalma alatt, előbb mondád, hogy a férfinak daczolni kell és még sem akarsz velem jönni ? — Nem, Miklós. Daczoljunk sorsunkkal, de ne hagyjuk el a tisztesség útját . , . Az óra e közben eltelt, vissza kellett fordulmok. Miklós a lánczbid pesti részéig kisérte Emmát, itt szívélyes búcsút véve, leszólott, de lábai a földbe gyökereztek, midőn váratlanul Emma bátyja állott előtte. Elárulták a szerelmes pár találkozóját. Jakab a kocsi felé sietett, ajtaját meg- nyitá s minden további szó nélkül beült Emma megdöbbenve nézett a kikelt arczu emberre s a kocsi tova robogott. Miklós fájdalmasan tekintett a kocsi után, helyéből meg sem mozdult és csak jó darab idő múlva riadt föl merengéséből, — Vége van mindennek! — sohajtá kétségbeesetten. (Folyt, köv.) vényes menettérti jegyek árai az I. osztályra 75 frf, a II. oszt. 50 fit és és a III. oszt. 37 fri ; a Rómában történő 8 napi tartózkodás idejére terjedő teljes ellátás- és elszállásolással együtt pedig az I. oszt. 1*15 fik, a II. oszt 115 frt és a III. oszt. 95 frtot tesznek. A zarándoklatban résztvevő vidékiek számára a különvonatlioz való csatlakozás végett Budapestig és vissza 50 százaléknyi díjkedvezmény engedélyeztetik. Előjegyzéseket elfogadnak dr. Való Simon pápai kamarás (Budapest, központi papnövelő,) továbbá a budapesti és a vidéken levő városi menetjegy-irodák, hol részletes pro- grammok is díjmentesen kaphatók. Az indulást megelőző napon, az az november 20-án nagy értekezlet fog tartatni, melyen a végrehajtó-bizottság működésének eredményét bejelenteni, azonkívül pedig a lierczegprimás által szerkesztett hódolati feliratot közölni fogja. A zarándoklathoz a Szt.-Tstván és Szt.-László társulat küldöttségei is csatlakoznak, mire nézve említett társulatoknak az értekezleten jelen volt képviselői, igy többek közt Steiner pápai praelatus kötelező nyilatkozatokat is tettek. A zarándoklat különös fényt nyer az által is, hogy Szapáry Géza grófné Írásbeli nyilatkozata szerint az országos női bizottság is, valószínűleg az úri bizottsággal együtt fog a zarándoklathoz csatlakozni.. Az úri bizottság lehetőség szerint, — a mi önként érthetőleg nem kötelező — magyar díszruhában jelenik meg. A zarándoklatban előreláthatólag legalább 600 személy vesz részt és ebben a katholikus főnemesség is teljes s ámban lesz képviselve. Az egészség- ügyi viszonyok Olaszországban jelenleg ismét oly kedvezők, hogy semminemű aggódásnak e tekintetben helye nem lehet.- Halottak ünnepe. Borús, szeles idő köszöntett he halottak estéjére, hanem azért az egész városi temető nagy fényáriiyban úszott. A kripták túlságos pompája kiáltó ellentétben volt a szegénység sírjaival. Egyes sírboltok valóságos virág-- és tűzijáték kiállítások voltak, a mi inkább a látványosságot, minta kegyeletet szolgálta. Sokkal meghatóbbnak tűnt fel a temető felső részének gyásza, a hol a fejfát valódi fájdalommal öntözött koszorúk ékesítették s a hol néhány szál viasz- gyertyácska mellett a megemlékezés valódi romlatlan érzései nyertek kifejezést. Sehol se bántóbb a fényűzés, mint a temotőben, a hol olyan szomorú egyformaság uralkodik odalent. A logym- nasiumi ifjúság, mint minden évben, ugy az idén is, gyászdalokat énekelt az elhunyt tanárok sírja fölött. A temető ünnepét ezren és ezren látogatták s míg a harangok zúgása az elhunytakat siratta, addig idefönt a nyüzsgő elevenség az élet halhatatlanságát illusztrálta, melyet az örökké váltakozó világ képvisel. — A reáliskolai segitö-egyesület. Három évtizedes fonállását éri meg az idén az esztergomi reáliskola, melynek története több esztendőn keresztül nem is volt egyéb, mint a létért való küzdelem. Gondviselésszerüen őrködött azonban az intézet sorsa fölött Esztergom kultúrájának géniusza, a válságos idők elmúltak, a föioszlatási tervek meghiúsultak s a reáliskola emberileg kiáltván a tüzpróbát, most már a magas kormány, a nemes város, a nagylelkű főpapság s a polgárok áldozatkészsége mellett biztos alapokon áll. Létkérdése helyét felvirágoztatásának kérdése foglalja el s a város fenköltebb szellemű féríiai- a reáliskola ügyének előbbre- vitelét a város kulturális érdekeivel azonosítják. A kedvező fordulat, a biztató jövő s a kecsegtető kilát is legszebb jutalma az intézet azon régi kipróbált oszlopainak, a kik negyedszá- zadnál tovább daczoltak az intézet nyílt és hatalmas ellenségeivel, daczoltak pedig épen ellenkező fegyverekkel: daczoltak eredményekkel és vívmányokkal. Most már nemcsak az intézet állhatatos jóakarói s a modern műveltség magaslatán álló erői, de az intézet legyőzött ellenségei is belátták, bogy az esztergomi reáliskolának missziója van. A város polgári elemeinek művelődése, az ipar és kereskedelem nevezetes tényezőinek fölavatása, szóval az esztergomi társadalom polgári osztályának kiművelése az a misszió, melyet az intézet három évtizedes fenállása meg- czáfolhatatlanul bizonyít. És ezzel a misszióval szemben még azok is hozzájárulnak az intézet fen tartásálhoz adományaikkal és alapítványaikkal, a kik különben tradicziófk és állásuknál fogva a reáliskolai intézményt ed«ligeié nem tüntették ki melegebb rokonszenvükkol. Nem szükséges több vonással illusztrálnunk a megváltozott hangulatot, mely a reáliskola szebb jövőjének hirdetője. De szükségesnek t dúljuk, hogy most, midőn az intézet három évtizedes fen- állását érte meg, épen az intézet érdekében, a kedvező hangulatot felhasználjuk s a tanulókat segítő egyesületet megalapítsuk. A nélkülöző tanulók ügye a nagy városokban mindig nemesebb és nemesebb példákban kezd az egész társadalom ügye lenni. A fölszerelés, a ruházás és élelmezés gondjait az ínséges szülőktől átvállalja a társadalom, mely nemes ambiczióját leli abban, hogy a szegény tanulókat jövőjük elérését on elősegítse. Nem osztozunk azon kietlen, sőt szívtelen felfogásban, hogy a szegény tanulók képzését s magasabbra iparkodását az anyagi tényezők kellő garanciája hiányában megakadályozzuk. Oroszország- nak van oka igy gondolkodnia, de hazánk nem követheti. A magyar szellem története, az irodalom és művészet története azt bizonyítja, hogy nálunk a szegénység legalsó fokáról föl vergődött tehetségek foglalták el a legszebb po- zieziókat. A zzegéuység átkát már az iskolák küszöbeinél éreztetni csak ott lehet, a hol a szégénység veszedelmes állami kinövéssé fajult. Nálunk, hála az égnek, sem az állam, sem a társadalom nem tiltakozik a szegények képzése ellen s nem igyekszik páriákat nevelni. Vannak-e az esztergomi reáliskolának szegény tanulói ? Erre a kérdésre legilletékosobbek megfelelni maguk a tanárok, a kik látják milyen szegény szülők hozzák az iskolába gyermekeiket s milyen nagy küzdelemmel szerelik fel őket ócska ruhával és kopott könyvekkel. Hogy hányán nélkülöznek, hányán nem élveznek naponkint meleg eledelt, azt is ki lehetne mutatni egy szomorú kis statisztikában. Nagyon sok szegény tanuló jár a reáliskolába. És ez az állítás annál le verebb, mert nem segíthet az intézet az ínségeseken. Nincsen segítő-egyesület s hogy mért nincsen, azt megmondja a reáliskola krónikája. Most azonban már elérkezett az idő arra nézve, hogy a reáliskolai segitő-egye- sülot eszméje megvalósuljon. Az első adakozások s különösen az első adakozók, bízvást föl bátoríthatnak a legsikeresebb lépésekre. A város érdemes polgármestere már kiadja a meghivó- kat, hogy Esztergom városa nagylelkű polgárai a város valóságos mostohagyerekein segíteni mielőbb összegyülekezzenek. Kisérje siker és áldás nemes alkotásukat : a reáliskolai segitö-egye- sü letet !-- A szuronyos história a komáromi törvényszéknél Reviczky Győző főszolgabíró orra nézve előnyös megoldásban részesült, amennyiben Selialk- hász Ferencz panaszát visszaút ásították. Hogy a közvélemény mit mondott a kínos atfaireben, azt tudják olvasóink. Az esetből nagy tanulságot vonhat le magának ugy a városi polgárság, mint a főszolgabíró ur, a kinek egyáltalán nem volt szüksége az egész históriára. — Halálozás. Wallfiscli Erancziska asszony élete 88-ik évében jobblétre szenderült. — A pilismaróthi választásról olyan adatokat küldtek be hozzánk, melyeket egyelőre nem találtunk czélirányosnak reprodukálni. A választás hivatalos eredménye Fischer Dezsőnek jegyzővé választása volt. — Bezerédi Gyula földiuk, a sz ép tehetségű fővárosi képfaragó művész részt vett az Arany János szobor-emlékének pályázatában s tervét a sajtó elismerő szavakkal méltányolja. — Előléptetések. Az őszi előléptetések helyi ezredüukben is kellemes változásokat [okoztak. Ezek szerint Deseő, Lchóczky és Bubnik hadnagyok főhadnagyokká s Breuer kadét had- nagygyá neveztettek ki. Chwatal főhadnagy kapitánynyá lett. Pelcz főhadnagyot pedig a 33-ik ezredtől áthelyezték Esztergomba. — Uj ezredes. Csak nem régiben közöltük azt a szenzácziós helyi hirt, hogy ezredesünk, Waldkirch Ede beadja lemondását. A hir után most már factummal is szolgálhatunk olvasóinknak, a mennyiben ő Felsége elfogadta Waldkirch ezredes lemondását s helyébe az esztergomi 26. ezredhez Győrből lovag Grivicsics Nándort, a győri 11.vadász-zászlóalj ezredesét nevezte ki. Az uj esztergomi ezredes a hírneves Grivicsics tábornok öcscse s javakorabeli férfin. Uj állását november közepén foglalja el. — A kaszinó vasárnap este zártkörű közös-vacsorát rendezett tagjai számára. A társas-estély igen jól sikerült. — István bácsi naptára vagyis családi házigazdáknak és gazdasszonyok- nak, népnevelőknek, helység! elöljáróknak, iparosoknak és földmivelőkuek való képes kalendárium 1888-ik szökő évre. Alapitá Majer István. Szerkeszti Kőhalmi Klims lein József tanár. A nagy elterjedési! naptárból mai számunkban mutatványt közlünk. Érdekes közlemények vaunak benne Bakay Nándor, Nyulasy Antal, Horváth Zoltán, Somogyi Gyula, Ivovácsics Márton, Gy. Csepfeghy Károly, Sztraka János, Vida János stb.-től. XXXIII. évfolyam. Számos képpel. Tartalma : I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák és gazdasszonyok naptára. III. Népnevelők naptára. IV. Történetiek. V. István bácsi a hazában és a nagyvilágban. VI. Művészet és műipar. VII. Tréfák mezeje. Ára fűzve 50 kr. —T ársas-estély ek. A Ze iei-Kör első társas-estélyét az idén szombaton este fogja megtartani, melyet ezután minden szombaton megismétel. Az első nagyobb szabású tánczestély f. hó nov. tizenkilenczedikén lösz. A rendes szom- batesti összejövetelekre külön meghívókat nem bocsát ki az egyesület. — Senkrah Arma, az ünnepelt világhírű amerikai hegedümüvósznő, kinek eljöveteléről már hirt adtunk, folyó hó 23-án fog városunkban hangversenyezni. — Maurus Jókai. Egy németországi $0hulverőin olvasó került a kezünkbe, melynek persze idehaza is bizonyos propagandát csinál a kevésbé hazafias németség. Ez az olvasókönyv Maurus Jókairól a* többek közt ezt Írja: «Dieser magyarische Romanschriftsteller,