Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 7. szám

IÍSZTKRGÖM IX. MV FOLYAM 7 SZÁM. VASÁRNAP, 1887. JANUÁR U. ¥ M EG.INNENIK HETENK!NT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. IT Ő FIZETÉSI ÁR : e^éa/, évre .... ..................................6 írt — kr. fe l évre....................................................................3 fit - kr. ...................................................1 fi t .r)0 kr. E gy 8/ám ára 7 kr. uegyedsvr« Városi s megyei érdekeink közlönye. SZErITesITtÖ¥É6 : SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, Imv-it ]i. lap azcllimii részét illető kö/Joinények küldendők. KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetésed, a nyiltlérbe szánt köz- (ilőli/.iitési pénzeli HIRDETÉSEK. L HIVATALOS HIIÍOKTBKKK : 1 s/.ótól 100 szóig — fi t 7ö kr. 100 -200 ig . 1 frt r>0 kr. 200 -300-ig . 2 frt 25.kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN-HIRDETÉSEK megállapodás szerint legju- tányosubhan közöltutnek. NY1LTTER som 20 kr. •ek. és reelamálások intézendök. UJ OLVASÓKÖR. Esztergom, jan. 22. Szerényen és zajtalanul folyt le am. tűzoltó egyesület kebelében f. hó 20. egy oly tanácskozmáuy, melynek hatá- roz&'a örvendetes mozzanatnak nevez­hető társadalmi életünk mezején. Az esztergom megyet ön­kéntes tűzoltó-egyesü­let kebelében olvasó­kört alakítottak. Három éve, bogy ez eszme az egye­sület 1884. évi február havában tar­tott közgyűlésén Dr. Walter Gyula ál­tal megpendíthetett és már akkor köz­helyesléssel fogadtatott Az olvasókör tényleges megalaku­lása elé azonban oly külső körülmé­nyek gördítettek akadályokat, melyek­nek kedvező módosulása csak a közel­múltban történt meg akkor, midőn az egyesület egy oly házba költözött, jnelyben az olvasó.kör részére is al­kalmas helyiségek léteznek. Ez a kedvező fordulat rögtön fel- haszuáltatott és az olvasó-kör megala­kult. Nevezett napon esti hét órakor az egyesület tagjai tekintélyes szám­mal jelenvrn meg, miután az elnök tudatta az összejövetel czélját és Re­viczky Győző főparancsnok lelkes szá­miban előadta az eszme életrevalósá­gár, az olvasó-kör nagy hasznát, köz- lelkesedéssel fogadott szavakban hiv a fel a tagokat, hogy az eszmét magu­kévá tegyék és az olvasó-kör megala­kulását elhatározzák. Hogy a tárgya­lások rendes mederben folyhassanak, közhelyeslés mellett indítványoz;a, hogy korelnök gyanánt az egyesület buzgó tagja Lindtner János válasz; assok. Megválasztott igen szép szavakban mondott köszönetét a bizalomért és megnyitotta az alakuló ülést, mely ki­mondván a megalakulást, a további teendők lebonyoÜfásához fogott. Az ol­vasó-kör elnökéül közfelkiáltással Dr. Walter Gyula lón megválasztva, ki el­foglalván székét, meleg szavakban mon­dott köszönetét a megtisztelő biza­lomért és kifejtette az előnyöket, me­lyeket az egyesület tagjai az olvasó­kör: ől remélhetnek, mely azon czélt tűzi ki felada ául, bogy a tagok a munkának fáradalmai után nemes pi­henést, a mindennapi élet kimerítő teendői után kellemes szórakozást, az egyhangú foglalkozások után testet- lelket elevenítő üdülést találjanak a nélkül, hogy a pihenés tétlenséggé, a szórakozás gondatlan elszóíódássá, az üdülés költséges mulatozássá válnék. Következett a jegyző megválasztása, mely szintén gyorsan végződött, mer:, a közbizalom összpontosult az egyesü­let tevékeny titkárában. Egyhangúlag lón tehát Ivanics Gyula megválasztva, ki rögtön meg is kezdé tevékenységéi és felolvasta az alapszabályokat, me­lyek Reviczky Győző úr és mások cse­kély raódósitásaival elfogadtatván, fel­sőbb helybenhagyás végett a nmlt. belügyminisztériumhoz fel terjesztetni ha­tároz t attak. Az alapszabályok tárgyalásának be­fejeztével, fölemelkedett az egyesület fáradhat,lan buzgalom és nemes lelke­sedéstől áthatott főparancsnoka, Re­viczky Győző főszolgabiró és első ala­pitó tagul jelentkezett, tudatván egy­úttal, hogy egy napilappal is fog az olvasókörnek kedveskedni. Példáját a jelen voltak közöl többen követték : Tóth József, Lindtner János, Dr. Wal­ter Gyula stb., Lind tér János felaján­lotta még a helyi lapokat és több kö­tet jó könyvet. Az első teendők bevó- geztetvén, elnök bezártunk nyilvání­totta az ülést azon óhajjal, legyen a szerény kezdett hasonló a terebélyes fává növekedett evangéliumi mustár­maghoz. ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE ^Esztergom város és vármegye egyházi és világi írói nak koszorúja,.) ■"VTIL Noszkó Alois zius szent Fe- rencz rendű szerzetes, hitszónok Gyön­gyösön. Szül. Esztergomban. Irodalmi műve: »Virág szótár« melyet összesze­dett és betűk rendi szerint elosztott. Pesten Nyomt. Trattner betűivel. 1791. 340 lapra terjedő phraseologia synony- mák és közmondások gyűjteménye, használható magyar és deák lajstrom­mal megtoldva. Irt egyházi beszéde­ket. Latin nyelven: Compendium geographiae«. czimű munkát. Révai Miklós, mint gymnasi- umi tanár működött Esztergomban 1796 — 1799. Szül. 1749-ben.Előbb piarista volt s aztán világi pappá lett. Hányatott élet után meghalt 1807-ben. 1784-ben szerkesztette a »Hírmondót«. A »Magyar Orphus« első darabjában íi.jött versei nagy figyelmet gerjesztet­ek. »A halotti beszédet« fejtegető mun­káját latin nyelvre fordítva, ily czim alatt adta ki : Antiquitates Literaturae Hungaricae«* Pest 1803. Nyelvünkben egész uj időszakot képező munkája, : »Elaboratior Grammal,ica Hungarica« uév alatt ismeretes. Pesten 1803 1806. Irt több művet: A. B. Cz. könyvecske a nemzeti iskolák használatára. Po­zsony 1777. A magyar nyelvnok he­lyesírása és kimondása felől való ket­tős tanulság. Buda. 1778. »Az ékes Írásnak a nemzeti iskolákra alkalma­zott eleji«. Pest. A város építésnek eleji«. Pest . »A menykőnek mivoltá­ról és el távoz tatásáról való bölcselke­dés«. Makó után deákból. Pest. Kézi­ratban maradt: »A magyar nyelvtu­domány rövid eléadása.« »A napkeleti nyelvekből atyafias magyar szók tára«. A magyar nyelv tudományos történeto chrestomatiaja. inismódszabásai s a gö­rög, franczia s német lantos költők­ből való fordításai. A magyar nyelv szókö.ése.« Adányi András jezsuita hit és bölcselettudor és tanár a nagyszom­bati főiskolában, végro a szerzet fe­loszlása után az esztergomi gymnasium igazgatója. Szül. 1716; decz. 18. He­ves megyében. Meghalt 1795, okt. 13-án Esztergomban. Irodalmi művei: Philosophia naturális pars prima seu physica generalis. Tyrnaviae 1775. typis acad. soc. Jesu. Pars recontioris. physicae. Tyrnaviae. 1756. 1800. Farkas F ó n i x sz. Benedek rendű áldozár, a Ferencz József rend ii „Esztin jsTiks'Háreája. ék vétkemi jrlRÁGA kis kacsádat JL-f Add ide kezembe, > S*ép bogár szemeddel rv, Tokíuts a szemembe, *j Olyan szépen, — tudod Éu kis jmindenségem, Ahogyan csak te tudsz A föld-kereksógon! így ni — ón kis drágám! 8 most hallgass meg szépen. Mint a pap az embert A gyóntató szókon. Vétettem ellened, 8 ez úgy — de úgy éget! Nagy tőrédelommel Vallom be teneked! Múltkor hogy szó nélkül Úgy ott hagytál engem : Azt hittem jobb nekem A világgá mennem t Elvesztettél volna, 3 most talio siratnál: "ITogyha meg nem látlak A ióísvbokornái. Kimentem i^ertbe.':. — No hallgass csak szentem Attól a rózsától -Csókod irigyeltem... i)sszo vonta szirmát Úgy védte a rózsa — Mondjam-e hogy csókod Lecsókoltam róla? Elvetted kacsódat... ...Harag ül szemedben... Ne!.. Ne haragudjál! Ne törd össze lelkem !.. Ha csak kicsit szeretsz.. ... Nagyon kicsit mégis.. Büntess! — Tóled édes Még a büntetés is ! Elorzott kincsedet Követeljed rajtam ! Elorzott csókodat Százszor visszaadnám ! S ez ne is legyen a Büntetés határa Legyek rab örökre: Szivedbe bezárva! MERENGŐ. JIegeny, Az Esztergom ós Vidéke számára irta: Kőrösy László. (Hetedik folyt.) VII. A kínszenvedés órái , Minden embernek bárom erőssége van, 1 a honnan az ólet haryzát vívja: a maga kike bástyája, az ellenségei glédája és i háthámtlan jó szellemeinek hada. Hát a jó barátok, ho’ maradnak? Jó barátok eszményi értelemben, cs;k a aythologiában vannak. Sonkái gyalob- iak az emberek mainapsag és sokkal latalmasabb az önzés uralma, hogy sem z a kihalt emberfaj újra fel tudna tá­n q A n i De az ellenségekkel legalább biztosan tisztába bírunk jutni. Ezek nyíltan dol­goznak s az élet harcza örökös béke lenne, ha az emberek ki tudnának békülni egy­mással. Hanem ez sohase fog megtörténni. Boldogságunk sem egyéb, mint mások boldogtalansága ; jólétünk a mások nyo­mora; szellemünk a mások ostobasága. És ezek a kiáltó ellentétek az ellenséges­kedés pokolban kovácsolt erős lánczaival vannak összefűzve, bogy elüldözzék egy­mást egy egész életen keresztül. Szembe széliünk tehát embertársainkkal s nem egyszer keserű harezot kell vív­nunk azokkal az eleven hazugságokkal, kiket a látszat s az álarcz jó barátainknak hirdet. De lelkünk ereje s jó szellemeink ha­talma velünk van a küzdelemben s nem hagy elbukni, ha magasabb hivatásra szü­lettünk. Mindenkinek vannak láthatatlan jó szel­lemei. Az anyai szeretet nem rothad el a sírban. Az apai szem nem válik örökre merevvé a föld mellében. Lelkünk igazi részei: elhunyt géniuszaink nem porlad­nak el a koporsóban. Hanem föltámadnak, mellénk sorakoznak, magragadják a ke­zünket, érzéseket támasztanak és törülnek el szivünkben, gondolatokat sugalmaznak tépelődő agyunkba; megóvnak a rossztól megtanítanak a jóra, védnek a megsem­misüléstől s fölszedik életünk útjáról azo­kat a töviseket, melyeket ellenségeink szórtak rája. Ezek a jó szellemek a mi édeseink lelkei a kik elenyésztük pillanatától kezdve újra élni kezdenek érettünk s a kiket őrangya­loknak nevez a vallás és suhogó szárnyak­kal és csillagfényü ruhával diszit föl a képzelet. Velünk vannak küzdelmeinkben Ó8 vo- lünk tartanak szenvedésünkben. Megjelen­nek álmainkban, mikor lelkünk elhagyja testünket s élő szellemünk szóba áll a megholtak szellemével. Olyan nyelven be­szélnek hozzánk, mint azelőtt. A szeretet igéin. Nem jelent-e még meg előttünk valaki, a ki míg élt a mienk volt s mikor el­hunyt és szellemmé vált meglátogatott ál­maink csodálatos orszá ában és szóba ál­lott szellemünkkel? Milyen megdöbbenés­sel fogadták azután idegeink azt a hirt, hogy lelkünk egyik legédesohb rokona épen abban az órában halt meg, mikor megjelent nekünk ? Csodálatos a természet országa, hatal­mas a csillagok birodalma, bámulatos az uralkodó emberiség szelleme; de sokkal csodálatosabb, sokkal hatalmasabb és sok­kal bámulatosabb a halhatatlan emberi lelkek élete, az elköltözőitek szellemének uralma. A mit lélekvándorlásnak vagy feltáma­dásnak nevezünk, az nem egyéb, mint a szellemek uralmában való hit, stít még'.’ ennél is több: dogma. Ezek a mi láthatatlan jo szellemeink ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents