Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 42. szám
KSZTIíUíiO.M IX. KVI’ORY \M 42. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, ISST. MÄ.JÜS 2fi. MFC.JELENIK HETENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖ!<ÖN. , KI.ÜKI/.HTKKI Áll : egös/. évre .... ....... 6 fit — l;r. fel évre .....................................................íj fit — kr. i ipgjeilévi'tí.........................................................I Irt 50 kr. E yy sníiii ára 7 kr. Városi s nsoyy^i érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG:-SZF,NT-ANNA-UTCZA 3!7. SZÁM, liová :i lap h/.hIIi*;iii nis/.éf, illető kö/Jomónyok kiiMeinl/ík. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-TÉH 331- SZÁM, liová. a lap hivatalos s a magán liinletései, a 11 vilii,érbe s/.ánt közleményük, elöli/,el,ési pénzek és. reelainiilások inlé/.emlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IMI.'HKTKNKK : I szólói 100 szóig —1 frt 75 kr. 100 -200-ig . I frt 5() kr. 200 —300-ig . 2 frt 25 kr. I’élyogilij HO kr. M A (IA N-111 If OI'iTKSKK inegiílla,|H)ilás szerint legjn tányosahhan közöltetilek. NA I IjTTKIi siíTm zO kr. Az uj választások Budapest, május 24. Vége felé közeleg az országgyűlés. A még elintézendő tárgyak csupán alaki jelentőségűek s élénk vitákra nehezen szolgáltatnak okot. A bucsu- zási hangulat is alkonyuk) homályt vet már a tárgyalások menetére s künn az országban történő események, ameny- nyiben a választásokra vonatkoznak, sokkal élénkekben foglalkoztatják az elméket, mint benn a képviselőliá.zban történők. Tényleg a választási mozgalom az, mi a helyzet fölött uralkodik. Ha ma futólagosán visszatekintünk a már végnapjait élő országgyűlés működésére, akkor csak azon hatás forog elménkben, melyet annak a közeli uj választásokra természetszerűleg gyakorolnia kell. Törvényhozási tekintetben a szétmenendő országgyűlés a legtermékenyebbek egyike volt ; ezen országgyűlésen lett alkotva a főrendi ház reformja s a mandátumok tartamának meghosszabbítása: két mélyre ható reform, melyeknek parlamenti életünkre gyakoriandó hordozóerejét nehéz előre meghatározni. A törvényhozásnak csak e két termékét emeltük ki, mivel kiválókig azon czél lebeg előttünk, hogy a lefolyt országgyűlési korszak, poliiikai jeli ern ét á 11 al á n ossá gb an ismer í essii k. De épen e két reform mutatja nyilvánvalóan, hogy Tisza miniszterelnök államférfim lángesze az ország anyagi jólétéért való gondoskodásukon kívül a parlamentáris insiititiók és így az alkoiiná nyos u ml kodás megerősítését különös figyelemmel öleli fel. Es valamint ezzel egy egészséges parlamentáris alap letetetett, azon- képon megteremtette Tisza egy egészséges pártélet biztosítékait is. A szabadelvű párt vezére körül tömörülve, nem is ingadozik s nem határozatlan; minden egyes tagja át van hatva a feladat nagyságától, mely egy parlamenti többségre háramlik s minden egyes tagját a miniszterelnök államférfim belátásába és hazafiságába vetett feltétlen bizalom vezérli. l)e amennyire a szabadelvű párt uralma terjedelemben és szilárdságban növekedett, az ellenzéki pártok ép annyira részint, összezsugorodtak, részint elveszítették a belőjük helyezett politikai bizalmat. A mérsékelt ellenzék még mindig nem küzdötte le benső ingadozását s minél több a programm, melyeket az idők folyamán produkált, annál kevésbé vannak a párt saját nézetei tisztázva feladatuk és czéljuk felől. A szélső bal mindinkább az alakiságokban megmerevedett, megesontoso- dott párt lesz és azon rombolás ellen kell küzdenie, melyet az antiszemitákkal kaczérkodó néhány tagja hozott be körébe. Az antiszemiták pedig el vannak szigetelve a képviselő házban s jelszavaik rég elvesztették minden hatásukat. Ilyen a pártok helyzete, melyek immár a választási küzdelemre indulnak. E szerint egyetlen pillanatig sem lehet kétes, hogy az uj választások minő eredmény nyel végződnek. Tisza miniszterelnök folyton nagyobbodó nép-' szerűsége, a czél tudatos és eredményes működés, melyet vezetése alatt a szabadelvű párt, kifejt, a, nemzet igazi szükségleteinek növekvő felismerése: élő biztosítékai annak, hogy a szabadelvű-párt ismét győzelemre fog kibontakozni a, választásokból. Erre nézve oly kevéssé forog fenn kétely, hogy maguk az ellenzéki párltok előre lemondtak annak megkisér- j léséről, hogy kerületeket hódítsanak ; j csakis jelenleg birfc kerületeik megvédésére szorítkoznak, de érzik, hogy nem lesz könnyű dolog ezeket is csonki tatlan megtartani. így tehát a mostani kormány és többség állandósága további öt évre is biztosítva vau; oly siker, mely nem csupán a különleges magyar érdekeknek válik javára, hanem a monarchia érdekeinek is, melynek hatalma jelentékeny részben a magyarországi állapotok megszilárdulásán alapul. Az pedig, kit ezen kedvező kormányzási és pártviszonyok megalkotásából az oroszlán- rész megillet, nem más, mint Tisza Kálmán! ■J u i-újaink. n. A kedély élénkítése czéljából főn- tartatot,t a dalárda is havi 10 frtnyi segélyezés mellett, mely áldozat soha sem sok egy ifjúsági egyesületnek, midőn tagjait a, daliásban kifejtendő öninükö- désre buzdítja egyfelől, mely ártatlanul és kedvesen szórakoztató működés eredményében az összes ifjúság gyönyörködhetett; más'olől pedig módot nyújt az énekművészet iránti érzék fel - töltéseben. Borovicska Adolf ur volt az énektanító, kinek ernyedetlen siker- dús fáradozása az ifjúság dalárdájában ínagat. az egyesület dicsérte, meg az egyes föllépések alkalmával a nagy közönség elő, t. Ilyen sikeres föl lép őse volt a dalkörnek deczember 2-án szeretőit elnöke Dóczy Eerencz lakása előtt, továbbá 1886. év jan. 31-iki bál, fobr. 28., márcz 7-én tartott estélyek, végül ugyanezen év 30-án, hason ló hág aug. 1-én, díj tekézéssel egybekötött kerti ünnepélyek alkalmával. Az imént vázolt szórakozási események mellett nem feledkezett meg az egyesület azon feladatokról sem, melyeknek teljesítése hivatalos cziméhez képest, részben vallási, részben hazafias szempontokból tőle elvárató. így vallási szempontból, testületileg jelent meg szt. József pártronusa névnapján tartott szent-misén, továbbá urnapi körméneten a kir. városban. Hazafias szempontból márczius 15-én kivonult a szén tgyörgy mezei lio n véd temetőbe, hol az ifjúság, dalárdájának közreműködésével rótta le az elhunyt liősöT iránti kegyelete adóját. Az elmúlt év aug. 29-én, volt egy népes rendkívüli közgyűlés, 'melynek egyedüli tárgyát a módosított és az erre;a czélra kiküldött bizottság által az uj ipartörvény szabványaihoz alkalmazott a 1 a p s z a b á l y t e r v e z e t fel olvasása és tárgyalása képezte. A felolvasott alapszabálytervezet előbb a kir. városi ipartestület elé lón bocsátva hozzájárulás végett. S miután a liivaUem jó komival utasul. (Elbeszélés.) Befogtam a pejkót és betereltem Fehérvárra, hogy mint jó családapa a szükséges bevásárlásokat elvégezzem. Mindenesetre azon kötelességszerü fogadással váltam meg a kapufélfától, hogy mire a nap a rektor uramat szundikálásra inti, én is hazaérkezem. Azért emlékezem meg a rektor uramról, mert ö napnyugtával elbóbiskol a ke- mencze padkán. Addig nézi ablakából a lenyugvó napot, míg elfogta a buzgóság. így van az ember, mire megvénül: iszik egy pohár bort legfölebb ötöt, és pipázik mellette, mig elalszik. Ez pedig a rektor bácsinál bekövetkezett télen négy órakor ; mert nála akkor vala este, amikor este van, nem pedig mikor az órán van estve. A jó rektor bácsi irányadó, ami a jó házi rendet illeti. Én is tehát okulva a sok perpatvaron rektor uramat akartam követni. Mit un meg az ember leghamarább ? Azt hiszem az asszonypört. Hej, mert még nem került ki olyan fiskális a világ összes universitásairól, a ki különben tudna érvelni, mint egy phlegmájából kiterelt asz- szony az ő kedves életepárjának. A ki nem hiszi házasodjék meg és meghallja, hogy mire az asszony megmelegszik a háztüznél, hogyan kezd a tűz pattogni! Huszár voltam; hanem arra a meggyőződésre játék, hogy a kardcsattogás, puskaropogás csalogány dal az asszony i perpatvarhoz képest. Jól monda az öreg ezredesem miután megnősült volt, vénsé- gére hogy: azt a férfit szeretné o ismerni, akit le nem győz az asszony ! Pedig az öreg megpróbálkozott még az amerikai indiánusokkal is. Kételkedhetik-e tehát akárki is, hogy nem lett volna bennem elég erős a szándék: hazajönni, mire a rektor uram el- szun.dikál? Van egy régi közmondás. Ember tervez, isten végez! Én is terveztem, fájdalom nem én végeztem, hanem a kómám! Lassú ügetéssel ballagott a pejkóni Fehérvárra, ott beállók szokás szerint »Bárányba«, ismét azon erős szándékkal, hogy mihelyt végeztem, megyek haza. Szerencsésen elvégeztem a bevásárlásokat. Belerakatva sót, ezukrot, kávét, rizskását, kireperált czipőt, kocsikenőcsöt, lókefét és több effélét egy zsákba föltétettem kocsimra és ezzel elmentem az utolsó bevásárlást megtenni. Ez egy pár béléses keztvű volt, mert a hideg megkivántatta velem. Amint javában próbálgatom a keztyüket, mellettem egy bunda fölhajtott magas gallérja alá rejtett alakot pillanték meg. Engem — mindjárt megismert .a mumus. — Jó napot, kedves komám, — hallata szives üdvözlését a rejtélyes alak. — Jó napot, komám. — Mikor jött be kedves komám ? — Nincs két órája, komám. — Hazamegy komám? — Haza komám, mindjárt. — Én is kedves komám. Hol van szállva ? — A »bárányba«.. — Ejnye kedves komáim, hát így kell megbecsülni az embert ? — Miért, komáim ? — Nem tudja kedves komám, hogy András napja volt a múlt héten ? — Tudom, komám,, hanem... — Semmi hanem — vágott bele az én komáim. — Majd jóvá teszszük komám — folyta tám. — Nem lehet azt jóvá tenni, kedves komám. — Már miért nem ? — Mert a magyar embernek, kedves komám, olyan a névnapja mint a katonának a parancsolat. Azt be kell tartani, aki pedig elmulasztja, az megérdemli a strófot komám uram is. megérdemli! — Mi lesz az, kedves komám ? — kérdezőm. — Majd elmondom a »bárányban« én is odamegyek. — Jól van komám. — Ezzel kifizettem a keztyűmet s elmentünk a »bárányba« Komám letette bundáját, aztán a téli kabátját, aztán a salját, aztán megint egy kabátot, aztán a sapkáját, aztán ledobta a téli czizmáját. No most már bemutathatom az én kedves komámat, amint a tágas vendégszoba közepén fújtat, mert nehéz az a sok göncz; egy pesti hordár aligha emelmé meg öt hatos díjon alul. Tessék ő rá nézni. Nem nagy, nem kicsiny ; nem kövér, nem sovány, hanem az erejét nem ajánlatos próbára • tenni. A bajusza bozontos szőke, a szakálla nem kedves színű, mert vörös, hanem a szeme, barátságos, mint a tiszta ég, és kerekded arczárói leolvasható az a fesztelen jókedély, milyennel csupán a magyar ember bír. Az ajka mindég mosolyog. Szóval, aki ránéz ha mindjárt ellensége volna, kibékül vele. Ilyen az én kedves komám! A sapkáját nem szereti letenni, mert sokszor boszant- ják azzal az állítással; hunezut ember megkopaszodik. Pedig ő lelke mélyéből tudja, hogy nem az. Egy gyengéje van velem együtt. Ha olyan emberrel keveredik mulatságba, akit szeret, nem tud kibontakozni belőle. Megszeppentem egy kicsit, mikor a három üveg somlyait odahozatta. No de hiszen három üveg bor két embernek micsoda? Még mindég jókor megyünk haza, talán akkorra még a rektor nem szundikál. Neki ültünk a három üveg bornak. Ivo- czintottunk szaporán, hogy hamar hazamenjünk. — Ez az első stróf, — monda az én komám, mikor az egyik üvegből kifogyott, — Ez a második stróf, — mikor a másikkal is füttyén te ni lehetett. Mikor a harmadik üres is volt, pathetikus szavalással előadá: — Most pedig komám elmegyünk az öcsémhez, ott van a kocsisom és onnan együtt haza. Komám megint megrakta magát gúnyáival és elballagtunk a kocsimon a piaczon végig a »juhász« templomig; annak átel- lenében volt az öescsc.
