Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 41. szám
sitottn s újólag figyelmeztette, hogy »ne iiizuLtáljíi« Végre egész határozottan kijelentette a szolgabiró, hogy rögtön távozzék, különben letart 'zf;itj;i. A tisztességes po’gár embeit mélyen megillették ezek a súlyos szavak s e'ső perezben azt feledte, hogy »azt nem teheti ezért főszolgabíró nr.« Reviczky Győző azonban nemcsak fenyegetni akart. Megmutatta rügt ni, hogy végre is tudja hajtani gondolata.*. Odakiáltott a csendőrökhöz, hogy »tartóztassák le ezt az urat.« A közönség felháborodással nézte, a mint a szuronyos közegek a tisztességes polgárt körülveszik. Schalkhász Ferencz ekkor kijelentette, hogy nem követett el olyasmit, a miért ilyen bánásmódot érdemelne. De a szolgabiró a helyett, hogy befejezte volna a kínos jelenetet, megparancsolta a szuronyos embereknek, hogy »kísérjék be ezt az urat!« A szuronyos emberek leemelték fegyverüket s a »törvény nevében« szuronyszegezve követelték, hogy »előre!« Schal khász Ferencz királyvárosi polgár létére, a kit minden8! ismer s a kinek családja. Esztergom régi jó nevű polgári ősz ályából vab , kénytelen volt magát megadni s mint valami becstelen gazember a szuronyok előtt a városon végig a megyeházára menni a szolgabiró parancsára. Uton-utfelen mindenki megdöbbenve nézte a lealázó jelenetet s a megszégyenített polgár gépiesen követte a diadalmasan elő.te lépkedő szol gabirót. — Végre a. kínos pelengér a megyeházán véget ért. Reviczky Győző itt jegyzőkönyvet szerkesztett az esetről s a teljesen megalázott királyvárosi polgárt a megyeházáról letartóz atása urán elbocsátotta. Ez a tényállás. Nincs okunk a hatóság ellenében valótlan adatokat felsorolni, mert hisz azokat ugv is megczáfolnák a, vizsgálat alkalmával. A fölvett jegyzőkönyv szerint Schalkhász Ferencz a. »hivatalos eljárással szemben ellenszegült s a szolgabirót inzultálta.« Fogadjuk el ezt a vádat, úgy a mint van, melegiben. Hát akkor vájjon lehet-e egy tisztességes polgárt ilyen állítólagos kihágásért szuronyosan, karhatalommal bekisértetni ? Arra való-e | a hivatalos hatalom, hogy a polgári tisz.ességet összetiporja, vagy hogy annak nimbuszát megótalmázzá ? Es arra való-e a csendőrség intézménye, hogy azt hasonló szerepelíetésekkel odiózussá és népszerűtlenné tegyék? Nem lett volna-e Schalkhász Ferencz minden pillanatban föltalálható, ha arról kellett volna számot adnia, hogy a szolgabiró személye ellen állítólag elkövetett kihágásért. megfeleljen ? Hát nincs egy ismert és becsületes városi polgárnak annyi hitele, a mennyit a neve és a tisztessége ér? A becsületében vérig sértett polgár már keresi az igazságát. Schalkhász ügyvédje, dr. Burián János a törvényszék elé viszi a. dolgot »hivatalos hatalommal való visszaélés miatt.« Sem Schalkhász, sem a publicum nem hajlandó a szili onyos históriát »heccznek« qualifikálni. A kereskedők és iparosok testületéi értekezleteket tartottak a polgári becsületen ejtett sérelem miatt. A városi közgyűlésen pedig fe 1 szóHalkozás árgyát fogja képezni a szuronyos história. Nem akarunk még olvasóinknak sem prédikálni. Azt azonban nem vagyunk képesek elhallgatni, a mit megbotránkozásnak neveznek. A nagy közönség s különösen a városi polgárság el van keseredve a főszolgabíró ezen legújabb »hőstette« miatt s mi, mint az esztergomi polgárság érdekének és jóhirne- vének napszámosai, csak mérsékel ton adunk kifejezést Esztergom városa méltó felháborodásának. Szétdarabol tságn nk átka. policiális szempontból már elviselhetetlenné vált. Adjon Isten Esztergomnak olyan országgyűlési kép viselőt, ;i ki ;')11illicit a törvényhozás erejévil mir In lib mciij.i vitfin;'i - Esztergom elvégre is nem nz utolsó város Maiirarorszjigoii s Esztergom tisztességes városi po’gánv joggal követelhetnek műveit és ildomos bánásmódot. — Satira. Egy városi rendőr tegnap a csendőrök múltkori szuronyos I munkáját annyira, elirigyelte, hogy bujában leitta magát s a Bremier-féle fűszerkereskedés előtt hősi stellungban leskelődott valaki után, a kit le lehetne tartoztatni. Mert az most magosabb sport. Jön egy főhadnagy, a kit a mámoros rendőr a törvény nevében rögFelhivá? a gazdákhoz. A magyar gazdák jégbiztoütási szövetségétől a következő levelet kaptuk: Alakúé ülésünkből febr. 28-án már volt szerencsénk felhívást intézni a t. gazdaközönséghez. Megtartottuk most május közepén teljesen kiegészített számban második ülésünket és szerződésileg megállapítottuk az első magyar általános biztosítótársasággal mindazon külön kedvezményeket, melyek a szövetségi tagot a törzsbevallásban foglalt kedvezményeken felül megilletik. Ezen előnyöket elősoroltuk már első felhívásunkban, és mint újabb intézkedést felemlítjük, hogy birtokváltozás, bérbeadás és halálozás eseteiben az uj birtokos, bérlő vagy örökös nem köteleztetik a szövetségi tagság folytatására. Teljes autonómiát nvervén a, ié.oszövp.tsép- most nira tön le is tartóztat. Hogy miért, azt ő maga sem tudta. A főhadnagy már-már kardot rántott, mikor Brenner kereskedő közbelépett s a bajt elhárította. A nevezetes letartoztatót a rendőrkapitány rögtön elcsapta. Valóságos történet ez s mégis olyan, mint a legtré- fásabb satira ! — Borzasztó katasztrófa történt áldozó csütörtök délután a Dunán. — Tizenkét ebedi magyar napszámos ereszkedett le vékony deszkából táko't rozoga ladikon Kenyérmezőre Jvrausz birtokára, munkát keresni. Már közel jártak czéljukhoz, midőn Esztergom fölött a tornyosodé hullámok annyi vizet szórtak az isteukisér.ő lélekvesz- tőbe, bogy a szerencsétlenek a nyílt Duna közepén siilyedni kezdtek. Segítségért kiáltottak, de hangjukat eltemette a vihar. Végre a tornyos hullámok teljesen megtöltötték a ladikot, mely hirtelen alámerült. A tizenkét ember ve i őtrázó végső kiáltással kezdett vergődni. Kétségbeesett halálküzdelemmel kapaszkodtak egymásba. Eleta magyar gazdaközönséghez fordulunk, hogy rokonszenvét, bizalmát kikérjük a jégszövetség részére. Az eddigi eredmények már is a legszebb reményekre jogosítanak. Az ország minden részéről nagy számmal sorakoznak jeles gazdák e szövetséghez, és liiszszük, hogy az üdvös eszme mindinkább nagyobb elterjedést nyer. Most a jégbiztosítás megkezdésének idejében, kivált miután az országszerte beállott áldásos eső jó termést enged remélni, és az itt-ott már is előfordult jégverések az előrelátó gazdát óvatosságra intik, újabban felkér jük gazdatársainkat, vegyék fontolóra a szövetség által nyu tott számos előnyöket és lépjenek be jégbiztosításaikkal. Minél többen leszünk, annál többen részesülünk a szövetség jótéteményeiben és annál parányibb lesz a viselendő teher.« Következik negyvenöt előkelő földbirtokosnak, mint a magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő- és vizsgáló bizottságának aláírása. — Ekkert Antal, városunk egyik Budapestre származott derék fia uj Természettant, irt kei e Védelmi akadémiák és középiskolák számára. Uj tankönyvéről, mielőtt olvasóasztalunkra érkezett volna, a Budapesti Hírlap kővetkező ismertetését adjuk ki: A kereskedelmi iskoláknak országszerte való elterjedése, újabb, kizárólag a kereskedő-tanulók érdekeinek megfelelő tankönyvek írását tette szükségessé. E szükségnek felel meg e természettani tankönyv is, annál is inkább, mivel ilynemű, különösen a kereskedők igényeit figyelembe vevő tankönyvünk eddig még nem létezett. Hisszük, hogy e könyv, melynek szerzőjét olvasóink bizonyára ismerik, czéljának valóban megfelel s vonzó és világos előadása számos tanulságos és érdekes példát, az újabb találmányok kellő méltatása és ismertetése számos oktató és felvilágosító rajzai miatt általános elterjedésnek fog örvendeni. A csinos kiállítású könyv a Frank!in-társulat kiadásában jelent meg s ára 1 Irt. 20 kr. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. (Egy világfi albumából.) Vannak vágyak, a melyek addig kellemesek, míg kielégítve nincsenek s melyekre nézve jobb, ha kívánságok maradnak. Innen az az ellentét, hogy sok ember, a kinek m eg van mindene, a mi után sóvárgott, nem olya a boldog, mint azok, a kik még ézélokért küzdenek Végre is a boldogság vágyakból és reményekből áll, nem pedig a vágyak és remények teljesedéséből. * Azok bizonyára a legboldogabb emberek, a kiknek nincs semmi kívánni valójuk. halál harcz folyt, a föl borult ladikért, mely sok bukdácsolás után csak négy görcsösen belekapaszkodó embernek nyújtott menedéket. Kinos vergődések közt veszett a Dunába négy fiatal ebedi leány, három derék legény s egy nagy családos ember. Az élethalál közt lebegő négy megmenekült a felborult ladikba kapaszkodva egy óráig hánykolódott a Dunán, mig végre Esztergomból segítség érkezett s Ház János szigeti csősz harmadmagával megmentette őket. A felbukkanok közül is sikerült egyet kiesákÍvázni, de már nem bírták életre hívni. A megszabadult, négy ember a városi kórházban feküdt s tegnap távozott. Hét halottat még a Drna mélye föd. Kézrekeritett gyilkosok. Kusza Istvánnak hívják azt a derék kéméndi örsparancsnokot, a ki a szölgyéni rabló gyilkosokat kinyomozta és elfogta. Az aranyóra megkerült, de az elrablott pénzt a rovott életű gazemberek máiéi verték. — Leányvárt nagy tűz pusztított, t'Zónnégy ház égett le, melyek közül tizenkét ő biztosítva volt. A tüzet gyufával játszó gyerekek okozták. — Jég. A tizenhetediki jégeső Nyergesujfalu környékén nagyobb károkat okozott.- Kirándulások a Kovácsi-patakhoz. A propeller és a. pavilion a Kovácsi patakból állandó esztergomi nyári mulató helyet fog csinálni. Mindéhez hozzájárul még egy jóféle vendéglős, Báder János, a ki május 30-án egy forintnyi alájegyzési díjért reggelivel, ebéddel és vacsorával szolgál a kiránduló közönségnek. A pünkösdhétfői kirándulóknak egyébiránt a propeller-, társulat is mérsékelt menetjegyekkel 'og kedveskedni. — Katonazene. A kath. iparosítják egyesületének kerti helyiségét ma d. u. nyitják meg és pedig két órakor; a dijdobás (5 db nyereménylágy-! gyal kezdődik, 6 órakor pedig katona- zene Belépti, díj szernél yen kin-t 20 kr. Ételekről és hűsítő italokról az egyesület szemes vendéglőse gondoskodik. Az emberekben van annyi gyönge ltelenség, hogy a szerencsétleneket mindig hajlandók bűnösöknek s annyi jó indulat, bogy a bűnösöket készek szerencsétleneknek tart mi. * Az emlékezet egyike a teremtő legszebb adományainak. De van egy, mely határozottan szebb nála: a felejtés. * xYz ember tulajdonképen nem is emlékezik, hanem felejt. Csakhogy nem felejthet el mindent s a mi igy megmarad, az: emlékezet. * A mikor az emlékezésekben kezdünk gyönyörködni, akkor ez annak a jele, hogy vénülni is kezdünk. Az ifjúságnak eszébe se jut, hogy emlékei is vannak. Az államférfiak akkor írnak emlékiratokat, mikor már nem szerepelnek s mi mindannyian akkor kezdünk visszaemlékezni szerelmeinkre, a mikor már nem szeretünk többé. Bánczok, tar fej vagy ősz hajszálak: ez az emlékezés. * A filozófia megóv a boldogtalanságtól, de nem részesít boldogságban. * Az a legostobább hiúság, mikor valaki a boldogságával dicsekszik. * A pesszimista nem lehet teljesen boldogtalan. * A boldogsághoz is érteni kell. EELELÖS SZERKESZTŐ: D r. K Ő IU) S Y B ASZ L Ó. NYÍLT TÉR. (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerlc.) Mindazon jóakaróim, kik az áldott emlékű férjein elhunyta által engem és családomat ért súlyos veszteség fölötti fájdalmamat oly sok irányban nyilvánult részvétükkel enyhíteni kegyeskedtek, ezúton fogadják mély köszön etemet. Esztergom, 1887. máj. 19. Özvegy id. Kakass Ferenczné. MATTONI ERZSÉBET SÓSFÜRDÖJE gyógyhely Budapesten (Budán.) Idény május 1-től szeptember 30-ig. A gyógyhely keserű viz forrás (ivó és fürdó-gyógymód) legjobb sikerrel használhatók; a beteg bántalmainál, az alha.si és általános vérbőségnél és az ebből keletkező nemesebb szervekhez való vértódulásnál verőezéri pangások esetében, aranyérnél, túlságos elhízásnál, rásztkórnál, máj és léghajóknál, kösz vénynél és végre női betegségeknél. Egészséges fekvés, tiszta üde levegő. 60 kényelmes lakszoba, jó vendéglő, több nemű szórkozás. Pontos közlekedés a fővárosban állomásozó társas kocsikon, reggeli 5-t.ől kezdve. Rendelő orvos Dr. Bruck J. (lakik Budapest, Vigadó-tér, biztositó épület.) Tulajdonos: Mattoni Henrik. HIRDETÉS. •M a.-* cl0 és T-saft BUDAPEST, nádor-uteza, 41. szám, nagy raktárukat úgymint : A U A A M >kozmozgonysht fa-, szén és szalmafíítésrs.g Legújabb gozeseplögépeket m/oktengely nélkül. A . [^Szeges gözcséplögépeket 2Va, 3 és 4 lóerejü nagyságban. Jár- [f gány cséplőgépeket tisztitó készülékkel vagy a nélkül. A H Sor- és szóró-vetögépeket, szénigyüjtöket és kukoricza- H r ^ morzsolókat stb a legolcsóbb árakon és kedvező feltételekkel, p A 3W" Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. “Wl A Lft v-*-Jia.---ji a.’*"*) d A
