Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 41. szám

4L SZÁM.

•ISZTLIÍCOM IX MV KOLY A M

VASA UN AP. ISST. MÁJUS 22.

MEGJELENIK HE'T'ENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN.

KI.ŐI'T/HTIÍKI A li :

égés'/, év hí .... ...............................6 Irt — kr.

f

el évre...............................................................3 fit — kr.

négy eile v re.....................................7 . . I fit »0 kr.

Eyy szám ára 7 kr.

Városi s megyei érdekeink közlönye. j_

SZERKESZTŐSÉG:

NzF.NT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM,

liová n. Ia.p H/ollomi n’is/.iif, illető közlemények kiiMemlök.

KIADÓHIVATAL :

SZÉCHENYI-TÉR B31- SZÁM,

liovií, a lap hivatalos s a magán hinletései, a nyi11térbe szánt közlemények, előfizetési pénzelc és reehimákisek intézemlők.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IIIIÍDKTHNUK :

I szótól 100 szóig — frt 7ő kr. 100 -200-ig .' I frt ÖO kr.

200 -300-ig . 2 frt 25 kr.

liélyegJij 30 kr.

M A 0 A N-1111’ 1) ETE.S E1<

negállapoiiás szerint Jegjn- tányosahhan közöltéinek.

NYILTTLR sora 20 kr.

Kath. iparos-ifjaxnk, i.

Dóczy Ferencz elnöki jelentése fekszik előttünk Gyarm athv József buzgó titk;ír összeül lírásában. Az érdekes adalékok egy igen nevezetes egyesületünk belső életét ismertetik meg s igy méltón tarthatnak számot a helyi sajtó hasábjaira is.

188 J. óv óta gyakorolja az egyesület azon szokást, hogy évi rendes köz- : gyűlését mindig a titkár által össze- ; állított elnöki jelentéssel nyitja meg, — úgymond az évi jelentés — mely- ' ben összegezve lévén a tisztikar és választmány mííküdéséuek eredménye, különösen a lefolyt óv feltűnőbb és jelentékenyebb eseményeit, mozza.nait )ölelve föl; azokról érdemileg megem- flékezik.

Ezen szokást hi ven követve és mog- ! tartva, tekintsünk vissza most is az ; elmúlt 188G. esztendőre s lássuk mit foglal magában a közelmnlt ? Szemléljük meg közelebbről azon tényeket, í melyek az egyesület ügyvezetőinek szerep- nősét kellő világításba helyezik.

Mindenekelőtt ki kell emelnünk r,a múlt év jau. 24-éu tartott közgyü- ílésnek ama határozatát, mely szerint j;a halálesetek alkalmával a tagoktól »szedett 10 krajezároknak törlése lic- Jlyett a haláleseti illeték 25 frtról B35 frtra emeltetett; mely összeg azon- őban, az alapszabályok módosításakor 630 frtra alábbszál láttatott, de egyut- i'tal a 10 krajezárok szedése is törülhetett. Ugyanezzel kapcsolatban fölhozzuk azon körülményt, bogy a múlt évben egy hal ál eseti illeték az érvényben álló alapszabályok értelmében vál a sz tmán y ilag in eg tagad látott, m i ve 1 a jogosultságra igényt tartó tag társadalmilag nem tartozott az iparosítják közé. Ezen állapot nem ismétlődhetik a megérkezett uj alapszabályok szerint, mert azok már nem zárnak ki senkit az imént hivatkozott jogosultságból.

A fentebb jelzett közgyűlés egv hazafias indítványt is fogadott el a részben, hogy a magyar nyelv terjesztése és szeretető az iparosítják egyesülete körében és kebelében továbbra is azonos maradjon, s hogy ezen érzületnek táplálékát az idegen szavak s esetleg nyelvnek használata meg ne zavarja, hanem azt inkább izmositja, ez okból ártatlan büntetésül »a szegény egyesületi tagok gyermekeinek karácsonyi ajándéka« czimén fillérek gyűjt etnek egy e czélra kifüggesztett perzselybe azoktól, kik a mondott értelemben a magyar gyei v ellen vétenek; egyszersmind fillérek szedetnek azoktól is, kik az egyesületi helyiség nagytermében kalapfeltevéssel vétenek a, házrend ellen. Megemlítjük egyúttal azt is, hogy a Wanitsek Rezső űr áldozatkészségéből kifüggesztett perzselybe a múlt évben 15 frt 3(5 kraj- czár gyűlt össze, mely karácsonykor történendő kiosztását a választmány 1887. évre halasztotta, amidőn több gyermeket sikerüleud értékesebb holmival meglephetni.

Végül ugyanezen közgyűlés abban is határozott, miként bármely tárgynak magán ezé lu kisorsolása az egyesületben ezentúl meg nem enged tel ik.

Fontos dolognak tekintő az egyesület mindig ama ezé It, mely a tagok ön művelő déré vezetett ; miért is a tagok szellemi látkörének szélesbitése iránt nem csak a szakszerű könyvek, hírlapok gyűjtése- és előfizetésében fejtett ki nem csekély akaratot és tevékenységet, hanem a jó irányú könyvek, mint közművelődési tényezők, olvasására is serkentő az ifjúságot; ezen felül nem hiányzott azon nemes törekvés sem, hogy a közismereti tárgyakból, továbbá a legtöbb iparágnál szükséges rajzolás tudnivalóiból a kebelbeli ifjak oktatást nyerjenek. Ezen üdvös szokás már 1885-ik év vége felé lépett éleibe, melynek útját — amint sajnosán tapasztaltuk — nem annyira a tanulás iránti közöny, hanem a tan ez él mik megfelelő helyiség* h ián y szegte meg s igy az iparosifjakra hasznosan gyümölcsöző oktatások elmaradtuk s függőben hagyattak addigra, mig a tagok szaporodásával megkívántaié uj helyiségben a tan czélra szánt bérlet nem létesül.

Ahhoz, hogy a tagokban az önművelődés iránti bajiam tágabb kört képezzen, nem hiányzott a serkentési dij sem, melyet Dr. Berényi Gyula, egyesületi orvos ur 2 drb cs. kir. aranyban letéteményezett. Egyik azon ifjú számára, ki a rajzban szép előmenetelt tesz, másik pedig a legjobb szavaiénak tűzetett ki.

Hogy az ismeretterjesztő felolvasás, illetve előadás az egyesületi tagok számára is tartassák, ez okból

fel követett J)r. Kőrösy László lapszerkesztő és reáltanár űr, ki is deezem- ber 6-án Pázmány Péterről, mint az észté rgo m i pr i mások légii agy o b b i ká ró 1, valóban hatásos és tanulságos életrajzi és vallástörtéuelmi. adatokat népies, érthető nyelven közölvén, azt egy óráig tartó beszédbe fűzte, melyet a másfél száznyi hallgató közönség s ennek nevében az egyesület : meleg érdeklődéssel és hálás köszönettel fogadott. Utána társas vacsora köve - kezett.

(Folyt, köv )

ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE.

(Esztergom város és vármegye egyházi és világi írói.)

XXXV.

F a r kas F e r e n c z prim ási uradalmi segédtiszt Esztergomban. Irodalmi működése í Szerkesztette a »Gazdasági értesítőt« 1881—83.

Fok Dezső esztergomi papnövendék. Szül. Doroghon Esztergomul, meghalt 1883-ban. Az U. M. Sion ban jelent meg tőle- : »A titkos fegyelemről.« 1883.

F o r s t e r János prímás uradalmi igazgató ; jelenleg nyugalomban él Esztergomban. Irodalmi működése : Számos czikk a gazdasági lapokban.

H o r v á t h F erencz a hittudományi tanfolyam tanára Esztergomban. Született 1851. okt. 16. fölsz. 1877. május 26. Irodalmi műve: »Norvég missioról.« U. M. Sión 1882.

M o g y o r ó s í Ár k á d sz. Fe- renezrendü áldozár tanár Amerikában.

&&zMEs2torgom ísVidíh“ tárcája.

Jí É P D A L.

ÁPA-HUPÁS őrsi határ,

Szabad voltam mim a madár;

Mint a -madár amely szaldós,

Egy virágtól más virághoz.

Rózsás a venyimi határ,

Eab vagyok most mint a madár ;

Mely egész nap be vau zárva,

Arany fajú kalitkába.

A szerelem jó kalitkr,

Benne a boldogság titka,

Üdv ragyog be napot, hetet,

Szép leányka itat etet.

Nem sajnálam szabadságom,

— Átok van künn a világon —

Csak azt kérem könyörögve:

Maradjunk itt mindörökre !

K.

»Ö Felsége — a pénz.«

in.

Nem egyszer hallottuk már hogy vannak emberek, a kik az aranyat körül részeik s néhány száz arany megcsonkításából eteines hasznot sikkasztanak. Ezek ellenében a ráspolyozók ellenében találták fel nár a legrégibb időkben a pénzek körlapvésett kör iratokkal, részint rovátkolással. részint félgömbös apró dudorokkal, melyek még hozzá nehezen is utánozhatok.

A mi magyar egyforintosainkon a következő körirat olvasható: Bizalmam az ősi erényben. Az osztrák ezüst forintosokon: Viribus unitis. A franczia öt frankos pénzdarabokon : Dien protége la France; az angol koronapénzen: Deeus et Tutamen ; az uj német húsz márkásokon pedig: Gott mit uns!

Mennyi szép gondolatnak kellett a pénzre- szelök egyetlen egy gondolata ellen síkra száll an ia!

Azt mondja egy újabb angol iró, hogy a pénzhamisitás büntetése nem igen riasztja el a vállalkozókat. Az államoknak inkább arra kellene iparkodniok, hogy művészi és technikai tökéletesítés által majdnem utánozhatatlanokká tegyék a pénzt.

Ő Felsége a pénz még a legfurfangosabb hamisítókat is leleplezi. De valamint az ő dinasztiája halhatatlan, olyan kipusztit- hatatlan a hamisítók fajtája is. A régi rómaiaknál, akármilyen szigorú állami törvényekkel is sújtották, hatalmasan virágzott különösen az ezüst pénzek hamisítása. A régi magyaroknál, különösen az árpádkori primitív érmeket könnyen hamisították s nem egyszer kellett országos törvényekkel sújtani a csalókat s visszavonni az óriási forgalomban kiadott összes ezüstpénzeket.

Ismeri már ö Felsége az ö hamisító firmáit, akár a rossz pénzt már a legrégibb idők óta.

Sokkal megrenditőbb azonban úgy az államokra, mint számos firmákra Ő Felsége uralmának pillanatnyi ingadozása. Mikor

iának vagyis élének megóvását részint beleér Mai számunkhoz fél ív

0 Felsége a pénz trónusa inogni kezd, akkor bekövetkeznek a rettenetes devalvá- cziók, a szörnyű krachok s a bankók tekintélyének teljes pusztulásai. Ilyen volt a franczia háborúk alatt bekövetkező szomorú pénzügyi katasztrófa, mely I. Ferencz király alatt száz és száz magyar családot tönkre tett. Ilyen volt a Kossuth bankók hitelének teljes pusztulása, mely szintén örvénybe sodort sok jó módú embert s ilyen volt a nagy bécsi krach, mely különösen a vállalkozókat és kereskedőket sújtotta rettentő veszteségekkel.

0 Felségét a pénzt már a rómaiak nervorum gerendámul «-nak nevezték s s erre a nagy titulusra a zsarnok mindig is jogezimet akar tartani.

York tábornok az utolsó trónkövetelő Stuart 1758-ban még pénz veretett ilyen körirattal: »IX. Henrik Isten kegyelméből s nem az emberek akaratából Anglia királya«.

Ő Felségére a pénzre épen visszajárni kell ráolvasni ezt a köriratot. »Ö Felsége a pénz a rabszolgák kegyelméből s nem az Isten akaratából az egész világ királya«.

O Felsége eddig különösen saját külön minisztereit szerette hosszasabb rokon- szén vével kitüntetni. Ezek a miniszterek, mint kitűnő ügynökök hála fejében azután befonták Ö Felsége a pénz számára az egész világot.

A világ egyik legdusgazdagabb famíliája az idő szerint a Rotlischild-familia, ö Felsége a pénz kedvelt famíliája.

A Rothschild név még a múlt században a német pénzügyi katasztrófák idején tiint fel legislegelőször. A fiörsheimi nagy

melléklet van csat

pénz-pörben emlegetik legelőször a pénzkirályok nevét. Az első Rothschihlet, a ki a hatalmas dinasztiát megalapította nem is hívhatták másként, mint Mózesnek. »Derék uzsorás« volt, a mint nevezték, de egyúttal szerencsés manipuláló is, a kit hitsorsosai irigyeltek leginkább.

A világhírű firma egyébként Franczia- országban gyökeresedett meg legerősebben, Napoleon bukása s az 1812-ki óriási válságok a párisi Rotlischild-ágnak rendkívül nagy előnyöket biztosítottak. Napóleonnal elbuktak a franczia hitelügyek is s a függő adósság impozáns étvágygyal követelte Rothschild millióit. Rothschild innen kezdve világuralomra emelkedett. Parisból szőtte szerencsés terveit s Frankfurtban fiiliálist nyitott a nemet államügyi zavarok számára is. Nápolyból Olaszországot kormányozta s Angliát szintén hatalma körébe vonta, Becsben is megtelepedett a dúsgazdag dinasztia s a bonyolult osztrák-magyar pénzkérdésben nevezetes tényezővé emelkedett. Spanyolország összes higanybányáit Roth- sehildok bérelték ki. Azóta vasutakat építenek, firmákat csinálnak és törülnek el, háborúk tervezetét erősítik meg vagy vetik félre, uralkodókat ugratnak ki az európai sakktábláról s hatalmukba kerítik még a legnagyobbik hatalmat: a sajtót is.

Milyen gazdag lehet az a Rothschild ?

Maradjunk csak az elsőnél, a párisinál. Negyvenhat esztendő előtt, mikor még Fü- iöp Lajos polgárkirály boldogította a fran- cziákat, a párisi Rothschi!d-ház vagyonát hatszáz millióra becsülték. Francziaorszag- ban csak a király volt gazdagabb, kinek vagyonát 800 millión vették. A nvolczo I v a.