Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 41. szám
■Szül. Mogyoróson 1851. febr, 6. fölsz. 1874. ápr. 25. Irodalmi műve : Több hírlapi levél Amerikából, melyek többnyire az »Esztergom és Vidéké «-ben jelentek meg. »Röfld nézetek az ok látás körül.« Érsekújvár gymn. értesítő 1877. P r o li á s z k a Ottók á r hit- tudor, tanár az esztergomi papnevelő intézetben. Szül. 1858. okt. 10. fölsz- 1881. okt. 30. Irodalmi munkássága: Számos czikk az »U. M. Sionban, dr. Pethő álnév alatt. »Esztergomtól Aliin s- terig.« Útirajz a M. Állam 1885. évi folyamában. V a j a n d Gr é z a káplán Bpesten a Terézvárosban. Szül. Esztergomban 1857. márcz. G. fölsz. 1879. ang. 1G. Irodalmi működése : »Nagyböjti szent beszédek.« Komárom 1882. »A katlio- licismus befolyása Magyarország nevelésügyi viszonyaira.« Budapest. 1884. Famunkatársa a »Hitoktatás« ozímű folyóiratnak. V i s z o 1 a i Is t v á n elemi tanító Budapesten. Szül. Esztergomban 1837. máj. 14. Irodalmi műve : Több hírlapi ezilek különösen a »Katii. Társadalomban«. E lapnak főmunkatársa. 1883. B u r á u y hergel y praemont- rei kanonok, oki. fogyni n as in mi tanár Szombathelyen. Szüléié1! Esztergomban 1852. febr. G. Irodalmi művei : Wil- kens kelő: római régiségtanának ismertetése.« Az orsz. köz. isk. tanáregyesület közlönyében jelent meg. 1881/2- Dr. Pecz Vilmos görög mondattanának b rálata.« U. o. 1883/4. »Az isteni kinyilatkoztatás az ókori chissicusokbnn.« U. o. 1883/*. »Holub-Köpesdi magyar latin szótárának bírálata.« Az »Egyet, phil. Közi.« »Szamosi János görög mondattanának bírálata.« 18G2. U. o. 1884—85. években szerkesztője volt a »Vasmegyei régészeti egyesület évkönyvének.« Ezekben jelent meg tőle ; »Házasságkötés az ókorai rómaiaknál« ezt mű értekezés. »A szombathelyi régiségekről.« Arch. ért. 1885. »A görögök és rómaiak vallása keresztény száz milliós király trónja összeomlott, de a Rothsehildé még most is rendületlenül áll nemcsak Párisban, hanem egész Európában mindenfelé. Napjainkban Rothschild nélkül nem lehet még szivarokat sem venni a hadsereg számára. A pénzügyminiszterek tőle kapnak eszméket s a mi ezeknél sokkal drágább : milliókat, hogy a deficzit szekerét megtölthessék velők. Ha a világ háborúra készül, akkor a verekedő népek Rothschild Werthermerjeitől kérdezik meg, hogy ád-e ennyi és ennyi milliót, ennyi ezer és ezer ember megölésére ? Ha valamelyik fejedelem trónusa inogni kezd a tékozlások szenvedélye miatt akkor a beteg uralkodó Rothschilcltól kér orvosságot. Szóval egész Európa a firma zsebében van. I)e ez a zseb ö Felsége a pénz kabátján van ám. Ilyen ügynökök spekulálják ki legfurfangosabban ő Felsége pénz uralmának óriási 1 atalmát s mint szorgalmas helytartók meg is kapják a sápot a gavallér világfejedelemtől, a ki a világ összes aranybányáinak és ezüsttelepeinek valóságos tulajdonosa. 0 Felsége a pénz világpolgári természettel bir. Ma itt, holnap ott, de seholse egészen odahaza. Szeret utazni s ilyenkor nagy világesmények vannak készülőben. Talán nem is lesz egészen érdektelen, ha ő Felsége a pénz világ-körűtjáról szólunk. Mikor ő Felsége a ködös Londonból hadihajókat indít Amerikába, Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába, akkor angol nyelven beszél s arany visitekártyáit sterlingnek hívják. Mikor ö Felsége franczia toilettebin megy egy kis világtörténeti körútra s akár Ázsiában verekedik meg egy kicsit a pikáns franczia vérre szomjazó tonkingiaiakkal, akár a fen héjázó és goromba poroszoknak akar egy kis revanchesal szolgálni, akkor franoziául beszél s a nyájas louis-d’orok- j»al érteti- meg magát. szempontból tekintve,« Szombathely. 1885. »A római állandó törvényszékek és a bűnfenyitő eljárás Cicero korában.« Szombathely 1883. A vasmegyei régészeti egylet 1883. A vasmegyei régészeti egylet 1885. évi jelentésében megjelent : »Az ókori műipar.« Ferenc z y Gr y ö r g y javad almas lelkész a sz. Annánál Esztergomban. Szül. 180 2. márcz. 28. fölsz. 1875. jnl. 25. Irodalmi műve: »Az élet kenyere.« Imádságos és énekes könyv. »Socialismns« czitnű czikk az » U. AI. Sion «-ba u »Sz. Péter öröksége.« Istv. Bácsi Naptár 1872. F o r s t e r K á 1 m á n esztergomi születésű miniszteri hivatalnok. Irodalmi műve : Számos gazdasági czikk az esztergomi gazdasági egyesület által kiadott »Gazdasági értesítődben. 1883. H orv á t h B á lint sz.-Benedek rendű áldozár, főgymnasinmi tanár Esztergomban. Szül. 1854. márcz. 13. fölsz. 1878 júl. 9. Irodalmi művei: »Madagaskar« Kőszeg gymn. értesít® 187s/0. »Az Árpádház nemzetségi fája és családi viszonyai.« Esztergom fogyni n. értés. 1 873/4. (Folyt. Iíöv.) PERGER LAJOS. A gárda oszlása. Nincs többé heccz ! Nem mulatnak többé teszt ! Elmentek. Nem mennek többé etngyel beljebb, (értvén egy pohár borral) hanem elmentek egygyel küljebb. Ott hagyták a várost. Az öreg Hóra többé nem Borméri, mire az okoskodó S. Zsiga ur (igy ejtik ki a nevét az egyik elmentnek) bérmentesen magyarosit!-, hanem Bornemmé ri. Rá könyököl Bornemméri a söntés p L é h aszta iára, előtte egy üres literes üveg, jobbra balra ogy-egy bádog liter szintén üresen, (helyén volna mindenikre egy gyászfátyolt kötni) és igy gondol vissza a gyönyörű téli saisonra. De ő Felsége ellátogat ám a nyolczvan millió muszka felett rettegő czár dinamitos országába is hogy onnan azután czoboly- p rém es bundában s vérszomjas kancsukával a kezében végig szórogassa péteríilléreit a szomjas déliszlávok között. A millió és millió utazó rubelekről ilyenkor nem győznek eleget írni a vezérczikkek. Eszébe jut azután ő Felségének, hogy körülnézzen egy kicsit a világ legtüzesebb vérű leányai és asszonyai között, az örök kék egü Olaszországban, hol még a rózsa is szerelmes sonetteket dalol. Innen forró lírákkal vásárolja ő Felsége a legdrágább gyönyöröket s a legszebb rímeket. Hát még a mágnások valóságos hazájában. a büszke Spanyolországban, hol még ;z utolsó csíznek is három előneve van! Ott van még csak valójában alkalma ö Felségének a pénznek rangot, nimbuszt és hall aüatlanságot vásárt In ia a büszke reálokon, melyek nagyon szépen csengenek és igen finoman hallgatnak. De ö Felsége a pénz Poroszországban is uralkodik. Különösen a mióta a milliár- dok hazájának nevezik. Azóta szuronyok közt gondolkodik és tervez s gőgös márka alakjában terjeszti a szabadelvű eszméket a megvásárolható nemzetek között. Elmegy azután ő Felsége Törökországba is, a hol sápadt piasztereken vásárol össze magának háromszázhatvanöt szép asszonyt egy esztendőre s mikor már valamennyire ráunt, akkor eljön közénk Magyarországba. Olyankor azután rendesen követválasztás van. A programmbeszédeket ő Felsége diktálja. A véresszájú demagógokkal ö Felsége beszél négyszem között. Az elkeseredett ellen pártokat ő Felsége vacsoráztatj a meu s vásárolja össze egy éjszaka alatt. 0 Felsége a pénz nem ismer akadályt. Megvette és kifizette Krisztust is a Getli- szemáni kertben. Azóta alig akad ember, a kit el nem bírna áru 1 hatni vagy megvenni. Az apró embereket apró pénzzel fizeti ki. A susztertallérokkal elbájolja a csapszékek szomjas hőseit s a papirossal elpalástolja óriási üzletkötéseit.. A kit megSopánkodásában még azt is találta mondani : csak ne lett volna három évig tavasz ! Oh azok a jó urak csak visszajönnének megint, de hamar! A tá n ti kisasszony is beleült a karosszékbe és szorgalmasan köt, hogy kijavítsa a jövő télig a kilikadt harisnyákat, melyeket elszakgatott abban a sok szaladgálásban, mikor az urakat kiszolgálta. Ráér ő most kölni. A fürdő pinezérje is ott ül az ablak alatt és foltozgatja a sok bálban összevissza feslett frakkját. Ráér ő is. Nincs olyan sürgés-forgás (pinezér nyelven : durcheinand) mint a télen. Egész éjjol bál, reggel pedig sörözés egész estig, este megint bál. Hogy ezt hogyan bírlak ki azok az urak ist mir un be greif, lieb, mint némely ember zsugoriságába már annyi van, hogy sohasem keltheti el. Ennek is vége van ! Elmentek! Szent a béke. Hála Isten ! — A frakkom is kész, jó lesz még jövőre. Sok volt a lárma, de kevés a Trinkgeld, nem lehet újat venni! '* A postán. — Nincs kérem levelem poste restante ? —- Czim ? — Z. Z. kis galamb Esztergom. — Nincs ! — Ah ! Tehát igaza van a papának ; nem volt komoly szándéka, mert maga sem komoly. Elment. Elment ! Ali ! Csak az arczképe van itt. Kitette az a czndar fotográfus. De szeretném összetépni... a fotográfust? nem, azt az arczképet. * Másnap a postán. — Nincs levélem ? — Czim ? — Z. Z. kis galamb. — Tessék ! — Ali ! hála Isten, nincs igaza a papának ! Szeret! Yisszajő ! Oh, az a kedves fotográfus mennyi boldogságot szerez nekem, hogy kitette az arczké- pét, mert az enyimet otthon nem nézegethetem ; jaj, ha a papa látná ! vesz tízezer aranyért, annak papírban csempészi a zsebébe a nagy summát, hogy el ne árulja a világ előtt a szörnyű üzletet. Szóval ö Felsége nemcsak nagy gavallér, de figyelmes kereskedő is, a ki szakértelemmel értékesít s ügyesen forgat. Es a mellett olyan diskret, mint a bal. Hanem azért szívesen elkérkedik világha- talmával s azzal a csodálatos erejével, melylvel még a legkeményebb szirteket is összemorzsolja. Doria a gérmai dogé egy sziklát akart egyszer szétrepesztetni. Egy nobili meg akarván értetni, hogy óriási áldozatokba kerülne a vállalat, igy szólott: — Kegyelmes doge, a sziklák nagyon kemények! Ő Felsége a pénz azonban megszólalt a dogé ajkaival s ezt a büszke választ adta: — De az én pénzem csak keményebb ?! Azután milyen vallásos ő Felsége! Egy alkalommal a párisi Rothschild, a ki egyébként már telivérű franczia, vallásban is nyelvben is, millióit rendezte, midőn hatalmas zivatar tört ki. Kegyetlenül vil- láinlott és mennydörgött. A milliomos régi vén titkárjával dolgozott a magános sa- lonban. Mikor a villám lacsapott, a vén titkár kereszteket hányt magára. — Alit csinál? — kérdi ö Felsége a pénz Rothschild szíjával. — Villámot hárítok — felelte jámborul az öreg. — No akkor hárítsa csak helyettem is a mennyköveket, mert nekem mind a két kezem cl van foglalva. így bánik a föld gondolataival, az Isten képmásával az emberrel ö Felsége a pénz, a ki egyébbként nem tűr meg maga mellett riválist s nem alattvalókat, hanem rabszolgákat keres. Korunk szelleme napjainkban teljesen ö Felsége a pénz szelleme. Gondtalan jólét lebeg előttünk a mohó moggazdagulás lazával űzzük ezt a csalogató délibábot. Mert ó Felsége a pénz még az eszközöket is igazolni és megnemesiteni képes, a melyekkel dolgozik. A kinél ő Felsége a pénz lakik, az leSzeretném magam megboszulni azon a szívtelen daemonon; ki téged oh,édes kiküldött a hegyek közé az ősi erdőkbe, talán hogy a vadak széltépjenek ; hisz a papa is azt szeretné, — de meg fog védeni, az az meg fogod magad védeni, hisz huszár voltál és melletted van hű ebed, mely hatalmas mint Nubia párdueza. Hanem, — folytatja a siró kis galamb, — mégis jobb volna, ha minden hétben kél szer jöhetnél Esztergomba. * Más határon. — Földi, mi a ! — Mi a? — Hát fölkelő tisztek? — Hm, hm. — Nem látja kend, hogy fölkelnek a hegynek. — Az ám. —- Alég regimeurzászlójuk is van. — Az ám még ágyújuk is van. Ahá, belenéz, igazítja... Höhöhö, nem sült el. — Már mégis csak lesz háború! — Hallod trombitál. — Alég a sas is fölszállott. Bizony ott kanyarog a felhők között a sas onnan bámulva a hegyorma felé törő új jövevényekre. Téli fészkét, félti, fiait. Remegve megáll a szarvas és figyel, gondol vám: ilyenkor sem nyughatunk? most is vadásznak? — Eddig senki sem bántott ilyenkor, — röfögi a hatalmas vadkan, — nyugodtan élvezhettem kedveihez confectomat: a gyenge kukoriczát, az idén már ilyenkor jönnek a vadászok és felriasztanak nyugalmunkból. Felfordult a világ! A nyúl is ijedve felült a zöld vetésben és hegyezgeti füleit. De megvigasztalja őket nemsokára a vén róka elbeszélvén szerencsés kalandját: hogy tegnap ott járt a faluban és talált egy ket- recz csibét, melyekből sikerült neki egyet elhozni és ezért a biró iszonyú lármát csapott, mert mondván, hogy csak azt restell', mert a mérnökéből loptak, aki most jött a városból. — Ne féljetek, —- vigasztaló, a vén róka vadtársait, ezek olyan jó emberek, hét ákármilyen szellemtelen és rút, megokosodik és megszépül; hanem a szegény embernek sohase bocsátják meg, ha csúnya és műveletlen. Ki tartja főn a koldúsok millióit? A gazdagok elhaladnak me lettök, anélkül, hogy észrevennék őket. A szegények velők éreznek és megkönyörülnek rajtok. Ezer szerencse még, hogy szegény emberek is vannak, különben a koldúsok meg sem élhetnének. Hogyan éljünk ö Felsége a pénz világbi- ro lalmában ? Vagy úgy, hogy ha szegények vagyunk oszszuk be apró pénzünket akként, hogy senki meg ne szánakodjék rajtunk; ; ha pedig gazdagok vagyunk, akkor költsünk olyan módon, hogy meg ne irigyeljenek értté. A meggazdagoeott ember rendesen elfelejti azt, hogy volt idő, a mikor Ínségesen tengődött; de az elszegényedett ember, a j kit ő Felsége a péi z megfosztott kegyelmétől, az sohase feledkezik meg néhai jó mód- ' ■ járói. Azt mondja egy szellemes író, hogy v »gavallérosan pénzt szerezni, annak a módját még el nem találta senki; de gavallérosan elverni, nem is fejtörés.« Ebből csak az a tanulság, hogy tiszteljük, becsüljük Ő Felsége a pénz uralmát, de s ne legyünk sohase tékozlók és kapzsiak. Bűn az egyik is meg a másik is. Legyünk il kellő respektnssal a mindenható pénz iránt, f; de ne higyjük hogy csakis, ő Felsége a pénz x boldogít. Van ö Felségénél még három nagyobb ,, <í hatalom is. Szegődjünk be ezekhez szerény jí / napszámosokul s talán boldogabbak leszünk, mintha milliókkal rendelkeznénk. Az első a becsület, a második a munka j; s a harmadik a szeretet. Egész világrészeket ki bir fizetni ő Fel- -I sége a pénz, de ezt a szentháromságot P nem képes megvásárolni sohase. A ki becsű- -j lettel, munkával és szeretettel halad kitü- i zött életczélja felé, azt még ő Felsége a a pénz is megbámulja és megbecsüli! Vége. Dr. KŐRÖST LÁSZLÓ. '
