Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 35. szám

1683.« Esztergom felszabadulásának 1 él száza dús évfordulója alkalmából. Esztergom, 1883. »A központi növendék papság magyar egvliázirodalmi is- ] olajának története.« Budapest. 1873. »A párbaj.«

V a r g a. József és Z i b r í- n y i G y u I a növendékpapok Esztergomban Magyarították : »A katholi- ]; us népek jövője« czimü munkát. Esztergom. 1877. Haulevi 11 etol. »A ] ulturliarez áldozata vagy egy bezárt s számkivetett pap viszontagságai.« Németből ford.

1878.

K u b í n a A n d r á s előbb lii- t dernző Esztergomban, jelenleg plebá- os Alsókorompán. Szül. 1844. nov.

; 7. fölsz. 1871. jan. 3. Fordította t’>t nyelvre a Győrffy Iván által irt j épiskolai tankönyveket, nevezetesen :

> A földrajz«, »Magyarország története«, »Természetrajz« és »Természettan«-t.

Merényi Lajos bölcsész et- tudor, oki. gymn. tanár; jelenleg uradalmi levéltáritok Kismartonban. Született Esztergomban. Irodalmi műve : »Niccolo Maccliiavelli élete és

tanai.« Történelmi tanulmány. Budapest. 1878. Jelent meg tőle számos czikk a Űrlapokban.

S z m a t a n a y József reál- 1 anár Esztergomban. Irodalmi műve : »Octavianus Augustus.« Esztergom, reálisk. ér.es. 1879. Eszmék a hazai polgári rend keletkezéséhez. Esztergom, reál isk. értés. 1878.

1879.

K e m e n c z y M i li á 1 y plébános Ekelen. Szül. Esztergomban. 1848. nov. 27. fölsz. 1871. júl. 31. Irodalmi műve : Több sz. beszéd az »Isten igéje« czimü szónoklati folyóiratban.

V a d ász G y ö r g y Esztergom Vízivárosban káplán, később u. o. ké- pezdoi tanár ; jelenleg Nagyszombatban gymnasiumi tanár. Fölsz. 1879. jun. 20. Irodalmi műve : Számos czikk es költeniénv a hírlapokban.

1880.

F c li é r v á r y 1st v á n esztergomi születésű kegyesrendü áldozni', gymn. tanár Debreczenbcn. Irodalmi műve : »Debreczeni róm. kath. gymnasium történetéhez adatok.« Debre- czen gymn. értés. 1880.

H a z a y Ernő országgyűlési képviselő, bátorkeszi lakos. Irodalmi műve : Számos nemzetgazdászati czikk a hírlapokban.

Azonnap, mikor az összes hazai lapok közölték, hogy a Nagyvárad mellett fekvő szép birtokot és kastélyt borosjenői Boros Mariska és férje Kovács László örökölték, az öreg Kara végre megtért s teljesen bűnbánó indulattal levelet irt a malaczkai barát klastrom guardiánjának arról az ötvenezer forintnyi alapítványról, melyet egy »Istenével megbékült s a világgal kien- gesztelödött volt uzsorás« szentelt a saját lelke üdvösségére. A Flórián bácsi ördön- gös alapítványa ekkor már meghaladta a hatvan ezer forintot. Nagy viasz gyertyák .égnek azóta Flórián bácsi lelke üdvösségére a jó malaczkai barátok klastromá- baw.

Mire Kovács Lászlóék mindennel rendben voltak, első ntjok is galambfészkükbe vezetett, a hol olyan felhőtlen menyország mosolygott reájuk. A jó öreg asszony megvolt a maga teljes egészségében s úgy érezte, hogy már nem is a maga erejéből, hanem a fia boldogságából táplálkozik, A fehérfejü plébános nem tudott hová lenni végtelen örömében, mikor a boldog- családot újra viszontláthatta. A szülőföld kies virányálról ellátogattak azután a vén komornyik kíséretében Uj Pestre, a hol Torontáli Gyula és gyermekei alig akarták elbocsátani a boldog kis családot. Még csak egy ut volt hátra: Nemesházy Gyulához. Oda is el kellett menni hálálkodni.

A mint az öreg Kara bácsi meghallotta, hogy Kovács László és Mariska Esztergomba érkeznek, mindent meghány.t-meg- vetett, hogy az ő néhai fogadott lányáB á r ó H o r n i g K á r o 1 y esztergomi kanonok, czimzetes püspök, a vallás és okt. ügyi ministeriumban osztálytanácsos. Szül. 1840. aug. 10. fölsz. 1862. decz. 10. Irodalmi műve: »A vegyes házasságokról.« »M. Állam«- ban 1872. Irt számos értekezést, czikkeket. Több évig volt a »Religio« kitűnő szerkesztője.

1) r. Kőrös y László reál- tanár és szerkesztő szül. Esztergomban. Alapiiotta az »Esztergom és Vidéke« czimü lapot, melyet 1880 óta önállóan szerkeszt. Önállóan megjelent munkái : Ruiny élete (irodalomtörténeti tanulmány) 1880. —

Rajzok és elbeszélések 1882.— Vallásos költészetünk (irodalom- történeti tanulmány) 1884. — Berzsenyi Dániel életrajza. Egyetemi díjjal jutalmazott mű. Pozsony. Stampfe! kiadása 1884. — Esztergom. Történeti emlékkönyv. 1886. — A kiröpült galamb. Regény. 1887. — Számos irodalomtörténeti s aestlio- tikai czikket irt a fővárosi szakiratok és napilapok számára. A Budapesti Hírlap s a Magyar Salon rendes munkatársa. Szerkesztett számos emléklapot, naptárat, emlékfüzetet. Szerkeszti a Buzárovits Gusztáv ezég kiadásában megjelenő »Mulattató Zcebkönyvtár« czimü szépirodalmi vállalatot is, mely-1 bői edd ige lé közel negyven önálló tüzet.lá- j tott világot.

K o I t a i Virgil szent-Benedek- rendii áldozár, főgymnasiumi tanár Esztergomban. 1880—84. Szül. 1857. márcz. 22. fölsz. 1880. márcz. 30. Irodalmi művei : »Ányos Pál élete és költészete.« Pest. . »Czuczor Gergely élete és munkássága.« Győr. Irodalomtörténeti és aesthetikai tanulmányok. Győr. »Stilistika.« I. és II. r.

1884. Jelent meg tőle több kisebb czikk és költemény.

Magú r á n y i József közős váltó-ügyvéd Esztergomban. Született Esztergomban 1846. Zongorára irt néhány zenedarabot.

(Folyt, köv,)

PERGER LAJOS.

TÁTRA-FÜREDI LEVELEK.

IV.

(Hi deg v i zgyógy mód.)

Azt hiszem, hogy Alsó-Tátrafürednek nagy előnyére szolgál, hogy más fonj- tos gyógveszközök mellett, teljesen betol bocsánatot nyerjen. Mariskának nem volt mit megbocsátania, mert már nem volt mit fájlalnia azokból a nehéz időkből, a mikor kiröpült a házból. Ugyanekkor nem mulasztotta el a jámbor öreg ur teljes komolysággal kinyilatkoztatni, hogy az ő Karcsi fiának a szuronyos prókátor párbaja miatt elveszett ugyan az orra, de már végrevalahára mégis megkerült az esze. A jámbor madarász legalább egy hatvanezer forintos újsággal akarta a ki- rópült galambot üldözője emlékével megengesztel ni: (Vége)

A NŐKRŐL S A NŐKNEK.

(Ovid.)

Miért szeretik a férjek csak ritkán nejeket? Mert akkor látják, a mikor akarják. Tartsd zárva ajtódat s a durva portás igy szóljon: „Nem szabad!“ A.

visszautasítás fölkelti a ki nem elégített szerelmet. *

A férfi nyugtalankodva mindig többet gyanítson, mint a mennyiről tudomása van.

*

A veszély nélkül szerzett élvezetnek soha Sincsen elég varázsa.

*

Az ajándék jó lakat még néha a férj száján is. *

A madár nem csevegi el a madarásznak a lép re - kerítés módját; a szarvas nem tanítja futásra az üldöző ebet.

*

Hitessétek el nők, a mi nem nehéz, hogy szerettek minket. Nagyon könnyű hinni azt, a mit óhaj- tank.

rendezett hydroterapiával is bir. Ezáltal lehetővé van téve, hogy oly betegek is, kiknek hidegvizkezelés ajáultatoft, akár mint elsődleges, akár mint ut d- gyógvmódra Alsó-TátraFüredre jöhessenek. Én magam is igen gyakran szoktam ajánlani bizonyos számit meleg fürdők, vaslap-, sós-, vagy törpefenyő fürdők után a hydro herapiának egyszerűbb alakjait, u. m. ledörzsölés, félfürdő, zuhany s* több évi tapasztalat arról győzött meg, hogy a melegnek és mérsékelt hidegnek ezen egymás utáni alkalmazását a legtöbb beteg igen jól tűri. Tudjuk, hogy hűvös fürdők gyakori ismétlése után nemsokára beáll a testnek azon állapota, melyet aezélo- zo.tnak nevezünk s melyben a bőr a fürdőn kívül is kevésbé érzékeny a hideg iránt, valószínűleg azért, mert hideg fürdők következtében az elégési folyamat a testben gyorsabban megy végbe. De a hydrotherapiánál inkább, mint bármely más kezelésnél vezérelvül kell követni azon szabályt, hogy a szélsőségek, a túlzások kerültessenek, mert túlságos hideg alkalmazásával az egyénnek helytelen megválasztásánál, könnyen árthatunk a betegnek, holott mérsékelten bűvös, 24 — 18 C. fokú fürdőkkel, bármely alakban is rendeljük azokat, a legtöbb esetben bizonyosan csak használni fogunk.

A legkülönfélébb természetű idült bántalmak képezhetik tárgyát a liideg- vizkezelésnek, miután itt is, mint minden más fürdőnél nagy szerepet játszik a visszahajlási hatás. E helyen csupán néhány főbb javalatnak fölsorolására szorítkozva, első helyen említem azon eseteket, midőn különben egészséges, de elkényeztetett, meghűlésekre hajlandó, vagy hosszas megerőltetett munka által kimerült egyéneknél, a bőr edzésere, a szervezet felfrissítésére használjuk a hideg vizet. Ezekhez sorakoznak sápkóros és szegény vérű, kivált fiatal betegek, kiknél mérsékelt hőelvonás által fokozhatjuk az anyagcserét, de mindig összekötve, a reactio könnyítésére erélyes dörzsöléssel és mozgással. Ha azonban azt tapasztaljuk, bogy a fázás érzése nehezen szűnik meg, a reactio nem áll be elég gyorsan, abbahagyandó az eljárás és más kezelésre kell áttérni.

Az idegrendszer azon bántalmai-bys- teria, irritatio spinalis, neurastheria — melyek mint működésbeli zavarok je- lezbetők, miután a kétségtelenül fen- álló rendellenes tüneteknek szervi elváltozások alapul nem szolgálnak — különösen hálás objéctumait képezik a hidegvizkezelésuek. De ezeknél is óvakodni kell túlságos hideg alkalmazásától, melyek inkább árthatnak, mint használnak.

Férfi és női ivarszerek bántalmai, különösen ;iz ivarösztön gyöngülése és magtalanság, melynek oka nem szervi változás, szintén jó eredményeket nyújtanak.

Általában hideg vízzel ugyan azon eredményeket lehet elérni, mint meleg- fürdőkkel, de más élettani hatás utján, a miből önként következik, hogy fő- sulyt kell fektetni az egyének helyes megválasztására. Mennél gyöngébb, ki- mtrültebb a beteg, mennél kevesebb rentioképességre számíthatunk a szervezet részéről, annál inkább szorítkoznunk kell a langyos, a meleg fürdőkre.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— Herczegprimás ő Eminencziája bécsi Htjából csütörtökön este a futár- vonattal székvárosába érkezett.

— Városi nyugdíjalap. Egy városi képviselő azt a jóravaló eszmét pendítette meg, hogy a Bruckuer-féle bolt- megváltásból befolyó összeget, a két ezer forintot, le kellene tenni alapul a városi tisztviselők nyugdíj intézete javára. Kalapot emelünk a jó gondolat előtt !

— Dömösröl ismét egy érdekes felszólal kozást vettünk a dömösi békés állapotok felforgatói ellen. Az érdekes közleményt jövő számunkban mutatjuk be.

Esküvő. Ma reggel tiz órakor vezeti oltárhoz Vajda Pál, gróf Majláth György főispán kiskéri uradalmának tiszttartója, szép mennyasszonyát, Rudolf Irma urliölgyet, Rudolf Mihály előkelő esztergomi polgár kedves és művelt leányát. Násznagyokul a vőlegény sógora dr. Földváry István városi főügyész s bátyja Vajda Miklós fognak szerepelni. Az uj házaspár boldogsága legyen örökre olyan fellegte- len tavaszi ünnep, a milyen az esküvő napja, május elseje !

— Megjött már a parancsolat,

violaszin pecsét alatt, hogy az esztergomi népfölkelő tisztjelöltek május 5-én jelentkezzenek a inagy. kir. Ludovica akadémiánál, hol a hehivó, mint igazolvány a jelentkezés alkalmával a honvédparancsnokságnak átadandó. A tiszti tanfolyam tartama tudvalevőleg három hétre terjed.

f Dr. Zsolnay János pannonhalmi főorvos hunyt el működése színterén, de hamvait saját kívánsága szerint szülőföldjére, Esztergomban tétette le örök nyugalomra. A családi gyászjelentés egyébként a következő : Alulíró'tak a számos rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejehetetlen férjének, illetve édesatyjának, fivérük, vejének és sógoruknak dr. Zsolnay János urnák pannonhalmi ura-.. dal mi főorvosnak f. hó 24-én reggeli 9 órakor, életének 60-ik évében, szív- szélküdés folytán bekövetkezett megrendítő halálát. A boldogultnak földi maradványa f. hó 26-ikán d. u. 5 órakor fog Győr-Szeut-Mártonban a róm. kath. vallás szertartásai szerint beszeli- • teltetni és onnét Esztergomba szállít- ■ látván, ugyanott a családi sírboltban j f. hó 27-ikén délután örök nyugalomra j tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat A Győr-Sz.-Mártonban f. hó 26-ikán reg- - gél, Esztergomban pedig f. hó 28-án t reggel fog a plébániatemplomban az a Urnák bemutattatni. Győr-Sz.-Márton, r 1887. ápril hó 25-én. Az örök vilá- - gosság ténveskedjék neki !. Özv. Zsol- - nay Jánosné, szül. Lavner Karolina, ,i az elhunyt neje. Zsolnay Imre, az el- -J hunyt fia. Özv. Lavner Jánosné, szül. .1 Ezer Anna, az elhunyt napa. Zol nay y Anna, férj. Mihalovics Gáborné, Zsol- -I nay Borbála, férj. Walch Mátyásáé, az x elhunyt testvérei. Lavner Teréz, Lav- -t ner Hermina, férj. Bryner Alfrédné, pj Lavner Szidónia, férj. Talián Istvánná, ré Lavner Paula az elhunyt sógornői, .ii Mihalovics Gábor, Walch Mátyás, Bry- -;/ ner Alfréd, Talián István, az elhunyt Py sógorai. A megboldogultat az »Arra- -ü bona« győri I. temetk. vállalat temette. .9 Áldás emlékére a szülőföld keblében !! j

— A kiröpült galamb czimü ere—9- deti regény mai tárcsánkban véget énó s néhány nap múlva már egy busz ivesee kötetben fog ismét visszaérkezni. AzsA előfizetésre való jelentkezések májusi- első hetében okvetetlenül szükségesek,.: mert a kiadás példányai csak korlátolt*lo mennyiségben jelenvén meg, az uji, könyv expediálása érdekében teljes tálát jékozásra van szükség. Az uj regény.'m bolti bolti ára 2 frí., de előfizetőink->6 nők csak egy frt 50 kr.