Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 35. szám
— Megyei közgyűlés. F. hó 29-én tartotta meg a megyei törvényhatósági bizottság tavaszi rendes közgyűlését. A látogatott közgyűlés a megye főispánja székhelyi gróf Majlátli György elnökletéi alatt folyt, le s a rendes mederben tartott tanácskozás tárgyait részben közérdekű miniszteri rendeletek, részben különböző jelentések és kérvények, valamint a többi törvény-1 hatóságokkal folytatott levelezések képezték, mely utóbbiakból figyelmet érdemlő Vas vármegye közönségének a Romániával kötendő vám és kereskedelmi szerződésben a magyar búzának és állattenyésztésnek mérsékelt védvá- mokban részesítése iránt Vas megye közönsége által a képviselőházhoz intézett felirata. Valami jelentékenyebb vitát előidéző tárgy azonban nem szaporította a közgyűlés ügyrendjét. Kéméiül község által a Garamon épített hid költségeiről szóló számadás tárgyalása alkalmával mutatkozott nagyobb érdeklődés, a mennyiben az derült ki, hogy a, hídépítési vállalkozó a nevezett községtől annak hátramaradt tartozása után törvényellenes kamatokat számit, követel és fizettett magának, miért az uzsorás vállalkozó az uzsora kamatok ( el nem engedése esetén a törvényszéknél fog följelentetni. A körülbelül egy óra hosszáig tartó közgyűlés végén Palkovics Károly bizottsági tag emelt szót a főispán névünnepe alkalmából s általánosan érzett jó kívánságokkal gratulált a kedvelt főispánnak s többszöri zajos éljenzések által lett mindannyiszor félbeszakasztva, midőn a rögtönzőit felköszöntés egyes sikerültebb helyei az ünnepelt személyére nézve tartalmaztak valamely közvetlen vonatkozást. Az ülés 11 óra után ért véget — Gyermekkinzás. Ilyen izgató czim- mel közölt a Pesti Hírlap csütörtöki száma egy kis szenzácziós újdonságot, meljr egész terjedelmében a következő: »Az esztergomi városi leánytanodában a napokban vérlázitó embertelenséget követett el az egyik tanítónő, Kecskés kisasszony. Tettéről az iskolai hatóságnak alig lehet tudomása, mert el sem lehet hinni, hogy az esetet megtorlás' nélkül hagyta volna. Az említett tanítónő egyik tanítványának, Mihalovics iparos 5—-6 éves leánykájának, mert a leányka egy darab palavesszőt állítólag elcsent, papirost csavart az ujjaira és ezt meggyujtóttá. A leányka a barbárságot nem vette komolyan, hanem az égő papirt lerázta az uj- jairól. A tanítónő azonban nem elégedvén meg a kis leányka ijesztésével, megfogatta a már megrémült gyermeket, ujjait becsavarta ismét papirossal és hogy le ne rázhassa, a rácsavart papirost kezeire kötötte, a gyermeket másod magával tartotta és Így egyik növendékkel a kezeire kötött papirost meggyujtatta. A gyermekek látván társnőjük égetését, megrémülve ugráltak fel helyeikről és kétségbeesve sikoltoztak. A »műtétet« azonban a kisasszony zavartalanul végrehajtotta. Elégvén az uj- jakra kötött papiros, a gyermek az égési sebektől s az ijedségtől majdnem félhol- tan összeroskadt az iskolában, honnan szüleihez hazaszállították. Valóban a nemével járó gyöngédséget igy megcsúfoló kisasz- szonyból jó inkvizitor lett volna.« — A városi leányiskola reputáczióját méltán sértő eset nyilvánosságra hozatala után megjelent szerkesztőségünkben, dr. Fehér Gyula, városi plébános ur az elemi iskolák igazgatója s a közetkező nyílt dementi közlésére kért föl minket: Tek. Szerk. ur! Leányiskolánk egyik jóakarója kényszerit fellépésével, hogy kérjem Tekintetességedet a következők szives közlésére. Esztergom tisztelt közönsége megütközéssel olvasta a Pesti Hírlap april 28-ki közleményét a melynek czime: »Gyermekkinzás.« Felvilágosítást vár. Azt már megadták részben, ugyanazon laphoz, küldött értesítésünkben és még meg fogjuk adni máshol is és megadja az az iskolai hatóság s kit a közlő ur kegyes volt kötelességére figyelmeztetni. — Ez a pár sor itt legyen a közlemény beküldőjének szánva. Mi, akik a dolgot teljesen ismerjük, undorral szemléltük a sajtó ezen napszámosának nyomorult garázdálkodását és tekintve a közlemény tendencziáját feljogosítva érezzük magunkat minden következménnyel szemben elvállalva a felelősséget s más czimet adni a közleménynek és ez : »Becsület- rablás.« Felelünk mindenért. — Csak kötelességet teljesítünk, midőn ily hangon beszélünk és a megfelelésre vállalkozunk; csak szolgálatot vélünk tenni a közönségnek és annak az iskolának, melynek élére; a közönség megtisztelő bizalma helyezett emberi dolgot cselekszünk csak, midőn kötelességből, melyet állásunk és emberi voltunk ró reánk, védelmezünk egy emberiességében megtámadottat a támadó embertelensége ellen. — A ki a kérdéses czikket irta, előttünk elvesztette a jogot hogy mi ;őt embernek tartsuk azon fogalom szerint, melyet az emberről azok csepegtettek szivünkbe, a kiket tisztelni tanultunk mint embereket is. — Talán nincs igazunk ? — Vagy talán emberies szándék vezette őt a j közlemény megírásában? — Mit vélt hasz- J nálhatni, hogy ily módon ferdített, vagy kinek vélt szolgálatot tenni ? — Miért kellett mindjárt a nagy közönség elé vinni azt, a mi e város iskolájában történt ? — Nincs e városnak közönsége, a ki első sorban érdekelt és a ki gondoskodott arról, hogy érdekét az általa teremtett iskolai hatóság védje, fentartsa ? Vagy nem ez volt a közlemény szerzőjének czélja ? — Ha nem, hát akkor az, hogy az ország közönségét phantaziája szüleményével, per- ezekig izgalomba hozza, elegendő ok a közlő urnái arra, hogy gyalázatba keverjen egy nőt, megkísértsen tönkre tenni egy existentiát. — Megkisérlette-e a tudósító ur csak a legkevésbé is, hogy az illetékes fórumnál, az iskola helybeli hatóságainál csak némi kis tájékozást szerezzen a dolog mibenléte felől ? Vagy talán nem ez lett volna az emberhez illő eljárás ? — Hogy a tudósitó ur ne ismerte volna eljárásának horderejét és ezzel szemben ne látta volna be mit kellett volna tennie, ha cselekedetét csak kis jóakarat és az emberiesség legparányibb érzete vezérli, fel nem tehető. Es ezzel eléggé indokoltnak véljük azon állításunkat, hogy vele mint emberrel leszámoltunk. Mi nem követjük őt az ismeretlenségbe, de föntart- juk szemébe vágott állításunkat és készek vagyunk felelni érette és elmondani mindazt, a mi a dologhoz tartozik, hadd lássa a közönség, hogy akik csinálják a közönségről és egyesekről a közvéleményt sokszor miből csinálják azt, és abból Ítéljen eljárásuk felett majd maga a közönség. — Esztergom, 1887. april 29. dr. Fehér Gyula az elemi iskolák igazgatója.« Egész terjedelmében van szerencsénk az elemi iskolák igazgatójának czáfoló iratát a Pesti Hírlap tudósítójának akár való, akár koholt közleménye ellen közölni; de részünkről kötelesség lesz a leányiskola ezen affairjéhez a hivatalos vizsgálat megejtése után a tényállás valósághoz híven hozzá szólani, annál is inkább, mert több városi képviselő nyílt interpellatio tárgyává akarja tenni a kérdést s a szülők körében általános várakozással néznek a vizsgálat eredménye elé. — Párkányi takarék. Az Esz ngom megyei párkányi tnknrékp nz ér évi rendes közgyűlését f. april 29-én tartotta, mely alkalommal a részvényesek szép számban jelentek meg, felolvastatván az 1886. évi üzleti eredmény, melynek kedvező volta, daczára a tavalyi rossz gazdasági évnek, általános tetszéssel fogadtatott. A forgalom kitett 2.790,542 frt 02 kráírt a váltók 650,015 frtot,kötvények223,537 frt zálogok 50,978 frt osztalékul rész- vényenkint 15 frt adatik a tartalék alaphoz ismét 5000 frt csatoltatott s igy a külön és rendes tartalékok ősz- szege már a 40,000 frtot meghaladja. Jótékony czélokra 400 frt szavaztatott meg és pedig a Párkányban létesítendő óvó alapra 140 frt. a párkányi tűzoltó alapra 50 frt az Esztergomi megyei tűzoltó alapra 15 frt, az Esztergomi jótékony egyesületnek 25 frt. Bor- masztini Pethő alapra 98 frt 52 la\, tanít n segély alapra 21 frt 48 kr. kegydijui 50 frt. A tavalyi közgyűlésnél határozatba hozatott, hogy Hazay igazgató urnák az intézet keletkezésétől fáradatlan és önzetlen törekvését a részvényesek némi elismerésben részesítsék, melyet akként véltek teljesíteni, hogy egy Hazay Ernő czimet viselő alapot teremtsenek, melynek kamatjait az igazgató ur tetszése szerint valami nemes czélra felhasználhatna; ezen alap az idén 1000 frtra lett kiegészítve s Hazay ur kijelentette a választmányi ülésben, hogy a kamatokat ő a tisztviselői nyugdíj alaphoz kívánja évenkint csatolni. Mely nagylelkű adományával újabban jelét adta az intézeti tisztviselők iránt tanúsított nemes- lelkűségének és atyai gondoskodásának A közgyűlésnél semmi indítvány nem tétetvén, Hazay igazgató ur éltetésével feloszlott. FELEbÖS SZERKESZTŐ: I) r. K Ő RÖ S Y E A S / L Ó. H 1 D E T S E K. A . höszvény és OsAz ellen ajánlott számos I I háziszerek között még is csak a valódi I Horgony - Pain - Expeller a leghatásosabb ÉO j és legjobb. Ez nem titkos-szer, hanem egy teljesen megbízható, orvosilag kipróbált készítmény, mely minden betegnek teljes megnyugvással ajánlható. Hogy a Pain-Expeller teljes bizalmat érdemel, legjobban kitűnik abból, hogy sok beteg, a ki nagy garral feldicsért más gyógyszereket próbált meg, megint csak a rég jónak bizonyult Pain-Expellerhez tért vissza. Épen az összehasonlitás által győződtek meg arról, hogy úgy a csúzos fajdalmait, tag- szakgatasok stb., mint a fö-, fog- es hátfájás, oldalnyllalások stb. a Pain-Expellerrel eszközölt bedörzsölések által leggyorsabban szüntethetők meg. A 40 kros, 70 kros és 1.20 olcsó ár a szegényebbeknek is hozzáférhetővé teszi, mig másrészt a számos siker a felől kezeskedik, hogy a pénz nincs kidobva. A káros utánzatoktól azonban óvakodni kell, s csak a „horgony“-je!lel ellátott Pain-Expellert fogadjuk el mint valódit. Központi-raktár: Gyógyszertár az arany oroszlánhoz Prágában, Niklas- platz 7. Kapható a legtöbb qvógy- szertárban.*) V/7 Cx7 W? Cv7 10 forint \ naponkint biztos kereset MINDEN EMBERNEK aki törvényesen kiállított részletivek eladásával foglalkozni akar állandó lakhelyén. Kérdezősködhetni FUCHS H. \ V ÁLTÓHAZNÁL > BUDAPESTÉ NyT ► Dorottya-uteza 9. f átvettem, és igy azon helyzetbe jutottam, hogy ezen dúsan felszerelt üzletben lévő árukat ,, tetemesen leszállított áron adhatom. Ajánlom a n. é. közönségnek a raktáron lévő árukat, u. m.: mindennemű valódi rumburgi és sziléziai vásznak, ezérna, kanavász és csinvalok, franczia és belföldi sima és koczkás női ruhakelmék; fekete és színes cachemirok és tern ok, franczia és Cosmanosi cre- tonok és voilok, a legjobb gyártmányú lenn, damasfc, kávés- és asztalterítők, szalvéták és törülközők, fehér- és színes vászon-zsebkendők legjobb minőségű Scliroll-féle chiffonok,, fehér Piquet és zsinoros pargétok, fehér csipkefüggönyök, Jutte-, Gobelin- ágy- és asztal-teritök, minden szinti paplanok, bútor, creton, crepp, jutte és gobelin-kelmék, női derékfüzök (mieder), mindennemű gyapjú és mosó-kelmék féi*-öltönyökre, fehér és színes férfi-ingek, gallérok és kézelők (manchetták), a legújabb mintázatú nyakkendők, ugyszinte mindennemű satin- és selyem-napernyők, stb. stb. Különös figyelmébe ajánlom futó- és pamlag-szönyegeimet, melyben szintén bő választék van. Ily kedvező alkalmat, hol a legújabb és legjobb minőségű áru-czikkek ily jutányos árak mellett bevásárolhatok, minden egyes háztartásnak ajánlhatok, mert a legcsekélyeb bevásárlásnál is arány- lag jelentékeny m) jU'í trit u és deli C i e van tény ngil remmylenem, hogy becses látogatásával szerencséltet. Tisztelettel Postai megrendelések pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. ÍA) 7A5 CA 6\j . P - - ÓTKryy
