Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 28. szám
KSZTKUHOM IX KVl<’OI,Y \ M 28. SZÁM. CSÍ TŐ ÜTÖK. 1887. iPüll.IS 7 MF.G.IF.LENIK HETEMKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS_CSÜTGRTÖKÖN. líl.őnzimisi ..U! . egész évre .... ..................................6 Irt kr. fé l évre....................................................................8 fit — kr. negyedévre..............................................................1 frf :>0 lír. Eyy sráni ára 7 kr._________________ V árosi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 3!7. SZÁM, liová m lop s/odleoii részét illeti? közlemények küldeinlök. KIADÓHÍVATAL : széchenyi-tér 331- szám, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései,-a nyilttérbe szánt közlemények, elöli/.etési pénzek és reedaitiálások intézendők. HIRDETÉSEK. II IIIVATAIiOR ÜHHTMS10K : ! I szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100 - 200-ig . I fi t 50 kr. 200 800-ig . 2 fit 25 kr. Bélyegdij 30 kr. iMAGAN-IIIUHKTÚSKK megállapodás szerint legju- tányosahhan közölletnek. NYII/ITÉK sora 20 kr. ESZTERGOM TALAJVIZEI S A VÍZVEZETÉK. VI. Látói való ezen adatokból, hogy ;iz Esztergomot közelben és távolabb környező források mind jelent‘kény magas színvonalon bugyugnak fel. Ezen színvonalban, vagy azon alul, felszálló forrás mindenütt nyitható azon víztartó rétegekben, melyekből ezen források keletkeznek. Ha pedig a felnyitási pont a kültalajon mélyebben fekszik a természetes forrás szín vonalánál, akkor a megnyitott forrás vize, zártoldalu csőben, saját nyomásánál fogva, legalább oly magas színvonalra emelkedik fel, a mely színvonalon a természetes forrás létezik. Az tehát a kérdés, ohgy az elősorolt források, mely víztartó rétegekből szállanak fel és hogy ezen rétegek városunk alatt, vagy annak közelében megvannak-e s milyen mélységben feküsznek ? Ezen kérdés megoldása végett a fentebb leirt rétegeket, ismert tulajdonságaik szerint osztályozni kell. A fődolomitból, vagy a Dachstein-, lias- és jura mészkövekből ezen források nem származhatnak ; mert azok vizei oly magas színvonalra, milyen az említett forrásoké, nem emelkednek. Azok eredete tehát csak a harmadkori homokkövekben, vagy a negyedkori lősz- és futóhomokban lehet. A harmadkori homokkövek közt azonban a legalsó, a striata homokkő, bár mi Iliik vize egy doroghi fúrlyukban, 85 méternyire emelkedett a Duna 0 pontja fölött, mindazáltal kisebb fel- szinti kiterjedése mialt, kevesebb vizet tartalmaz, semhogy ily nagyszámú és bővizű forrásokat táplálni képes volna, ezen források közelében szálban, sehol nem is ész! el tetett. Hátra vaunak tehát: a hárshegyi homokkő, a pectunculus homokkő, valamin'. a lősz és a fii,óhomok, melyek az elősorolt hegyi források vízgyűjtő rétege iné k ta rt ható k. Hogy ezen források eredete a mos említet rétegek melyikében van? az közvetlen szemlélet utján, csak kevés esetben határozható meg, amennyiben a víztartó anyakőzet többnyire lősz, vagy homok által vau eltakarva, ily esetben a megállapítás csak következte és utján Történhetik meg, ez azonban bármily okszerű legyen is, ritkán hat oly meggyő/őleg, hogy minden kétsége kizárna. Vannak azonban a leirt források között olyanok is, melyeknél kétségtelenül kinin.aiható a kőzet, melyből erednek, amennyiben az vagy a forrásnál, vagy attól csekély távolságban szálban található. Ilyenek a Czigánykúf, Serkéskút, Urbánkút és Csurgókéit, melyek az ott szálban levő pectunculus homok- kiből erednek és a cyrena tályagokon folynak alá. Továbbá a Bárókút, melynek eredete a hárshegyi homokkőben, meg van határozva, úgyszintén a Ba- rátkút, mely egy alluvial irachyttor- lacz álól száll fel ugyan, de a körülötte heverő őst reá gigantea héjai hárshegyi homokkőre mutatnak. Végül Doroghon a Kálvária-hegyi s aj Fűzfaerdő fölötti források, valamint: Tokodon a Várberok oldalában és az Egyházvölgyben felszálló források szili-, tén a hárshegyi homokkőből származnak. Arról, hogy a hárshegyi homokkő felszálló vizet rejt magában; újabb biztos ada.ot szolgáltat Doroghon, a Községi kőszénbánya társulat által, a Nagy kőszikla északi lejtőjén, az országúton alul, Buchner József doroghi lakos szántóföldjén, 1884. évben ve- zc esem alatt, szén kutatás czdfjábm le haj ott 27 méter mély find vük, melyei egy gazdag felszálló forrás nyittatott meg, honnan a viz most is szünet nélkül folyik alá ; s így ezen furiyuk valóságos artazi kutat képez. Ezen forrásnál a vizet szolgáltató ° I ró eg minden kétségét kizárólag meghatározható; amennyiben az a forami- niferák által jellemzett kisczelli tályag közvetlen feküjét képezi; s igy nemi lelne más, mint hárshegyi homokkő, melynek minden tulajdonságaival bir és mely nem messze tőle, az országéi fölölti dombháton, szálban fordul elő. Az emli ett furlyukban, bár a viz benne kezde tői fogva magas színvonalra. emelkedett, a felszálló forrás csak a réteg teljes átfúrása után, a legalsó szintből iört elő s víztömegével minden elfojtására telt kísérletet megakadályozott. A forrás szín von a’ a a Duna 0 fölött 20 méter, teliéi Esztergom legmagasabb utczáját is 18 méterrel haladja mag. Az elősorolt harmad- és negyedkori víztartó rétegek közül, a kir. város területe alatt, vagy annak közve; Ion. közelében, a pectunculus homokkő és a lősz teljesen hiányzanak', amennyiben az előbbi már a szolIéíhegy o k oldalában kiékül, a lősz pedig a város fölötti hegylejtőkön nagyobb részt el van mosva. A pectunculus homokkő nagy kiterje- d shen előfordul ugyan a kiskuriai és kő- alijai tágas medenczébeii, de több helyen meg van szakadozva, s igy kiadó forrást nem ígér, a doroghi és sárisápi völgyek nagy kiterjedésű pectunculus homokkő telepei pedig, a kenyérmezei- és a tokodi patakoknál megszakadnak és vizeiket azokba öntik. A futó hóm ok ellenben a kir. város ala.lt 6—8 méter vastag rétegben vau ki ej lód ve, ez azonban fertőzött vizet hord magában és laza. alkatánál fogva, felszálló vizet nem ad. Hátra vau tehát a hárshegyi homokkő, mely egy felszálló forrás nyitásánál egyedül, vagy esetleg az alatta elterülő stria!a homokkővel kapcsolatban vehető figyelembe. A hárshegyi homokkő a kir. város és a szomszédos községek alatt, nem nagy mélységben terül el. Mint lentebb mondva volt, a Szent-Tamás hegy alján és a Várhegy északi oldalában szálban fekszik és a kukliinderi téglagyártelepen, a kisczeli tályag alól a felszínre bukkan, ezenkívül a most említett téglagyár kútjában és Szt-györgymezőn, számos kútbafi annak A JTegén y. Az Esztergom és Vidéke számára irta: Krirösy László. (Huszonötödik folyt.) XVIII. Egy apa az ismeretlenek leikül. _[GY apa az ismeretlenek közül, a ki A dy a gyermekét keresi! Milyen pompás théma egy illusztrált szénzácziós regényhez, a mely napjainkban, még a divat Ízetlenségeinél is kapósai) b ! Végy hozzá mindössze egy milliomos férjet, a ki nem akar megfagyni fiatal felesége mellett. Léptess föl egy szép elbukott leányt, a ki nem akarja bűnét a világ szemébe vallani. Pazaroltasd el a milliomos vagyonát, halasd meg a szédítő gazdagságú ipát, fesd le az ellökött kedves gyötrelmeit, szólaltasd meg az angyalcsináló asszonyhoz kiadott magzatot, utaztasd körül a nagy világban a milliomos koldust, a kit kisértetként követ a felesége, végre se ne késsél se ne siess eltemetni a szerencsétlen asszonyt valamelyik gletscher megmászása után. Azután fesd le a mar- ezangoló lelkiösmeretet a nagyrészt kipusztult ember lelkében, a ki boldogsága romjai fölött gondolkodni kezd életczeljárók melyet elűzött magatói s a boldogságról, mely elűzte őt is magától. Vázolj egy megbasonlott embert, a ki fényes névve s összezúzott életkedvvel tépelödik nagy bűnén s nem talál seholse vigasztalást. Kerestesd vele boldogsága bűnét s bűne gyümölcsét : gyermekét, kinek édes anyja meghasadt szívvel bűnhődött első szerelme miatt. És megírod egy ismeretlen apa regényét, a ki a gyermekét keresi. Illusztrál- tasd azután valamelyik »zseniális« karezoló művészünkkel, a ki izgató magyarázatokat csatol a homályosabb helyekhez, írass uj könyvedhez valamelyik ünnepelteti) írónktól utilevelet s tárt karokkal üdvözölnek hazánk öszszes kávésnénéi és regényes hajlamú honleányai, a kik napjainkban jóformán ilyen receptű regényt vágnak fel s kölcsönöznek ötvenedik kézre. Mert, hogy nálunk a könyvvásárlás még mindig luxus, azt a könyvkölcsönzés átalános járványa s a tönkre koptatott utazó regények eléggé igazolják. De hát mi nem akarunk ilyen divatos regényt Írni. Azon kezdjük, hogy még csak nem is illusztráltatjuk a kiröpült galamb történetét, melyben különben egyetlen egy idegfeszitő gyilkosságra vagy mérgezésre sem adunk alkalmat. Egy szép leány boldogsága történetét akartuk megírni mindössze s megírtuk a boldogság ellen támadt szövetségek és hatalmak történetét is. És azért a boldogságnak mégis győznie kell a kapzsiság léha küzdelmei ellen. Nem csinálunk tehát külön kötetet Boros Kálmán történetéből. () azok közé az apók közé tartozik* a kik (ismeretlenek a I társadalom előtt s különösen gyermekük ’ előtt. Ezek az apák építik a humanismns jószívű kőműveseivel az úgynevezett le- lenczházakat és árvamenedékeket és szaporítják a társadalom névtelen tagjait, a kik nem gyakorlatból, hanem csak elméletből ismerkednek meg a szülői szeretet fogalmával és szentségével. Boros Kálmán viharos múltjával magába szállott s mikor volt barátjai fagyos részvététől me menekült, keresni kezdte azt, a kit elvesztett. Az ő boldogsága csillag- hullásának egy megmaradt töredékében : ismeretlen gyérmekében. Kereste és rátalált, hanem azért nem találta meg. Magányosan éldegélt Nagyvárad mellett fekvő szép kastélyában betegen és boldogtalanul. A lélek legjobb orvosai: az örömek és szórakozások régesrég cserben hagyták. A testi orvosok azonban állandó vendégei voltak s a hipokondria titokzatos tüneteit akarták gyógyitgatni a meghason- lott ember lelkében. Uj fejezet kezdődik a kiélt nábob életében, mikor esztergomi barátja arról tudósította, hogy : meg van a gyermek, de ki- röpült galamb lett belőle. Alig várta már, hogy mikor jön el az az ember az ő fényes sírboltjába. Nemesházy Gyula végre megérkezett. A kastélyban mindössze egy becsületes vén komornyik fogadta, a kinek az arcza földerült, mikor megtudta, hogy honnan érkezett. A vén bútor mindenbe- be volt avatva. — Hála Istennek! csakhogy nur megérkezett —- kezdte az öreg cseléd — az én szegény uram már betek óta nem emleget mást, csak önt, uram. Siessen kérem hozzá rögtön, ott fogja találni a termében egy nagy karosszékben, a hol már esztendők óta haldoklik. Nemesházy Gyula végig sietett a kihalt folyosón, a hol az összes termek be voltak zárva A vén cseléd egy kis előszobába vezette. — Nem is jelenteni kérem. Csak engedje meg, hogy maga után én is bemehessek. Hadd sírjam ki már egyszer a fájdalmamat szerencsétlen gazdámmal. Nemesházy kopogtatás nélkül a kis terembe lépett. A veröfényes ablak előtt egy nagy karosszékben egy fiatal aggastyán ült, a ki élettelen szemeivel az elvadult parkba nézett. Olyan lemondással és türelemmel, mint a rab és olyan élettelenül és hidegen, mint egy örökre elitéit ember. Száraz kezeiben egy kis gyógyszeres palaczkot tartott s úgy tekintett a kies természetbe, mintha annak verőfényes és meleg mosolyától több gyógyulást remélne mint az orvosok cscdacsöppjeitöl. Az elhanyagolt terem minden bútordarabján meglátszott, hogy a beteg már hónapok óta nem mozdul ki s hogy nem tűr váltogatást és tisztogatást. Az eleven halott meg se mozdult. Nemesházy Gyula megdöbbenve állott meg a romok előtt. — Hozz nekem János egy pohár vizet, de a forrásból — I ezdt.i a beteg száraz hangon s szemét le sem vette a széllel enyelgő fákról —hanem vigyázz, bele ím essék ám valami mérges b vél vagy bonór.
