Esztergom és Vidéke, 1886

1886-03-07 / 19.szám

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER • VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR : egész évre . . . ... . 6 frt — kr. fél évre 3 frt — kr. negyedévre 1 frt 50 kr. Egv s*ám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, ová a lap szellemi részét illető közlemények k.kiildendöh KIADÓHTYATAL : SZÉCHENYI-TÉR 35-SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : \. MAGÁX-H1EDETESEK 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100—200-ig . 1 frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. megállapodás szerint Jogjutányosabban közöltének. NY1LTTÉR sora *0 kr. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTAINK. Esztergom, márcz. 5. A lefolyt év közegészségi állapota Esztergom sz. kir. városában Dr. Feichtinger Sándor főorvos jelentése szerint bár nem egészen kedvező, de még is kielégítő volt, minthogy az egész év lefolyása alatt a közegészséget veszélyeztető semmi járvány nem . mutatkozott, a betegek száma nem volt fölötte nagy ; a halálozás pedig rendes szokott arányát alig haladta tul. Mert mig 1881. évben e város területén 390, 1882-ben 335, 1883-ban 286, 1884ben 311, addig 1885-ben -368 halál eset fordult elő. Öt évi átlagból eredő összeget tehát csak kevéssel mult felül. 'Hkz első évnegyedben leggyakrabban előfordult betegedési esetek a felnőtteknél : hörg-, tüdő-, torok-, mellhártya- és aggkór lobok. Továbbá néhány izom csúz, nyak- fej- és fül szaggatások ; ischias, gyomor, bél és méhanya görcsök, vérhányás, tricus bajok. A gyermekeknél: hurutos hörg, ós tüdő lobok, egyes roncsoló torok gyíkok, szelíd természetű álhimlők, kanyaró és vörheny utó bajaival észleltettek^ A halálozás a gyermekeknél az évszak első felében kedvező volt, kivált az egy éveu aluliaknál; mely leginkább az évszak másik felében is az aggkort és a tüdőgümősöket fojtotta. Meghaltak ez évnegyedben 126-an. második évuegyedben az időjárasak enyhe, többnyire száraz és szélcsendes lefolyása mellett, az egészségi viszonyok jelentékenyen javultak, mind a betegek mind a halálozások számarányát tekintve,! mert míg január február és márczius havakban összesen 126 halál esetet constatáltak, addig ez évnegyedben a halálozás a város területén 99-et tett ki, tehát 27-el kevesebbet. A kóralakok is kevesbedtek. Leginkább fordultak elő a gyermekeknél légző szervi báutalmak és lobok, heveny kiütegek, szelid bárány himlők, vörheny fogzási görcsök. A felnőtteknél az évnegyed első harmadában mellhártya-, tüdő-, torok-, fül- és szemlobok, görcsös hányás és emésztési zavarok, egyeseknél vérhányás, hagymáz, béllob, az évnegyed másik két harmadában : csúzos hurutos szelid természetű bántalmak voltak napi renden; Június havában egy felnőtt leány valóságos ember himlőt szenvedett át; egy másik pedig nagy fokú égési sebekkel hozatott a közkórházba. "pí. harmadik évnegyed szép és tartós jó időjárásával meghozta a kedvező közegészségi állapotot, miért is ez évnegyedben 71 halál eset mellett 28-al kevesbedett a halálozások száma a mult évnegyedhez képest.j A kóralakok is gyérültek, és az egész idő alatt keveset változtak, lévén többnyire hurutos jellegűek. A gyermekeknél többnyire a torok és garatban ; a felnőtteknél a bólesatornában és gyomorban. Egyes váltólázak a felnőtteknél és toroklobbok a gyermekeknél csak az évnegyed utolsó havában észleltettek. rk negyedik évnegyed őszi és téli időszakához képest ismét meg hozta a* hurutos lobos kór folyamatokat. Első \ I felében inkább hurutos köhögések légjrekedések, hasmenések, einésziési zaval rok, a másik felében pedig hurutos torok-, tüdő-, mellhártya- és vese lobok jelentkeztek, de enyhe lefolyással úgy, hogy ez évnegyed is az előbbihez mint a közegészségre kedvező sorakozott! A halálozás az előbbi évnegyed kis számát tünteti fel. Meghalt 1885. évben az I. évnegyedben 126, a II-ban 99, a Ill-ban 71, a IV-ben 72, összesen 368. Legkisebb halálozás volt augusztus, szeptember és október hónapokban ; 18 minden hóban. Legnagyobb márcziusbau 58. fA főbb halál okok voltak gyermekeknél : aszály 46, született gyengeség 42, görcsök 36. A felnőtteknél : aggkór 58 ; tüdőgümőkór 41. A skarlátnak 14 ; a roncsoló toroklobnak 18 gyermek esett áldozatul az egész éven át. Rendes betegségben meghaltak 363, véletlen halállal vizbefulás által 2; agyonzúzás által 2; öngyilkosság által 1. A védhimlő-oltás a városház termében nyilvánosan eszközöltetett, A nyár folyamában jó sikerrel be lett oltva 320, oltatlan maradt betegség miatt A gyógytárak szabályszeruleg megvizsgáltattak, és jó karban találtattak

v A városi közkórház 885. évi betegforgalma következő. Mult évi deczember havában a kórházban kezelés alatt maradt 27. Az év folyamában felvétetett 518. Az összes 545 ápoltak közül meggyógyult 450; meghalt (ide nem értve a haldokolva behozottakat) 50 ; vissza maradt gyógykezelés alatt 30. javulva elbocsájta'ott 9. Az aggok házában a mult évben élelmezésben és lakásban részesült öt férfi és hét nő, összesen 12; csak lakásban egy férfi, és három nő, összesen 4. VÁROSI KÖZGYŰLÉS. (Márez. ?-án.) I. A napirendre tűzött első tárgy, t. i. Pap János polgármesternek három havi szabadságidő engedélyezése, -— esetleg nyugdíjaztatása tárgyában beadott kérelme meglehetős számú képviselőt hozott a közgyűlési terembe, azonban ami ezen közgyűlést emlékezetessé tette, az nem a polgármester nyugdíjaztatása volt, hanem hazánk két nagy férfia iránt nyilatkozó szeretet és elismerés. Simor János bibornok-érsek, Magyarország nagynevű hnrczog-primása iránt érzett törhetlen ragaszkodás oly impozáns módon nyilatkozott Esztergom város képviselő testülete résziről, mely méltán emlékezetessé tette ezen közgyűlést, Az a meg-megujoló éljen, mely a terem minden zugát betöltötte, hangosabban hirdeti minden szónoklatnál azt, hogy hazánk főpásztora iránt a jó atyát illető szeretet honol közönségünk keblében. D. e. 9 órakor Keményfi János tanácsnok és h. polgármester a közgyűlést megnyitván, a napirend - megkezAz „EatergoaiísTidoka" tánája. HIGYJ, REMÉLJ ÉS SZERESS ! -jry-l^A kételkednél tiszta hü szivemben, Mm Mely érted lángol olhatatlanul, Vétkeznél ifjú, Isten, ember ellen ]j£ És magad ellen in ondhatatlanul! i Ha kételkednél öröm-könnyeimben Melyek gyakorta folynak arezomon, Vétkeznél ifjií, Isten, ember ellen S a kéeő bánat járna ntadon! L1THVAY VIKTÓBIA. A HOL (Néhány karczolat a humor országából.) 'Í\ •" ÍJ. ; • Weber adatokkal bizonyítja, hogy a nők sokkal élczesebbek, mint a férfiak. A kik a hegyes tűvel gyakran olyan csodákat képesek művelni, azok a szúrós fegyverekkel egyáltalán ügyesen szoktak bánni. Kitűnő alkalmazása van az éleznek a visszatorlásban. • A visszatorlás tudvalevőleg aprópénzzel Bizet s annál többet ér, mennél gyorsabban é mennél frappansabbul tud fizetni. Hogy mennyi gehiahtás nyilatkozik ä hirtelen- felvillanó s gyakran villámként megsemmisítő visszatorlásban, azt a következő példával illusztrálem. Maimon iró, a ki különben maga is nagy nehezen tudott megélni, egy kutyát vásárolt, melyet még az nap háromszoros áron adott el. A vásárló erre igy akarta boszantani az irót: — Jobban cselekednék, ha ezentúl inkább kutyákkal kereskednék könyvirás helyett. — Az ám — vágott vissza az iró — ugy látszik hálásabb mesterség üs lenne, mert azt tapasztalom, hogy sok ember többet ért a kutyákhoz, mint a könyvekhez. Az élez visszatorló fegyverét használta Mendelssohn is, a jeles gondolkodó, a ki mint könyvelő volt alkalmazva egy igen korlátolt berlini zsidó kereskedőnél. Azt mondta neki egyszer egy barátja: — Csodálom, hogy ön mint nagy szellemű ember, ilyen korlátolt prinezipálist kénytelen szolgálni. — Nem zúgolódom a sors ellen — válaszolta Mendelssohn. Lássa kérem, ha én volnék az ur ebben az üzletben, akkor sehogy se tudnám használni mostani gazdámat, sőt még el is csapnám magamtól. Nagyon érdekes és mulattató eset a Rousseau esete is

v

. - • •-. Rousseau ugyanis nagyon szeretett a kereskedőkkel dévajkodni. De gyakran emberére akadt, a ki azután nyomban ki is fizette. Mert a visszatorlás első hatása is az elnémitás. Rousseau, a nagy philosoph egyszer egy órás boltjába lépett. — Szeretnék már egyszer egy jó órát'? látni. •— Parancsoljon uram. — Hát ki csinálta például ezt az órát. — Leroy. — Leroy ? Ki az a Leroy ? — Egyike az én leghirnevesebb kollégáimnak. — Nos azután jót áll-e ön nekem ezért az óráért ? — Föltétlenül uram. — És hányszor kell hetenkint felhúzni ? — Egyszer. — Hát reggel-e vagy este ? — Tetszés szerint. De jobb, ha reggel. — És miért éppen reggel ? — No, mert tudja édes Rousseau ur, az ember kora reggel talán legvilágosabban lát s legalább nem rongálja meg az óra gépezetét. A megtorlás mesterségénél csak a lefőzés művészete mulatságosabb. Fox nagy összegeket kölcsönzött a zsi-* dóktól, hogy fényes igényű garcon-éíetét lehető kellemessé tegye. A hitelezőket az a remény kecsegtette, hogy Fox nagybátyja halála utáii majd csak rátehetik a kezöket minden birtokra, mint haltalmas örökségre. De Fox ur egyszerre csak tudtára adta hitelezőinek, hogy nagybátyja megnősült, Tudósítása szorul szóra igy hangzott: . — Fájdalmas szivvel tudatom édes urak, hogy- nagybátyám meggondolatlanságból megnősülvén, egy eleven • ficzkóvál örvendeztette meg a világot. .Már most vegyék ugy, hogy ez a gyerek maga a Messiás, a a ki azért jött a világra, hogy a zsidókat tönkre tegye. - . Az éleznek ez a kiadása mindig-, készen van a letorkolásra s ugyan azon pillanatban győz, mikor támadásban részesül. Mirabeaut például azzal gyanúsították az I ellenségei hogy összes szónoklatait másokkal csináltatja, — Jól van — válaszolta a véreskezű népvezér — hát csak Csináltassátok ugyanott a feleleteket, a hol én a. beszédeket csináltatom. ...... A loyalitás nem épen népszerű foglalkozását, a szellem még kedvessé is-tudj

a tenni. , Saphir, a nagy humorista* ÍIkire .különben rettentő sok trágárságo.t fognak, épen nagy betegségből lábbadozott fel s Mün( chenben sétája alkalmával Lajos királlyal találkozott. .. *• — Nos Saphir — mondja a népszerű