Esztergom és Vidéke, 1886

1886-07-29 / 60.szám

élje, hiszen ez a testület feladatát képezi. Igen, de igy szétszaggatva képes lesz e részboli feladatának megfelelni? Nézetünk szerint nem lesz képes, mert a befolyó dijak, melyekből egyéb kiadásokat is fedezni kell nem lesznek elégségesek, holott a négy város iparosai egyesülve minden megterheltetés nélkül sikeres eredményt volnának képesek felmutatni. Tapasztalásból tudjuk, hogy ma már. még az a legegyszerűbb földműves ember is, aki fiát iparosnak adja, ső és legfőbb feltételül azt tűzi ki ogy az ő fia a tanoncziskolát szorgalmasan látogassa. Ugyan hogyan tesz eleget a törvény és az apa eme követelményének a szomszéd városban lakó mester a mikor tanoncziskola nincs, avagy ha van is a miniszteri intézménynek megfelelőleg szervezve nincs? Dehát követelni sem lehet, hogy az a tanitó, a ki 10 hónapon keresztül a két elemi osztály növendékeit mindennap egy huzamban egy maga oktatja, hogy az még külön a tanonczokat is sikereseu tanithassa. Ennek az állapotnak pedig kettős hátránya lesz. Az egyik az, hogy a szomszéd városban lakó mesterek nem fognak kaphatni tisztességes tanonczot, vagy ha igen, szó akkor az a tanon cz a mai és jövő korral szellemi hátramaradása folytán nem lesz képes megküzdeni. A ki tudja, hogy hazánk társadalmi és politicai életében mily fontos szerep vár az iparosokra; a ki érzi, miszerint nemzeti létünk egyik sarkkövét az iparos osztálynak kell meg alkotni, igen, ez az a középosztály mely anyagi és szellemi gyarapodásával-biztos támpontot kell, hogy nyújtson a jövőre: az nem fogja kicsinyelni a törvénynek azon intézkedését, a mely szerint az iparosnak az életbe való lépéshez az oskolát, mint elkerülhetetlenül szükségeset jeleli ki. Az iskola hiányának másik hátránya az lesz, — és ez különösen a tanonczok szüleit fogja érzékenyen sújtani, - • hogy a mester a tanonczot, a tanonez idő lejártával fel nem szabaditathatja. Avagy az iparosok anyagi érdekeinek előmozdítása szempontjából miként alak itassák meg a szövetkezet, a midőn a legegyszerűbb alakiságokban is ellenlábasak vagyunk? Vájjon annak a szttamási avagy érsekvizivárosi iparosnak nem azon az ulou kell keresni boldogulását mint a kir. városinak? Avagy nagyobb eredményt lesznek képesek kivívni ha egyedül lerznek, mintha mind a négy város iparosai kezet fogva egymással közöserővel iparkodnak a czélt elérni? Régi igazság az, és a tapasztalat egyaránt igazolja miszerint különösen a jelen korban csakis egyesült erővel lehet az élet nehézségeivel sikeresen megküzdeni. A szomszéd városok területén megalakulni szándékolt ipartestület ;ilapsz a b ál y a i t m e ge r ő si t e tl e n ü 1 vissz a k ü 1 dték. Viszaküldték pedig azért mint halljuk, mert a megalakulás nem a törvényszabta módon eszközöltetett. Ébredjenelr öntudaí tikra a szomszéd városban lakó iparosok és egyesüljenek a kir. városi ipartes:ülettel egybe. Igy igen elfogják érni czélukat, de ha külön ipartestületet alkotnak úgy mindakettő mint erőtlen gyermek elpusztul, megsemmisül rövid idő alatt. lillOI, A MIKOR LEFŐZTEK. II. De hát mindezek csak azért vonták le justiniánusi figyelmünket, mert sem a Kobbes-féle természetes állapotból, sem a Hant által felállított észtörvénj'ből, sem több efféle nehéz jogtudósi elméletből nem voltak általunk, az utóbb említett igen jeles férfiú által szerkesztett logica szabályai szerint megmagyarázhatók. — Egész más minőségünket t. i. a szerelmest, vette támadásba a programúi következő pontja: »kétszer kettő az négy,« azaz »a számtani sark igazságok,« vagyis »a bámulatosan megfagyot tész« avagvis »a kitalált gondolat.« A bűvész apróra szabott 3 darab papirost oszt ki. Egyet a legtöbb diákot élelmező gazdasszonynak, egyet a helybeli izraelita hitközség curatórának s egyet nekem és mellettem ülő collegámnak, mindeniket azon felszólítással, hogy Írjunk rá egy-egy tetszés szerinti kérdést és hajtsuk be rögtön a papírdarabot, — ő majd ad rá írott feleletet, a nélkül, hogy kérdéseinket látta vagy hallotta volna, A gazdasszony kérdését »hány kosztosom szökik meg az idén fizetés nélkül ?« a kérdező nagy lelki szomorúságára, de azért minden személyeskedés nélkül igy fejtette meg: nyolcz. (Csakugyan úgy is történt.) Érdemes hitellenfelünk kérdésére : »felépül-e egy év alatt a tervben kész helybeli zsinagóga« szintén megadta az akkor meg sem álmodott, s csak a következmények által igazolt választ: »nein az, három év alatt sem«. S most jött a mi kérdésünk! Ugyebár emiitettem már, hogy rettentően szerelmesek voltunk ? De még milyen szerelmesek! ? Szerettük mi a holdvilágot nem csak akkor, mint a többi önző szerel mes ha imádottunkkal az estveli sétákattettük, de szerettük, imádtuk akkor is, midőn (gyakori) estvéli kirándulásunk, kel lemes felébresztést előidézni vágyva »nacht musik«-ra késztetett, s a holdvilág, mint ha csak egy öfeláldozó nevelőné lett volna, fátyolt vont pislogó szemei elé, s igyekezett a reggel felé kedveskedőket, az éjt és nappalt együvé tevőket felismerhetlenekké tenni. Szerettük — még ma is igazán szeret jük akkori ideálunkat, s mikor a bűvész minket is megtisztelt egy kérdés tevéssel, mintha csak összebeszéltünk volna, mindketten ezt kérdeztük, mit csinál most »ő«? Mit is csinálhatna egyebet estve 10 órakor, mint elmerengve rólam gondolkozik a kimondhatlan boldogságról, mely szerelmünk által osztályrészünk lett? ! Vagy ima zsámolyára térdelve a mindenható áldását kéri életemre az imádott angyal, még az esetre is, ha őt valaha elhagynám, ha később gyermekkori ábrándnak tartanám ifjúi szerelmemet, melynek ő akkor is hozzám hű áldozata maradna. De im! — most olvassák fel a kérdést! Feszült kíváncsisággal várja a választ mindenki, rajtunk meg épen óriási láz uralkodik. Egy másodpercz még, s elhangzott az epedett válasz: »lelekzik, ha meg nem fúlt!« * Rögtön constatáltuk, hogy ebben is igaza volt, hanem én azóta nem intéztem kérdést bűvészhez. PAGÁT. ÚTON-ÚTFÉLEN, V. (Hazafelé. — Még egy kis bolyongás.) A

r

alóban sok csodálatos dolog történik a föld szinén. Igy pl. ki tudja megmagyarázni nekem ama csodálatos üneményt, hogy Karsbad hat hót alatt sokkal közelebb jutott Esztergomhoz, mint azelőtt volt. Tízszer, sőt százszor rövidebbnek találtam visszafelé az utat, pedig még a vonat sem haladt gyorsabban. Hosszas gondolkozás után sikerült csak kisütnöm, hogy e csodát, utóbb is azon körülmény okozna, miszerint az egész úton egy szó egy rövidke szó csengett füleimbe: hazafelé! Ez okozta talán azt is, hogy most már úgy találtam, miszerint a pozsonyi dióskifli mitsem veszített régi jóságából, hogy az upari ezigánybanda pompásan csinálja nótáit, hogy Prága a reggeli nap aranyával elárasztva egészen elragadott s hogy a vasúti RO ülései sokkal kényolmesebekké lettel hat hét alatt. Észre sem vettem s máris otthoi voltam kedves szülő városomban. Igen otthon , a régi kedves Esztergomban mely hat hét óta bizony cseppet sen változott. Csak a por lett nagyobi utczáin, a piacz gazdagabb remek gyü mölcsökben, az aranyműves boltja, ké karika gyűrűvel szegényebb, boldogul Mungóm gazdát cserélt s az ablakokoi lettek összébb húzva az irigy redők Még a jó Sza'zlauernál is minden ; régiben maradt. A »Festungspiel < ugyan pensióba került, hanem azok i pompás habos sütemények, bár mos le is vannak takarva, mais csábit óla: kacsingatnak a szegény karlsbadi pa tiensre! E szörnyű kísértésnek nem is bii tani ellenállani, de meg azt a csaló dást is nagyon szivemre vettem, hog a régóta ígért parkett még mindé; késlekedik, elanyira, hogy újra elhagv tam Esztergomot. Hanem persze vol annyi eszein, hogy csak pár napra te gyem ezt s csakis azért, hogy a vi szontlátás örömeit újra átélhessem. Hanem vállalkozási kedvemet tu gyon lelohasztották a forró napsugí rak, melyek az egy napig tartó koci út alatt pillanatra sem szűntek me szeretel roméltólag melengetni. Hiáb vezetett úton a Garam mentében, hűvös habok közelsége nem nyújtói üdülést s igy nem csoda, ha nem ix, dott fellelkesíteni a sziklás benedel út regényessége s mikor megpillantoi tani az árpádkori várat, csak azéi éreztem örömet, hogy czélnál vagyol Bizony csak másnap, mikor már kiss kipihentem magamat, vettem észn menyire megváltozott három év óta vár képe. A rút kis kacsából elegán hattyú lett (Ug}

r-e bár uborka-saisoni mutat hasonlatom is!) A sárral lievei álak visszanyerték eredeti termésk jellegüket, a csúcsos ablakok hajsza finom faragványai kiemelkedtek a vak< latból s a palával burkolt új tető, ka csú tornyocskák mind-mind a restaun tor ügyes kezét dicsérik. Hát még b Iiil mily változáson ment át e templon Az egykori kellemetlen félhomály h Ivett az üvegfestésű ablakokon átsz rődő kedves világosság, pompás sza) orgona, tiszta góth styl bau összehaj merész boltivek, a sikerülten restaurá oldal-freszkó mind-mind újdonság vc előttem. e világon bűnhődik, aztán pokolba jut, ha már ott is sokat szenvedett, ugy e világra jöhet újra; de majd éhezve kell hajlék és ruha nélkül lennie. És igy tovább leírja a különféle bűnösök büntetését. »Aki pedig jót tesz, az ezen élet után Brahma egébe jő és miután ott minden üdvöt élvezett, eléri a nirvánát; kérdés már most, mi az e nirvana? Sokan azt hiszik, hogy a teljes megsemmisülést jelenti, de ellentmond ennek a feltevésnek Budha következő kijelentése: »Szamos csudát bocsátok rendelkezésére a hősnek, ki miután én a teljes nirvánába jutottam, ezen könyvet meg fogja magyarázni. Ha annak olvasásával van elfoglalva, megmutatom neki fényességemet, vagy saját szavaim által pótlom azt, ami tévedésből az ő olvasásánál kimarad.« Itt tehát Budha a nirvana állapotában még mint ténykedő személy mutatja be magát. Japan Kami nevezet alatt istenekként tiszteli az elhalt császárokat. Utazók állítása szerint sajnálatra méltó jeleneteket okoz vallási meggyőződésük. Egy csapat fanatikus követ akasztván nyakába, ugy ugrik a tengerbe, mások kifúrt bárkában bocsátkoznak le a mélységbe, hogy igy egyenes uton jussanak a kék hullámokkal borított paradicsomba; mig azalatt a néptömeg magasztalja bátorságukat. A lelkeket megvendégelni szinte szokásban van náluk. A Zoroaster vallását követő iráni néptörzsek vallási könyvei is bizonyítják állításunkat; habár e könyvek nagy része a török hódítás alkalmával elvesztett. Egy könyv mégis megmaradt épségben, ez a rosz szellemek elleni törvény«-t tartalmazza, Vidaévadáta vagy persa nyelven Vendidadnak neveztetik. Ismeretesek még a .Tacna, Vispered, Jest imái és hymnusai Zoroaster vallásának isteneihez és végre a Bundehes, mely a Zoroaster-féle kozmogoniát tárgyalja. E művekben a halhatatlanság hite világosan ki van fejtve. Igy a Vendidadban olvassuk hogy: »Ezen embert átadom neked, ez embert add ismét vissza nekem az erőteljes feltámadás alkalmával, Kérdés is tétetik, miként történhetik az oly test feltámadása, melyet a szél vagy a viz elhordott? Erre maga Ormuzd felel, mondván: »Ha én teremték mindent!a mi nem volt — ugy azt a mi már volt, nem tudnám újra előállítani?« Említésre méltó a »lelkek ünnepe«, mely mélyebb bepillantást enged meg az iráni gondolkozásba. Az év végén ugyanis 12 napot csatolnak holdévükhöz, hogy igy a napév kiegészítve legyen. Ez időben szerintök a lelkek viszszatérnek családjaikba. Még a poklot is megnyitja a kegyes Ormuzd és a lelkek, kik bűnbánatot tartanak, kiszabadulnak. Mindenki e szent időben 12.000-szer imádki tiszta. Ez Auramazda akarata.« Azonfelül kártékony állatokat kell öldösni, a szellemeknek ruhákat és ételeket oda készíteni. Még máig is megünneplik a par sok ez időt az előirt módon. Hogy a keltáknál is mily mély volt a halhatatlanság hite, arról tanúskodnak Strabó és Caesar, kik azt mondják, hogy csakis a halhatatlanság hite önthetett beléjök a harczban oly bátorságot, melynél fogva a halált megvetették. Szokásban volt náluk is mint Caesar és Pomponias mela bizonyítják, hogy a holtakkal együtt te mettek el mindent, a mi nekik kedves volt, úgymint rabszolgáikat és klienseiket, hogy tisztességes kísérettel jelenhessenek meg a másvilágon. Sőt előkelőbbek és rokonok is gyakran felléptek a máglyára, hogy igy azonnal a kedves társaságában lehessenek a túlvilágon. Az újra feltámadás ideája világosan előtérbe lép a valesi Hü istenség kultúrában, őt mint a holtak bíráját és jutalmazóját tekintették. Tenby szent szigetén ünnepeket ültek tiszteletére. Noha a kelták szokásait és életmódját nem írják le híven a görög és római irók, az ujabbaknak pedig nagyon kevés anyag áll rendelkezésükre; mindamellett egy pontban mind megegyeznek, ez a kelták erős hite a halhatatlanságban. Tanúskodnak erről a más akkor sceptikus rómaiak is, kozza: Tisztaság és uralom az igaznak, aigy Mareallinu-i nnndja: »A druidák (» vagyis kelta papok) felvilágosodott elméjíú titkos és mélyreható dolgokat magyaní ván és megvetvén a földieket, bátran kimon ják a lélek halhatatlanságát.« Caesar emphatice mondja: »Kölönösen azt vití ják, hogy nem semmisülnek meg a 1 kek. Igy tehát a kelták is világos és t< jes érvényű bizonyítványt állítanak ki természet szaváról, a természetes ösztön] és a halhatatlanság viszszautasithatlan sejti méről,mely az emberekbe mintegy beoltató A slávok ősvallását illetőleg kevés ad tunk van. Palacky Schaf arikot köve! igy szól róluk: »Hittek egy legbenső istenben, kit Bohnak neveztek, ő terén a világot, ő forrása a fénynek és villa nak. Ez istent a különféle törzsek külc félekép nevezték el Pernn volt ugyláts a legelterjedtebb neve. Azonkívül tiszt tek egy egész sereg daemont jót és ro szat »diasi« nevezet alatt. Hittek a lé halhatatlanságában és igazságos Ítéleti a halál után.« Hogy ez csakugyan volt, kitűnik a sok halotti szertartási mely szerint ők is, miként az ó-kor s mos népe halottjaik rabszolgáit leöldöst hogy a holtak ezek kíséretében jelenhes nek meg a más világon. Szokásban továbbá tengerparti vidékeken a halo

1 egy csónakba tenni különféle értékes i gyakkal együtt is így a hajót meggyuj a tengerre bocsátani. (Folyt, kij