Esztergom és Vidéke, 1886

1886-06-06 / 45.szám

MEGJELENIK HETENK1NT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. eges/, évre fel évre . negyedévre BJíO FIZETÉSI A11 Egy szám ára 7 kr\ 6 frt — kr. 3 frt - kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERYÍsTf ŐSÉG : SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi rés/.ét, illető iközlomények küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttórbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100-200ig . 1 frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGAN-HIRDETESEK megállapodás szerint legjután yosablian közöltetnek. NYILTTER sora z0 kr. 3. Az intézet vezetését a város tanácsa vállalja magára. Az alkalmazza a hivatalnokokat és határozza meg mindegyiknek működési körét, valami itt az állapítja meg azon esetleges biztosítási feltételeket, melyek az alapszabályokban nem foglaltatnának. 4. A kölcsönösség elve annyiban érvényesülne, amennyiben a kiszabott évenkénti dijon, a kezelési költségeken és a tűzoltóságnak adandó segélyen kivül, a lefolyt évben kifizetett károk összege is mérvadó. 5. A tárgyak felbecslése, illetőleg a biz'ositandó összegeknek és a tűz által okozott károknak megállapítása a község közegei által történnek. Az ' épületeknél tekintetbe kell venni azt, hogy mennyibe kerülne egy a felbecsülendőhöz hasonló háznak felépítése. A tűz állal okozott kár megállapításánál csak a valóban elégett és igy újonnan felépítendő tárgyak értéke vétetik figyelembe. 6. Egy alakító bizottság megbizatik az alapszabályoknak és a szorvozési tervnek elkészítése és ezeknek a tanács elé terjesztésével. íme főbb vázlatában a városi biztosító-rendszer. Az eszme kezd megvalósulni s az élelmes külföldi vállalkozók aranykora a biztositások körül kezd lettinni. A városok a biztosítás minden ágára kiterjeszkedő hivatalokat fognak alapítani s a vagyonosodás és. gyarapodás óriási forrásokat nyit meg. Glarantia, érdekközösség, gyarapodás. Ez a három jelszó fogja a városod által alapítandó »kenyszer-biztositásl« önkéntessé tenni. Minden polgár köteles vagyonát biz!ositani, a város hatósága kellő garantiát nyújt s a vállalat tiszta jövedelmét a város felvirágzására fordítja. A tényezők s különösen a végső czél intencziói annyira ideálisak, bogy az uj eszmét a legőszintébb lelkesedéssel ajánljuk Esztergom városa rokonszenvébe. A MAGYAROSODÁSRÓL. Szob, jun. 5. I A nemzetiségi kérdésnél nagyon sok j függ a helyes felfogástól. Jól mondotta azt valaki, hogy a ; nemzetiségi kérdés az ördög találmánya; mint legalkalmatosabb eszköz arra, hogy az eddig békében élő nemzetei kei sőt egyes egyéneket is egymással összeveszítse, már a szerint, amennyi! ben a nemzetiségi kérdésben gonosz Yíi^y legalább is \a,/uúatlan kéz dolI gozik. ; De miután a uemzetiségi kérdés I egy úttal létkérdése is minden uemj zetnek, arra kell törekedni miuden hazafinak, hogy ezen kérdés tapintaj tosan kezeltessék. Ha valahol, ugy különösen nálunk I magyaroknál a nemzetiségi kérdés mint a magyar nemzeti öntudat főemeltyüje, ! oly drága növény, melyet kontár kezektől azért kell védeni, nehogy tererebélyes fa helyett, melynek árnyaiban a nemzet maholnap békés nyughelyet talál and, csak csenevész bokor maradjon, mely legföljebb csak íücskök tan váj ára al k al mas. Hála Istennek, hogy manap nálunk oly szépen halad a magyarosodás eszméje, jeléül annak, hogy a magyar nemzet felfogja jövő nagyságának alapeszméjét, t. i. a nyelvegységet. És mindenki kénytelen bevallani, hogy az iskola, és nevelés terén ez ügyben már is a legszebb siker mutatható fel. De ha valaki a sikernek örül is, ne sajnálja megnézni közelebbről azoknak fáradságos munkáját, kik e téren működnek, és kiknek sokszor mielőtt sikert felmutathatnának, az előítéletek, a megrögzöttség, sőt gyakran a legjobb szándék mellett a félreértések bástyáját kell előbb ledönteni, midőn oly emberek Ítéletét kell eltűrniük, akik tán belsőleg jól gondolkodva az ügyről, szavaikban legalább is tapintatlanságot követnek el. Es sokat levonnak ez által az érdemből. Az »Eszt. Közlöny« ez évi 20'. számában megjelent egy Szobról keltezett, (de semmi esetre sem Szobon és szobi által irt czikk), mely dícsérőleg nyilatkozik azon gyors és szép haladásról a magyar nyelvben, melyet az ottani iskola 12 év alatt felmutatott. Sajnos azonban, hogy a levél írója a dicséret mézébe keserűséget is csöpögtetett akkor, midőn az ottan működő kántortanító, Laesny István érdemeit kicsinyi ette, de sőt tagadta egyszerűen azon okból, hogy az illető k. tanitó tót születésű, azt állítván, li JszterpésTíiéb" tárája. NE SZOMORKODJ'! Ne szomorkodj', Hogy oly hamar repültek el Boldogan élt perczeink! Boldogságunk j.em múlhat el, Bár az óra menni int. Bár hova vet a sors eugem Vissza-vissza tér szerelmem. Ne szomorkodj': szerető, hü szíreket Nem választja el a tér! Megtudni — csak válva lehet: Egy szerető sziv — mit ér. Völgy — berekben s a hegyeken, Mindenütt ól a szerelem. Me szomorkodj': Kis lakodba térsz te haza. Szép emiékink körébe; Ám menjek én akárhova, Felém int a bú képe. De mindenütt a szerelem Vigaszomul lesz majd velem. Ne szomorkodj'' A sors hozzánk nem mostoha, Hisz nem is az választ el! Kötelesség ragad tova Vas marokkal, kezekkel. De, ha újra visszatérek : Soha el nem hagylak téged. II ABER SAMU. A CSATATÉR HIÉNÁI. (Elbeszélés a német-franczia háborúból.) (Az Esztergom ós Vidéke számára forditotta : F.) (3-ik folyt.) Amint látszott egy ideig gondolataival foglalkozott, s azután tovább menvén az »arany fejhez« czimzett vendéglőbe lépett, hol a tulajdonostól oly ürügy alatt kért lovat, mintha már kevéssé úgy is elkésett dolgát kellene hamarjában a szomszédfaluban teljesitenie. — Éjjel ? — kérdé a tulajdonos. — En önt nem ismerem uram, s a mostani időkben az embernek nagyon is-óvatosnak kell lennie. Ki kezeskedik arról, hogy ön a lovat újólag visszahozza? Duval elővévén tárczáját 1Ö00 forintot nyomott a vendéglős markába. Itt a kezesség ! Most pedig hamar a lovat. A vendéglős nem tétovázott, hanem felnyergelvén a lovat, csakhamar az ajtó elé vezeté. Duval fölvetette magát a nyeregbe s a lovat megsarkantyúzva, egy pillanat alatt tova illant. De fölfogván azt, hogy a lódobogások által a lakók figyelmét nagyon is magára vonkatná, lassú léptekre ösztönzé lovát, s midőn már a város kapuját elhagyá, ügetett jobban a kitűzött czélja felé. — Várj csak te szörnyeteg! — mormogá fogai között — te a fizetésemet megtagadtad: jó, követelésemet máshol' fogom behajtani, hanem jól vigyázz, hogy ez neked sokba ne kerüljön. Gyors léptekkel meg fogom találni a porosz herczeget. Elmondom neki: miszerint Mac Mahon tábornagy egy kis sétalovaglást j tett Nancyban, s ha gyorsan elindul, még j az nap este ott találhatja őt. Vad öröm járta át keblét e kigondolt és sikerültnek látszó terv felett, s megsar[ kantyúzva lovát, az inkább röpült, mint : szaladt. Mindenesetre az olvasó Duval különös kóborlásaiban és eljárásában némi homályosat fog felfedezni. Egypár szóval felvilágosítjuk Duval tetteit s gyermek korában elkövetett nevezetesebb mozzanatait. Pierre Duval fiatal korában semmire sem volt alkalmas, s igy a munkát kerülve atyja fegyelme ós szigora elől is kitért. Sokáig mint koldusgyermek kóborolt Németország különböző helyein ; későbben a fékezésnél mint báb-állogató alkalmaztatott, s igy fokonkint végre főpinczér lett belőle. Hivatalában ismeretséget kötött francziza katonákkal, kiknek lekötelezve magát Német ország- és más államokban kém gyanánt használtatott. Az ily üzlet már magával hozza azt, hogy erényről és erkölcsről szó se legyen. És valóban Duvalnál mind eme nemes erények hiányoztak, ő nála csak a pénz, a jutalom határozott, és könnyen volt rávehető bármily dolgok teljesítésére, s pénzért talán saját atyját is elárulta volna. Mogorván és gondolkodva haladott tova s utazását még unalmasabbá tevé a szél. Az egész nap nagyon szép, azonban most esett s oly sötét volt, hogy ő alig bírta megkülönböztetni az ut mellett álló nyárfákat. Egyszerre csak hirtelen világosság tölte be környezetét, melytől lova megijedvén, egy hatalmas oldalugrással oly szerencséilenül üté fejét a nyárfák egyikéhez, hogy a nyeregből kiesve a földre hullott. — Hé, barátom! — szólalt mog egy hang mellette — az ön lova az általam meggyújtott gyufától ijedt meg. Hogy van az, talán valami baja történt ? — Az ördögbe — azt gondolom, hogy minda két lábam el van törve. — Az bizony nagy baj volna — kedves barátom. Reménylem azonban, hogy a baj nem lesz oly komoly. Kisérelje csak meg fölkelni. Én önt lakomba fogom vezetni, mely alig van innét ezer lépésnyire. Az idegen, ki Duval történetes leesésének következtében szolgalatjára kínálkozott, j felsegité s a közellevő názához vezeté. I Már a rövid uton meg győződhetett arról, Városi biztosítórendszer. Esztergom, jun. 4. Külföldi, de ausztriai városok is r régóta bírnak takarékpénztárak, melyek nem egyes polgároknak, lem a város érdekeinek gyümöl>znek. Nagyon sok város fölvirult r ilyen tényezővel. De hát nálunk nem divatos, hogy városok a város javára takarékpénzirakat alapítsanak s igy egész egyterűén bele kell törődnünk abba, ogy ezzel az ideával tökéletesen élés lünk. Hanem van egy másik eszme, mer

et most kezdenek fontolgatni odaünt és idehaza a városok. És ez a városi biztosi t óe ii d s z e r eszméje. Több ausztriai város tanácsa ugyan; csak nemrégiben elhatározta, hogy %\ »városi lüzbiztositó intezet« czélíból a következő határozmáuyokat igja elfogadásra ajánlani : 1. Az intézet czélja a város belteiletéhez tartozó, és a tanács belegyezésével a külvárosokban és a köii fekvő helyiségekben létező ingó és igatlau tárgyakat tűzkár ellen biztotani. 2. A város belterületén levő lakázak biztosítása a tulajdonosokra ézve kötelező. Egyéb épületek vagy tgóságoknak, valamint az elővárosokin és a körülfekvő helységekben lé)ző ingó és ingatlan tárgyaknak biz)sitása a tulajdonosoktól függ, illetve soknak tetszésére bizatik.