Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 23. szám

Esztergom VII. évfolyam.

23. szám.

Csütörtök, 1885. márczius 19-én.

Városi s megyei érdekeink I özlönye.

MbGJBI.HSNIIC HETENK1N T KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évre........................................0 fit — lírfél ívre

.............................................5 » — i

n

egyedévre........................................................1 , -r>0 ,

E

gyes sznm ára 7 kr.

SZERKESZTÖSEG:

^ZENT- ^NNA-UTCA 317.

hová a h.p «7,cl lom i i ós'/.él illető közlemények küldendők.

KIADÓHIVATAL:

SzÉCHENl-TÉEl

IiotíÍ ti. liivnfalos s :t magán hinletósek, a nyiÜScroe szánt közlemények, előli/,etási pénzek és re c,l:un kiások intézemínlc.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS III UDMTItSKK 1 szótól 100 szóig — fi t.

i\I A (T A N1111> I)IÍTIÍSKK

100—‘200-ig . 1 „ 50

200—300-ig . 2 „ 25

Bélyegdíj 30 kr.

írj megállapodás szerint leli«tö I égj n tény őse bliun közöl tétnek.

NYII/mOlí sora 20 kt

Post fest;?.

Esztergom, márcz. 16.

(—s —a.) Nem emlékezünk még olyan márczius tizenötödikére, amilyet az idén ünnepeltünk.

A honvédtemető imposáns nép tömeggel telt meg, ürömmel üdvözöltük a hazafias lelkesedés újjászületését s fájdalmasan csalódtunk.

Egy politikai párt, hogy mérsékelt elnevezéssel illessem, tüntetést rendezett a szent sírok között, a saját politikai elveinek.

Márczius tizenötödikéből követválasztási actust csináltak s az országos nevű szónokot olyan tartalmú beszéd elmondására kérték fel, mely nem emlékbeszéd, sem apotheosis, hanem rendes pártbeszéd volt, amihez a függetlenségi lapok sikerültebb vezérczikkei szolgáltatták az alapot.

Ildomtalanság lenne Orbán Balázst megtámadni azért a kegyeletlenségért, amelyet a honvédlemetőbon insceniroz- tnk. Orbán Balázs egy nagyműveltségü, szép szellemű s szeplőtlen jellemű tagja törvényhozásunknak, akire a füg getlenségi párt méltán büszke.

De aravaló a helyi sajtó, hogy megmondja a veszélyes tévedéseket azok itítk, akik azt hiszik, hogy dicsőséget arattak, mikor a negyveneiolezas március tizenötödikéből csináltak nyolcz- vanötös márczius tizenötödikét.

Az a szellem, mely a tüntetéseket a függetlenségi párt propagandálása mellett rendezte, roppant nagyot téve- vedett, sőt hibázott, midőn a honvédtemetőt kortes tanyává alakította át. Ezen minden finomabb érzés fölháborodott, ezt nem szabad megróvás nélkül hagyni.

Márczius tizenötödikét nem szabad pártünneppé alacsonyitani. Ahoz úgy kell fölemelkedni, hogy minden politikai gyarlóságot elhagyva, egyedül csak a megtisztult hazafiság erejétől vezéreltetve szabad a hősök sírját meg koszoruznunk.

Magánemberek vagy pártérdekek hangzatos glorificálása megsérti a temető kegyeletét s ephemer kortesmondások nem valók abba a keretbe, melynek közepén egy oroszlánt 1 .tunk.

Márczius tizenötödikét azonban párt- szempontból is joga vau akár a, kormány-, akár a mérsékelt , akár a függetlenségi-, akár az antiszemita pártnak is megünnepelnie, csakhogy uem a honvédtenietőbcn, hamm szépecskén maguk között, ahová azután nem fogunk eltévedni, mert tudjuk, hogy mi lesz napirenden.

Vádoljuk azután a rendezőséget azzal is, hogy a politikai elkeseredés, visszavonás és ellenségeskedés magját hinti eJ a nép között még mostan is, mikór hála az égnek nincs szükség meghasonlanunk és korteskednünk.

Mindezek után a jövőre nézve nagyobb ellenőrzésre s tapintatra lesz szükség, hogy a honvéd temető ne jegyen izetlen pár* mozgalom színhelye. Oda nem politizálni, hanem imádkozni megyünk s a politizálás amint fájda lommal tapasztaljuk, inkább megtanítja népünket káromkodni, mint imádkozni.

Városházi állapotok.

V.

16) A polgármesteri hivatal ügyforgalma a folyó évben 2670 elnöki közigazgatási ügydarabból állott, moly ügyek kevés kivétellel mind elintézést nyertek. Ezen kívül a polgármesteri j iroda közvetítette a 784 drb fizetési meghagyás kézbesítését, —• továbbá vezette a katonai nyilvántartást.

A polgármesteri irodában az ügykezelés tekintetében kifogás alá vétetik, j hogy az elnöki iktató könyvhöz a mutató könyv csupán 400 számig, illetve f. 1884. évi február 15-ik napjáig beérkezeti ügyekre nézve találtatott elkészítve, — inig ellenben a beikta főtt 2670 ügyből 2270 ügydarabnak a mutató könyvbe való bevezetése elmaradt, — kifogás alá esik továbbá, hogy az elnöki irodában az elintézett ügyek nincsenek irattározva.

Az alól írott bizoitság azonban a polgármesteri iroda ügykezelésének ezen hiányait az alkalmazott Vaydinger Antal polgármesteri segéd úr előrehaladott korát túlhaladó munka mennyiségében találja, — amiért is czélszminek mutatkozik a nevezettúr hivatalos teendőinek némely részét a közigazgatási irodára ruházni át, — nevezetesen javasol tuti k, hogy a jövő évtől kezdve az illetékkiszabási hivataloktól érkezendő fizetési meghagyások kézbesité sére vonatkozó kiadói könyv vezetésével a kiadó úr bízassák meg, — továbbá hogy a polgármesteri ügyekben szükségelt letisztázások a közigazgatási irodában eszközöltessenek, hol is elegendő munkaerő áll rendelkezésre.

17) A városi erdőmester és mérnök urak tevékenységét megfelelő nyilvántartás hiányában a bizottság ezúttal bírálat és vizsgálat alá nem vehette, miért is inditváuyoztatik, hogy a most nevezetteknek adandó megbízások és kiküldetésekről nyilvántartás vezettessék.

A mérnök urat a bizottság ufcasit- tatni kéri, bogy a szent-Jánosi árok szabályozásának tervét, a kissátorkő felmérését és parcellázását, valamint a plébániai épület javításáról szóló számadást mielőbb kész1’lse el és a tanácsnak mutassa be.

A bizottság nem hallgathatja el, hogy a mérnök urra nézve az ujabbi szervezési szabályrendelet 37. §. d) pontja utolsó bekezdésében foglalt határozat eddigelé alkalmazást nem nyert, minélfogva a bizottság ellenőrzési feladatának ezen kérdésben akkép kivan, megfelelni, hogy javaslatba hozza, miszerint a szervezési szabályrendelet idézett pontja, mely szerint a mérnök úr az esztergomi érseki gépgyárban elfoglalt állását nincsen jogosítva megtartani, — vagy alkalmaztassák, vagy pedig amennyiben Prokop János uy hivatal o-skodása a városra nézve előnyösnek ismertetnék el, — ez esetben a szabályrendelet idézett pontja hatályon kívül helyeztessék.

Ugyancsak a mérnök urat illetőleg a bizottság hivatkozik arra, hogy a t. közgyűlés azon határozatára nézve — mellyel a mérnök úr szakképzettsége a jogi bizottság által megvizsgáltatni rendel telett, addig a megfelelő intézkedés megtétele elmaradt, — ..miéit is ezen ügyben a polgármester úr, — mint a jogügyi bizottság elnöke ineg- s ü r g e 11 e t n i jav as o 1 tátik.

18) A bizottság az elleucrőrzési vizsgálatot nem terjeszthette arra nézve, hogy vájjon a város tisztviselői által a hivatalos órák megturtatnak-e, mivel az újabb szervezési munkálatAz „Esztergom ésVidéks“ tárcája.

cl /6uj,3oj50 'poltáfc.

(Böjti okoskodás.)

Szegény Ádám apáinknak botlása után,— mindamellett, hogy vigasztaló társat is kapott, — igen szomorú sorsa lehetett. Nem ismerte a gondozó', búoszlató, baj ölő és bá- natgyilkos redvet, nem birka mibe fojtani aggály'át. nem volt képes eltemetni szomját és az utóvilág is igy sinlett mindaddig, mig némelyek szerint Mózes, mások nyomán Baclras, vagy az írás élteimében Noé, ama vigaszdús italt, melyek neve bor, feltalálta.

Hogy az első kísérlet, nagyon gyarló lehetett, arról tanúskodik a neve ; mai nap- ság is, midőn rósz bort iszunk, akaratlan is igy szó la ralik meg ajkunk : bin ! A bor szó csak aztán alakíttatott, miután a képlékeny nedv kellemes hatással törekedett „ lefelé.“

Azt mondják : minden jónál ott sempo- log az ördög. Ez nagyou valószínű. Noétól ás elvette a poharat és odavezetett egy bárányt, egy oroszlánt és egy — disznót. Mindháromnak vérét vette és külön edénybe eresztette s midőn e tetten Noé elbámult és keidé mire való mindez? igy válaszolt: Nézd, én ezt a véli mind egy edénybe ve- gjitem, most hozzáőutöm a bort is ; s mert te halandó ember vagy, jól megjegyezd a *<t mondok :

A valódi bor ama sajátsággal bir, mely- i Ível ez a vegyitek. Ha egy pohárral iszol belőle, akkor kedélyes, ártatlan és vidor i leszesz, mint a bárány, ha két pohárral | hörpentesz : erős, bátor és vitéz fogsz lenni, i mint az orosz'án ; ha háromig fokozod: | disznó természet Öltöl RÍ és éppen úgy jfetrengsz Errre leültek és próbát tették. Az eredményt tudjuk. A sátán jobban ismervén mindent, szerencsésen kereket oldott, Noé pedig mindjárt az első kísérletnél meg- | bukott.

j Persze sokat nyom a latban ama bizonyosság is, hogy még alig létezett nemzet, mely az „ivást* nem kedvelte volna. Judás nem birváu borhoz jutni, mesterséghez folyamodott ; vette a vizet mint tanítója, de : biz abból csak sör lett. Egy németalföldi | midőn a vezuv tetején egy pohár lacrimae Cristihez jut, felhajtván azt, igy sóhajtott fel : Oh uram ! Miért nem könyeztél ná- j lünk is ! Hihetőleg ő ez ideig csak a sört ismerte. Más nemzetDeliek, melyek sem ezt sem azt nem ismerték, inkább csinált itallal éltek mintsem a puszta víznél maradja- i nak : A néger p. o. falevet iszik ma is és ezt pálmabornak nevezi ; a keleti nép rizslevet szörpöl, az amerikai agalével él, az orosz viz és kovászléből csinál vutkit, a ta- . tár lótejből ereszt szeszes italt, mások mérges gombák levét alkalmazzák, sőt a böl- . gyek megezukrozták a kukoriczalevet (ma már velünk tartanak nagyobb részt) és még sem isznak vizet. Most már a török is bort iszik, ha hozzá juthat, de mikor k alles ót ragad, igy szól: Uram Mohamed! Hunyd be csak egy kicsit a szemed !

va

De szó a mi szó. Yau is a borunk huni páratlanul nemes hatása.

Plato csak szigorú ember volt, mégis helybenhagyta a borivásf, kivált 40—60 évig, mert úgy mond: Erőt éh vidorságot ad, egyetértésnek és jóakaratnak kapcsa és az ellenséget is baráttá teszi.

Az egykori diák, kinek Horácz ö szavait keikén magyarázni : Az cselekedett okos n, ki a hasznost, az édessel vegyi tette — társához fordult és igy szólt : Pajtás ! Horácz nem volt korcsmáros !

Vannak azonban a borozó életben kivételek is.

Teszem azt, midőn az ivó saját személyét is felcseréli ; midőn az érzék végképpen megtompul ; midőn valaki már nagyon is hangosan beszél és folytonosan azt kérdi : érted, nó, ugy-e éried ? Midőn az itlas önmagával disputái, midőn a pinczeajtónak is azt mondja : nó már most tudod ? de

mindezt csak neked mondom ám, érted ? midőn azt ves/i észre, hogy ivó társai hagyták el, pedig maga távozik, midőn mások sorsán sajnálkozik és a boldog embereket is siratja ; midőn elesik és az figyelmezteti, aki őt támogatja ; midőn felállás közben lábaival disputái és megtörténik, hogy ar- czul üti azt, ki Őt botlása közbeu támogatja ; midőn mindenkibe szerelmes, akivel csak találkozik , m'dőn az egyik szónok, a másik költő, a harmadik nyelvtudós lesz és a negyedik né ává válik ; midőn az egyik imádkozik, a másik átkozódik a harmadik énekel és a negyedik valezert tánczol midőn az bölcselkedik, amaz tudós kérdéseket tesz, czitál Heinéből GŐthéből és még

nem létezett írókból is; van ki mindenkivel barátságot iszik és ki elalszik ; midőn egyszerre finom bécsülettudó lesz, szép modort ölt fel, noha különben dnrócz ember, a másik mindjárt poharat ragad, tükröt, ablakot zúz, birkózásra vállalkozik, noha különben jámbor ember.

Ittas ember nem ismer tartózkodást; ha ha igaza van, ajtóstól rohan a házba ; mig a másiknak, mihelyt felvette Orbán süvegét, pünkösdje van és az apostolok minden nyelvén megszólal. Legszebb látvány, az midőn három féío ittas ember halad együtt. Az elsőt előre to,jJ, baja és ha esik, hasra esik. ezt hátravouja és ha előre tolakodik, is. hanyatt dől ; a 3-ik jobbra balra kaliin- páz s bármennyire tülekedjék egyenest menni szüle neki még a Buda-utcza is; az sört, ez bort. a harmadik pedig pálinkát ivott.

A história igen szép adatokat szolgál a bori vasról.

Egy hatvan éves borivó urat az ital nagyon megrontott. Orvost hivat, kinek első tanácsa is az. hogy hagyjon fel a borítással. A betegnek ez a diagnosis sehogyseiu tetszett, a falhoz fordul és takarója alól igy mormog: Higvjon az úr engem békében, mert az ur sohasem gyógyított magánál idősebb betegséget. Persze az orvos fiata 1 ember volt.

Egy Clarence nevű herczeget halálra Ítéltek, JippelIáit ugyan, de csak annyiban, hogy a haiálnemet ő választhassa. A kegyelő n meg adatott és ő egy borral telt hordóbin kívánt megfutni Ha igaz ugv is történt.

Az ittas állapotot (ma pity ókás állapotnak mondjuk) a latin és görög majdnem eg\ér-