Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 23. szám

ban a hivatalos órákról semmi intézkedés sem létététt. Szükségesnek találtai ik tehát, hogy a hivatalos órák közgyűlési határozattal állapíttassanak meg, valamint annak kimondása is szükséges volna, hogy a hivatalos óiák betartása mely tisztviselőt köteloz.

19. Az egyes bizottságokhoz utalt ügyekről sem talált a bizottság nyilvántartást, — ezen körülményben leli az aiolirott ellenőrzési bizottság a szakbizottságokhoz utalt ügyek elintézésének lassú ügymenetét, a miért is az egyes szakbizottságokhoz utalt ügyek nyilvántartásának módja szintén mégha tároztatni iudi t ványoztatik.

20. A bizottság végül szükségét érzi annak, hogy az ügyviteli szabályok már valahára kidolgoztassanak, e végből a közgyűlés előtt inditványoztatik, hogy az ügyviteli szabályok kidolgozása végett egy küldöttség küldessék ki.

Melyek után az előterjesztett jelen lésnek tárgyalás alá vételét és a szűk séges intézkedések megtétele iránt határozat, hozatalát kérve, maradunk a tekintetes közgyűlésnek alázatos szolgái az ellenőrzési bizottság, Maiina Lajos bizottsági o'nök. Szabó Alajos, Brenner József, Marosi József, Dóczy Antal bizottsági tagok

V.

Tokintettel aria, hogy őzen benyújtott jelentésben oly sokoldalú s beható tárgyalást igénylő javaslatok foglaltatnak, miszerint azoknak egyszerű előterjesztés folytáéi megbirálása alig volna lehetséges másrészt a {elvetett, kérdésekre a képviselő testületnek adandó tanácsi vélemény megállapításához elkerülhetetlenül szükséges, hogy a tanács minden tagjának ezen jelentés tanulmányozására hosszabb idő engedtessék :

Ennélfogva ezen jeloutés másolatban a tanács minden tagjának kiadatni rendeltetik, utasittatván kiadó úr hogy a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt az érdemi tárgyalás foganatosítása végett az eredeti jelentést a tanácshoz terjessze be.

Miről Maiina Lajos képviselő ur vég* zésileg értesítendő.

Gazdasági levél.

Thaszár, márcz- 16.

(A juhok vérfölfrFsitése.)

(Sz. Gr.) Sokszor halljuk azon panaszokat gazdáinknál, hogy mennyi emérdek takarmányt fogyasztottak el i drkáik a teleltetés alatt s még sincse-| íek jó erőben. Azon esetben ha nincs neg a kívántató takarmány kellő meny-1 lyisógben, úgy nem is kutatjuk az1

eműleg „személyi jogvesztésnek“ nevezte, i mi annyit tesz, hogy másnak kell az ittas roher gondviselését magára vállalni.

A német tap'ónak nézte a részeget, a nagyar kitért előle. A nevezett állapot Ho- oferuesuek fejét vesztette el. Nagy Sándor 1 egjobb barátját záratta be, atyját Fülöpöt í (arájával együtt asztal alá bajatta ; Tor- 1 íuatus, Antonins, Tiberius valóságos szőr- : yekké váltak. Trajáu megállapodott a má- 1 odik pohárnál és midőn egy hadnagyának cardot nyújtott, igy szólt: „Érettem, hajói f cormáuyozok, ellenem, ha zsarnokká válók !“| íztán megint ivott, de poharazö társait igy 1 igy el meztette : Ily állapotban semiuemű parancsomnak ne engedelmeskedjetek. i Vén korában a spártai is ivott, de az i szonyu eredménytől gyermekét részeg rab- jzolgája példájával riasztotta vissza. 7 Egy bölcs, miután hátsó tengely nélkül 1 KÓt mérföldet utazott és végre is ülve ma- •adfc — azt a törvényt találta fel, hogy : .teljes“ ember elől a rakott szekér is kiéljen- i A tlicologus Noé történetével riasztja 1 issza az emberiséget, őseink csutorát bordák maguknál ,,a szomjuzás óvszeréül,“ ni máskép teszünk—betérünk egy kortyra mások csutorájából.

okokat, mert már a gyenge takarmányozás is elég nagy ok az elsatnyu- iásra ; de az esetben, ha meg van a kellő mennyiségű jó takarmány s ha a tavasz kinyiltával a legelőre kihajtatnak a birkák, mégis oly állapotban vannak, mintha az egész telet a leg silányabb táplálókkal élték volna át, az már vizsgálódásra adhat okot.

Ahány a birkány/ij, annyiféle ta kminányozást, illetve telel let és t igó- nyeL

Fő kellék a tágas akol. Egy anya- birkára a leendő báránynyal együtt, (az etető rácsot is beleértve.) elegendő 10 négy szögi áhuyi tér, az ürűk és tok- lóknak 8, vagy szükség esetén 7 négyszögláb, az akol magassága pedig legkevesebb 10 —12 lábnyi legyen. Az egyenletes légmérsóklet szabályozására kellő számú ablakokkal ellátva ; különösen az anyákra nézve fő a kellő hely, nehogy az összezsnfolás által el- vetéllés álljon elő.

Nagy gondot ad bizony a gazdának, kinek ezrekre n enő birkaállománya van a teleltetés, különösen ha nem állanak rendel ke/ósro elegendő akiok, mert ha az ürűknek és kosoknak hideg pajtában kell úti elel niök, adhat nekik kétszor annyi takarmányt, még sem lesz meg a kívánt eredmény.

De ha meg is van mindaz, ami a jó teleltetéshez kell, sok takarmány, tágas és meleg akol, mégis be állhat az eset, hogy az áttelelt nyáj nincs jó állapotban. Ennek is van egy ki- magyar.izható oka.

Azt minden gazda tudja, hogy bizonyos tulajdonságok a beltenyésztés folytán nagy mértékben fokozhatok s ez minden állatfajnál elérhető, igy van ez a juhoknál is, hol a folytonos kiválasztás által bámulatos eredményeket értek el, csakhogy a jónak is vau rosá oldala. Régebben, midőn még a gazdálkodó rendszer nem volt oly intensiv, nem fordult elő annyi betegség sem a növény, sem az állatvilágban, inig azok a szabad természet alatt éltek és szaporodtak, az igaz, hogy a tudomány sem volt annyira előhala dott, mint most, de mégis sokkal kisebb volt a pusztulás száma. Mi te hát az oka, hogy nincsenek jó állapotban juhiiii>k ? Itt a baj már magában a nyájban keresendő, maga a nyáj rósz, erőtlen, s miért ? — azért mert p. o. alapítottunk 15—20 év előtt egy nyájat, ez eleinte adott gyönyörű hízott ürűkot, szép tok lót s egészséges bárányokat, hogy öröm volt nézni, az évok teltek, — daczára annak, hogy nem vonatott meg a nyájtól semmi, mégis 10 —15 év múltával az erőiülMa már — a haladás korában élv« — az ivás mesterségében is előbbre vagyunk, sokat iszunk és jó barátok maradunk. Kü- íluben is borban van az igazság, a jó kedvet; csak a bor adja. S minthogy Lisznyai-i (ént: jó kedv az élet fűszere, azzal legyen szivünk csordultig tele“, hát ne „spóroljunk4, iá 100 éves korunkig ihatunk, bizony iddig élünk. Különösen most a komoly oőjtben, midőn a szegény fiatalságnak mi sem jut a jóból. Ha már Terpsichore nein 'ocad el áldozatot, böjtben — él Bachus!' — De miután minden jóból megárt, (különösen a jó borból legelébb) ebben is tart.-! suk meg a középutat ; se keveset, se sokat. A magyar ember régi hírnevéhez híven sze- •et mulatni és bujában is „sírva vigad.“ • Tehát hogy böjti okoskodásaimat bevégez- sern, azoknak kik bajokban kettő helyett, iáimat is isznak — ha megesnék raj uk íz a kis rnalheur ami tán már többször megesett akkor azok tegyenek úgy, mintáz] ugyszeri szabó, ki azért hagyott fel a szereién borivással, mert egyszer mámorában (ettős alakban látta boldogult feleségét.

FRIDINK FFRUNCZ.

jes nyáj kozdott gyöngülni, meglepte ;i betegség, az anyáknál a meddőség mindig nagyobb arányokat öltött, a gyapjú úgy minőség-, mint mennyiség ben évről évre csökkent, — szidtuk a juhászt, a legelőt, az időjárást, — pedig ennek oka csak az volt, hogy nem hoztunk évek során át nyájunkba friss vért, habár okvetlen szükséges az időközönkinti vérfel frissítés, nehogy az el- csenevedós, a túltenyésztés jöjjön létre ; mert oly körülmények között, mi dőli a párosodás legközelebbi stádiumba lép át, nem csoda, ha erőtlen, satnya utódok jönnek létre. Igen sok haj átörökíthető. Sokszor már az embrióban van a betegség csirája, a sok tüdő- vész s gömőkór nagy részt átörökítés folytán származik. Ha tehát jó erőtel jes nyájat akarunk, akkor okvetlen, amint a szükség macával hozza, friss erőt, friss vért hozzunk a nyájba s akkor nem fog beállni azon szomorú eset, hogy az az előtt oly viruló nyáj helyett felismorhetlen jellegű hitvány állatjaink lesznek.

A vér felfrissítésnél vigyáznunk kell a párosításra p. o. 40 — 50 drb anyát számítva egy kosra, figyelembe kell venni a kosnak tulajdonságait, ha gyapjú sűrűn be nőtt, úgy ritkább gyapjú fe Ihlettel biró anyával kell párosítani s gondos kiválasztásnál úgy kell eljárni, hogy a hiányzó jó tulajdonságok a kosnál meglévővel kiegyenlittessenek.

Végül ne tévessze soha szem elől a gazda, hogy mily bázisra fekteti a mh tenyésztést s mi a fő czél, csupán finom gyapjú termelés, vagy hús előállítása? A jelenlegi viszonyoknak megfelelőing legjövedelmezőbb a nem túl finom gyapjú termelés mellett a hús tenyésztés.

A nőkről s a nőknek.

A divatszépségek hasonlítanak az olyan finom borokhoz, melyeket örömest kóstolgat az ember a házon kívül, de nem örömest helyez a pincébe. — Heine.

*

A szív kert, az ifjúság szép tavasza, a remény éltető napja, a szerelem tövises növénye, mely kifejiik s olyan virágot hoz, melynek nincs parja kerek e világon. — James.

*

A csókról azt mondja egy német bölcs, hogy az egyesülés villamos sym bolurna. Az ember koporsója négy deszkából s az ártatlanság koporsója gyakran négy ajak egyesüléséből kerül ki.

*

Kik csókolnak a világon legódosob- ben ?

Az angol nők.

Horkins Írja, hogy Angliában a csók i nőnevelés egy alkotó részét képezi.

Ha az angol nő szeret, akkor lesü- lött szemekkel csókol, hanem olyan gyorsan és tüzesen, mintha villamos szikra pattanna át egy másik ajakra.

Ha az angol nő érdeklődik, akkor soká vonakodik, do végre is áhítattal csókol.

Ha azonban sonnnitsem érez, akkor )lyan hidegek az ajkai, mintha jégből volnának.

A Judás-csók Angliában az utálat árgya.

A francziák pedig így határozták neg a különféle csókokat :

Tiszteletünk kifejezésére kezet csó- íolunk, barátságunk megértetésére megcsókoljuk az arczot, jóindulatból homokon csókolunk, szívességből a szeneket érintjük ajkainkkal, galantóriá- )ól és pajkosságból s karokat, hódolatból vagy alázatból a ruhát, szerelemből az

ajkat s kíváncsiságból a vállakut csókoljuk meg.

*

Egy igen előkelő, de kalandos nő bámulatos sokáig fenn tudta tartani szépségét és fiatalságát.

Ran, a hires lipcsei tudós hízelgésbe akarván öltöztetni gúnyolódását, így szólott a szép nőhöz :

— Asszonyom, kegyed olyan mint a cremonai hegedű hangja. Minél régibb annál szebb.

A szép delnő azonnal kész volt a következő vágással.

— Maga pedig édes professor ur olyan, mint a komisz posztó. Minél régibb, annál gorombább.

Olvasó-asztal.

— Magyar H e 1 i k o n. Stampfet Károly udvari könyvkereskedő nagybecsű pozsonyi irodalomtörténeti vállalatából ismét három füzet érkezett ol- vasóa?z tálunkra. A 41 -ik füzet Kőhalmi Klimstein József tollából Pázmány Péter élelleirását közli. A 42-ik füzet Báthory István életrajzát hozza Dr. Szádeczky Lajostól. A 43-ik füzet pedig Ferenczy Józseftől báró Eötvös József élet- és .jellemrajzát ismerteti. Egy egy füzet ára 20 kr. Őszintén ajánljak a magyar irodalom kedvelőinek.

— U j z e n e m ű v ek. Rózsavölgyi és Társa kiadásából most kaptuk meg Bánfi Sándor Mari-keringőjét, mely Hegyi Arankának van ajánlva. A kedves művésznő arczkópóvel díszített zenemű ára 1 írt. — Ugyanonnan vettük Herczenberger István átiratában a Robeca-Csárdást, melynek ára 80 kr. — Táborszky és Parscli kiadásából pedig Komlódy Gyula Solúse balunk meg czimü dalát küldték meg ének- hangra és zongorakísérettel Ábráuyi Kornéltól. Ara 1 frt.

— Az Ország-Világ már- czius 15-iki száma a magyar szabadság föl támadásnapja alkalmából a legérdekesebb reliqniákat közli. így például Kossuth Lajos levelét (Fac simiiében) Degréhez, Klapkától, Pálffytól, Pod- mauiczkytól, Gellichtől, Várady Gábortól és Szilágyi Sándortól ünnepi czik- keket. Az illustrácziók nagyrésze is alkalmi. A kitüuő vállatra kiválóan felhívjak művelt olvasóközönségünk figyelmét.

— AzOlvasé-Kör 24-ik füzete Tölgyesi Mihály fordításában még mindig a Gyémánt Király czimü érdo- kes történeti regényt közli. A füzet ára 25 kr. A regényvállalat megrendelhető Budapest, Stáczió-utcza 31. sz, a. Fülöp György szerkesztőnél.

— Bernardi sokszorozó táblázata. A losonczi „Kármáu-Társulat“ sajtója alól e napokban igen érdekes mű került ki, melynek czime : „Leg- czélszerűbb sokszorozó táblázat. Számítási ós sajtóhibák nélkül. Összeállította Bernardi István, a m. kir. állami vasutak (losonczi űzletvezetöségém k) hivatalnoka.“ Oly hasznos munka ez, melynek éppen úgy mint a naptárnak egy irodából sőt egy házból sem volna , szabad hiányoznia ; de kü'önösen uél- külözhetlen kereskedőknek, üzletembe- - reknek, számfejtőknek, könyvelőknek, , katonai számvevőknek, számvevői al- • tiszteknek és egyátalában minden szá- ■ molással foglalkozó egyéneknek, mert 3 általa sok időt ós fáradságot kímélhet- - nők meg A „Losoncz és Vidéke* ki- - adóhivatala utján jó őrös diósgyőri me- - ritett, papirosra nyomatott nagy táb- - lázat alakjában kapható 35 krnak le- - vél bélyegben vagy kószpénzbou való < beküldése után bér in niesen.