Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 19. szám
Gazdasági levél. (Szükséges-e az ugarolás?) II. (R- F,) Ha br.za után árpát vet a kis giitda és árpavotéskoi lieremagot, s elvet, akkor jó heretermi'sre számít- kat a köv otkezö évben, de ha oly tér inelést néhányszor ismételni akar, akkor legnagyobb csodálatára fogja látni azt, bogy a legjobb munka daczára már nem díszük a here. Annak megmagyarázd-: sául csak rövideu akarom megjegyezni miszerint a talajban levő kulitartalmat1 nagyhumar elfogyasztja a here, ésj későbben a földben levő káli hiányaj miatt nem akar diszleni. Egy nővény pedig ami nálunk majdnem mindenült sikerűi, a mi a töld Piejét- alig veszi igénybe é a melynek korai lelakaritása az őszigabonához szükséges munkákat tökéletesen lehető-; siti, a zabos b ti k k ö n y. Ha csak lehetséges, vessük a bükkönyt tél előtt felszántott földbe, korán tavaszkor ha ngarolás helyett termeljük, akkor az ugarföldet, mert úgyis szükséges volna szinte ősszel jó mélyen szántsuk fel, mivel a^biikköiiiynövénynek gyönge szára van, és enr.él fogva könnyen dől, minek ni, mikor a bükköny virágzik és nem szabad várnunk, inig már hüvelyek mu- ta!koznak rajta. Ugyan igaz, hogy későbbi kaszálástól több takarmányt nyerünk, de annak minősége csökken és az utó gabonára is rósz befolyású. Korán lelakaritott bükköny után pedig épp oly gabonatermést kapunk, mintha a gabonát fekete ugarba vetettük volna. Ha tehát a kis birtokos, ngy mint újabb időben majdnem valamennyi nagy- birtokos az ugarolással teljesen vagy részben felhagy és a pihenésnek szánt földet takarmány bükkönnyel, kivétel ként veres herével beveti, akkor nem csak nem károsítja a jövő gabonatermést, hanem nagy mennyiségű legjobb takarmányt sem nyer, melynek hasznos állatait jél táplálhatja és sok trágyát termelhet. Akkor továbbá is jól elláthatja földeit kellő mennyiségű trágyával, a föld ereje javulni a termés pedig gazdagul ni fog. A ki a régi babonát (Így kell az ugaroltást neveznem) tovább is követi, annak földje termőképessége a folytonos egyoldalú gabonatermelés és a (rá gya hiánya által évről évre csökkenni fog, a gazda jövedelme mindig lejebb száll, mig utoljára is nembirja már magát fenntartani, sőt az adót sem képes kifizetni már és uzsorások kezébe jutilletve :vzt valljon a főjegyző ur a néki kiosztott ügyeket feldolgozta-e? a főjegyző ur előadói könyvéből nem lehetett megvilágítani, illetve felderíteni, mivel azon tapasztalt körülménnyel szemben, hogy t. i. a főjegyző ur előadói könyve tetemes hátramadást tűn teleit gIő, a főjegyző ur annak bizo nyitó erejét azon állításával támadta meg, hogy a neki kiosztott ügyek kö fcü I a közgyűlésben előadottak elő dói könyvébe nem lettek elintézettekül el ismerve. Az alulírott bizottság azonban a főjegyző ur ezen mentségében önvádat is mer fel arra nézve, hogy t. i. a neki kiosztott közgyűlési ügyek általa előbb a tanácsban nem szoktak előadatni és ennélfogva a tanács a közgyűlési ügye két a közgyűléshez nem terjeszti fel dolgozva és illetve előkészítve, a, mely körülmény szülő oka. egyszersmind annak, bogy a közgyűlési jegyzőkönyvek gyakran az ügymenet akadályozásával késedelmesen készíttetnek el, a közgyűlési határozatok pedig nem a maga idején adatnak ki. Az ezen pontnál foglaltaknál fogva nlolirott bizottság véleményezi, hogy Niedermann József aljegyző urnák kitártó munkásságáért elismerés nyilvá- nittassék, mig ellenben Takács Géza főjegyző urnák hagyassák meg, hogy záros határidő alatt adja be igazoló je lentését a fümiebb körülirt azon állítására nézve, hogy az előadói könyve szerint elintézetlen ügyek a közgyűlés által mikor és mily jegyzőkönyvi szám alatt nyertek elintézést; továbbá a nevezett ur utasittassék, hogy a noki amúgy is csekély számban kiosztott ügyeket, folyó év végéig múlhatatlanul elintézze végül a város tanácsa, valamint a pol gánnesfer ur oda véleményeztetnek uta- siltatiii, hogy jövőben minden oly ügy, mely a közigazgatási iktatóban számot nyer kivétel nélkül tárgyaltassék és el- iutéztessék a tanácsban, oly ügy pedig a mely feletti határozat a képviseleti hatásköréhez tartozik, az olőadói javas lat esetleg szakbizottsági és az ezekre vonatkozó tanácsi vélemény Írásba, foglalásával előkészíttessék — és ekép jövőre nézve kerül tessék el azon felületes eljárás, mely szerint az ügyek a tanács által a közgyűlésen feldolgozás nélkül terjesztetnek elő. (Folyt köv ) a. takarmány minősége csökkenését okozván szükséges, hogy a bükkönymagot egy kevés zabbal összekeverjük. A gyakorlatban legjobban bizonyult azon arány, hogy ti égy hektoliter bűk- íönyhez egv hektoliter zaho^ adjunk. Nem czélszerü, hogy árpát vagy más gabona félét használjunk e keverékhez, mert ilyen korán érő gabonák a bükköny takarításához már érnek és ezáltal a talaj erejét gyöngítik. 1880-ik évben bevágó összehasonlító kísérleteket vettem, melyek szerint az első arányban kevert mag (4 rész bükköny, 1 rész zab) 29 százalékkal több takarmányt, adott mint az akkora területen elvetettkeveluék, a mi a helybeli szo- <ás szerint 1 rész bükköny. 2 rész zab 2 rész árpából állott. És az utána való évben termett az olső próbaföldön 7 százalékkal több kereszt búza, mint a másikon. Egy körülményre szeretném a gazdák figyelmét fordítani, a zabosbük: <öny hozama és minőségére legnagyobb befolyással bir a letakaritás ideje. Akkor kell a zabosbükkönyt lekaszálván, teljes végvoszedeleinnek indul. Legyen tehát vége az ugarolásnak helyette! vessünk takarmányt ! Csak jólétnek örvendő polgár támasza, az államnak és csak a jó művelés hódítja meg a ma gyár földet a magyar fajnak ! Iparos levelek, (Négy közlemény a technológiai iparmuzeumról.) IV. A múzeumban a té’i időszak alatt novemberhó hó elejétől márczius hó végéig azon iparágak köréből, melyekre a museum működési köre kiterjed, gyakorlati mutatványokkal egybekapcsolt szakelőadások es rajzgyakorlatok tartatnak. Az összes előadások ingyenesek s azokra a rendes hivatali órákban és az előadások előtt névre szóló s az egész téli időszak alatt érvényes igazoló jegyek osztatnak ki az intézeti irodában. Ezen előadások és rajzgyakorlatok részletes programmja évenként október hóban hiilön'hirdefmenyekben közöltetik. A múzeum egyes iparczikkekből, esetleg pályadijak kitűzése mellett, suját helyiségeiben időn kint részleges kiállításokat s versenyeket rendez. Ezen kiállítások részletes programmja annak idején külön hirdetményben közöltetik. Továbbá, a mennyiben az intézet gyűjtemény tárának helyi viszonyai engedik itt, idővel pedig az erre szolgáló külön helyiségben kiállíthatok lesznek a múzeum keretébe tartozó oly nemű iparczikkok, a melyek anyag vagy szerkezet tekintetében újítást vagy lényeges javítást tartalmaznak. Kivételesen kiáliithatók a technológiai iparmuzeum keretébe szorosan nem tartozó oly nemű iparczikkok is, a melyek az anyag, szerkezet vagy a készítés módjánál fogva tanulságosak 8 közérdekességüek. Mindkét esetben az engedélyt a kiállításra az intézet igazgatósága adja meg szakértői vélemény alapján. A kiállításra elfogadott tárgyak rendszerint négy hétig lesznek kiállítva, az igazgatóság azonban kivételesen rövidé b b vagy hosszabb időre is adhat engedélyt, A kiállítandó tárgyakat a beküldést megelőzőleg legalább 14 nappal bekell jelenteni, s ha alkalmasaknak találtatnak ezen határidő lejártával azonnal, helyszűke esetén pedig az illető tárgyak a bejelentés szerinti sorrendben állíttatnak ki. A kiállításra beküldött tárgyak el vagy el nem fogadhatósága iránt, az illető szakértők meghallgatása mellett a ranzenm igazgatósága önállóan határoz. Az oda- és visszaszállítás és felállítás költségét a kiállító viseli, — az utóbbi költséget, illetve, a felállítás kivételesen a umzeum igazgatósága is magára vállalhatja. A múzeumban kiállított tárgyak a múzeumban is eladhatók, áruk a készítő czime mellett kitebető s a megvételre nézve a muzeum irodája felvilágosítással szolgál. A mennyiben netán egy és tigyans azon kiállított tárgy a múzeumban ó- a kiállító által annak üzletében egyidejűleg két külömböző egyénnek adatnék el, a muzeum eladása marad érvényben. — Az utolsó szám már félóra óta ingadozó. Rendesen vissza kerül a ruhatároshoz. —• Ah . .. — sóhajtja a mama lyrai megdöbbenéssel. A következő perezben már az óriási tömegbe léptek s öt perez múlva szótalanul tértek vissza a ruhatárba. Szótalanul adta föl a papa a ki se pihent kabátot és nagy kendőt & még nagyobb szötalausággal távozott a szerencsétlen család. Útközben azonban hevesebb szóváltásokme- riiltek föl s a papa és mama között támadt nézetkülönbségek nem mindennapiak voltak. De hát igen sokan ig.y jártak. Mikor a legutolsó család is tökéletesen elkésett s szótalanul visszavonult, akkor a nagy teremben már pálmanövesztő hőség uralkodott. A ventillátorok valóságos saty- rák voltak. Az asztalok köröskörül zsúfolva a legszebb közönséggel. A pinezérek kénytelenek légi utakon > szolgálni. Az elfüggönyözött pódiumon azonban egyszerre csak ketté válik a nagy kárpit s valami harminc/ dalos férfiú Kirnze étlapját diclálja le a publicuin- nak. Az étlap eJ éjiek lése utáu a konyhán szokatlan igényeket jelentetlek be. A tisztelt közönséget teljesen elkényeztette a nagy scáláju étlap, de a finomabb sültek rhyt- imisa a konyhán nem igen talált muzikális fülükre. Nem ér rá azonban senkise sokáig csalódni, mert a pódiumon megint nagy dolgok történnek. A vegyes kar kezd szervezkedni ellenállhatatlan képben. Gyönyörű kis syrének s hatalmas troubadonrok csoportosulnak egymás melleit. Minden szempár a karnagy mozdulatát várja s a közönség élénk figyelemmel lesi a piros ajkak s az ünnepélyes bajuszok zengését. j A gyors szervezkedés után a lelkes karnagy egy gyújtó pillantására és vezénylő varázs mozdulatára megered az ének. Pillangó dal. Mintha csakugyan aranyos szárnyú lepkék röpködnének felénk a pompás kar minden szavára. Csak úgy tündöklőit a fényes terem attól a sok szép pillangótól. Végre az utolsó taktus is elhangzik s a fölidézett pillangócskák egyszerre leiiullanak a mint szárnyaik a gyilkos lusterlángokbaü elégtek. Hát még mikor az első szerelem dala csendült fel ! Csakugyan eszünkbe jutott a pillangó története s a két dalt csakis egymás szövetségében találtuk egésznek. Hanem azért tapsoltunk lelkesen a piros ajkak s a zengő bajuszok szép elbeszéléseiért. Helmesberger romáuezák négy hegedűn öt hegedűs mutatta be. Borovicska, Hadirí- ger, Sztraka és Feigler. De Feigler kettő helyett játszott ez este s nekem legalább úgy esett az illusió, mintha két jobbnál jobb hegedűvel szebbnél szebben cselekedte volna a jó miuistránsok mellett, A szerencsés titkár, a ki a legtartalmasabb programra glcssatora lehetett, egy Budapestre pártolt szép esztergomi leányt vezetett a zongorához. Kluger Bianka k. a. Liszt Ferenc/ egy magyar rhapsodiáját mutatta be. Néhány régi népdalt teremtették körül ebben a művében a nagy maestro az ő geuiális és izgató megjegyzéseivel. Mikor a Káka tövén költeni kezdett a nóta ruczája s raegcsendesült ez az én legkedvesebb magyar dalom, akkor már nem kívántam többet az istenektől. Erre a kis személyeskedésre azért volt szükségem, hogy mások kielégített önzését is leleplezzem. Mert mindenki megtalálta a maga legkedvesebb dolgát a bosszú programinbau vagy az előadókban s különösen a szép piros ajkúnkban. Kluger Bianka áhitatos játékát hatalmas tapsvihar kisérte és ebben már benne vau a siker története egészen. Azután még régi regéket daloltak e1. olyan szép leányok, a kik még fiatal regéket se igen szoktak regélni. A fcőnyomatos Programm (bogy néhány kétségbeesett nyomdahibázó s’/edőranek balzsamot nyújthassak) igen savcasticuskőhibával az érdekes részletet igy magyarázta : „ női kar, zenekisérletter Persze a kedves olvasó közönség csak a mi nyomtatott szerencsétlenségünk iránt fogékony s az írott sajtóhibákkal szemben igen kegyes és eluéző. Pedig nem „zenekisérlet“ •.olt az, hanem nagyon is sikerűit zeueki- séret. És ezzel véget érc a programra komoly része. Kezdődött a pajzán tréfa és a sok furcsábbnál furcsább bohóság programmja. A titkár ünnepélyes komolysággal jelentette be az estudiautiua esuagnola vendégszereplését. Visszavonhatatlanul első és utolsó föllépésükkel fogják szereucséltetni a közönséget a spanyol diákok. Szét siet a függöny s a színpad teli van eredeti spanyol urfiakkal, a kik komoly spanyol ruhában s büszkén hajtják meg magukul. Tudvalevő dolog, hogy a spanyolok nem csak büszkén szeretnek, hanem büszkén is muzsikálnak. Es eh«z joguk is volt, mert a reszelőkön kivert keringek pompásan síkéi ültek s a mi füleink nem igen votték tudomásul, hogy itt re3z<41ő-m;mikáról vau a szó. A büszke urfiakat a rendező dirigálta egy hatalmasan kifejlődött spanyol főzőku- n állal. A sikerült hahoták után egy „nyaktörő kettőst.“ jelentettek, be. Két koncertező enthusiast» vándormuzsikus lép föl. .Nagy’ szabású előkészületeket tesznek egy óriást hatásra számitó zenemű előadására, mi alatt annyira elvesztik a fejüket, bogy formálisan fej nélkül állanak a közönség előtt. A hegedűművész végre egy ki nem számított ha’ál- botlással lezuhan, magával ragadja a kottatartót, a kottát, a hegedűt, sőt a tft- rülmetleu zongorakisérőt is, a ki rémülten mutatja be a uyakatört hegedűt. A nyaktörő tableau után nagy fejtöréssel lép föl van Deyck. Lovagias léptekkel méri végig műtermét s egy nagyszabású composite kivitelén elmélkedik. Egyszerre csak az óriási vászonhoz lép s gyorsan megfest egy dandyt, egy mosónőt, egy rabbinust s egy ismeretlen polgárt. A képek mögül pedig nagy ügyesen tolják ki a fejüket négyen. Az eleven fejű festmények azutáu elkezdenek énekelni egy igen kedélyes quartettet, a mi uem csak Van Pyck urat ejti festői bámulatba, hauem az egész lcözöuséget viharos kaczagásra ragadja. Blaba Károly Vau Dycket ábrázolta, az eleven fejek pedig Felsenburg, Borovicska, Szenttamási és Sztraka eredeti fejei voltak. Néhány igen sikerült bűvész nvutatváay utáu ismét Felsenburgot tapsolta meg a , közönség s azutáu egy „szivrepesztő túl világi jelenetet“ adtak elő a lmmorisztikus j programra összes hősei, a kiket egyszerre < koszoruzuuk meg, mert igen szeretetreméltó < raódou mulattatták a szép közönséget sok derült órán keresztül. Két óra lehetett, éjfél után, mikor a vb- . dáin közö-nség még mindig, abban a kelle- mos altatásban élt, hogy nem is a..* rideg böjt naptárából szakították ki. azt a. j szellemes és. kellemes éjszakát. AUCUN.
