Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 19. szám
A I;iáiUtAs Uriatna alatt a fel (Ínyéről a muzeuu) igazgatósága gondosak. A kiállított tárgyakat magánosok ik a kiállító engedélyével rajzol hatte le és utánozhatják, — d<> a muze- atiak az alapszabályok szerint fen tartik az a jog, hogy ismertetés ezé Íjából igának ezen tárgyakról is szakszerű jzot és leírást készíttethessen. A kéznniiparosok czéljára szolgáló abb szerszámokból és a különböző ó- és ^munkagépekből a múzeumban dtakozó kiállítás rendeztetik. A gépeknek és szerszámoknak lega- bb 6 hónapig kell az intézetben ki- litva lenni ; ez idő alatt azok az értődőknek bemutattalak ós egyszers- ind a kísérleti előadások eszközéül Olgáinak. Azon esetben, ha a kiállított gépek, .erszámok a fent megjelölt határidő ott az intézet utján vagy a kiállító Ital eladatnak, csuk azon feltétel alatt Dcsáttatnak a vevő rendelkezésére, ha kiállító hasonló gépek, illetőleg szer- uimok pótlásáról gondoskodik. A tanulmányi czélból kiállított gé- ek és szerszámok ide szállítási költ- jgei az intézetet terhelik; e költsó- eket azonban, úgyszintén a külföldi írgyak vámját eladás esetén a vevő- ek meg kell téríteni, ki a múzeumból aló elszállítás költségeit is vis iui tarozik. Helyért, felállításért, a gépek mű- ödésbe hozataláért és jó karban tárásáért a kiállítók dijt nem fizetnek ; e a gépek teljes felszerelésre szüksó- ;es kiegészítő részeket (mint viz- és ;ázvezetési csöveket köldököt, közlő- n (iveket és ezekhez hasonlókat) a ki- dlitónak meg kell küldeni. A gépek ós szerszámok töréséből és ér ülésé hői eredő károkat, ha azokat lem auyagi vagy szerkezetei hibák »kozták, az intézet megtéríti. Eladás esetén a vevőnek a számlában 'eltüntetett összegek és a szállítási költ- lógék számíttatnak fel ; ha vám ós rámkezelósi költségek is merülnek fel : i vovő vagy közvetve, vagy a17 intézet utján tartozik azokat kiegyenlíteni. El nem adott gépek és szerszámok, melyeknek viszakiildesét a kiállító a kiállítási határidő letelte után kívánja, a mennyiben azok kiállítását a muzeum kérte, az intézet költségén küldetnek vissza. ügy az iparczikkek, mint szerszámok és gépek eladását a muzeum ingyen közvetíti. Esztergomi levél. (Cigarette-estely.) Előre figyelmeztetlek kedves olvasóm, hogy mai Jlevelemben nem foglalkozom se propellerrel, sg városházával, se Verhovayval se kövezettel, se világositással, a mint az már a mi kávéházi kerek-asztalunknál szokás, hanem a magam saját külön taláhnányú icigarette-estélyeiuről referálok. Épen azért Ihagyd abba már itt, ha a sujet nem elég »érdekes. A cigarette-estély eszméje egészen az »enyim. ügy rendezi azt az ember, hogy la- (lálkozik például egy kiváló zenószszel, a íkit meginvitál egy cigarettere. Keres azután imég egy eredeti gyereket az eredeti eszméihez s meginvitál egy szőke czigányt, a ki ;különben szenvedélyes egyetemi hallgató — [idehaza. Ezt is megiuvitálja egy cigarettere. [De hozzá teszi, hogy azután valahogy oda- thaza ne felejtse ám a hegedűjét. Pontban nyolez órakor azután ünnepélyes i várakozásokkal nézünk a szép estély elébe. VAz úgynevezett salon összes csillárai ki- pgyulnak, a dolgozó-szoba százhetreunégy éves [lámpája egyptoini fényt vet Sokrates okos ['koponyájára s a vén salabakterekve s az »ebédlvó átálakult hálószoba asztalát iro- vdaliui sziuvoualon álló ízléssel rendezgeti kés rakosgatja teli mindenféle soirée-czikkel halhatatlan takarítónőm,, egyptoini lámpám :testvére. A poutosság királyi erény s az én királyi 7vendégeim pontosak. KözhelyÜ phrásisokkal, elcsépelt kifejezésekkel, mindennapi szólásokkal nem üdvözöljük egymást, hanem eredetiségre igyekszünk még a felső kabátok levételében is. A cigavette-estély ouvertmje nem lehet más, mint egy kis irodalmi holmi. Egy kurta felolvasás, mely nem arrogál egyebet, mint hogy az első cigarette nagyon jól essék mellette. Helyeslés vagy nem helyeslés tökéletese 3 k* vau zárva. Vendégeim szellemes türelemmel hallgatnak végig s mire a cigarette véget ér, vége vau az eredeti felolvasásnak is. A cigarette jól eshetett, mert átalános második rág\uj- tás kezdődik. Erre azután kiveszi koporsójából a hegedűjét az én szőke czigány vendégem, a ki a boldogult czigáuyprimásokut, Rá ez Palif és Berkes Lajost, de az élőket is nem egyszer ámulatba tudta ejteni, mikor jogász pajtásai gyönyörködtetésére szóba állott a hegedűjével. Nagyon érdekes is az, mikor valaki ugv érti a hegedű nyelvet, mint az én estélyem fiatal hőse. Beszél vele grammatikai tudomány nélkül és minden czigány igy érteti meg velünk a magyar népdalok varázsát. Az első vonások lámpalázat igyekszünk egy pohár villányival eloltani s a villányinak az a természete van, hogy nem engedi az embert kritikusnak. Ezt a hatást akartam elérni az én estélyem másik hősénél, a ki nem csak hires zenész, de szigorú kritikus is. Az első nóta csak úgy kóstoló-számb" ment. Hanem a többi azután már megtette a magáét. Először én házasítottam össze a zongora szavát a hegedű szavával, hanem azután odatelepedett az én másik vendégem s az ő classicus nyugalmával és selyemlágy játékával kezdte kísérni a magyar nótákat. A legrégibb népdalok' vegyesen {keltek a legujabbakkal. Amazokban több az eredetiség és kohászét, emezekben nagyobb a népszeiűség. Azok megrikatjálc az ember lelkét, ezek hallhatóvá teszik Blaliáné paj- kosságát s Pálmai Ilka kaczérságát. Azoktól föltárnád néhány száz magvar esztendő, ezektől megtanul magyarul néhány ezer idegen szivű ember. Már kellett gyújtó ni ok a mi nótáinknak, hogy az örökösen classicus zenével foglalkozó soirée társ ott a zongora mellett valóságos ihletbe jött t.őiíik. Szőke ez igán vünk aranyosan cselekedte. Egyszer elaltatja másszor megrikntta, azután megnevettette, majd leverte, majd meggyuitotta, hol lángba, ho tengerbe sodorta az embert. Az érzések annyi régióját kalandozta be lelkünk, hogy szinte meg is feledkeztünk egy pohavka carte blanchesal kocczintani arra a zengzetes magyar czigány nyelvre, melynek szótárán a Ráczok, Berkesek. Patikáriusok, Lavották, Bihariak, Bokák és Balázsok annyi gyönyörűséggel dolgozlak. Egyszerre csak nagy meglepetés következett. A zongorával társalgó soiréetárs szokatlan szavakkal kezd elbeszélni egy csárdást. Elnémul a hegedű s általános érdeklődés kiséri egy ritka szép magyar csárdás első körútját. A ki Beethoven, Chopin, Mozart, Mendelsohn, Verdi, Gounod s az ünnepélyes egyházi zene komoly múzsájával tudott csak eddig szive szerint frigyesülni, az most ritka magyar jó kedvében csinál egy csárdást, a mely olyan eredeti s olyau népies, mint a menyasszony ládákon viruló tulipán, mint a pörge kalapokon lengő árvalányhaj s mint a módfödeies csárda, a hol sírva vigadó szegény legények veretik ki a czimbalmou a keservest. Nem mindennapi elragadtatással üdvözöl- tűk a magyar kalárist s extásissal koccziu- tottiik össze poharunkat az uj csárdás születésének örömére. Erre nyom bau beállott a keresztelő is és az ujdouat csárdás, Pezsgő-Csárdás nayet nyert, mely a magyar nóták kalendáriumában bizonyosan piros hetükkel lesz fö'j e- gyezve, Éjfél után, két órakor ért véget az én feledhetetlen oigarette-estéiyem, melynél ere- deliebbet és gyönyörködietöbbet még nem rendeztek boldog hajlékomban az esztergomi múzsák. Még másnap reggel is éreztem a Pezsgő- Csárdás kedves mámorát s az én szőke czi- gányona fölséges nótáinak varázsát. És hogy minden bizarrsága mellett is kifejező hasonlattal végezzem be büszke levelemet,, ki kell jelentenem, hogy mikor dolgozó-asztalom mellett a Pezsgő-csárdást fütyórészve Írogattam, még Sokrátes görög homlokán, is. magyar mosoly verőféuye ragyogott. sasérmi. De Gubernatís gróf & főváros ünnepelt vendége minden valószínűség szerint Esztergomot is meg fogja látogatni, s a herczegprimás vendége lesz. Lányi Alodár muukatársunk föl kéri mindazokat, kik költenifiiykötetére ugyan előfizettek, de azt tévedésből meg nem kapták, hogy a kötet átvétele végett az Esztergom és Vidéke kiadóhivatalában jelentkezni szíveskedjenek. Katonazenekarunk derék karnagyát Czerny Károlyt Becsbe helyezték át. Bucsiuó estéjét szombat n a Zenei Körben s vasárnap a Fürdő nagytermében a tisztikar tagjai tartották meg. — Csillaggal jelölt újdonságok nem szerkesztőségi, hanem reklámozik kék s igy kérjük az érdeklődőket, hogy az ilyen közlemények ügyében 110 a szór kesztőséghez, hanem egyenesen a kiadó hivatalhoz szíveskedjenek fordulni. — A magyar írók hatalmas névtára számára Szinnyei József egyetemi olvasása elég1 tanulságos, minélfogva szárnypróbálására örömmel nézhetünk már csak azért is, mivel felolvasó az iparososztálylioz tartozik. A felolvasást közvacsora követte, melyben a hallgatók nagy része osztozott. Voltak toasztok is Az egyesület titkára a felolvasóra emelt poharat, miro a felolvasó szép szavakban válaszolt. Utána szólott az egyesület pénztárosa, végül aleluöke. Ez után a társaság ügy 10 óra körül szeretett elnökének Dóczy Fmencznek lelkes éljenzése' között szét- oszolt (Gfy. J.) —Tűzoltó egyesületünk vasárnap d. e. a polgármester elnöklete alatt igen tartalmas közgyűlést tartott. Niedertnanu József titkár egy alapos és örvendetes évi jelentést olvasott föl az egyesület működé érői. Nagy lelkesedést keltett a József főherczeg udvarából érkezet- kövotkező levél : Az önk. tűzoltó-egylet tettes Főparancsnokságának Esztergomi ban. F. évi de.cz. hó 7-én kelt s József Főherczeg 0 császári és királyi Fensó- ségóliez felterjesztett folyamodványukra van szerencsém a tettes Főparancsnoksággal tuda,ni, hogy az Esztergom kir. városi önkénytes tűzoltó egylet új gőzszi- vaityúja „József Főherczegre“ elnevoz- lieiő miután arra az engolélyt 0 csász. és kir. Fensége kegyesen megadni inéltóz- tatott. Kelt Alcsúthon 1884r. decz. liió 15> Legmagasabb parancsra Arendt Lajos főherczegi udvari tiszt.u A levél felolvasása után a titkár emelkedett beszédben ecsetelte József főherczeg nagysza- i bású érdemeit a tűzoltó- intézmény istápolását illetőleg egész hazaszerte s azt az eszmét pendítette- meg, hogy intézzen a közgyűlés kérő lmot a főlier- czeghez a disz tagság, elfogadása ügyében.. A közgyűlés erre egy.baugü-lelkesedéssel választotta meg József főherc/.eget az önk. tűzoltóegyesület disztngjának. — A tagok létszáma a titkári jelentés szerint elégürvoudetes Vau kétszázhur- miuczhat működő -és -hat vaukat pártoló tag. Az évi költségvetés- bevétel és előirányzat dolgában- e7erhatszáznegy- venegy forintot jelez. A népes közgyűlésen. szóba került Víz János- alpa- rancsnok. lemondása is, a mit egyszerűen tudomásul vettek. E-rae Beszédes Imrét választották meg alparancsnokul. Bán fi és Dr. Nagy indítványára gyakorlat és szolgálati szabályokat fognak kidolgozni a működés számára. Végűi jt polgármester s a főparancsnok buzdító beszédei után- a közgyűlés véget ért HÍREK. Az Uj évnegyed megfogja végre hozni lapunk technikai átalakulását, amennyiben akkor már ujdon atnj betűkkel fogunk megjelenni. könyvtár-őr Kényi Rezsőt bízta meg, hogy az esztergomi Íróktól irodalmi működésükről s életrajzukról szóló ada- kat összegyűjtse. — A sorozások most a megyeházán folynak, honnan talán kedvezőbb eredményeket fogunk coustatál hatni, mint a városházáról. — Nyeremény. Riszler Antalné mythologiai képét szombaton este játszották ki a dal- és zenekedvelő egyesületben, A képet Frey Fcreucz nyerte meg. — Ezer torintos álapitvány. Korunkban, midőn az emberek a rohamos meggazdagodás, az anyagi jólét elérését tartják azon végczéluak, mely e földön rendeltetésüket képezik, midőn nagyon soknak hirtelen meggazdagodása mellett azt látjuk, hogy ezzel a nyomor és ínség nemcsak karöltve jár, hanem az ily nyomorultak száma mindinkább emelkedik, jól esik megemlékeznünk oly férfiúról, ki becsületes utón nem azért iparkodik vagyont szerezni, bogy azzal magának a földi gyönyörök élvezetét biztosítsa hanem czélját abban keresi, hogy a feleslegből a közérdeknek is tegyen hasznos szolgálatot. A Cíél és indok, mely miatt az alapítvány vétetett egyaránt helyes s városunk emelkedésének fundamentumát képezi. Hűljük azonban magát az alapitót,Esztergomban csak az utóbbi évelcbeu látom megszületettnek a váró s szépítése iránti fogékonyságot s azon meggyőződésben ólek, hogy 6- téren tokozatosan haladva e várost gyűl helyévé lehetne tenni, a nagy városok zaját és költségességét kerülő magányzóknak Ezen tér tehát az melyen, szeretett városink a kereskedelemre nézve kevéssé alkalmas természeti fekvése s a közelmuitbi.n reá nyomasztólag ható állami intézkedések daczára is nemcsak emelkedését. — de vagvo- nosodását is remélheti. Ez buzdít engem arra, hogy az ezer forintos alapitváuyt azon óhajom kíséretében ajánljam fel Esztergom sz. kir. városának s bocsássam, a tok. közgyűlés kezelésére, vajba polgártársaim között többen is akadnának, kik érdeklődve szeretett városunk szépitészete iránt, indíttatva éreznék magukat,, hasonczéló alapítványok tételére. Az kétséget nem szenved, hogy az ország fővárosához való közelségünk s a közlekedési eszközök szaporodásával iparunk és kereskedelmünk nemhogy emelkednék, de folytou hauyatlani fog ha viszont a természet által alkotott gyönyörű vidékünket fel ueiu, használjuk arra, hogy az városunk lakosainak jövedelmi forrásává váljék.“ Az alap le van téve, a mag el vau, ül- ' tetve csak. erős kéz kell, mely a kitűzött I ezé! foganatosítását végre is tudja hajtani. ■Egy kis értelem és jóakarat, a közérdek fel- j ismerése kell, csupán, hozzá s az alapitó lintent'ója városunk emelkedése biztosítva , lesz. Legyen üdvözölve Erey Vilmos jeles ‘polgár és alapitő-, kívánjuk hogy azon óhajtása „vajba polgártársaim között többen is akadnának k le érdeklődve szeretett városunk szépitészete iránt, indíttatva, éreznék magukat hasjonezólü alapítványok tétedére“, mielőbb valósul j on.. — Felöl vas*) e$tély. — A kath. iparosítjuk egyesületi helyiségében.műre. 1 éu Haraszty József által tartott felolvasáson tekintélyes számú hallgatóság vett részt. A fölo-lv-sas alakilag bizonyos kellékeket nélkülözött ugyan, de tartalmilag elég csinos volt. Félti ELE LOS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y LÁSZL Ó. 15| 1885, sz.. ÁRVERÉSI HIRDETMÉMY. Alul irt' kiküldött végrehajtó az L8S1»,. évi LX, t. ez. 102. §-a értelmében; ezennel közhírré teszi, hogy az esztergomi kir. jpÍróság 36j85 sz. végzése-, áltál, Müller. Gyula esztergomi keres* kedő jaíára, Sterezer Ferencz ós neje- Sterczer Terézia süttői lakosok ellen. 232 fit tőke, ennek 1883. év szept., hő 29 napjától számítandó 8 százalék kamatai és eddig összesen 56 frt 16, kr perköl tség követelés* erejéig elrendel ti. kielégítési végrehajtás alkalmával biróir- lag 236 forintra becsült két ló,- egyr kocsi, búza és zabszalma, sértés-óink»,, bútorok, ágyiiemiiek sat.-ből álló Ingó* ságok nyilvános* árverés uiján eLidiituak.s M,«ly árverésnek a 290; 1885. sz... kiküldést rendelő végzés folytán a boly - színén, vagyis Süttöm alperesek lakásán leendő eszközlésére 1885-ik év már-- czius-hó 12' ik napjának délelőtt 10' órája határidőül kilűzetik és ahhoz a: venni szándékozók ezennel oly meg*, jegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez, 107. §a értelmóbeu i\
