Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 19. szám

Esztergom VII. évfolyam.

19. szám.

Városi s megyei érdekeink l özlönye.

EGJELENIK HETEN KINT KÉTSZER'.

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész. évre

..................................................................6 frt —

f

él évre..........................................................................3 , —

negyedévre...................................................................1 . 50

Euyes szám ára 7 kr.

krSZERKESZTŐSÉG:

J3zent-^nna-utca 317.

lton* » li.p szellemi í'ádkét illető közlemények kiihlemiSk.

KIAD Ó fTTv ATAL:

jS Z É C H ÉN l-TÉR ^.,

honi a liivatnlos s a niagiíii^hirdetések, a nyiitídroe szánt kflz- Jeinónvele, előfizetési )>éi($yk és leelamáJágok intézendök.

HIR D El

HIVATALOS HIRDETÉSEK :|

1 szótól 100 szóig — fi t 75 lu J 100—200-ig . 1 „ 50 „

200—ítOO-ig . 2 „ 25 „

Bélyegd íj 80 kr.

ESEK.

MAfiÁNIIIRDETÉSIOK

megállásodat szerint leli#t.5 legjutáiiyosftbhttn közöltstiiek.

NYILTTÉR sora 20 sr

Városházi állapotok.

Esztergom, raároz. 2.

A jószándóku kritikai szellem elke- . rülhetetlenül szükséges minden. ólő in- té.zipóny helyesirányú működéséhez.

Ilyeu jószándékú kritikai szellem uralkodik egy ellenőrző bizottság jelentésében, melyet lapunk ólén mutatunk be olvasóinknak.

Ez a jelentés hű képet nyújt vá losházi állapotainkról s jellemző adatokkal vázolja egyes hivatalunk fényes árnyoldalait.

A tanulságos jelentés tökéletesen megjelöli a hiányok pótlását s egész nyíltan megmoudja a város közönségének, hogy miként sáfárkodnak Esztergom érdekében a közönség bizalmával választott tisztviselők.

A városházi állapotok illustrátió ja a következő :

Tekintetes képviselő testület !

I.

A múlt 1883. évi augnstus hó 31-én tartott közgyűlés állal 208. sz. alatt kelt határozattal megválasztott ellenőrzési bizottság az 1884. évi november hó folyumánm egei tett ellenőrzési vizsgálatáról jelentését tisztelettel a következőkben terjeszti elő.

A vizsgálat 1884. évi november hó 3-án a városi leltári egyúttal közigazgatási iktató hivatalban kezdetett meg, — november 5-én a városi kiadóhivatal és az iroda, továbbá az aljegyző és főjegyző urak, — november 19-ón a tanácsos úr, a pénztár, a közgyám, —j november 24-éu a kapitány és község-] túró űr, a polgármester úr, novem-, bér 25-én a kórbázgondnok és város-{ gazda, — november 27 én a számvevő tir, al- és főügyész urak hivatalaiban

folyUttatott, illetve befejeztetett. — A mérnöki és erdőmesteri hivatalok vizsgálata az ellenőrzési adatok hiányában nem történt meg.

A megejtett vizsgálatok folyamán a következők deritíettek ki, u. m.

1) Az iktató hivatal ügyforgalma — mely szerint ezen hivatalba érkezett 1883. év folyamán közigazgatási ügy 3881 drb, 1883, óv folyamán árvaügy 1236 drb., összesen 5117 drb. 1884. év folyamán közigazgatási ügy |2874 drb.. 1884. óv folyamán árva- jügy 1035 drb., összesen 3909 drb, Az összes beadványok az iktatókönyvbe j beiktatvák, a mulató könyvekbe az egyes ügyek elég pontosan átvaunak vezetve, azonban az egyes ügyek előszámai és előadójának ueve, valamint az elintézés ideje az iktató könyvbe nincsen bevezetve és e tekintetben az iktató- könyv hiányosnak találtatott. A köz- igazgatási ügyiratok irattári rendezése és kezelése az eddigi módszer szerint elég pontosnak mondható; ellenben ki kell a bizottságnak emelnie, hogy az árvaszóki elintézett iratok nincsenek a levéltárnok úr kezelése alatt, hanem , még mindég a kiadóhivatalban van Inak, ezen iratok közül az 1872 —1882. évig terjedők mint még a volt kiadó Hajnali Gyula által irattárilag rendez-, tettek, egyszerűen levéltárba helyezhetők, inig az 1883. és 1884. évi iratok irattári rendezése iránt eddigeló semmi sem történt. Minthogy pedig az árvaszéki iratok irattározását az újabbi szervezési szabályrendelet 36. §-ának b) pontja a levél tárnok úr munkakő róbe utalja, következóskóp az 1883. és 1884. évi árvaszóki iratok irattári rendezésének elmaradása a levéltárnok

ül hivatalbeli mulasztásakép róható fel, minélfogva a. t. képviselő testület j által az iktató könyvek hiányának pót- jlása és az árvaszéki iratok irattározása ; iránt megfelelő iutézkedóstétele válik szükségessé.

2) A városi közigazgatási és árva széki kiadó ur által sem kiadó, sem munkakönyv nem vezettetik, az előbbi könyv hiányában a kiad vány ozás ügymenetéről, az utóbb nevezett könyv hiányában pedig a leírással foglalkozó jközegek tevékenységéről nem volt al- I kálóm alapos meggyőződést szerezhetni s tekintve, hogy a vizsgálat alkalmával más adat a bizottság rendelkezésére nem állott, mint a közigazgatási elintézett ügydaraboknak a levéltárba adásáról vezetett jegyzék, tekintve hogy ezen jegyzék a kiadványozás ellenőrzésére nem képes alkalmas segédeszközt, amennyiben eltekintve attól, hogy a kiadványozás idejére nézve semmit sem tüntet elő, ezen jegyzékben nemcsak a kiadványozás tárgyát képező, hanem egyszersmint a pénztári irattárba he lyezendő ügy da rabok is benn foglaltatnak, ezeknél fogom az alulírott bizottság midőn bejelenteni kénytelen miszerint még a kiadó által rendes kiadókönyvek és minden egyes Írnok részére munkakönyv nem vezettetik, addig a kiadóhivatal és ellenőrzése lehetetlen ség lesz, ezzel egyidejűleg az ellenőrzés imént előadott akadályának megfelelő határozathozatallal közgyűlésiig leendő megszüntetését kérelmezi.

3) Az iktatóhivatalba beérkezett és illetve beiktatott összes beadványok nem találtattak az egyes előadók előadói könyvekbe bevezetve, mely körülménynél fogva az ügyek elintézése felől az ellenőrzési vizsgálat teljes tájékozást nem nyerhetett,, miért is az ügyek feldolgozásának ellenőrzése szempontjából javasoljuk, hogy a t. közgyűlés által rendeltessék el, miszerint az iktatókönyvo beiktatott minden beadvány, illetve ügy az előadó urak előadói könyvébe beirattassék.

4) A fő és aljegyző urak előadói könyvei szerint feldolgozás végett a következő mennyiségű ügyek osztattak ki u. m.

a) a főjegyző urnák ; közigazgatási ügy 1883 augusztus 14-től 1883. végéig 260 drb, közigazgatási ügy 1884. évben augusztus 14 tői 1883. végéig 274 drb. Kataszteri ügy 1884. évben augusztus 14 tői 1883. végéig 371 drb. Árva ügy 1883. évben augusztus 14-től 1883. végéig 1 drb. összesen 906 drb.

b) Mig ellenben az aljegyző úrnak közigazgatási ügy 1883 aug. 14-től ezen év végéig 956 drb, közigazgatási ügy 1884. évben aug. 14-től ezen év végéig 1629 drb, árvaügy 1883. évbon 1229 drb, árvaügy 1884, évben aug. 14 tői ezen év végéig lOOOdrb. ösz- szosen 4814 drb, a miből kitűnik, hogy az aljegyző ur aránytalanul jobban terheltetett munkával, mint a főjegyző úr.

5) A fő és aljegyző uraknak feldolgozás végett kiosztott ügyek elintézését illető ellenőrzési vizsgálat eredményeként, kitűnt hogy az aljegyző ur a neki 4814 drb ügy közül a vizsgálat megejtéséig 4794 drbot, tehát 20 drb kivételével valamennyit feldolgozta,

— a hátralékban maradt 20 ügy közül pedig a vizsgálat idején egy sem volt 5 naposnál régibb keletű; — mig ellenben a főjegyző ur tevékenységét

As „Esztergom ssW tárcája.

$Uvißij-. <3pai

Ily cimfl hosszabb elbeszélés jelent meg nemrégiben külöu kötetben Reviczky Gyulától, a ki csak lyrai kötetekkel szerepelt irodalmunkban.

Valószínű, hogy fog akadni kritikus, a ki Revi&zkyuek ez újabb művét a Zola-iskola termékeivel, a naturalizmussal fogja összeköttetésbe hozni; pedig semmi sem áll távolabb egymástól, mint a zolaismus és az Apai örökség, melynek szerzője, bár elismeri a uaturalizrous fejének kiváló tehetségét, nem egyszer támadta meg Zolát épen iránya miatt.

Zol ánál az élet aljas és piszkos dolgainak felkutatása irodalmi hitvallás ; kéjjel turkál a szemétben és rózsát sem bir mást elképzelni, mint olyat, mely a trágyadombon terem.

A szív hevülése, a lelkesedés csalódása, az érzékeny lélek önáltatása iránt,nincs semmi fogékonysága s nem akarja be látui, hogy az igazi költészetnek ugyan mindég az igazságot kell szem előtt tartani, de nem a nyers életigazságot.

A költészetnek igaznak kell lennie, de csak aunyira, mint a természetnek, mely a távol hegyet bábnak, a megtört esőcseppeket szivárványnak mutatja. A természet áltatása, mely azért mégis igaznak marad, szolgáljon zsinórmértékül a költőknek is, a

kiknek nem szabadna felednie Tame szép I tanát a bieufaitance-ról, mely szeriut két ; egyenrangú irodalmi mű közül azé az elsőség, mely tisztább légkörben mozogva nemesebb alakokat tüutet fel

Egy erénye azonban van Zoláuak, mely őt nemesen megkülönbözteti apró franczia társaitól a Catulle-Meudés-ektől, Gui de Mau- passant-októl s ez az, hogy Dem erkölcste- leu, nem frivol. A mit Zola ir, az nagy részt igaz, csak egészben nem az. Annyira igaz akar lenni, hogy a szépségről, a költészet e sine quanonjáról egészen megfeledkezik. Mindazonáltal tiszteletreméltó benne az a komolyság, melylyel az élet problémáit megfelejteni iparkodirc. Utánzóinál és laza szellemű követőinél ellenben a frivolság a főAz Apai Örökségről szólva, erről az irányról benne szó sem lehet ; de a realizmussal is csak felületes olvasó vádolhatja. Reviczky Zolánál csak az erőteljes színezést leste el s csak a bátorságot, melylyel mint az orvos a felvágandó seboe, belevág a társadalom rothadt részeibe. Szemlélődéseit azon- ban bizonyos fájdalom rezgi át. 0 nem az experimentáló tudós nyugodtságával végzi kísérleteit, hanem az erős igazság érzet ama lelki harczával, mely látva az embereket a maguk valódiságában, azt mondja: non pos- sumus !

Az Apai Örökség hőse a gentry osztályból egy fiatal ember, a ki npjától nem örökölt mást, miut nagyúri vágyakat, pazarlási hajlamot és leküzdhetetlen előszeretet a do- logtal auság a dolce far niente iránt. Fejérváry Tiborból talán lehetett volna a társadalomnak munkás, haszn°s 4agja. ha másképen nevelik. Ő azonban soha senkit nem látott környezetében dolgozni- Apja lealázó- nak tartotta a munkát s a magyar nemessel úgy gondolkozott, hogy : „a paraszté a dolog.“ Mikor aztáu Tibor árvaságra jut és apjától, a ki miudeuét eltékozolta, semmi se marad rá, az élet harczábau nem bir megállaui s átvánszorogva a nyomor miudeu fokán, végre belátja, hogy ő maga ,oka miudeu szenvedésének s az apai örökség átka a neiubáno uság és úri restség, az öngyilkosságba hajtja.

Az apa temetésének erőteljes színekkel való leírásával kezdődik Tibor magános útja a nyomor világában. Ezeu az utón megismerkedik egy feukölt szellemű leánnyal is és a két fiatal szív kölcsönösen egymásba szárét. Tibor azonbau nem veheti el imá- dottját. Czinikusá lett szivének ez az egyetlen, végső és legnagyobb fájdalma. Pedig talán végig élhetné az életet Ágnessel, de akkor kettőjükre várna nyomor és szégyenletes szegénység, a mitől az apai tanoktól áthatott fiatal ember jobban irtózik, mint a haláltól.

E lelki küzdelem festésével és Tibor ön- gyilkosságával végződik az elbeszélés, mely nálunk eddig szokatlan realizmussal és bátor vonásokkal van papírra vei ve.

Az Apai Örökség egy csiuos kiállítású kötetben megrendelhető postai utalványon vagy levelező lapon Grill Károly udvari könyvárusnál (Budapest, dorottya utcza 2 )

úóytúzn.

(Adal -és zenekedvelő egyesület febr. 28-iki estélye.)

Néhány uap óta nem is igen beszéltek egyébről, miut a dalegyesületi humoriszti- kus estélyről.

A közönség érdeklődése annál fokozottabb lett, mennél közelebb állott az estély ideje.

Végre szombaton este azután kétszer olyan kicsinnyé szűkült Össze Hadiuder minden helyisége, mint rendesen.

Hét óra után már az összes asztalok oc- cupálva voltai: s uyolezad félkor már igeu megható jeleneteket tanulmányoztam végig a ruhatárban.

Egy elkésett családapa megdöbbenve tekint a kabátok és felöltők Himalájára s a ruhatáros végső kimerültségére.

De azért nagy compluisauceszal segíti le az izgatott mama felöltőjét s' a kis leányzó nagy kendőjét.

Sötét sejtelmek és komoly aggodalmak tükröződnek le a papa homlokáról. Boszau- kodó lemondás kezd nyilatkozni a mama mozdulataiban. És halvány remény kételkedik a tükör előttgyöu^örködő szép leány mosolyában.

A szerencsétlen családapa tragicus léptekkel áll elém :

— Nos ? — kérdi óriási kérdőjellé formálódva.

— Már negyed óra előtt is késő volt ! — válaszoltam óriási felkiáltó jellé válva.

— Mióta áll itt őrt ?

— Az első kabát megszámozasa óta.

— És az utolsó szám ?

Q&iütt oiáh a íiomoíij-