Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 79. szám

Esztergom VII. évfolyam

79. szám.

Csütörtök, 1885. október 1 -ón.

és

VIDÉKI

Városi s megyei érdekeink közlönye.

MffiG.lKI.ENlK HETEN K I NT KÉTSZERI

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

#gó»7. évre . ,

..................................6 fr* — Irrf

él évre . . .............................., . 9 , — ,

n

egyedévre........................................1 . 50 ,

Egy szitui áru 7 hr

SZERKESZTÖSEG:

Szent- Anna-utca 317.

Iiovii » I up nz<*l It* in i r«s/.tít illető lfözleméityek kiititomtSlí.

KIADÓ HIVATAL:

^ZÉCHENI-TÉR. 35.,

Iiotií :i liivnfiilos 8 a magán liinietégelc, a nyilt-croe szánt közlemények, elölizetési pénzelt és veclnmsiksok iufézeudők.

HIRDETÉSEK.

mVATAV.OS IIIRDlíTKSICK :

1 szótól 100 szóig — fi t 75 Itr. 100—200-ig . 1 n SO „

200—300-ig . 2 „ 2ő „

Rélyeg'líj 30 kr.

MAO ANIIIlíDlíTRSICK

megái la podiis szerint lehető I égj utányn*n l*han közöl tetuik.

NYII.TTKU ama 20 Kr

Szüreti tanácsok.

Budapest, szept. 29.

Itt Y8P a szüret ideje s a szőlősgazda betakaríthatja évi fáradságának eredményét — ahol t. i. légverés vagy egyéb kár azt tönkre tette, nem vagy meg nem felezte,

Nem lesz felesleges tehát, ha pro memoria elmondjuk, mikép készül el az okszerű bortermelő eme nagy munkára.

Mindenekelőtt ha még nem volua szüretelő ollója, azt mielőbb beszerzi : mert az tény, hogy a szüretelő ollóval a munka hamarább megy, s a munka is tisztább, tökéletesebb, mivel hogy a bogyók hullanak a késsel való metszés alatt, mig ollónál megfogjuk alulról markunkkal a fürtöt, a nyelét elmet- szük s egy szén* esik le, mert a fürt rándulása elkerültetik. — Aki egyszer ezen egyszerű eszközt megpróbálta többé el uein hagyja. Több ezer lett már ed dig is a Borászati Lapok szerkesztősége által megrendelve és szétkflldve s mindenütt csak dicsérettel halmozzák el. — Mivel pedig a szüretelő nem hajlandó ez ollót beszorozni — szerezze be a gazda 8 adja ki munkára a szü retelőknek s szüret után szedje be és tisztogattassa meg. Ami az árát ez ol- lóuak illeti, 35 krajczárba kerül s Ditt- már testvérek gyárából Heilbronnból kiki egy levelezési lap utján megrendelheti. Tekintettel ama sajnos körülményre, hogy a szőlő már is sok helyen rothadni kezd s így legérettebb szemei hullani fognak — csak ajánlani lehet ez olló beszerzését azoknak, kik még azt be nem szerezték.

Szemlét tartunk bordóink felett s a

harmadik ejtésnél, mely most történik, az üres hordókat számba vesszük. Természetesen a jó s előrelátó gazdánál a terméshez megkivántató hordó meg lesz már; de a kinél ez meg nem lenne, az kénytelen még most beszerezni bor dókat természetesen valamivel nagyobb áron, mint azt a nyáron tehette volna. Néha el is számítja magát a gazda a hordóval s ilyenkor van lótás-futás hordó után. Ilyen ritkább esetben mai nap még mindig kapni hordót néhány nagyobb kádár vállalatunknál s 4—6 nap alatt azt meg is hozathatjuk. — így pl. Cservenka és Ghmsmaunál Budapesten, avagy Guttmann Henrik czég- néi N. Kanizsán mindig kap az ember hordót s tisztességes áron.

Az üres hordókat vizsgáljuk át a legnagyobb figyelemmel s amint valamelyiknél legkevesebb gyanús szagot, vagy foltot veszünk észre azt vegyük alapos tisztogatás alá. — E tekintet ben a következők veendők figyelembe ;

Azon bordók, melyek tiszták s reu des kónez s alatt állottak ezek igy maradhatnak szüretig csak szüret előtt mossuk ki azokat egyszerűeu vízzel, hogy a sok kéuezés folytán a dongákba szűrődött kónsav azokból eltávolit- tassék.

Azon hordók, melyeknek kellemetlen szaguk van, de különben sem nem ecze- tesek sem nem penészesek (többnyire régibb hordók) ógettesseuek ki tiszta szeszszel.

Azon hordók, melyek eczetre emlékeztető szaggal bírnak, kétszer kifor- rázamlók és pedig először egy kis mész- tejjel, másodszor tiszta forró vízzel. Ha hordógőzölőnk van, a második for ázást gőzöléssel pótolhatjuk helyesebben.

i Ha valamely hordóban avasodó (ká- íposztaizű) avagy keseredő beteg bor 'volt tartva, az ily hordó forgácstűz, mellett (kivéve fél fenekét) kiégetendő s eztán ki forrázandó vagy kigőzölendő hogy a dongáiban notalán beim lévő s élő baccilusok megölessenek s a veszélyes betegség ne vitessék át valahogy az nj borba is.

Ha valamely hordó penészes lenne, itt a világért sem szabad gőzölni, vagy ki for rázást alkalmazni ; mert a dobos i izt és szagot ezáltal beljebb visszük a dongákba s igy később boraink dobos izt vesznek magukba. — Ilyen helyen, hol a penészesedé« a kezdet stádiumában van, legjobb kivenni a hordó egyik fenekét, éles pléhkanállal kivakarni a hordót s bemázolui ojtott mészszel, í avagy behúzni előbb a feneket, s a hordóba hektoliterenkint fél kiló meszet j megojtani s azzal jól körülforgatui, hogy ja mészt,ej a hordó minden részét be- vouja. — Egy két óra múlva a metszet hideg vizzeli többszöri mosás utján a hordóból eltávolítjuk- Ezután 10 liter vizbeu megfőzünk egy marók dió falevelet, ugyanannyi boróka fényű ma got, s egy csipet fehér zsályát s e forró oldathoz adunk még 250 gramm kony- |hasót. — Az igy elkészült s leszűrt | oldattal a hordót jól kiforrázuk s 3 —4 óra múlván kibocsátva», vízzel a hordót 2—3-szor kiöblítjük s kicsepegte- tós után ha nein hasztiálnók mindjárt — kikéuezziik. Természetes dolog, hogy ily hordót már csak közönségesebb s kevésbé értékes borok alá használhatunk.

Új hordókat kigőzölünk vagy kiforrásunk, s azután 1—2 naponkint megújítva tiszta lágy vizet tartunk bennük mindaddig, mig megújításkor a

kifolyó viz 10 száz.-át vasgáliczol- datba csepegtetve azt meg nem barnítja erősen. — Ezután hectoliteren- kint 125 gr. konyhasót oldunk fel 2 — 2 liter forró vízben, ez oldattal a hordót többször meghrngergetjük s a sós vizet a hordóból többszörös hideg viz által eltávolitjuk.

Ha szüret előtt későn kapnók meg az uj hordókat, nem lenne időnk a hosszabb áztatási procedurára, akkor minden hectoliter hordóra 1 gramm felmangansavas kálit (Chameleon minerale) oldunk fel 5 liter vízben s ezt az új hordóba öntjük, erre 2 liter forró vizet öntünk s most a hordót jól meghengergetjük s előbb egyik, aztán a másik fenekére állítjuk. Arra kell itt vigyázni, hogy az oldat a hordó minden részein legalább 10 pev- czig álljon, hogy így a cser9av szót- rombolását jól és tökéletesen eszközölhesse, — Végül az oldatot kiönt- jük s a hordót hideg vízzel 3—4-szer kiöblítjük.

Elővesszük ezután a kádakat s ká- czikat s az abroncsokat megszorítván, lefordítjuk nyílásukkal s fenekükre a dagadás előmozdítása végett vizet öntünk ; szüret előtti napon a kádak, puttonyok, prések, malmok, szedősajtárok mind kitisztogataudók gyökérke- vól s e tisztitáskoz igen hígított kónsav (1 : 100) avagy gyönge mésztej használható, amelyet 24 óra múlva hideg vízzel való lemosás kell hogy kövessen. — A hígított kénsavat nem szabad alkalmazni az eszközök vnsré- szeinól, mert a kénsav a vasat megtámadja és gáliczkő képződik. — Vastárgyak lemosására legjobb a tiszta, vagy a mészviz.

Az „EsilBrjofflísVidíkB“ tárcája.

VasmSvésaet a gyakorlatban.

(Kiállítási tárczalevél.)

— Asszonyom ! Eres a vád amelylyel illőt és pedig auuál inkább, mert múltkori kalauzolásom és magyarázatom felett legnagyobb megelégedését uyilváuitóttá. Csakhogy azóta — mint levelében Írja — tudatára jött anualc, hogy midőn a kiállítás vas- mőipari részét, vagyis a »vasművészetet a mfiiparban“ kegyednek bemutattam, egyoldalúkig tehát igazságtalauul jártam el, midőn csupáu az egyik kiállító (Jungfer) tárgyait ismertettem, holott a vele szemben álló Árkai Sáudor fővárosi műlakatos di- i szes tárgyai *nem kevésbé érdemesek arra, [ hogy a vasműipar remekeiként szerepel je- i nek s a látogatók teljes figyelmét kiérde- I meljók.

Megvallom, a hibát elkövettem, de ment- i ségemül szolgáljou, hogy ama kiállítás be- l mutatása által legfőképeii asszonyi kíváncsiságát akartam kielégíteni s azt bittern hogy eme kiválóan gyakorlati irányú és » caóiu tárgyak, aminőket Árkai készít, min- p den műbecsök és gyakorlati értékök daczára >g - is kegyedet untatni fogják. De amint látom, ív csalódtam, kegyed a kellemest a hasznossal rj párosítva óhajtja megismerni. line eleget j teszek teszek kívánságának, bemutatom Árit kai YasmtíTészetét a gyakorlatban.“

Teljesen igaza vau kegyednek, asszonyom, hogy Árkai kiállítása — keskenyebb oldalával állván az ityarcsarnok főútvonala f lé — kedvezőtlenebb fekvésű s igy ennek róható fel, hogy nem ttinik mindjárt a látogatók szemébe. Pedig a valóban basvnos, gyakorlati és szép dolgoknak egész tárházát lehet itt együtt látni. Nézze például e gyönyörű nemes stibl kovácsolt vasgarnitu- rát, ez óriási tükörkeretet, órát mely a pir- kadó hajnalt a tyúkok éber őrének : a kakasnak pontosságával jelzi, e két díszes ötágú girandót, e szárnyas ajtókkal ellátóit Kandallót, gyertya- és gynfatartókat, melyek mind a művészi alakítás remekei s a készítés módjára abban különböznek a Jungfer tárgyaitól, hogy nem páczolis és ae*‘l- kefélés, hanem tisztán reszelés és csiszolás ártal cizelüroztatnak, mi által tartósságuk és művészi értékök nagyban emelkedik. És lássa itt is képviselve van a vasrózsa sőt meg is vau loidva egy valóban művészien alakított szegfűvel, melyet bármely előkelő úrnő büszkén hordhatna kebelén. Elképzelheti, hogy a műbecsnek mily magas fokán kell állaui annak a vertvas díszítésekkel gyönyörűen kirakott kefének, melyért Lajos Viktor főlierczeg, királyunk testvéröcséin egy cseppet sem sajnált 250 Hot fizetni.

Vagy ... de várjon, most ötlik csak szemembe ezt kellett volna legelsőben bemutatnom, mert ez kegyedet okvetlenül érdekli. Nézze, ez itt egy uj szerkezetű levél- szekrény.

— Menjen maga csúnya ember — hallom ajkairól a neheztelést — már miért érdekelue engem egy levélgyűjtő stekrény ?

— Azért, mert ez a levéltitok szigorú megőrzésére, tehát első sorban — ne haragudjék ám meg értté — a szerelra-s levelek titokban tartására bir rendeltetéssel, ami pedig — ne tagadja — egy szép asszonyt mindig érdekel.

— Jól van, bátorsága tetszik nekem, nem haragszom, megbocsátok ; halljuk tehát a magyarázatot.

— Kegyed nagyon jól tudja, hogy a mostani levélgyűjtő szekrények mellett mily viszonyok uralkodnak úgy a fővárosban mint a vidéken, hogy szinte közmondássá vált, hogy a szekrényben a levelek czimét a szomszédliáz padlásáról le lehet olvasni. Nos tehát, ez uj szekrény melyet Árkai maga

•szerkesztett és készített, megakadályozza azt, hogy a hedob ott leveleket bárki, még maga a gyűjtő posta közeg is a póstára szállítás előtt megláthassa. E szekrény ugyanis állandóan a falra van erősítve s az alja paeumatikus zárral van ellátva. A gyűjtésnél a szekrény aljára egy szintéu légmentesen záródó gyűjtő zsákot illesztenek s a hozzávaló kulcsnak egy fordítása a szekrényt és a zsákot egyszerre nyitja s midőn a levelek a zsákba t állottak szintén a kulcsnak egy fordítása egyszerre zárja el mind a kettőt. Ily módon a zsákot egyszerre nyitja s midőn a levelek a zsákba hull >t- tak, szintén a kulcsnak egy fordítása egyszerre zárja el mind a kettőt. Ily módon aztán egy zsákba 20—25 láda tartalmát lehet összegyűjteni s nem fordulhat elő, hogy a postai közeg vigyázatlanságból egykét, levelet benne feledjen* a szekrényben s

Amellett még egy öumüködő készülék jelzi

a legköze/ bbi levélgj iijtés idejét is. Sokszor megtörtént, bogy hanyag postai közez gek távoFső vagy sáros utczákban napokig nem ürítették ki a szekrényeket, mit persze ellenőrizni nem lehetett. Az uj szekrény ezen is segít ; el vau látva egy bélyegzővel, melynek lenyomatát a gyűjtő közeg mindennap köteles a neki átadott lapon a postahivatalnak bemutatni s igy beigazolni, hogy azt táuyleg kiürítette.

— De hátha a kulcs elvész vagy ellopják ? — veti ellen kegyed, — akkor a le' véltitok mégis avatatlanok prédájává lesz, í vagyis a szekrény nincs megőrizve a betöréstől.

— Csalódik, a kulcs tulajdonosa a gyűjtő- zsák nélkül mit sem tehet,, mert a szekrényt csupáu a zsák rái 11 esztése után nyithatja ki vagy zárhatja el, s anélkül nem.

— Ah ez akkor valóságos csodaszekrény ! — kiált fel kegyed.

— ügy van, asszonyom: A fővárosban

már fel van állítva 25 darab (22 a város- s 3 a kiállításon) s miután a közlekedés- ügyi miniszter azt félévi próbaidő után teljesen czélravezetőnek találta és elfogadta, remélhető, hogy nemsokára a vidéken is nagy elterjedést fog nyerni.

, De ime nézze, egy másik praktikus tárgy* Árkai legújabb találmánya a szegényebb és a munkás néposztály valódi áldása, egy javított, ta k a lé k tűzhely, mely inig a konyhában főzésre szolgál, a szegény munkás egész házát csekély fűtőanyaggal bemelegíti. A- osztrák állaravasut s társaság fővárosi munkásházai számára 44 darabot rendelt me*'