Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 65. szám

65. szám.

Csütörtök, 1885. augusztus 13-án.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

Mbgjki.bnik heten KI,NT kétszer:

vasárnap ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évre......................................

....... 6 fit — lcrf

él évre..................................... • • • • 3 • *

n

egyedévre . '..................................... 1 .50 ,

E

gy srám árn 7 hr.

hővé ft láp

SZERKESZTŐSÉG:

Szent- Anna-utca 317.

i.n *7.«IIcitii léavót illető közlemények kii

MendSk.

KIADÓHIVATAL:

Széchemi-tér <55.,

Ilont a hivatalos s a magán hirdetések, a nyiltftóíoe s/.ánt közlemények, előfizetési )>éii7.íík és icelainálások iiilézendők.

H I lí ÍJ L. I ES EJ<.

IIIV ATAÍiOS •flI!ÍI)ÍOTIíéÍi|ir:j * M *\ 0 Á N111111) K T lí H lé K

1 sóétól 100 szóig — fi t 7ö lu.!; megállapoduR szerint lehető 100—200-ig . 1 n 50 „ legiutáiiyosnLdnin kOzöllelnek.

200 —300-ig . 2 25 „ ___

NYU,TIMII sora 20 iir

Hólyegdíj 30 kr.

Idegen vázok.

Esztergom aug. 12.

Nem vagyunk barátai sem az egye sdleti élet el fajzásának, sem túlszapo- rodásának Ismerjük az esztergomi kö aönség szellemi és anyagi erejét s igy tudjuk, hogy milyen egyesületre van szűk sóír s milyen egyesületek teljesítenek valódi hivatást.

Több mint busz egyesület működik városunkban, nagyrészt hmnános czél- zatokkal s mind a húsznak majd ugyanaz s védnöksége, közönsége, és anyagi támasza van.

Ha módunkban állana, akkor abból a busz -egyesületből tizet csinálnánk s mindjárt egyesültebb erőkkel t>zoI gálhatuók ugyanazokat a nemes czélo- kat, melyeket szerencsétlen helyzeti viszonyunk vagy a kápráztató hiúság külön táborukból igyekszik kiküzdoui.

De ha már alig imponálnak újabb phrásisok újabb egyesületek alapítására, van rnóg mindenesetre egy nagy törekvés, mely melegebb dobogásra be vili a szivet s mely nem néz az áldozatok és akadályok szemébe reménytelenül.

Ez a magyarosítás nagv törekvése.

Közművelődéi egyesületek, keletkeznek mindenfelé, ahol nem egységes a Dyelv s az érzés. Ezt az egyenlősitő mozgalmat ellenségeinktől tanultuk el, akik hazájukon kívül, sőt a mi országunkban dolgoznak nagy kitartással a német és szláv elemek fü-u tartására és megerősítésére.

Frontot kell állani az ilyeu szégyenletes törekvések ellen. Ki kell csavárnunk hatalmas etleuségeink kezéből

azt a fegyvert, melyet nem szabad a mi vereségünkre tovább az ő kezükben hagyni.

Románság, szerbség, németség, tőt- ság, oroszság ellen országos ági tátió indult meg, csakhogy a mérséklet és loyalitás leghiggadtabb megfontolásával. Bele kell édesgetni ezeket az elemeket az egységes nemzeti szellembe, meg kell velük kedveltotni az állam hivatalos nyelvét s anyanyel vökül át kell cserélnünk a mi nyelvünket.

A mi kis megyénkben is vannak olyan terülotek, amelyeken a magyarosítás nemes munkája még mindig munkálni valót talál; Tótjaink és németjeink tősgyökeres magyar falvak közé jbeékelve eddigelé csak azért ragaszkodjak régi szokásaikhoz és nyelvükhöz, mert akadtak köztük hamis próféták , és nagy hanggal dolgozó demagógok, jakik a legcsekélyebb magyarosítás! j eredményt is azonnal tönkre tudták jtenni. A tanítók és plébánosok gyümölcsösének ezek az ellenségei győzen- dők te első sorban, hogy teljes diadalt arassunk.

Hazafias szellemű megyénk élén olyan férfiak állanak, kik tekintélyüknél s nagy befolyásuknál fogva az esz- tergommegyoi magyarosító egyesületet légy szavukkal is megteremthetik.

Teremtsék meg. Esztergom egész ! intelligentiája tagja lesz a legnemesebb törekvésű egyesületnek. Főpapságunk nagylelkűsége és áldozatkészsége meg fogja erősíteni hazafias küzdelmüket. És a nemzeti lét ezredéves ünnepén a nemzet géniusza babért fon azok homlokán, akik Esztergominegye idegen vázait ellörülbk sa nemzeti

lét újabb ezredéves föntnaradásákoz néhány erős oszlopot építettek.

Fürdői levél.

Melencze, aug. 12.

A kik Tronesón-Teplitz, Pöstyón, Balaton-Fílred, Koritnyicza stb. magyar fürdők természeti szépségeiben, gyönyörködtek : kik az illető helyek fenyő, bükk, és tölgy erdőinek üdítő árnyában a tikkasztó hőség olől biztos menedéket találtak ; alig fogják megérthetni, hogy miként lehetséges az, hogy a homokos és 1 apályos Bánát kellő közepében a Nagy-Becskerek melletti Me- lenczón gyógyforrás lehessen.

Ha a magas hegyek mély völgyeiben fakadó gyógyforrások kitűnő hatásai bámulatra ragadnak bennünket, s csodálják a természet erőit: annyival nagyobb lesz csodálkozásunk, ha ott találkozunk ilí forrással, hol az egész környéken a hegynek még nyoma sincs hol a mesterségesen, évek hosszú során keresztül nagy fáradtsággal tenyésztett diófa berket erdőnek csúfolják; hol a délibáb csalóka fényével találkozunk csak, a magas hegyek árnyéka helyett.

Önök előtt kedves esztergomiak talán teljesen ismeretlen Melencze iszapfürdője ; de a mi felsőbb vidéknek Pöstyén, ugyanaz, sőt talán még több lesz a dél magyarországiaknak Melencze í s hiszem, hogy rövid tiz év alatt, ha nem Jis európai, de mindenesetre országos hírre fog szert tenni.

S ez nagyon természetes is.

Ha saját szemeinkkel látjuk azon eclatans eredményeket, miket e fürdőhely iszapja létre hoz ; ha volt alalkalmunk meg győződni, hogy sánta gyermekek, béna karú ifjak, és köszvónyes öregek ép tagokkal távoznak el innen, lehetetlen, hogy no jósoljunk fényes jövőt a most még a kezdet nehézségeivel küzdő fürdőhelynek.

Hogy azonban kedves olvasóim azt no találják hinni, hogy toliamat o hely dicséretében az érdek vezeti ; kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy' jó magam is, mint vondég — még pedig mint egészséges vondég — vagyok itt; |s a szerb egyház községgel — ki a fürdő tulajdonosa — semmi összeköttetésben sem állok.

Ha azonban Melencze nem dicsekedhetik is fényű vagy tölgyerdőkkol ; ha nincsenek is oly kirándulási helyoi, mint más világhírű fürdőhelyeknek ; de van neki egy gyönyörű parkja, 8 egy oly más előnye, amit más gyógyforrásoknál nem igen találunk : s ez a fesztelen, hogy ne mondjam, családias együttélése a fürdő vendégeknek.

Itt nem találunk különváló csoportokat, kik méltóságukon alulinak tart-- X sszol, vagy Y-nal egy asztalnál ülni,

| vagy társalogni.

I A ferde seperatismus egászeu száműzve vau innen.

( Az itt időző 50—60 vendég, —■. kiknek száma az egész saison alatt 6—700-’’a megy — egy nagy családot képez, melynek minden tagja arra törekszik, hogy méltóvá tegye magát arra, hogy e családhoz tartózhassák s valóban üröm e nagy családjt az asztalnál együtt látni ; mindegyik túl akar a másikon tonni vidámságban, élezheti és előzékenységbeu.

A fürdő igazgatója és szakképzett orvosa dr. Rankovitcs Szilárd kitűnő

$a>£ii<yi bzacjáSia.- (éBazany-ai totténvt.)

II.

— "És mit feleltél te tubiczám apádnak, aki annyira ellenem esküdött? — kezdte a szerelmes legény.

— Nem mondhattam semmit, ösraeröin természetét, haragra gyűl s tudja Isten mit törnie,I '

— 'Ládd galambom, ha ez továbbra is igj ta*t • nekem bizonytalanságban kell hazulról; íáyoznom. Mondd meg neki, ha még ógysíör előhozza nevemet, hogy ueni leszel .másé, csak az euyöm, s ba éli'találkozom vele, ha meghallgatja' eföUdäÄÖin, megmondom neki magam is, hogy hozza lé a csillagos egeket s téged az alá temessen el, ouuét is előkereslek; dugjon el a világ bármelyik zugába, én kiforgatom sarkából'a; földet, hogy téged feltalálhassalak; vagy ha ő, mint törvónybiró láuczot veret lábahuía és1 kelőimre, megmondom neki, hogy' wétrágora a lánczökat, ha párizsi kovátsesiil’ csíuyátattya is azokat. — És ha ezt nem akarja elhinui, ha meg nem hallgatja kérésem', hogy mi nem kívánunk házában lakni, nem kérjük el 6 ökrét és Bzessrióját, hogy mi mög élűnk napszámban keresött könyérÓn is : akkor angyalom megragadom apádat, ki rázom belőle a leiköt, hamuvá égeföra az egész falut és elmegyek . .. betyárnak vagy oda ... a Drávába, az majd béfogaclja testömet, s aztán mit bánom én, ha Isten bűnös lelkemet kárhozatra Ítéli is !

— Hát éu ?

— Te ! . . . Te ! . . • Sokat is beszéltem. Isten veled angyalom, még talán találkozunk mielőtt apáddal beszélek. Ne busulj galambom, ránk,-ránk süt még az Isten napja.

Kutasi Pista elvégezte mondókáját s ha pillantunk, észrevehetjük szokatlan izgatottságát ; elárulja arcza az érzelmeket, mik belsőjét marczaugolják. Az odaadó szeretet egyetlene iránt, a féltékenység, hátha Li- dika még se lehet övé, a boszu érzet, mely megtorlásra készteti, mind ki olvashatók szemeiből.

S hogy ura marad szavainak, bár azok ,súlyos következményüek is, könnyen hihető, mert jellemszilárdsága páratlan a maga nemében. Megtanította érre szomorú véget ért, egyetlen ismert rokona, nagybátyja, Kutassy Andor. Ez vette magához, — mint mondja — mikor 5 éves korában szülotlen árva maradt. Nevelte 15 éves koráig szegényen az erény és becsületesség utján ; mig végre ettől az egyetlen jólte- vőjétől is váratlanul megfosztotta a kérlel - hetlen halál. — A honvéd egyesület temet- tette el, melléje tették hosszu éveken keresztül használt mankóját, öszes vagyonát. Élete utóbbi éveiben kizárólag a rokkantak diján s kegyelem kenyerén tengette életét. Mindenét kedves Pistikftjáva áldozta volna,

megosztotta vele utolsó falat kenyeret is, csak a titkát nem, melynek közlésére az időt korainak tartotta, pedig talán oly kifejlett és komoly férfiúval szemben, nein lett volna korai, ki ágy szebb jövőt ígérhet et.t volna magának.

Négy évig egyedül állt a nagyvilágban ; kínosan érezte hiányát szeretető tárgyának. Szive megszokta az őszinte ragaszkodás vonzalmát.s ime most, mint a puszta fiának senkije, semmije sincs e földön.

A sirhalmot, mely feledhetetlen nagybátyja tetemeit fedi, kegyeletesen látogatja, ott önti ki szive keserveit. De a temető néma, nem felel a panaszos jajszóra. S ime egyszer mégis választ hall Kutasi, amint fuldokolva Andor bátyja fejfájánál ezt zokogja : „téged -szerettelek csak a világon, itt hagytál kínos esryedúüségemben, szolgaságban keservesen meg keresett silány eledelért szenvedek, nem feledteti szerencsétlen helyzetemet senki e szóval „szeretlek“. Nem'szeret engem senki !

— Ne mondjon ollat Pista bácsi, hát hogy ne szeretnénk mi, látja ha kigyelmed ott nincs vasárnap délután a füzesbe, még játszani se tudunk

E váratlan válasz pillanatra zavarba hozta Kutasif, a hang felé fordult s Bárdós • Lidikét látta a harmadik sirdombuál, amint' füvet szedegetett. " ...................... '

N

em felelt,’ vagy táu' nem is tudott szólni Kutasi, hanem ugv vette észre, hogy napról-napra gyakrabban megújulnak fülében a temetői első találkozásukon hallott csengő hangók. Az első találkozástól kezdve imind jobbau-jobbuu érdeklődött Bárdos Lidika iráni, mig végre a legszentebb érzelem, a szerelem ütött sátort szivében.

Ha úgy vasárnaponkint találkozhattak, ott vették fel a beszéd fonalát, hol előző találkájukon el hágják. — Építettek aranyhegyet, — rózsát hintettek utjókra s a leány atyja egy kegyetlen szavával romba dönté a fellegvárat, mit a képzelet oly magasra emelt, — szét tiporta a rózsás utat, mélyen a két szerelmes a boldogság hazájába volt meueudő, hogy ott az örömök karjain zavar!alau életet éjjenek.

— De mit, is gondol egy gyütfcj-möut, Bárdos törvenybirö. urain.szerint oly bolondot, hogy a falu legszebb és leggazdagabb lánya után veti .ki hálóját ! Ki vagy, mi hát az a Kutasy ? Kedden és péntekeu gyalog postás, a hét többi uapjaiu napszámos, cseléd, — vasárnap ur, mert nadrágba jár és még nem is úgy beszél, mint a többi falu népe, szóval ő se paraszt, se úr ! .,’ / " ; •’

No. még e köll nejíöm ; see országa, see hazája, see apja, see anyja ; volt egy rebellis nagybátyja, az egész falu zúgott ór- te, hogy miért nem zsuppolom ki, mert még a falunak szőröz kőteségöt, ha méghal ! No most már az Öcscse kezdi ä re -'' belliöt! De beeasszeutátatom, hadd vigyék-- Burkus országba, majd C9ak otlíiágyi'a fogát.“ügy is történt. Kutasi be -vált., huszár lett.

Gúny lett volna a sorozó bizottságtól, * ha be nem veszi, mert Kutásinák párját 'nem találhatják-fel'sehol. A nímet doktor meg is veregette vállát, — csak az nem fért a