Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 56. szám

Esztergom VIL évfolyam

56. szám.

Vasárnap, 1885. július 12-én.

Városi s megyei érdekeink közlönye

Megjelenik: hetenkint kétszer: 7 VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

SZERKESZTŐSÉG:

pZENT* y&NN A-UTCA 317.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

hová * li.p szellemi részel, illető közlemények lnil<l«m|2k

egész évre.................................................. . 6 frt — krKIADÓHIVATAL:

jSzÉCHENI-TÉR ^ ,

lioní ;i hivatalos s a magán hirdetések, a nyilüóree szánt köznegyedévre.........................................................1 . 50 „

Egyes szánj áru 7 kr

lemenjek, előfizetési pénzek és reclamálágolc inf.ézemlök.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS III líOKTHSKIÍ :

1 szótól 100 szóig — fi i. 75 kr. 100—200-ig 1 n f,0 „

200—f’00-i<r . 2 n 25 „

Hélyegilíj 30 kr.

MAO ANNI If DICTIÍSIÍK

megállapoilés szerint lehető Ingjutányoanl'liiin kiizöltetnelc.

NYir/n’ICU sora 20 «r

Állategészség-ügy.

Esztergom, ju]ius 11.

Kormányunk egyik legüdvösebb prog* rainm-munkáját képezi ez idő szerint az állategészsóg-ügyi törvények szigorú kivitele.

Mindenki tudja, bogy a magyar gabna piaczi árai rohamosan hanyatlauak s hogy ezen hanyatlásnak nem múló, hanem állandó okai vannak.

A kormány figyelme tehát oda irányult, hogy hazánk sorsa ne egészen a gabnatermelésre, hanem az állattenyésztésre alapittassék. Belterjes gazdálkodást kell meghonosítanunk, a mezőgazdasági ipar (ízese mellett magtermelést és állattenyésztést.

A magyar marha kitttuő faji kiválóságait ismeri a külföld s az összes szomszéd államok állományai fölytt előnyt nyújt a magyar kivitelnek.

De hogy a külföld mégis elzárja előlünk a piaczot, annak oka abban rejlik, hogy az állategészségügyi viszonyok reudkivül rosszak voltak s a törvények alig néhány év óta kezdték meg üdvös uralmukat. A külföldre vizs- gálatlanul került szállítmányok között volt beteg marha is, mely a ragályos kórt kivitte magával. A nyerészkedés pedig a délszláv sertéseket gyakran magyar sertések gyanánt adogatta el, mert a firma hangzatosabb és vonzóbb volt s a külföld sokszor borsókás és trichinös húst vásárolt a magyar kiviteli czikk reputatiójáuak tökéletes lerombolására.

A nagyszerű kőbányai sertéshizlaló telep a váratlan válság folytán közel állott a bukáshoz, de ekkor fölállították a vesztegintézetet. Erre példás éberség, gondos felügyelet s lelkiös- meretes vizsgálat honosodott meg s a kőbányai sertéstelep uj virágzásnak indult.

Nem elég tehát az állattenyésztés fejlesztése, de szükséges az állategészségügyi törvények szigorú keresztülvitele is, hogy a külföld bizalmát megnyerjük.

Óriási nemzeti vagyon fekszik a múlt évben összeírt magyarországi állatáJlományban. S milyen óriási üzleteket fogunk kötni a külfölddel, ha meg lesz a kellő reputatio és biztosíték !

A kormány rendszeresítette nálunk az állategészségügy őrének állását. Már most csak a hatóságnak kell réson állania s szigorú büntetés terhe mellett az állategészségi törvények ke resztülvitelót teljesíteni.

Csak nem régiben járt nálunk Lipthay János miniszteri tanácsos, ki oly szép bevezető beszéddel mondotta el a kormány legnemesebb iuteutióit, melyeket az uj törvény szigorú keresztülvitele által óhajt eléretui.

Azért jött egy miniszteri titkárral s egy állami főállatorvossal, hogy utána nézzen: miként tartjuk meg Esztergomban az állategészségügyi törvényeket és rendeseteket.

.teljesen méltányoljuk a gondos körültekintés érdemeit s óhajtva óhajtjuk, hogy megyénkben és városunkban az állategészségügyi viszonyok ne csak javuljanak, hanem a törvény czéljai szerint teljesen uj és kifogástalan színvonalra emelkedjenek.

Állat-ügyek.

i

(Az esztergomi állatorvosi teendőkkel megbízott veszteg-intézeti segéd 1884. évi jelentése.)

Hivatalos működésemet első sorban azzal kezdtem meg, hogy a kerületemhez tartozó törvényhatóságok területén meggyőződést szereztem arról, hogy az 1874-ik évi XX. törvényczikk 17—25. § ai miképen foganatosíttattak, illetve az ezen §-okban emlitott marhaigazolványok, marhavásárok, köz- és mogán- vágóhidak, vágólajstromok, a levágott szarvasmarhák leveleinek miként kezelése, a kússzomlével megbízott vágóbiztosok ellenőrzése, a ló- és szarvasmarha-levelekről vezetett jegyzőkönyvek stb. megvizsgálása czóljából Esztergoin- és Koinárommegyók területén levő összes községekben megjelentem és pedig a vizsgálitot 1884. évi július hó 1-én Esztergommegyóbou megkezdettem, szeptember hó 20-án Komárommegyó- ben folytattam és befejeztem.

Esztergom megye 52 községében, ide értve Esztergom sz. kir. várost is, 3 vágóhidat találtam : Esztergom sz. kir. város vágóhídja a városban, egy utcza végén fokszik, a közlekedési főútvonal mellett, rossz helyen ; Párkány mezővárosban, a vágóhíd a község főútvonalán, a marhavásártéren fekszik ; Süttőn egy minta tisztaságú, jó helyen fekvő, rendes magáuvágóhid van. Ko- márommegye 95 községében ide értve Komárom sz. kir. várost is, vágóhíd van : Komárom sz. kir. városban, a czélnak meg nem felelő. Tatáu egy egészen uj, nem a logjobb helyen, de igen tiszta, nagyon czólszerűeu berendezve, hiánya, hogy eniésztőgödör nincs.

Tóvárosban a tó partján egy igen j ó helyen fekvő, rendes, tiszta. Bábolnán egy rendes, tiszta, de nem a legjobb helyen. Nagy-Igmándou egy nagyon jó karban levő, rendes, hiánya emésztőgödör és hogy bent a község közepén, a nagy korcsma udvarán van. Kis- Béren egy jó karban levő, hiánya, hogy emésztő gödre nincs, és hogy bent a község közepén van. Kolthán egy rendes, jó helyen fekvő, emésztő-gödör nincs és rendben nem tartják. Ekecsen a vágóhid a község tulajdona, jó karban, a község széle felé, emésztő-gödör nincs közelében, tisztántartás mellett használható állapotba helyezhető.

A fent megnevezett két megye 11 községében található közvágóhidakou kívül még 71 községben, többnyire alkalmas vágóhidak felállítása okvetlen szükséges. A többi 65 községben vágóhid nincsen, de nem is indokolt a felállítása, miután hússzüksógletüket a szomszédos községekből szerzik be.

Hússzemle Esztergommegyében : Esztergom sz. kir. város, Párkány, Nagy- Sáp és Sütto községekben ; Komárom- megyében : Komárom sz. kir. város, Tatán, Tó városban, 0 Szőnyben, Bábolnán, Kis-Béren, Császáron, Kocsou, Nagy-Igmándon, Ó-G-yallán, Csúzon és Nemes ócsán eszközöltetik.

Vágólajstromot csakis Esztergom sz kir. városban' vezetnek. A levágott szarvasmarhák leveleit pedig egy községben sem szedik be. Ló és marhalevelekről jegyzőkönyvet többnyire rendesen vezetnek.

Hivatalos körutamat a kerületemhez tartozó két megye 147 községében 34 nap alatt végeztem be. Hivatalosan 20 országos vásáron és pedig múlt évben

Az ésVidéke" tárcája.

f

gy lengettem a kendőmet,

S oly jól esett, hogy viszonzád,

? Mikor «lváltam tetőled :

„Isten hozzád , . . Isten hozzád. . . !“

Könnyem árja elpatakzott,

Bús szivemben égető vágy. . . Fájdalmasan felzokogtam :

„Ißten hozzád... Isten hozzád . .

Te az óta elfeledtél. . .

Nem is bántott érttem a vád,

Csak én szerettelek téged:

„Isten hozzád ... Isten hozzád .. “

PALÁSTHY ERZSI. itouxli'us 'ícvztc a

(Samu Fereucz tanár legújabb fordítása.)

II.

A kar vigye egy színésznek szerepét és végezze férfiasán lisztét, s a felvonások közt

ne énekeljen semmi olyast, a mi czéljáuak meg nem felel és tökéletesen oda nem illik. Kedvezzen a jóknak és osztogasson barátságos tanácsot, békitse a haragvókat és iparkodjék megnyugtatni a rettegő két. Dicsérje a rövid, egyszerű étkezést, az üdvkozó igazságosságot és a törvényeket, valamint a nyílt kapukkal jelzett békét; őrizze meg a rábízott titkokat és buzgón kérje az isteneket, hogy a szerencse forduljon a nyomorultakhoz és hagyja el a gőgösöket. (193 — 201).

A fuvolya régenteu nőm volt úgy, mint most, sárgarézbe foglalva, sem a trombitával nem versenyző, hanem gyenge hangú, egyszerű és kevés uyilásu volt, a kar kíséretére és segítségére szolgált és betölté hangjával a még kevésbé zsúfolt ölő helyeket, a hova a csekély számú — azért könnyen megszámlálható, jóravaló, tiszta erkölcsű és szemérmes nép gyűlt össze. Miután azonban, mint győztes, messzebbre terjesztő ki határait és a városokat szélesebb bástyák vették körül, midőn ünnepnapokon már nappal is szabad volt borozás közben dőzsölni : a rytkmusokban és dallamokban is uagyobb szabadság kezdő lábra kapui. Hiszen mily Ízlése lehetett a műveletlen és a munkától megszabadult földrai- velőnek, ki a városiak közé keveredett, az alsóbb rangú a felsőbbek közé ? így történt aztán, hogy a fuvolyás régi művészetét élénkebb mozdulatokkal és nagyobb fényűzéssel tünteté fel, és ide-oda járkálva pompás ruháját a sziupadon vonszolá. A komoly lantnak hangja is megerősödött, s a merész, neki lievült beszéd szokatlan kifejezéseket hozott létre ; a hasznos tanulságokban elmés és a jövőt sejtető tartalom nem különbözött már a delphibeli jóslatoktól (202 -219).

A ki szomorujátékkal hitvány bakért ver- seuyze, csakhamar a meztelen és műveletlen szatyrokat is a színpadra hozta és a szomorujáték méltóságának megőrzésével nyers tréfákat kezdett űzni : mivel ily csábitó szerekkel és kellemes újdonságokkal keile lebilincselni a nézőt, a ki áldozattétel és iddogálás után mindeu törvény alól felmentettnek gondold magát. Azoubau úgy sikerül csak a gúnyolódó és nyel vés szatyrokat megkedvelteim és a komolyt tréfával vegyíteni, hogy, ha valamely isten, vagy hérosz kerül a színpadra, kit az imént arany és bibordiszbeu láttunk, pórias beszéde által ue szálljon le az alacsony kunyhókba, vagy az alautjárást kerülni óhajtván, ne kapkod- jen a felhőkbe és az üres légbe. A trngikai személyek, a kikhez nem illik az oktoudi fecsegér, kissé szégyenkezve fognak az ar- czátlan szatyrok közt tartózkodni, épen úgy, mint az úri hölgy, kinek iinuepunpon tán- czolni kell. Szatyrdrámát irváu nem szeretnék, Pisok, éktelen és közönséges szavakkal élni, vagy a tragikaí nyelvezettől oly annyira eltérni, hogy semmi különbség se legyen, vájjon Davus szól-e vagy a szemtelen Pithias, a ki a rászedett Simotól a talentumot, kicsalja, vagy az isteni növendék felügyelője és szolgája Silenns? Közönséges szókból Írnék egész költeményt úgy, hogy mindenki képesnek tartaná magát arra, de ha megkisérlené azrán , sokat izzadna és mégis hasztalanul fáradna : oly

nagy hatása vau a kellő rendűek és szerkezetnek oly nagy tetszésben részesülhetnek még a közönséges életből vett kifejezések is. Az erdőkből színre hozott Pauuusok ne enyelegjenek, legalább az én nézetem szerint, ifjak ként gyengéd versekkel, mintha városban születtek volna és a fórumon forgolódnának ; de ocsmáuy, gyalázó szavak se dűljenek szüntelenül szájukból : mert az ilyeneken megütközik az, a kinek van lova, ősei s vagyona, és nem mindent fogad kedvezően s koszorú/ meg, a mit a pörkölt borsó és dió vevője megtapsol. (220 — 250).

Ha hosszú szótag elé rövidet csatolunk, ez iambusnak mondatik : gyors láb s innen vau, hogy a iambusi vers báró mm éré tü névvel jelöltetik, ámbár hat hangemelés vau benne s elejétől végig egyeulc. Ez nem épen régen, hogy valamivel las abban és nyomatékosabban hasson fülünkbe, türelmesen és előzékenyen ősi jogaiba fogadta a lassú spondou^t, a nélkül azonban, hogy szives társként a második és negyedik lábat átengedte volna neki. Ez ritkán fordul elő Accius hires háromraérétü-verseiben, és Enuiusnak a színpadra hozott nehézkes verseit rút vád éri azért, hogy túlságos sietséggel és minden gond nélkül dolgozott, vagy pedig a művészethez nem értett. De nem minden bíráló veszi észre a rosszul hangzó verseket és a római költők iránt túlságosan elnézok. Ámde azért szabadjára eresszem-e magamat és egészen önkényesen írjak ; avagy azt gondolván, hogy kiki látni fogja hibáimat, habár biztosan számíthatok eluézésre, óvatos legyek? Szóval ha agán-