Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 52. szám
2- or. Panasz emeltetett a mérnök részéről az oldalak duczolása ellen, minthogy ily alakú ducolás mellett következetes összekötés nem létesíthető 3- or. A fal emelése körül vezetett kőműves munka, helylyel-közzel kielégítőnek sem mondható a mérnöki állitás szerint, és ennélfogva itt is a kötözések térfogatát szélesebbre kivánná szerkeszteni. A mérnöki panasz első pontjára vállalkozó épitész ur elismeri azt, hogy az alapfalazat egy-két pontjánál nincs megtartva a szélességi mérték; azonban az ellen tiltakozik, hogy az egész fen- álló falazatnál a különzet fenállana; ezt azonban azzal indokolja, hogy a talaj lazasága, továbbá a folytonos esőzések okozta omlások miatt a falazat némi eltérést mutathat. A második panasz pontra nézve, minthogy a talaj szilárd sárga márga, nem találta szükségesnek a duczolást a legszigorúbban keresztül vinni és pedig költség kimélés tekintetéből, minthogy azonban úgy találja, hogy a bizottság a duczolást szilárdabban kivánná keresztül vezetni, ígéri, hogy hosszabb térfogaton fogja jövőben ezt eszközöltetni, ehhez járul még az is, hogy az alap, mely előírva van, a költségi irányzatban tetemesen mélyebbre volt ásandó, nagyon világos, hogy a költség kimélés teljesen indokolt. A harmadik panasz pontra vonatkozólag kijelenti vállalkozó épitész, hogy ő az egyes falrészek összekötésére fennhagyott kötőréseket elégségesnek tartja és az épület jövőjére nézve teljes biztonságot talál és nyújt, azonban megnyugtatására a bizottságnak kijelenti, hogy jövőben minden íalrészt szélesebb kötőrésekkel fogja ellátni. Ami a falazatnak béltartalmára tett észrevételeket illeti, kijelenti, hogy ő a falakat minden pontjában keresztkötéssel építtette, addig is csak a keresztkötést képező nagyobb kövek között észlelhető a kifogásolt kisebb töltelék, a mely az épület szilárdságára befolyással nincs. A kormány részéről kiküldött szakértő úr véleménye szerint a beszüntetett munka azonnal folytatandó és pedig azért, mert a vizsgálat folyamán nyert tapasztalai szerint, ezen alapfalazat teljesen biztosítja egy emeletes épület szilárd fenállását. Magára az épület összeállítására vonatkozólag megjegyzi a szakértő úr, hogy a falazat azon részénél, mely a dísztermet tartja, költség kimélés volna eszközölhető, miután ezen falazatok csakis a diszterem padozatát emelik s ennélfogva a megállapított falazat vastagsága fölösleges. Továbbá a pöczegödörnél nem ajánlja az emésztő gödör megalkotását, hanem gyakorlatilag helyesebbnek tartja az árnyékszékeknél a hordó rendszer alkalmazását. Ezzel a jegyzőkönyv felolvasás után jóváhagyatott és aláíratott. i Kelt, mint fent. Jegyzé Takács Géza s. k. városi főjegyző. Kolbenheyer Ferencz s. k. Palkovics Károly s. k. polgármester. Fehér Ipoly főgymnásiumi igazgató. Prokopp János s. k. városi mérnök. Niedermann Ferencz s. k. Major János s. k. Kovács Ferencz s. k. építőmester. 835/IX. Nagyméltóságú Minisztérium! Folyó évi 29888. számú magas rendelet alapján alázattal alólirt f. hó 17-én Esztergomba rán- dulván, az ottan építkezés alatt lévő uj gymná- sium ügyét Esztergom polgármester részéről i860, ein. sz. a. beérkezett felirat folytán szigorú vizsgálat alá vette, és bátorkodik a következőket jelenteni, nevezetesen: Az építési bizottság által az alapfalazatok ovábbi kiépítése beszüntettetett azon feljelentések és észrevételek alapján, melyek annak idején Prokopp városi mérnök által bejelentettek. Minekutána alázattal alólirt a polgármes- ter, gymnásiumi igazgató, Prokopp mérnök, Kovács vállalkozó és a többi építési bizottsági tagokkal együtt a helyszínén a tényállások mibenlétéről meggyőződést szerzett, különösen pedig a fal vastagságáról, a föld minőségéről, a melyre az alapok fektetnek, nemkülönben az építési anyagról és a már kivitt munkák minőségéről, a melyre az alapok fektetnek, a nevezettekkel együtt a polgármester elnöklete alatt egy építési bizottsági ülést tartott, melyben egy hivatalos jkönyvet felvétetni kért. Ezen jegyzőkönyvben alkalom adatott Prokopp mérnöknek mindazon panaszpontokat bejelenteni, melyeknél fogva ő a kérdéses építkezést veszélyeztetve látta, hasonlóképen alkalom nyujtatott a vállalkozónak az ellene tett kifogásokat igazolni. Ezen jkönyv ./• alatt ezennel bemutattatik. Az ezen jkönyvben felhozott egyes ponto- zatokra alázattal alólirt bátorkodik a következőket megjegyezni: ad 1. A helyszínén eszközölt után- mérések alapján kiderült, miszerint pár helyen találtatott ugyan oly rész, ahol az alap falak vastagsága néhány centiméterrel kevesebb volt, ellenkező esetben több oly helyek is találtattak, a hol a vastagság a kívánt és előirt 80 centiméternél többet tesz ki, s noha ezen első Ízben említett eltérés kifogásolható, az utóbbi pedig nem szükséges, mindazonáltal, a mint ez a gyakorlatban másként nem is lehetséges, ily eltérések alapfalazatoknál, a hol a rakandó fal két földtömeg közé rakatik és a hol különösen nem szabályos formájú anyaggal dolgoztatik, előfordulnak azonban az épület szilárdságára ily kisebbszerü el térések semmi befolyással nincsenek. Ellenben kifogásoltatok alólirt által, hogy az alapfalazatokban felhasznált és felhasználandó kövek, melyek az esztergomi bányákban töretnek, nem egészen oly annyira kiegyenli- tett feklapokkal láttatnak el, a mint ez kívánatos s e tekintetben a vállalkozónak m c g- h a g y a t 0 11 több vigyázattal előhaladni. ad 2. A városi mérnök által kifogásolt duczolás alólirt által igazoltnak találtatott s meg hagyatott vállalkozónak, hogya duczolást pontosabban és több szakavatottsággal eszközölje, mi különben azért is szükséges, mivel az alapok szilárdságára nézve is előnyösebb 1 e e n d, ha nagyobb kiterjedésű (5—6 öl) faldarabok egyszerre munkába vétetnek, és pedig úgy, a mint az eddigien történt, hogy az alapfalak csak kisebb részekben vezettettek fel, mely utóbbi eljárás mellett a sok hézagok folytán egyenetlenül repedések következhetnének be, ami által ad 3. a városi mérnök által helyesen kifogásolt kőtörések is annyiszor nem for dúlhatnak elő. A városi mérnök kívánsága, hogy ezen réseknél az egyes Rétegek szélesebb távolságokban egymástól választassanak el, szintén helyesnek mondható s a vállalkozónak az ily módoni eljárás megliagya- tott. Ennek megtörténte után alólirt kijelentette és meghagyta jelenlevőknek a félbeszakított munkát azonnal megint foganatba vétetni, minekutána azon aggodalmaknak hely nem adható, melyek alapján a véghez vitt munka az épület szilárdságára nézve veszélyeztető volna, ellenben felkéretett a városi mérnök a fent nevezett megállapodás alapján az építkezést ellenőrizni s vállalkozónak meghagyatott azok szerint most már tovább folytatni a munkát. Budapest, 1878. nov. 21. KolbenheyerFerencz, épitész s. k. A másolat hiteléül: Hirt János, aligazgató s. k. Ezen felsorolt adatok azt hiszem eléggé igazolják az ellenem emelt vádak alaptalanságát. De bátran hivatkozom a vádakkal szemben az általam emelt épületekre s munkálkodásom eredményére. Ott van a helybeli takarékpénztár, a Bischitzky-féle ház, ott van az agentia, az Etter-féle ház, a többek között ott vannak a fővárosban emelt számos épületeim, ott vannak a fővárosban eszközölt vizépitészeti munkálataim, melyek mind az én alkotásaim, s melyek fényesen hazudtolják meg az ellenem emelt vádakat. Ismételve hivatkozom nemcsak számtalan szakképzettségem mellett szóló bizonyítványaimra, hanem azon bizalomra s azon szak- képzettségemben való megbizhatóságrais,melyre épp bizonyítványaim alapján tettem szert. Felemlítem a többek között, miszerint a karlsruhi építészeti szakiskolának 2 évi látogatása után a német szövetségi építészeti igazgatóságnál m a- gyar létemre német szüle té süek mellőzésével alkalmazást nyertem, mi reám nézve mindenestre csak hízelgő lehet. Bár nem szorosan ide tartozik, de felemlítem a következő esetet, melyből a sajtó a közvélemény kedvező véleményét vonom le. 1853-ik évben a magyar szent korona felkeresésére induló társasággal én is szerencsés valék útnak indulhatni. A magyar szent korona kutatása és kiásásánál jelen lévén, elhatároztam, miszerint a feltalálás történetével kapcsolatban lévő helyszíni térképet elkészítem s kiadom. Mi úgy is lön. Közlöm itt a sajtónak véleményét, melynek egyik akkori képviselője a „Pester Post“ 1853. szeptember 22-iki száma a következőket mondja: „Wir machen das Publikum auf eine interesante Litographie aufmerksam, die in Laufe künftiger Woche in den Verlage des thätigen Kunst- und Musikalienhändlers J. Wagner erscheinen wird. Herr Johann Prokopp Donaudampfschiffarts Bauinspizient hat nämlich die Stelle nechst Orsova in der die heiligen ungarischen Kroninsignien aufgefunden wurden, so wie in den Situationsplan der ganzen Gegend umnittelbahr noch geschehener Ausgrabung auf- genommen und von der betreffenden hohen be- hörde daselbst die Erlaubniss zur Veröffentlichung der Zeichnung erhalten, und wir bürgen daführ, dass wir eine höchst gelungene Abbildung in die hände bekommen werden.“ Habár folytathatnám még, de azt hiszem, elég már az adatok felsorolásából, melyekből kézzel foghatólag kirí az ellenem emelt vádaknak önérdek- és ellenségeskedésből való emelése, alaptalansága. Okmányokkal, adatokkal lévén a sokszor említett vádak alaptalansága bizonyítva, tiltakozom, s visszautasítom azon csak önérdek és ellenségeskedésből s főleg nem szakértők, laikus eszmejárásából eredő malitiosus vádakat. Prokopp János városi mérnök. Nyom. Buzárovits GL-nál, Esztergomban.
