Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 32. szám

Esztergom VII. évfolyam. _______________;_____ 32 . szám. Vasárnap, 1885. április 19-én Városi s megyei érdekeink közlönye. MkG.IEI-ENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egész évit) fái évié . negyedévre ELŐFIZETÉSI ÁR ö frt — lcr­r*o EiiyHS s/íiin ara kr lm ni a L.p SZERKESZTŐSÉG: jSzENT-y^NN A-UTCA 317, lanti imk’/.uI illet.") közlaiiiáiiyek l(iilU<»ml,"k. KIADÓHIVATAL: jSzÉCH ENI'TÉR ‘J'J., Imuí ti hivatalos s a ma. lenitinyek, elöli/.et.rsi áii lii nie Hintik, a, uyilt-d.*««o szánt kfiz- óir/,i‘l( ós roolaniái-'.f'iik inltizomiiik. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIÍDKTKSIÍIC :| MAHÁNIII IfMSTÉStóK ] szólói 100 sziiijí — fit ?ő lcr.1 mimálla.[M)ilás szerint lehelő ]!)0—200-iir 1 „ S0 „ l«tíj a tán y osa l.'hnii közöl t.atnek. ‘200 —‘100-iií • 2 „ ^r> „ ----­B élyegé íj 30 kr. NYIBTTIÍU sora 20 Kr „Hivatalos helyisegek.“ Esztergom, ápril 18. Nem szolgál kiindulási pontul u já­rásbíróság „hivatalos helyiségeiben“ a napokban fölmerült haláleset, mert íriszen az akár egyebütt is megtörtén­hetett volna. De már régóta készülünk: azoknak \z úgynevezett „hivatalos helyiségek­nek“ leírására. Lehet, hogy illetékes helyro kerül a photographist s hogy czélunkat akkor elérjük. Az esztergomi járásbíróság, mely a legélénkebb forgalommal Liró tői vény- csarnokok egyike, szánalmas helyisegek­kel bír. Ott, hol a király nevében be szélnek, hol érdemes birsünk életük javát töltik el, hol ügyvédeink s kf> iönségtink nagy tömegben fordulnak inog, ott korszerű helyiségekkel kel­lene bírnunk s nem olyan kétségbeejtő piszkos, visszataszító barlangokkal. Akármelyik mesterember műhelyé­ben fehérebbek a falak, világosabbak íz ablakok .s tis/.l.sségesebbek a búto­rok. Rozoga. Íróasztalok, rokkant szé­kek, füstös falak, repedezett kályhák, rongyos padlók, nyikorgó asztalok es xlacsouy zegzugos szobák teszik a ki­rályi járásbíróság szomorú, „hivatalos helyiségeit“. Ha a heczitá'.t, földműves ember ezekbe a barlangokba lé]), akkor al,g- lia támad lelkében a törvény hálál­nának olyan respect.usa, mely már ma­ga is megér egy pedáns vizsgálati el­járást. ' Az úgynevezett „nagy-terem“, hol i legtömegesebbeu szoktak működni a kezelő ós másoló apparátusok s hol legsűrűbben találkoznak a felek, olyan benyomást kelt, mint egy egészen el­hanyagolt falusi nyári iskola. A biró urak czellái inkább foghá­zakra, mint törvényszobákra emlékez­tetnek. ^ És ezek a botrányos állapotok még sohase kerültek a légiiletékesebb forum elé. Sok haszontalan apróságból fontos kérdést mdiak már kovácsolni az or í-zágház műhelyében. Ugyan mikor ke­rül egyszer szóba járás bírósagai n k hely­zetének javítása s méltó elhelyzése. ■ Mert a mostani állapotok csak a'7 igazságszolgáltatás hátrányára dolgoz nak s a törvény tisztelet erényét leg­kevésbé se táplálják A jobbmódu vidéki városok palotát emelnek a törvényszolgáltatás számára. Korszerű termekbe helyezik el a bíró­ságokat s méltó keretbe foglalják a törvény fenséges hatalmát. Ott azután a vizsgálatok nem folynak oly comikus kezdetlegességgel, mint nálunk, hol a tanuk kénytelenek a megyeház eme 1 oti korlátán elŐgyelcgni. A „helyte­lenségek“ egész sorozata nő ki a já­rásbíróság szánalmas helyiségeinek hi­ányaiból. Esztergom nem képes ez idő szerint saját erejéből méltó épületei emelni a törvény csarnokának. De ha némi pártfogásban részesülne az igazságügy minisztérium részéről, talán mégis hozzáfoghatna. Trefort miiiiszlet folyton utazik s az oktatás csarnokainak mindig nemcsak utána néz, de jobb viszonyokat is biztosit. Pnuler miniszter nem igen szeret utazni, meit úgy látszik neki lenne legtöbb nézni valója és megja­vítani valója széles e hazában. 1 \ M Tí i i „„.U „ iegvirágzóbó azon kul ti pedi írtam. ^Voíwa í le, in fiá G G... Volnál te inkább egyszerű leányka, S laknál az erdők csöndes mélyiben, A nagyvilágról mit se tudva, — ott, hol A lomb alatt kis árva őz püieu ! Volnál te inkább egyszerű leányka, Elvetve minden nagy világi mázt; S nagy szenvedéllyel bevetett szivemből! Vennél át néhány dús, arany kalászt! Volnál te inkább egyszerű leányka S ne környékezne büszke pompa, fény : Mi boldoggá tudnánk mi tenni téged, Kis őzeid, virágaid, meg — éu ! PERÉNYI KÁLMÁN. l)aiT ívó Sfóí&CxZ. | aÉa3. Ofcúfi'jtocpCa­Áója. (Franczia könyvdisz a renaissanoe korban.) A köuyvdiszités mindenkor és mindenütt it teremtő fantázia alkotásainak hathatós site in él te tője lévén, igen tanulságos a mű- ídszet ezen ágát mint felette érdekes 'ü itíinény fejlődésének menetét, bölcseiétől koráig lépést követni, épen azon nemzet életében, mely nem egyszer a kultúráiét vívmányaira általában, különösen a művészetre irányadó hatalmat gya­korolt; mert a mellett hogy e vizsgálódás nesthetikai érdekkel bir. szembeállítja a bú­várt még egy nagyszerű történelmi tényuyel, mely phoenomalis ragyogó erejével mi. deu- kit elbűvöl. Hogy a rajz, mely időben jött először a szöveg segélyére érthetőn magyarázandó meg a szót a szemnek, ennek közelitőleges meghatározására is meglehetősen vissza a régi időkre kell tekintenünk. A kéziratoknak beható vizsgálatánál bizonyítékokat, nyerünk a felől, hogy minden idő lcalligrafusai ko­ruk művészeivel közösen végezték mui.ká- jókat, és hogy a. művészet a fal-, fi vég- és szŐLiyegfestészelben egyidejűleg tökélyeddé ti. Ezt ecsetelni nem levéu feladatunk, meg kell elégeduünk tehát annak nyomozásával: mennyiben vau része a művészetnek a nyom­dai termékek díszítésében, hisz e feladat, mezeje is eléggé tágas. Az írott és miuiature-öklcel díszített kéz­iratok végső korszaka, s a nyomatott köny­vek zsengéi egy időre esnek ; természetes átmenetként a xylographikus nyomatok te­kintendők, melyeknél a szöveg és kép fába Ion metszve. A nyomatott könyv az Írott és festett köuyvvel szemben kettős irányban vetélke­dett, nézve t. i. a betűk formájára és az iilusztrácziókra ; az első esetben könnyen segített magán, mert itt elégségesek voltak eszközei, inig a másodikban mivel sem rendelkezett; mint is lehetett volna nyom­Ajánljuk ezt, az ügyet országgyűlési képviselőink rokonszenvébe. Képviselőink ismerik az esztergomi járásbíróság szomorú locálts viszonyait, melyek végtelen kárára vannak az igazságszolgáltatásnak. Emeljék fel sza­vukat s kérjék meg Paniert, hogy né- j zessen csak utálnia. Elvégre is ami tűrhető volt még tíz év előtt, mikor bíróságunk a. mostanihoz képest ne gyedapparátussal működött, az most nemcsak türhotjen, de káros, sőt ve­szélyes is. Veszélyes a törvónyszolgá- lá.tnak, Vesizéhyes.- a közegészségnek. Járásai dóságunk ez idő szerinti „hi­vatalos helyiségei“ megbotránkoztat­hatnak mindenkit, aki a törvény mól - . lóságának, a bírák tiszteségének s a ’közönség érdekeinek őszinte nagyra- becsülője. . ... - —-- - - ... . ... —, A kiállításról. Budapest, apr. 18. (A királyi pavilion.) A magyar iparos világ az országos ; kiállítás alkalmából méltó módon tün- j tette ki hódolatát és szeretekét a nem­zet koronás királya iránt, ragaszkodása tündöklő jeléül ajánlva fel neki ama fényes csarnokot, mely minden izében a magyar ipar teremtő erejéről tanús­kodván, elbájoló látványt nyújt a ma­ga nemes szépségével és finom Ízlésre valló pompájával. Remeke ez a csar­nok a magyar iparnak és büszke hir­detője egyúttal a nemzet szeretettel­jes ragaszkodásának uralkodója iránt. I , . i A királyi pavilion egy szép Ízléssel elrendezett kerti terasse közepén épült. Az erdészeti pavilonnal szemben, az dászuak egyszerű fekete színével, a kis fes­tészet finom ecsetének arany- és szín gazdag ragyogása mellé egyenértékű művet terem­teni ? Szükségkép saját utján kellett halad­nia., hogy czéljuiuak megfelelő művészete: teremtsen. Miután a tapasztalás kétségtelenné tette, hogy a rézmetsző* a nyomdászat követel­ményeinek nem felel meg, a nyomdász, arra volt utalva, hogy segítsen önmagán mi Fran- cziaországban csakhamar meg is történt s az első nyomdászok közül nem egy, lába ; kezdett metszeni. Igaz, hogy e metszés, i midőn szolgálatát a nyomda igéuybe vette, ja képzettség igei: alacsony fokán állott. A j mit a fametszés a könyvek kiállítása közül I művelni képes, egészen más, elütő elvekből Ítélendő meg, és mi sem volna igazságtala- I uabb. min két egymástól különböző míí- | vészi tevékenységet állítani párhuzamba. A (fametszésben a nyomdászat új művészete, népszerűsítésének segédlársát találta meg Is barmi tökéletlen volt kezdetben e segély, de feladatát gyorsan elérte: bogy a társa­! dalom egy osztálya számára, mely eddigelé j kitagadottnak tűnt fel, a költséges kisfes- I tészetet helyettesítse. | Lassanként, fokozatosan ismerték fel a fametszésben rejlő alakitó erőt és a fraueziai rajzolók, fametszők, önálló saját alaki stíl­jüket megtalálták, s ez nevezetten a tize­nötödik században az olasztól és némettől lényegesen külön)bözik Valamint a közön­séges kéziratok kisfestinéuyei, úgy a famet­szete,k nagy száma anonym müvek, s a mű­vészi kifejezés erejének bizonyos középsze­rűségét mutatják fel. iparcsarnok déli kapuzatától balra eső bejárónál zöld pázsit ós virágszőuye- g°k körében emelkedik fölfelé a ki­rályi pavilion feljárója ; a kényelmes szélességű iépcsőzetet a középen pi­henő s/akaszlja meg, hogy a felszállás még ily csekély magasságra is a le­hető legkisebb fáradsággal legyen megejthető. A csarnok építése, elren­dezése, továbbá a belső részek díszíté­se és butorzítsa, Ybl Miklós tervezete szerint történt, aki ezt az egész művet Matlekovics Sándor államtitkár ós ki­állítási elnök kezdeményezése folytán a hazni iparosok áldozatkészségéből in­gyen hozta létre szándékaként a ma­gyar iparos világnak az ország fölként királya számára. A pavilion a maga stiljé>e nézve eszményitett miniatűr- képe a budai királyi váriaknak. Az épület maga minden izében budapesti iparosok alkotása lévén, egyúttal re- mekeiője gyanánt tekinthette a széle­sebb értelem Den vett magyar műi pár­nák. Az épület, bár csak ideiglenes falazatú, marandó tartóssága épület be­nyomását teszi a szemlélőre. A mérő­itek — 19 2 méternyi hosszúság és 10'5 méternyi szélesség —- építészeti­leg teljesen ki vannak benne hasz­nálva. A négy ion oszlop által tar­tott kijáró kapuzat fölött az ajánlás következő szavai olvashatók: „A bu­dapesti iparosok a királynak“ ; a túlsó oldalon, a műcsarnokkal szemben lévő bejáró portál homlokzatán pedig a ki­rály egyik jelszavát hirdeti arany be­lükben : „Egyesült erővel.“ A főbejáró teras.se-szer-ü lépcsőzelo az előcsarnokon át a, nagyterembe vezet, amely valósá­gos királyi feuynyel és művészi pom- 1 pávai lesz berendezve. A tranczia fa metsz és zsenge kora azon­ban a nemzeti nyelven Írott müvek gót be­tűkkel való nyomtatásának' kezdetére esik, s a frauezia illusztrált irodalom fejlődésében Dél franc/, iaország ezi vi I ízá eziójá11a k k ö z­pontja Lioué az elsőség. A nyomdászat be­hozatala és fejlesztése körül vetél vtársa Ugyan Paris, de a népies könyveknek fa­metszetekkel. való kiállításában mege'uzte a tővarost s nem csekély a körül érdeme : bogy a. nemzeti irodalom termékei rövid idő alatt az ország minden városában elter­jesztettek. Nagy számmal kerültek ki nyom­dáiból a mulattató könyvek, e megnevezés alatt: „Rmnan de Chevalerie.” A nyomatzseugek idejében Lvon har- minczkileiic/. iíns/.lrált franc/.iu könyvet bo­csátott világgá. Az illusztrált munkák kiál Iitilsában leg- tev ékenyebb v olt e város nyomdászai közül M. Húsz és társa Jean Sieber, továbbá Scbabeller; 1477—98. években a lyoni nyomdászok sorában Pierre Hongre hazánk fi i is szerepel. Páris leginkább a latin, kivált- kénen theoiogiai munkák piicza volt. de 1484-tŐI már a tranczia müveket is kulli- valni kezdte, innen számítva a kileuc/.venes évek végéig, harminc/, képeskönyv jelent meg Parisbau. Terentiusmik 1493 ben Lvónban Trechsel - nél nyomatott és G. Jouronuaux által ren­dezett kiadásában legelőször találkozunk tu­lajdonképen műertékkel biró illusztrac/.iök- kal. Mig a nagyszámú tbenlogiai és philoxophiai munkák, melyek Trechsel nyomdájából ke­rültek ki ós Lascnriu.s J. s Bade J. lulo-

Next

/
Thumbnails
Contents