Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 32. szám

Esztergom VII. évfolyam.

_______________;_____

32

. szám.

Vasárnap, 1885. április 19-én

Városi s megyei érdekeink közlönye.

MkG.IEI-ENIK HETENKINT KÉTSZER

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

egész évit) fái évié . negyedévre

ELŐFIZETÉSI ÁR

ö frt — lcrr*o

EiiyHS s/íiin ara

kr

lm ni a L.p

SZERKESZTŐSÉG:

jSzENT-y^NN A-UTCA 317,

lanti imk’/.uI illet.") közlaiiiáiiyek l(iilU<»ml,"k.

KIADÓHIVATAL:

jSzÉCH ENI'TÉR ‘J'J.,

Imuí ti hivatalos s a ma. lenitinyek, elöli/.et.rsi

áii lii nie Hintik, a, uyilt-d.*««o szánt kfiz- óir/,i‘l( ós roolaniái-'.f'iik inltizomiiik.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IIIIÍDKTKSIÍIC :| MAHÁNIII IfMSTÉStóK

] szólói 100 sziiijí — fit ?ő lcr.1 mimálla.[M)ilás szerint lehelő ]!)0—200-iir 1 „ S0 „ l«tíj a tán y osa l.'hnii közöl t.atnek.

‘200 —‘100-iií • 2 „ ^r> „ ----B

élyegé íj 30 kr. NYIBTTIÍU sora 20 Kr

„Hivatalos helyisegek.“

Esztergom, ápril 18.

Nem szolgál kiindulási pontul u járásbíróság „hivatalos helyiségeiben“ a napokban fölmerült haláleset, mert íriszen az akár egyebütt is megtörténhetett volna.

De már régóta készülünk: azoknak

\z úgynevezett „hivatalos helyiségeknek“ leírására. Lehet, hogy illetékes helyro kerül a photographist s hogy czélunkat akkor elérjük.

Az esztergomi járásbíróság, mely a legélénkebb forgalommal Liró tői vény- csarnokok egyike, szánalmas helyisegekkel bír. Ott, hol a király nevében be szélnek, hol érdemes birsünk életük javát töltik el, hol ügyvédeink s kf> iönségtink nagy tömegben fordulnak inog, ott korszerű helyiségekkel kellene bírnunk s nem olyan kétségbeejtő piszkos, visszataszító barlangokkal.

Akármelyik mesterember műhelyében fehérebbek a falak, világosabbak íz ablakok .s tis/.l.sségesebbek a bútorok. Rozoga. Íróasztalok, rokkant székek, füstös falak, repedezett kályhák, rongyos padlók, nyikorgó asztalok es xlacsouy zegzugos szobák teszik a királyi járásbíróság szomorú, „hivatalos helyiségeit“.

Ha a heczitá'.t, földműves ember ezekbe a barlangokba lé]), akkor al,g- lia támad lelkében a törvény hálálnának olyan respect.usa, mely már maga is megér egy pedáns vizsgálati eljárást. '

Az úgynevezett „nagy-terem“, hol i legtömegesebbeu szoktak működni a kezelő ós másoló apparátusok s hol

legsűrűbben találkoznak a felek, olyan benyomást kelt, mint egy egészen elhanyagolt falusi nyári iskola.

A biró urak czellái inkább fogházakra, mint törvényszobákra emlékeztetnek. ^

És ezek a botrányos állapotok még sohase kerültek a légiiletékesebb forum elé. Sok haszontalan apróságból fontos kérdést mdiak már kovácsolni az or í-zágház műhelyében. Ugyan mikor kerül egyszer szóba járás bírósagai n k helyzetének javítása s méltó elhelyzése.

■ Mert a mostani állapotok csak a'7 igazságszolgáltatás hátrányára dolgoz nak s a törvény tisztelet erényét legkevésbé se táplálják

A jobbmódu vidéki városok palotát emelnek a törvényszolgáltatás számára. Korszerű termekbe helyezik el a bíróságokat s méltó keretbe foglalják a törvény fenséges hatalmát. Ott azután a vizsgálatok nem folynak oly comikus kezdetlegességgel, mint nálunk, hol a tanuk kénytelenek a megyeház eme 1 oti korlátán elŐgyelcgni. A „helytelenségek“ egész sorozata nő ki a járásbíróság szánalmas helyiségeinek hiányaiból.

Esztergom nem képes ez idő szerint saját erejéből méltó épületei emelni a törvény csarnokának. De ha némi pártfogásban részesülne az igazságügy minisztérium részéről, talán mégis hozzáfoghatna.

Trefort miiiiszlet folyton utazik s az oktatás csarnokainak mindig nemcsak utána néz, de jobb viszonyokat is biztosit. Pnuler miniszter nem igen szeret utazni, meit úgy látszik neki lenne legtöbb nézni valója és megjavítani valója széles e hazában.

1 \ M

Tí i i „„.U „ iegvirágzóbó azon kul ti pedi

írtam.

^Voíwa í le, in fiá G G...

Volnál te inkább egyszerű leányka,

S laknál az erdők csöndes mélyiben,

A nagyvilágról mit se tudva, — ott, hol A lomb alatt kis árva őz püieu !

Volnál te inkább egyszerű leányka, Elvetve minden nagy világi mázt;

S nagy szenvedéllyel bevetett szivemből! Vennél át néhány dús, arany kalászt!

Volnál te inkább egyszerű leányka S ne környékezne büszke pompa, fény :

Mi boldoggá tudnánk mi tenni téged,

Kis őzeid, virágaid, meg — éu !

PERÉNYI KÁLMÁN.

l)aiT ívó Sfóí&CxZ. | aÉa3. Ofcúfi'jtocpCaÁója.

(Franczia könyvdisz a renaissanoe korban.)

A köuyvdiszités mindenkor és mindenütt it teremtő fantázia alkotásainak hathatós site in él te tője lévén, igen tanulságos a mű- ídszet ezen ágát mint felette érdekes 'ü itíinény fejlődésének menetét, bölcseiétől

koráig lépést követni, épen azon nemzet életében, mely nem egyszer a kultúráiét vívmányaira általában, különösen a művészetre irányadó hatalmat gyakorolt; mert a mellett hogy e vizsgálódás nesthetikai érdekkel bir. szembeállítja a búvárt még egy nagyszerű történelmi tényuyel, mely phoenomalis ragyogó erejével mi. deu- kit elbűvöl.

Hogy a rajz, mely időben jött először a szöveg segélyére érthetőn magyarázandó meg a szót a szemnek, ennek közelitőleges meghatározására is meglehetősen vissza a régi időkre kell tekintenünk. A kéziratoknak beható vizsgálatánál bizonyítékokat, nyerünk a felől, hogy minden idő lcalligrafusai koruk művészeivel közösen végezték mui.ká- jókat, és hogy a. művészet a fal-, fi vég- és szŐLiyegfestészelben egyidejűleg tökélyeddé ti. Ezt ecsetelni nem levéu feladatunk, meg kell elégeduünk tehát annak nyomozásával: mennyiben vau része a művészetnek a nyomdai termékek díszítésében, hisz e feladat, mezeje is eléggé tágas.

Az írott és miuiature-öklcel díszített kéziratok végső korszaka, s a nyomatott könyvek zsengéi egy időre esnek ; természetes átmenetként a xylographikus nyomatok tekintendők, melyeknél a szöveg és kép fába Ion metszve.

A nyomatott könyv az Írott és festett köuyvvel szemben kettős irányban vetélkedett, nézve t. i. a betűk formájára és az iilusztrácziókra ; az első esetben könnyen segített magán, mert itt elégségesek voltak eszközei, inig a másodikban mivel sem rendelkezett; mint is lehetett volna nyomAjánljuk ezt, az ügyet országgyűlési képviselőink rokonszenvébe.

Képviselőink ismerik az esztergomi járásbíróság szomorú locálts viszonyait, melyek végtelen kárára vannak az igazságszolgáltatásnak. Emeljék fel szavukat s kérjék meg Paniert, hogy né- j zessen csak utálnia. Elvégre is ami tűrhető volt még tíz év előtt, mikor bíróságunk a. mostanihoz képest ne gyedapparátussal működött, az most nemcsak türhotjen, de káros, sőt veszélyes is. Veszélyes a törvónyszolgá- lá.tnak, Vesizéhyes.- a közegészségnek.

Járásai dóságunk ez idő szerinti „hivatalos helyiségei“ megbotránkoztathatnak mindenkit, aki a törvény mól - . lóságának, a bírák tiszteségének s a ’közönség érdekeinek őszinte nagyra- becsülője.

. ... - —-- - - ... . ... —,

A kiállításról.

Budapest, apr. 18.

(A királyi pavilion.)

A magyar iparos világ az országos ; kiállítás alkalmából méltó módon tün- j tette ki hódolatát és szeretekét a nemzet koronás királya iránt, ragaszkodása tündöklő jeléül ajánlva fel neki ama fényes csarnokot, mely minden izében a magyar ipar teremtő erejéről tanúskodván, elbájoló látványt nyújt a maga nemes szépségével és finom Ízlésre valló pompájával. Remeke ez a csarnok a magyar iparnak és büszke hirdetője egyúttal a nemzet szeretetteljes ragaszkodásának uralkodója iránt.

I , .

i A királyi pavilion egy szép Ízléssel elrendezett kerti terasse közepén épült. Az erdészeti pavilonnal szemben, az

dászuak egyszerű fekete színével, a kis festészet finom ecsetének arany- és szín gazdag ragyogása mellé egyenértékű művet teremteni ? Szükségkép saját utján kellett haladnia., hogy czéljuiuak megfelelő művészete: teremtsen.

Miután a tapasztalás kétségtelenné tette, hogy a rézmetsző* a nyomdászat követelményeinek nem felel meg, a nyomdász, arra volt utalva, hogy segítsen önmagán mi Fran- cziaországban csakhamar meg is történt s az első nyomdászok közül nem egy, lába ; kezdett metszeni. Igaz, hogy e metszés, i midőn szolgálatát a nyomda igéuybe vette, ja képzettség igei: alacsony fokán állott. A j mit a fametszés a könyvek kiállítása közül I művelni képes, egészen más, elütő elvekből Ítélendő meg, és mi sem volna igazságtala- I uabb. min két egymástól különböző míí- | vészi tevékenységet állítani párhuzamba. A (fametszésben a nyomdászat új művészete, népszerűsítésének segédlársát találta meg Is barmi tökéletlen volt kezdetben e segély, de feladatát gyorsan elérte: bogy a társa! dalom egy osztálya számára, mely eddigelé j kitagadottnak tűnt fel, a költséges kisfes- I tészetet helyettesítse.

| Lassanként, fokozatosan ismerték fel a fametszésben rejlő alakitó erőt és a fraueziai rajzolók, fametszők, önálló saját alaki stíljüket megtalálták, s ez nevezetten a tizenötödik században az olasztól és némettől lényegesen külön)bözik Valamint a közönséges kéziratok kisfestinéuyei, úgy a fametszete,k nagy száma anonym müvek, s a művészi kifejezés erejének bizonyos középszerűségét mutatják fel.

iparcsarnok déli kapuzatától balra eső bejárónál zöld pázsit ós virágszőuye- g°k körében emelkedik fölfelé a királyi pavilion feljárója ; a kényelmes szélességű iépcsőzetet a középen pihenő s/akaszlja meg, hogy a felszállás még ily csekély magasságra is a lehető legkisebb fáradsággal legyen megejthető. A csarnok építése, elrendezése, továbbá a belső részek díszítése és butorzítsa, Ybl Miklós tervezete szerint történt, aki ezt az egész művet Matlekovics Sándor államtitkár ós kiállítási elnök kezdeményezése folytán a hazni iparosok áldozatkészségéből ingyen hozta létre szándékaként a magyar iparos világnak az ország fölként királya számára. A pavilion a maga stiljé>e nézve eszményitett miniatűr- képe a budai királyi váriaknak. Az épület maga minden izében budapesti iparosok alkotása lévén, egyúttal re- mekeiője gyanánt tekinthette a szélesebb értelem Den vett magyar műi párnák. Az épület, bár csak ideiglenes falazatú, marandó tartóssága épület benyomását teszi a szemlélőre. A mérőitek — 19 2 méternyi hosszúság és 10'5 méternyi szélesség —- építészetileg teljesen ki vannak benne használva. A négy ion oszlop által tartott kijáró kapuzat fölött az ajánlás következő szavai olvashatók: „A budapesti iparosok a királynak“ ; a túlsó oldalon, a műcsarnokkal szemben lévő bejáró portál homlokzatán pedig a király egyik jelszavát hirdeti arany belükben : „Egyesült erővel.“ A főbejáró teras.se-szer-ü lépcsőzelo az előcsarnokon át a, nagyterembe vezet, amely valóságos királyi feuynyel és művészi pom- 1 pávai lesz berendezve.

A tranczia fa metsz és zsenge kora azonban a nemzeti nyelven Írott müvek gót betűkkel való nyomtatásának' kezdetére esik, s a frauezia illusztrált irodalom fejlődésében Dél franc/, iaország ezi vi I ízá eziójá11a k k ö zpontja Lioué az elsőség. A nyomdászat behozatala és fejlesztése körül vetél vtársa Ugyan Paris, de a népies könyveknek fametszetekkel. való kiállításában mege'uzte a tővarost s nem csekély a körül érdeme : bogy a. nemzeti irodalom termékei rövid idő alatt az ország minden városában elterjesztettek. Nagy számmal kerültek ki nyomdáiból a mulattató könyvek, e megnevezés alatt: „Rmnan de Chevalerie.”

A nyomatzseugek idejében Lvon har- minczkileiic/. iíns/.lrált franc/.iu könyvet bocsátott világgá.

Az illusztrált munkák kiál Iitilsában leg- tev ékenyebb v olt e város nyomdászai közül M. Húsz és társa Jean Sieber, továbbá Scbabeller; 1477—98. években a lyoni

nyomdászok sorában Pierre Hongre hazánk fi i is szerepel. Páris leginkább a latin, kivált- kénen theoiogiai munkák piicza volt. de 1484-tŐI már a tranczia müveket is kulli- valni kezdte, innen számítva a kileuc/.venes évek végéig, harminc/, képeskönyv jelent meg Parisbau.

Terentiusmik 1493 ben Lvónban Trechsel - nél nyomatott és G. Jouronuaux által rendezett kiadásában legelőször találkozunk tulajdonképen műertékkel biró illusztrac/.iök- kal.

Mig a nagyszámú tbenlogiai és philoxophiai munkák, melyek Trechsel nyomdájából kerültek ki ós Lascnriu.s J. s Bade J. lulo-