Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 32. szám

Á 7*60 méternyi szélességű előcsarnok két oldalán egy-ogy öltöző szoba Tan elhelyezve, mindegyike 4’50 méternyi szélességgel ; az öltözők egyike sí király nagy termébe, a másika a királyné termébe nyílik Az egész épít let a maga gondosan kidolgozott ba rokk formáival és a. franczia renais sauce- ni em 1 é k ez t elő a 1 a pl) a 11 g j á, v a 1

mindjárt, az első pillantásra a szép gyönyörködtető érzését, ébreszti a szemlélőben. A művészi pompának és a polychrom élénkségnek gyónón i ja a nagy terem, amely 7-30 alapvonalé négyzetet képezvén, kupolaalakn tetőző lének szép boltozatával icn Itatásos módon emeli a külső fönnáll állal már kifejezett a rchitec ton i k us alapi: emlő latot. A nagyterem falazatát \ü(ös da jiiasztüól kés;fiit tapéták borítják, fölöttük megfelelő színezel ii szőnyegek ékeskednek a Haas Fülüp és fia hazai ezég gyárából. A terem közepén függő

nagy csillár és a. fali kandeláberek való ság03 remekei a vasiparink, niindmeg- annyia.ii vert, vasból kés/.itvók ; a szép vonalakban fonódó arabeszkek az arany dtszitérni alapzatból plasztikus módon emelkednek ki ; a vasműipar o nevezetes termékei Jungfer Gyula műlakatos intézetéből kerültek ki. A falak felső részét Feszty Róbert ismert mű vészünknek a négy évszakot ábrázoló falfestményei díszítik. A nagy teremnek előkelő eleganeziáju ornamental is festés® Scliolcz Róberttól való, a gyö Jt y ör fi mivű slukk-munkát Grandház és Szabó szolgálták. Ugyan e terem összes asztalos munkáit, melyek közül különösen a berakott faragás« hatalmas tölgyajtók emelendők ki A Gre- gersou G. ez ég készítette a bútort, a kárpitosmunkát pedig o torom részére Kramer S. szolgáltatta. A nagyterem berendezését egyáltalában ünnepélyes disz jellemzi, amelynek alaphangját már a falakat fedő nehéz damaszt pírja adja meg. Közepén a terem belső falának, amely ezt a királyné termétől választja el, fehér márvány kandal ló épül, e fölött pedig Caussignak egy remekművű tükre fog függni. A főajtó művészi becsű iivegfost menyei Kratzman Edétől valók, az üveges munkák púdig Forgó István készitmé- jiyei ; a terem főkaiidallóját Zsolnay Vilmos építi majolikából. A főteremtől lmlra fekszik a királynénak szánt kisebbik terem ; úgy dis/.itésére, mint művészi kiállítására né7,ve valóságos pazarfény(1 műalkotás ez, mely bízóny/ii'ii élénk tetszését fogja kivívni a szépárt őszintén lelkesülő felséges párnak Ennek a teremnek 7-50 méternyi a hossza és 5 méternyi a szélessége. Balfalfll gyönyörű ajtó nyílik ki a virágágyakkal és a kertészet remekeivel díszített terassora ; mind e virágdiszi- tesőket ás kerti berendezéseket Szolnál- műkertész teremtette. Magába,n a teremben a tetőt Gandház. és Szabó koszi toll o el művészi Ízléssel, amely nemes egyszerűségben keresi biztos hatását. Midii asztalostól valók az asztalosmunkák ; az Ehrlich Miklós által szolgáltatott, mázoló és aranyozó munkák nagy mértékben járulnak hozzá a terein kápráztató összbenyomásához. A királynő termének királyi pompája elragadó hatást, fog különösön a műértő bölgjközönségre gyakorolni. A terein szövetei és szőnyegei, amelyeket a Haas Fiilöp és fia czég ajánlott fel, mindannyian világos kék és chamois szintiek ; a festést Scholz Róbert, a s,tukkoinunkát Grandház és Szabó, a megkapó szépségű kárpitos munkát Hoffman C. J. szolgáltatták.

A főteremtől jobbra a király kisebbik terme vau ; ez ugyanoly nagy, mint a királyné termo és a maga nemében, szintén művészi tökélyű alkotás, csakhogy berendezésének jellege lényegesen eltérő a királyné inkább boudárszerű salonjának berendezésétől. A király e kis termének legnevezetessebb részlete is mesteri kivitelű faragott diófa plafond U a diófából készült falburkolat, melyeket Chék András műasztalos készített. A bútorzat, a kárpitos munka és a szövetek Bamberger F. gyártmányai mindannyian sötétkék damaszt ból valók. Bal felől az öltöző szobába vezet egy oldalajtó, jobbfelől ugyancsak egy oldalajtó, mint a, királyné terméből úgy innen is a, szabadba, egv virágos torrassera nyílik ; a középső fa Ion itt is magyar teliéi márvány ból ké szült kandalló emelkedik. A királyi főteremből a kijárat az előcsarnokba vezet. Ennek valamint a verandának művészi kompozicziója és kivitelű mo zaik kövezetét Guigi Depóid szolgáltatta. A bejárói előcsarnok niajol ika kövezete Zsolnay Fiimos hírneves magyar majolika gyárából került ki. Az épület zöméta koronázó kupolának favázát a Nou- schloss Ödön és Marezei 1 czég szerkesztene. Ugyané czég a Neuschos-' Károly ás fia, cvéggel egyetemben adta az ácsmunkái az egész épülethez. Az építészeti diszitniények, a kill miböző

mintázó munkák és az összos íorracot- ták a Marschenke Vilmos terracotta- gyárából valók és ugyaninnen származik ama gyönyörű két. váza, is, a melyek a főbejáró lópcsőzotenok első pihenőjét díszítik.

A főkapuzat mindkét oldalán egy-egy vert vasból, szépizlésű rajz minta után készült kandeláber áll, amelynek alapzatából mind a négy oldalon egy-egy oroszlánfő szögellik ki Ezek a finomul kidolgozott elegáns műlaka,tos munkák Jungfer Gyulától származnak ; ezek a finomul mintázott és a vasanyag tömörsége mellett meglepően gyöngéd kidolgozásit giiivlaude tekercsekből ki emelkedő kandeláberek minden izükben kézzel készítvék és hogy mily gondossággal, azt legvilágosabban tanúsítja már maga az a körülmény, hogy hú lom gyakorlati munkásnak egy álló esztendeig kellett rajtuk dolgozniaamig elkészültek. A királyi pavilion egyik legnehezebb és legköltségesebb munkája a szép arányokban tartott kupola, melyet Zellerin Mátyás készített ; az ugyanéhoz szükségelt, szintén felettébb nehéz cserépfedő munkát, pedig Um- bncli Róbert szolgáltatta. A homlokzat felső széleit kőből faragva köröskörül a, magyar czimer és különböző hadi jo/vények díszítik ; ezeket Brestyánszky és Mayer készítette, de nem ingyen, hanem az építő bizottság megrendelésére. A pontos kivitelű kőfaragó munkákat Kuot.z Sándor szobrász végezte. A kupola négy szögletén felállított óriási vasvázakat a Schlick-féle gyár öntötte.

Esztergomi levél.

(Egy vidéki vezérczikkiró.)

Hogy milyen különös teremtések vannak a vidéki journalistikában. azt az én nagyon t isit élt s általam igen irigyelt fővárosi col- légáim még csak nem is sejtik.

Például toliamra szúrok most egy vezér- czikkirót.

A vezérczikkiró ur ugyan soha se tudja, hogy a jó publicista jó tudós esjókrtikus is egyszerre, mert sohase tanult többet a mennyit nyolez gymnásiális pad között nem tanult meg egészen; hanem azért nincs az a lliéma, amelyhez hozzászólnia nem átallna s nincs az a hozzászólás, melynek európai fontosságot nem tulajdonítana.

Nagyon kurtán szokott bekopogtatni.

— Itt van egy vezérczikk a főrendiház eltörléséről. Nagyon sikerült. Kérem ne rontsa el.

A szegény szerkesztő szerényen nézi végig a fenliéjázó viiágboldogiíót, aki i.agy tekintély a söröspoharazó s feketekávézó

társaságok előtt mere folytonosan polemizál s rendesen érthetetlen dolgokról.

! Azután megköszöni, átveszi s az úgynevezett, közlendő czikkek közé sorolja. A~ vezér ez i lek író azonban nem távozik, hanem leiébb elmondja azt, a mit már megirt s | folyton tanít és okoskodik. Milyen kitü&ő tehetség ilyenkora szórakozottság. Az ember el tud nézni egy nagy száj ostoba igéire fél óra hosszáig is, de nem hall semmit. El tud nézni egy száj host félóráig s az alatt lát például sudáui csatateret vagy ehető fecskefészket. Mar amint a phantasia szabadon épit.

Végre a szerencsétlen nagy ember elpárolog. Akkor egy kicsit fáradtnak érzi magát az agyon locsogott szerkesztő, n ki gépiesen zárja el az ajtót, hogy újabb merényletnek ne lehessen kitéve.

És átnézi a hii es czikket.

Tíz sornál többet nem lehet elolvasnia. Az üunepélyes ostobaság s a díszruhába öltözött félszegség minden szavából, kivirágzik. Ortliographiája nincsen, de azért az írásjeleket sem '‘espectálja.

! Boszankodva veti félre a szánalmas czikket s megesküszilc rá, bogy többet nem olvas tőle semmit.

Megjelenik a lap. A vezérczikk valami fogpiszkáló részvény társaságról elmélkedik. És nem a főrendiház eltörléséről.

Kora reggel már rohan a megvadult vezérczikkiró a szerkesztőhöz :

— Az istenért mi történt; ?

— A czikk eh eszelt.

— Ez ármány! Újra leírom. Tudom áru k Fülről.

— De kérem el is avult már egy kicsit.

— Az én c/.ikkeim nem képesek elavulni. Es olyan villámok czikáztak a szemeiben, a milyenek nagy zivatarokat előznek meg. — Közli-e vagy sem?

— Nem. — Itt volt az ideje, hogy tisztában legyenek egymással az ellenfelek.

— Nem ? Nem ! És mért nem ? Különben jó Jegyezze meg magának, hogy holnapután már egy fővárosi napilapban fog találkozni vezérczikkemmel. Mit nekem egy kis vidéki lapocska !

És dühösen elrohant.

Ama bizonyos fővárosi napilap két- nap múlva egy őrült vidéki czizmadiára hívta föl bizonyos városi rendőrség figyelmét. Az őrült csizmadia ismertető jelei, hogy vezér- czikkeket gyárt viharos óráiban.

sas&'mz.

^ijÖn^/1jéíet.

Itt a fecske, itt a gólya, amint azt néhány száz közölhetetleu tavaszi vers olyan ékesen, rímekbe szedi. A Fári-kutnak árnya nő, a Vaskapu hatal- ma^ombsátort kap, a Zamird-hegy zöld frakkot húz, a Strázsa-hegy kopasz homlokát me/.ei virág- koszorú veszi körül, a Fenyves alatt hónapos lakást bériének a szerénységüktől illatos gyöngyvirágok, a szőke Duna szeretője a beszédes part. zöld viganóba öltözik, a mesetermő tündérszigeteken szoba állanak egymással a virágok, meg a szeielints párok, a sziget üde és fiatal tavaszi szőnyegén, a lomb spanyol falai közt emelkedő keblii philiszterek gyönyörködnek a boldogtalan verebek sikerületlen verseiben s hazánk nagy sétálói mesok javít ott iiií, rég átadvák a feledékeny- ségnek, Trecli-el Tarentins kiadása, mint a franczia művé.-zetnelc a renaissance előtti legfigyelemre méltóbb emléke, a műiudósok által ma is nagyrabecsíiltelik.

A franczia köny viUusztrácziö nemzeti sajátságainak zsenge korától egész a tizenhatodik század első negyede végéig elért magaslatának felismerése és méltánylása tekintetéből mulaszt hatlan ; a Horae; Officium ; Officiolum horarium : Heu.es : Office nevezet alatt ismert épületes könyveket szorgosan és figyelemmel szemlélniMi sem szolgál a franczia nyomdászat oly nagy dicsőségére mint a ,,Heu res“ 1487-től a tizenhatodik század végéig ötszáznál több különböző kiadásai. E műfaj tulajdonképem virágzásának kora az imént cmliíett század első felére esik, azonban minél inkább terjed ezen könyvek sokszorosítása, annál inkább sülyedt művészi értekük.

A Franeziaországban nyomtatott és kiadott Horariumok legnagyobb része franczia vagy latin szöveggel bírnak, azonban ez jmaköuyvek nagyobbszerü kiállítási költségeinél fogva, kénytelenek villának a. nyomdászok és ki idők igen hamar arra fordítani figyelmüket: fogy kiadványaik számára minél tágasabb piac/.ot hódítsanak, ez okból tehát jmakönyveikot holland, angol sőt spanyol szöveggel is ellátták.

Valamennyi Hemes kiadás mellett egy naptár is van, melvben az ünnepek és néhány havi-szent ábiáu kiviil u zodiakus jepjei, esillugképlefek, az egyes hónapoknak megfelelő házifoglalkozások gonreszerű jel — Hetei, humoros rajzuk fordulnak elő, gyakran lapos és sikamlós tartalmú versekkel vagy ezek nélkül is. Itt, az alakok koruk jelmezét viselik, az élet, szokások, i)ép\Kelet sok érdekes vonásait tanuljuk belőlük megismerni, ezek composi'.iói tehát a kul- turtörténelem és népisine számára figyelemre méltó adalékot nyújtanak.

Minden eddigelé ismert kiadványok lap- nagyságú, az illető ufficium elé illesztett fametszetekkel látják el. Tárgyuk az ő- és újszövetség szent történetéből meritvék, számszerűit, mintegy ölvén, melyek sokféle változatban több világias compositiókkal, kisebb nagyobb művészi kivitellel folyton ismétlőditek.

Ezen történelmi ábrázolásoknál fontosabb a Heitres ornaim n ikai dísze, ebben fejtették ki leginkább művészetek erejét azok kik a Heures, fa- és rézmetszői számára rajzokat készítettek. Itt nem csupán cziíraság- gal, hanem valódi composit ókkal van dolgunk !

A Heitres keret díszítményei közt gazdag változatosságban vonulnak el szemeink előtt a komolyabb képek mellett, rr.yl Imlogiai. allegorikus, komikai ábrázolások is, melyek nem egy ízben az illusztrált szöveggel legélesebb elentétben állanak. Ott, látjuk a jelenetek egész sorozatát Caesar diadalmenetéből. Deianira elragadtatását, a bűnök allegóriái alakjait küzdelemben az erény nyel, az ifjú és aggkori, szerencsét, Cupidól, Amo- retteket, géniuszokat, satyrokat; vadászjeleneteket, falusi vigalmakat, sőt megütközést keltő játékokat ; griffeket, majmokat, sárkányokat különféle mesebeli állatokat (droleries) melyek a gót dómok tetejének párkányzatáin oly gyakran előfordulnak; 1

nem hiányoznak kisebb állatok sem, mint in idarak csigák, legyek, faágak és lombok közt, karcs gyért vatartók, edények és más c/.ifraságok. Oly vonások ezek, melyek elá rulják az irányadó kötök jártasságát, az antikban, valamint a művészek törekvését, a renaissance formáit elsajátítva egyes alakjaikat ezekbe önteni.

Ezen itt leirt keret díszítményekhez csakhamar a kedvelt Dance Macabre, a halál- képek is járultak. Az edd'g ismert Heines, kiadások egy ötödé, kereteiben a hires Danses des Mortes, halálkép,diet tartalmazza, liol kisebb hol nagyobb alakban, amint t. i. a könyv alakja engedi, egy lapon kettesével vagy hármasával, franczia vagy latin vers kíséretében, néha anélkül is.

A Franczia nyomdászat ezen oly hírre jutott szakmája első kiképződésének főér- deirie (1487.) Vostre és Vérad-ot, illeti ezeket követik Dupré és Pigoucliet a Hardouyn-ok és Kerver Azonban Tory-t illeti meg a legnagyobb dicsőség, kinek lángeszű művészi munkásságával az illusztráczió ezen imme, tökélyének legnagyobb!) fokát elérte. Értekezésünk fonalán gyakran lesz alkalmunk e jeles művészt méltatni, itt azzal érjük be, hogy figyelve a körülményekre szemünk előtt tartsuk mily hosszú és fáradalmakkal teljes fokozatosság előzte meg, nnig Tory a nemzet, sajátságos jellemét kifejező mtívész- szé válhatott.

A franczia fővárosban, hol mint láttuk, oly sok pompás imaköuyvok jelentek meg, volt hasonlőképen központi liturgikai könyvek művészi kiállításának s o téren nagyot miveit. Ezen irodalom minden neme : Anti- phouaria, Breviariu, Cerimouialia, Col Icctaria, Diurnaliii, Enehiridia, Evangeliaria, ti; Home, Manualia, Martyrologia, Missalia, l f i Offieia, Pastoralia, Sacerdotalia, Sacramen- -t taria. Processiouaiia, Psalteriu stb. részint di párisi, részint más franc/,iaországi egyház- I -,\ megyék számára nyomattak; nem csekély . ezek közül azon kiadványok száma, melye- -s két a párisi nyomdászok külföldi egyház- megyék u. m.aßijna menti, nem kevésbé ői éjszak-német-, angol-, svédországiak és né- -*j met alföldiek számára előállítottak, melyek pompás kezdőbetűkkel, gyönyörű díszítéseik- -j kel a „Heures“ után a párisi sajtó legszebb do termékei gyanánt tekinthetők.

Azojbau az egyházi könyvillusztrácziófc áö tökélyének fokán állottak azon képek is, t%i nelyek bizonyos ezen idők olvasóközönség- -v íek kedvencz könyveihez nyujlattak.

Jean Dupré kinek szertartási könyvei is csodálkozást keltenek, franczia nyelven isiéi idolt ki oly munkákat, melyek ékessége eg cezdőlckel, lombozatos lapszéli diszkeretek---J jen a szövegbe ékelt fametszetekben a leg- I -g óbbak közé tartoznak. Ilyen például azlxß 1493-bau nyomatott fordítás: Boccace, de [eb a ruyno des nobles homines et femmes, Les j'iurent d« Premierfait-től.

Az Estienue-k kiknek száma tizeuhétre' eif üg. és mint az Aldus-ok kortársaik fölöttiét óval kimagasednak, a művészi illusztrác/.i -« - i\ >kra kevés súlyt fektettek, mindamellett jdt9 igyelmet fordítottak a kezdőbetűk szépsé-!-sf. (éré, homok- és zárrajzokra, valamint úfnii lyomdabólyegükre.