Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 16. szám

Esztergom, VI. évfolyam.

16. szám.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

yV\ EG.I EI.ENIK HETEN KI NT KÉTSZER

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN

SZERKESZTOSEG:

Széchenyi tér Qs.

HIRDETÉSEK.

ELŐFIZETÉSI AH

lio V :*

égés-/. A io fél ón ut .

11 9T

ip ' Hzttllotni lészát illető liöy.lonuiiijok I;iil<lcinl3l;

KIADÓHIVATAL:

S Z É

CIIEMI-TER

HIVATALOS III IMHíTIÍRIíK

1 szótól 100 szóii;

1 ;»o—200-íií .

2()0 —ft(>0-is

M AO A NI 11IMMÍTIOSLK

— frt. 75 lei.1 II. * IV. iii«íí:i 11n.|>oil .is sv.miiit lehelő l „ f>0 „ I“tíjilt:invojsíi 1*i*:m közölt«hielt.

‘I 25 ----A va sárnapi munkaszünet.

(Közegészségi szempontból.)

IV

(Dr B Gry.) Az emberi erő nigékonysága 6 imp liláit, kimerül, és ha a 7-ik nap is u g y a ii a z o ii munkával töltetik el, túl feszültség s lássunk int az erő hanyatlása áll he. — Ha ellenben a 7-ik uap a pihenésnek van szánva sokkal nagyobb lesz az erő és munkákét!v,— egy szóval ha a vallás a vasárnapot az Ur napjának nevezi, ugyanoly joggal nevezheti az egészségtan a vasárnapot az e m her n a. p j á n a k.

Miután a vasárnapi munkaszünet szílksógességót ki mutattuk, az a kérdés merül fel, mivel töltsük az időt ? Bizonyára nem fog hasznunkra válni ha a vasárnapi munkaszünet idejét puszta semmittevéssel töltjük el, hanem azáltal fogjuk legjobban eltölthelni, ha először magát a munkát megváltoztatjuk, a változás által lesz a vasárnapi munka szórakozássá. — így pl. a lakatos, szabó, asztalos s a rendesen ülő vagy álló élet módot folytatásra a vasárnapi fél mórt föld ily i séta nem muzsika, hanem szórakozás, — egy jó és hasznos könyv olvasása vagy számadások készítése mindenesetre munka ; de részint, a változás részint a kellemesebb foglalkozás pihenés gyanánt szolgál.

A gyermeki lárma és játék arra, ki azt naponkint, hallja, fárasztókig és zavarólag hat, inig a munkás családapa, nak, ha egész héten a műhely dorombolásét kénytelen hallgatni, a gyermeki lánm*, édes zene gyanánt cseng fűiébe. — Ebből tehát az következik, hogy a vasárnapi üdülés munkája a különféle

Ivett, ;i templomot felkeresi, a friss le trogőt élvezi, le nem ré^zegszik, a reá következő héten könnyedén fogja munkáját végezhetni.

Harmadszor felhasználhatná-e az iparos jobban és nemesebben vasárnapi Szabadságidejét, mintha annak egy részét az Isten házában tölti, a templomban, hol az ájtatoskodó nagy tömeg az orgona szivet emelő hangja, a prediká- czió, mind oda vannak irányítva, hogy bennünk a legnemesebb érzéseket bdt-ék fel. Tölthetnek e méltóbban szabad időnket, mintha akkor, midőn a test kipihenésre van szánva az idő. lelkűn két foglalkoztatjuk, még pedig a leg fünségesb eszmékkel, az Isten végtelen jósága és bölcseségével.

Tehetünk e jobbat, minthogy f.demel- jíVk szivünket ahhoz, kinek mindenünket köszönjük.

Számosán vannak kik azt állítják, hogy a természettudományok, a vallás Hiteleivel elleti tétben van nak, de ez nem áll, sőt ellenkezőleg a természettudomány hatalmas támasza és oszlopa, a vallásosságnak, mivel a természet tudomány száraz t'telei dicsőítik a világ t erem tőjét a társadalmi rendet, a család s entélyét és az egyéni élet tisztaságát.

Polgármesteri jelentés,

v.

II. Arvapóiutár. 1882. év végével naradt készpénzben, kötelezvények Ion,

^rtékpapiiok-, takarékpóuztári könyvecskék-. drágaságok és ékszerek értékében 30.916-61 kr. 1883. évi első felében tefolyt 19 566*53 kr. I felében kin látott 2 279.47 kr. II. felében befolyt 7.013 90 kr. II ik felében kifizettetett ).897 65 kr.

foglalkozás szerint különféle. — Kellemesen és hasznosan töltjük el a vasárnapi munkaszünetet és akkor fordítjuk leginkább üdülésünkre, fogyatékos erőink megújítására, ha arra törekszünk, hogy a folytonos zárt levegő által élernyedt tüdőnket, friss levegő beszivása által felüditjiik, vagyis ha kimegyünk a szabadiul, az erdőbe, a mezőre, e kirándu lások mindenesetre sokkal üdítőbbek lesznek, mintha a vasárnapot a korcsmák bűzös levegőjében töltjük el.

El nem mulaszthatjuk hogy ez alkalommal fel ne említsük, mily visszaélésiéi fordulnak elő a szeszes italok élvezetével, különösön azok közt, kik a, va sárnapi munkaszünetet meg nem tartják.

A bor mérsékelt élvezete a munkaidő alkalmával, éleszti, erősiti a, tniiu- kakedvet é> fokozza az erőt ; de a pálinka mé't.éktelen fogyasztása nagyon szomorú következményeket von maga után.

A kik ezen szenvedélynek hódolnak, másként nem is képesek dolgozni, — s nem is csoda, ha a munkás vas í rnap is dolgozik, ereje túl feszül s hogy a munkát el túrja, pálinkával erősiti ma, gát. fűti a gépezetet, hogy műk -djók,— a pillanatnyi halás meg lesz ugyan, de kérőbb annál nagyobb mértékben lankad a/, erő,— mennyivel nagyobb mérvben áll mindez be, ha a vasárnapi munka után az illetők egy részét a rá kő j vetkező éjjel a korcsmában töltik el,—- a szeszes italok utáni vágy majdnem kielégilhetlen s az illető munkaadó az esetek többségében tapasztalhatja, hogy azon munkás, ki vasárnap nem dolgozik, Blau-Montagot, sőt Dienstagot is tart. — inig ellenben azon munkás ki vasárnap nem dolgozik, a c^ap-zék be

M-igan féléknél kamatozás végett a nem kamatozó tőkékkel együtt 1882. év iKczembor végén elhelyezve volt 64 102 frt 79 kr.

Ezen tőkepénzből 1883. évi I. felében visszafizettetett 1.048*56 kr, maradt 1883. június végével 61.054.23 kr. A magán feleknél elhelyezelt, tőke j pénzek után kamat fejében 1882. év deczember végén hátralékban maradt 7.348 19 kr. 1883. év I. felében befizetendő volt 1 006 69 kr. 1883. év I. felében befizettetett. 1.219.59 kr. június végével hátralékban maradt 7.135.29 kr. 1883. év jiiniiis régén nem kamatozó tőkékkel együtt magán feleknél elhelyezve volt, 63,054,23 kr. II. felében magán feleknek kölcsön adatott 590 frt Ebből visszafizettetett 657 26 kr. 1883. év június végén kamat tejé ben hátralékban maradt 7135.29 kr,

II. felében hefi/.ote ülő volt 1503.73 kr. II. felében befizettetett 1526.54 kr. dec/, végével hátralékban maradt 7112 frt 48 kr.

ill. Alapítványi pénztár. 1882. év végével a tőkeösszeg volt 79.561.93 kr. 1882. év végével hátra'ókos s 83. évi kamat összeg 16.129 4 kr. Erre 1883. évben befizettetett 5506.34 kr. Hátralékban maradt kamat összeg 10622 frt 70 kr.

IV. Leiét pénztár. 1882. évi maradvány értékpapírokban 33.797.30 kr. készpénzben 2011.51 kr, 1883. évben értékpapírokban befolyt 24,704 24 kr, készpénzben 169.14 kr. 1883. évben értékpapírokban fekvő összegből kiadatott 36.834.55 kr, készpénzben 169 írt 14 kr. 1883. év végével maradt, értékpapírokban elhelyezve 21666 99 kr, kév/póiizbpn 2011.51 kr.

Az „Esztergom 33 Vídáks“ tárcája.

Sin ti íui Cc

Emléket, adjak én ? Felejts el !

A legjobb emlék tőlem ez lehet,

Felejtsd, mely tán vidám volt egykor, Sötét gondokk.il árnyalt képemet.

Felejtsd el mind az ifjú évek,

Titokban szőtt, font, boldog álmait: Felejtsd el azt az édes órát,

Mely nyílni látta álmunk titkait.

Felejtsd, hogy van, ki gazdag lelke Mély tengerén a gyöngyre rátalált ; Felejtsd a felejthetetlent A fölvett kincs, hogy fáj ha könvre vált.

Óh nyisd meg a felejtés sírját !

Leszállók én s te nem fogsz veszteni, Halál, vagy élet, áll közlőnk Mindegy ! — Tanulj, tanulj felejteni

R. I

Ingerülten s az aim.ilml veri emtier uejes lassúságával ássa ki magát a meleg párnák közül a fiatal orvos. Ezzel azt nyeri azonban, hogy a langy meleghez szokott epidermisze fel ludbőrzik a szoba egészséges, de hideg légmérsékletén.

Visszatemetkezik hát újra a meleg párnák közé. Megköti magát, hogy most, csak azért se kel föl. Mért nem vártak a betegséggel reggelig ? Fülig huzza a meleg takarót. hanem a csengetyü ezen keresztül is a fülébe szól. Csing-ling; csingi-lingi ! Csengő hangja beleolvad abba a panaszos danába, a melyet a bolyongó fuvatag fagyos ujja ver ki az ablak üvegén.

Az orvos kidugja fejéi, s egy mélyen gyökerező benső érzés, a lelkiösraeretbéli kötelmet hozza felszínre a lelkén.

— Már mégis csak föl kell kelnem, sóhajtja elégiái hangulatban s a kik velem együtt tudják milyen édes a jó meleg ágy, bizonyára bámulni fognak az aszkétikus lemondáson, mely ly e 1 sietve fölkel, hogy a beteghez kimenjen.

Bizony menne is, ha az embert nem akkor íkaszlaná a legtöbb baj. mikor síelésre fogja. A gyufáról lefoszlott a vilió, nem akar meg- gyülni ; a gyertya sincs a rendes helyén.

No végre mégis. Felrántja hímzett papucsait, Móllá kényelmes háló köntösét, s iz'.án kinyitja az előszobaajtaját.

Sugár növésű nyúlánk alak sin ran be a sötét folyosóról. Hattyú prémes könnyed köpenyke simul arányos idomaihoz, fürtös tejéu kócsagon kucsma, arczán kacér fél - fátyol, mely alól reá villan két ragyogó szeme.

Megl.-pHt.ve fogja össz pong. OUi] 11 az orvos. EUő pillanatra az a gondolat csillan föl elméjén, hogy talán valami elkésett éjjeli pillangó, a ki az utczáu járókat szokta körülrajong,i ni.

— Orvos ur, siessen kérem. Oda lenn kocsi s egy nehéz beteg vár.

Az érdekes látogató tiszta hangja édesen bizelgi magát az orvos fülébe. Sőt előbbi agályai is elosztanak, mert az egész alakon látja azt a kéjelmes sima hanyagságot, melyet csak a finomabb Ízléshez szokott egyének értenek.

— Csak egy pillanatot kérek előlegezni, inig felöltözöm s műszereimet magamhoz veszem.

Néhány pillanat múlva udvariasan ajánlja karját a nőnek s mikor a házmester kaput nyit előttük, kilépnek az éjszaka kietlenébe.

Zokogó vihar riadó/, végig a néptelen utcákon s kieresztett ostorával a havat óriási csikókban kergeti le a házak tetejéről.

Az orvos karjára emeli a könnyű terhet s aztán sietve teszi be a fogatba, mert éles apróra zúzott üveg gyanánt vág le rájuk az alászitáló hó kristály.

A kocsis küzécserdit ostorával a prüszkölő lovaknak s azok szinte röpítik a kocsit a sima talajou, kőimül munka ; hiszen a vihar is segít nekik.

II.

Valami ingerlő izgatottság taglalta el magának az orvos idegeit. Fölvetett, agyában mindenféle eszmét, de egyik se vilte őt odáig, a hol megfej Hiel te volna azt a La& t'ta 'fte.&e.

Elbeszélés.

Csiug 1 ing ! Gsingi hugi !

— Ugyan miféle istenverte lélek rángatja azt a csengetyíi zsinórt ? Hogy csak nem is u alhatik az ember nyugton egy éjszaka sem. - Alig fogja le a pillákat a szeuder, elriaszt- l jäk az édes álomképet. Igazán boszautó egy é ‘ a llapot is ez !

lányos viselntei., melynH homályt bontott maga körül késő látogatója.

Sokáig csendben ültek a fogat ruganyos párnáin, a nélkül, hogy valamelyik megtörte volna a hangtalan csendet. Az orvos egykedvűséget színlelt s egyéb dolga se volt, mint megolvasni az utcai lámpákat, melyek a kocnablak szeszélyes jégvirágain desztillálták át lobbanó szemüket.

Egyszer azt érezte, hogy egy meleg puha kéz keres a sötétben az ő keze után.

— Édes orvos ur, mondja csak, mit tart ön a szerelemről ?

Az orvost meglepte ez a különös kérdés, mely csak szaporította a homá'yt. Kezdett egy kicsit tartani attól, liogv mégis csak valami, regényes színezésű kalandnak Tévedt.

Hogy tehát a másik kedvét erről elriassza, hideg kedvtelen hangon adta meg a választ.

— Kegyed bizonyára elengedi a feleletet, ha nyíltan megvallom, hogy bennünk nívósokban nincsen semmi idealizmus. Csak abban hiszünk, a mit megtapinthatmik $ alkatrészeire bonthatunk. Az ember szerintünk csak romlandó hús és vér. A. mi egyéb beleszórnit, az semmi más, csak növelni való érzelgő, beteges, ábrándos szenv, melyet szerencse, kezd rólunk letisztítani a haladó kor szelleme.

— így Iebát ön soha sem is ösmorte azi az istenhez közelitő érzést, m ely a szivet dobogásra melegíti? S megtanít szerelni igazán, széniül, s föládozui mindent azért kit szeret, imád ?

Az orvos nagyot akart uevetui ennek a uom okos emberre szabott szóbeszédnek. De mégse tette kíváncsiságra bivgatotlan