Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 2. szám

Eszter som, VI. évfolyam.

2. szám.

Vasárnap, 1884. január C-áu

Városi s megyei érdekeink közlönye.

Megjelenik hetenkint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETED! AR

Imrá

CgOSZ P \ » 0 fél <VIC . negyedév i e

6 fit — kr.

Egyes szám ára 7 kr.

r»o

SZERKESZTŐSÉG:

jSzÉCHENYI TÉR Jy.

lap r'/.clloini részét illel.í) kűzloméiiypk Inil.liunUUr.

KIAD ÓH I V A TÁL:

SzÉCMENI-TÉR yry,

HIRDETÉSEK.

hová. a hivatalos s a magáii Ili' kMiii’iiyck, ('löli/i'l.éni jiénzek

tolások, a. nvill-lérhe szánt kü-/- ós roelaniítlások iiitézóudíik.

HIVATALOS IIIRDKTIÍSEK :

1 szótól 100 siói*; — fi t, 75 Icr. 100—200-ig . 1 ., 50 „

‘200—000-ig . 2 „ 25 „

Tíólyo^ilíj 00 kr.

MAGANIIHIDKTIÄSläK

megállásodJs szerint lehelő logjutáiiyosalibán közöl tétnek.

NYlI/lTIÜl! sora 20 icr;

A csendőrség.

Allf-ilo tisz^ríltiok, sőt; szükségesnek tartjuk, hogy olvasóink is minél jobban megismerjék a magyar csondőrsóget, a moly jan. 1 tői kezdve hazai biztonságunk őre.

A magyar kir. esendő rség, mint katonai ortest bét csendőr kerületi parancsnokságból áll. Az egyes parancsnokságok a. következő területeket foglalják öl, ii. in. : Az I. szánni csendőr parancsnokság az erdélyi részeket 15 'megyével és 12 szabad királyi várossal, ezen parancsnokság székhelye Kolozsvár.

Áll. sz. esetni, par. a Tiszán inneni és túli részeket 7 megyével és 9. szab. kir. várossal. Székhelye Szeged.

A III. sz. csönd, a Dunán inneni részeket, 7 megyével és 4 szab. kir. várossal, székhelye Budapest.

A IV. sz. csend. par. Magyarország északkeleti 13 megyével és 2 szab. kir. varossal, székhelye Kassa.

Az V. sz. csend. par. kiterjed Magyarország északnyugati részeire 15 megyével és 4 sz. kir. várossal, székhelye Pozsony.

A YL sz. csend. par. a Dunán Bili részeket foglalja cl 10 megyével és 4 fzab. kir. várossal, széldielyo Székes- feliéi vár.

A VII. sz. csend. par. magában foglalja a liorvát, szlavón részeket és a p o 1 g á í • o s i I o 11 határőrvidéket, székhelye

Zágráb.

A parancsnokságok egyenkint meghatározóit számú szárnyakra, a szárnyak ismét több, vagy kevesobb szakaszra, a szakaszok pedig meghatározott számú őrsökre oszlanak.

j Minden csendőr parancsnokság élén jegy törzsőrtiszt áll, mint parancsnok, la ki leltet őrnagy, alezredes, vagy oz- ! redes. A szárnyakat századosok, a. szakaszokat főtisztek t. i. hadnagy, főhadnagy vagy századosok és az őrsöket altisztek t. i. őrmesterek, vagy őrvozelők parancsnokolják.

Minden csendőr parancsnokság törzsének egy katonai és egy gazdaság kezelő (számvivői) osztálya van.

A hét csendőr parancsnok mindmiike mellé parancsnoki helyottcsiil 1 — 1 százados vagy törzstiszt van beosztva.

Az Ó felsége által kinevezőit s jelenleg működő csendőr parancsnokok és helyei leseik a következők: j Az I. sz. csendőr parancsnokság:

| Beaufort) báró du Mont Várhegyi Lajos csendőr őrnagy és a katonai érdembe- roszt tulajdonosa, helyettese Batay An drás csendőr őrnagy.

A II. sz. Neugeboren Gusztáv csendőr őrnagy és a Foren ez József rend j lovagja, helyettese báró Foldváry Lajos j csendőr őrnagy és es. k. kamarás.

! A III. sz. Tóink Ferón ez csendőr

ezredes, a vaskorona, rend lovagja és a katonai érdomkorcszt tulajdonosa, helyettese Slcsser György csendőr százados.

A IV. sz. Tisóczky László csendőr alezredes ős a Foren ez Józsof-rend lovagja, helyettese Újhegyi Béla csendőr százados.

Az V. sz. Wesle’stetteni gr. Beckers Alfonz csendőr őrnagy és cs. k. kamarás, helyettese Lukács Hózses csendőr százados.

A VI. sz. Sünser Nándor csendőr őrnagy, helyetíeso Haller Béla csend- őrszázados.

A VII. számúnak Hirehenaui lovag

(Bründl Károly csendőr eziedes, a vas- | koronámul lovagja és katonai érdem- | kereszt tulajdonosa, helyettese Ljuhin- ! kovics Áron csendőr alezredes és a Fo I rcncz József rend lovagja, i A m. k. Os horvát-szlavon csondőr- 1 ség jelenlegi létszáma, áll 21 törzstiszt ! és 121 főtiszthő), inig a legénység létszáma (>300 főre Ehető.

Városi közgyűlés*

(Decz. 28.)

(Ali.) Nem voltak feloskelfetro a legutóbbi közgyűlésben választolt központi választmány tagjai, hogy tehát az 1SS4, évi 83. t. ez. 21. §-;ínnk elég tétessék, közgyűlést kellett tartani.

Minden 3 évben a, városház tanácsterme ngy tűnik fel egy félórára, mintha ez a város nem négy, hanem egy város volna. Eljön Szenttamás, Szentgyörgy- mező és Víziváros megválasztott tagja s mindannyi esküt lesz le, hogy a nép- képviseletnek egyik legszentebb jogát az országgyűlési képviselő választást min denkiuek, ki arra jogosítva van, híven részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen biztosítja. Letmzi az első magyar ember, a király fenséges alakja előtt, kinek jelszava „Virihus unOL“. Leteszi hazánk bíboros főpásztora arczképo előtt, kinek jóságos arcza azt hirdeti : „szeresd felebarátodat, mint ten magadat.“

A szabadság egyik legszebb jogának gyakorlására egyesülünk s Íme anyagi és szellemi érdekünk előmozdítására nem tudjuk a vViribus unitis“ varázsát fel fogni, nem tudjuk a. felebaráti szeretőtől köztünk meghonosítani. Eltávoznak s vagyunk ismét ellenséges felek s folytaljuk tovább azon á'dáslalau munkái,

mely mindnyájunkra, nézve a nyomor magvát hordozza magában.

A közgyűlés napirendjének több tárgyai nagyon érdektelenek volt s úgy látszik inkább arra volt szánva, hogy a közgyűlés tovább tartson egy félóránál. Hanem annál érdekesebbek a ké, sőbb beérkezett sürgős tárgyak s ezek közt különösen a faiskola felállitája.

Nem csekély vitára adott alkalmat a jövő évre szóló templomi költségvetés is.

Pap János polgármester kevés számú képviselő jelenlétében az illést 9 érakor megnyitván, előterjesztő, hogy a közgyűlés legfőbb tárgyát a központi választmány tagjainak föleskettclése képezi, a mennyiben azonban a tagok közül, némelyek hiányzanak,annak megtörténtéi', későbbre kéri hal asz tál ni s a napirendre tűzött egyéb tárgyakat véli elővétetni.

Ezen elnöki előtorjesz'és elfogadtatván, fülolvastatott, a belügyminiszteri túlinak leirata, melyben értesít, hogy a palaczkokban árult borokat nem szabnál az áruda előtt, az u'iczán ölfogy asz tani. — Tudomásul vét tik

A téglaházi mész ke ütemez ék hamujának Buránv János által történt meg- vétele, a város majorjában eladott forgács, erdei föld eladás, majorheli Lágya eladás, majorbeli szálfa, eladás tárgyában tolt jelentés minden nagyobb vita nélkül, elfogadtatott.

Schissleruénok 5 frt segély szavaztatott meg.

Eközben megjelentek a központi választmány tagjai s letették az esküi.

Ezután jöttek a sürgős tárgyak. A faiskolának hol és mikénti felállítás* tárgyában kiküldött bizottság azt véleményezte, hogy a faiskola a kendertől, dek végében levő városi földeken állít.

Az „top äs ü“ táuája,

POLITIKUS NEMZET.

Mi kedveltebb minálunk, mint a kártya, Káromkodás, ezigány, zsidók szidása ? Minek van mindenütt biztos keletje, Kocsmába* 1 * * * S, klubba1, künn, tanács1 erembe1 ? Mi képes a magyart úgy feltüzelni,

Hogy falnak ké«z rohanni valamennyi ?

Mi mérgez meg családot társadalmat?

Mi vet szüntelen gáncsot a magyarnak, Hogy azt mondják honára : Ázsia ?... Kimondjam-e, hogy a —- politika !

Oh, Goethe, bár csodálom lángeszűd, Igazságod biz1 még se volt neked,

Midőn bölcs elméd ngy okoskodott: Versbe n politizálni nit dolog.

Költők királya te nem ismerőd Árpád politázáló nemzetét ;

Különben, meg vagyok győződve róla,

Hires mondásod változtatva szólna : Politizálás r. t versben, papíron ;

I)e legrútabb, ha gyakorlom, nem írom Nálunk versnél ngy siucs ártatlanabb Portéka: olvasatlannl marad.

Lehetsz oly bölcs, mint Salamon király :

L e'éz a kortes, ki politizál.

És többre tart egy rossz programrnbeszédet, Mint minden tudományt és bölcseséget.

De bezzeg másnak tűnsz fel néki egyben, Ha dikcziózol ordító tömegben,

Ha népgyülésbea tudsz szónokol n i S nagy garral értesz hangoztatni holmi

i Kopott, erőtlen szópnffancSffokat. '(Idézhetnék, ha kedvein vön1, sokat)

■ Ha tollat forgatsz, pár lapos vezérezikk, Biztosra foghatod, számodra tért nyit S ha, nagykorú vagy és ki van fizetve Adód, bizton bejutsz a parlamentbe.

Országház ! óh, Ígéret, földje te !

Rajtad tiigg milliók sóvár szeme,

.Mert, nem igaz magyar, kinek szemében kiás pálya is van, isten ngy segéljen ! .Cicero mondta, hogy ki mihez ért,

Annak szentelje teljes életét.

| Nálunk? Az is, ki három iskolát j Végzett s nem lát az orránál tovább, j Még c-npasz álla s már korieskdeik.

( Kész kis Kossuth (álmában.1) mindegyik j De ott, ahol dolgozni, tenni kéne,

I Rögtön megcsappan hirhedelt erélye,

|S kisül, hogy csak Pató Pál ur tia,- Vőigy „ama bizonyos csizmadia.“

Es bárhová menj, édes honfitársain : Egyben botolsz meg : a politikában. Magyar vért többé nem hoz semmi lázba, (A bort kivéve) csak kortes-kokárda.

S a honleány se lmzdnl már ma máson, Csak képviselői beszámoláson.

Egy pálya vau csak, egy czél, egy dic.sőVálasztókerület, képviselőség.

Beszélhettek, ti józan emberek,

{Hogy idő orvos kell, a nép beteg, Kereskedés ipar lassan babul S a mi van is, német kézben marad;

Hogy irodalom és művészetek Csak kegyelem — kenyéren tengőnek :

A magyarok minderre rá nem érnek,

A inig az ország házában beszélnek.

így látva téged, édes magyarom,

Erősen bízom benned mondhatom :

Mert meggyőződöm, hogy nem árt neked már So Schul verein, se horvát-ügy, sem Esziár. Történjék bármi e ezudar világon :

Te csüngj tovább kedvelt politikádon.

Ha eddig nem volt képes főnkre tenni ; Örökké élsz, nem öl meg soha semmi !

REVICZKY GYULA.

A Fehér László nótája.

Elbeszélés.

A vén épületen metsző, süvöltő szél zúg keresztül. Valahol nyitva hagytak ajtót, ab lakot ezen tör a folyosóra a szél ; itt is libeg egy kék papírlap, amott nagy csattanával csapódik be a könyv, szMrebbben a kezelő hivatalnok asztalán a kis négyszögletes lapok halmaza.

Egy fiatal ember tántorog le a lépcsőn. Hiába iparkodik biztosabb állást foglalni, lábát néhr keményen a lépcsőfoknak veti, — de csakhamar elveszti az egyensúlyt s dideregve fogódzik meg a karfában. A kabátja szövetén ezer meg ezer ráncz emelkedik, hullámzik, mint a kinek nagyon sir a lelke alatta.

Semmi egyél) nem történt vele. mint egy Ipár elődjével.Játszott, vesztett. Becsületbeli adósság volt, ki kellett fizetnie, s. csak ngy egyelőre, a inig pénzre tesz szert, a pénztárhoz nyúlt, a mint már előtte egynéhány. S a kapitány meglepte, mielőtt visszatehelU volna,., ép ngy, mint ö előtte egynéhányat. Látta a nyitott ajtónál, a mint vizsgálta a kapitány a pénztárt, az eiól «Jenek ül...

Ködben úszó szemei előtt feltűnik egy öreg ember, kerek házisapkával fején s pi- pávai kezében, vele szemben egy öreg nsz- szony ölében harisnyával, pamufcgombelyag- gal, mert most siestát tan az öregével s lnirisayakötés helvett kedvesebb foglalkozást üz : a fia jövendőjét szövi, hímezi arany szálakkal. Az ablaknál szőke fürtös leányka hajlik a liimző rámára, ujjai nyomán tarkabarka tornyok, kastélyok, fik alakulnak, néha valami pajkosai kiált a vitázó örege!: szavai közé, miért azok megfenvegetik" az ujjókkal, sőt az öreg ur mérgesen föl is kel, hogy... végig cirógassa gyöngéden, szeretettel puha szőke fürtéit.

. . . Holnap már szétfut a hir. Rnnha dől a kis otthon, meggyalázva a név. . . A könnyelmű fin agya zug, szemeit elönti a vér, — lelke a porban fetrong nyomorultan, nyomorultan.

Valahol nyitva hagytak ajtót, ablakot, libeg a kék papír, becsapódik zajosan a könyv, szétrebben az irathalmaz . . . a vén épületben a szél kaczagva, zúgva tör folyosóról folyosóra, ajtóról ajtóra.

*

Fiatal leány szakítja föl a kapitány lakása ajtaját.

A papanc-virág kíváncsian dugja be fejét: az ablakon, a haragos vörös pünkösdi rózsa szirmai áliné fkodra nyílnak szét. s a harangvirág meglepetésében bizonnyal visszájára csengeti be most misére a virág-világot.