Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 2. szám
In S' Ív ff], it.cg p« dig ni:v, hegy t'iialv ( gondozására u tninHő-kcrtosz irlű^ve- letc alatt egy ahhoz ói lő cguui alkui mázlii sók 200 fit évi bérrel s u te iiiető kertész bére 80 írttal niegjnvit- tnssék. A város tanácsa nein találta a behat czélszarünek, mert ;r/, az építendő kaszárnya szomszéd ágába esnék s igy kivolim léve a rdüil olásnak, ba nem a téglaliáz melb'tti s az előtt faiskolának használt terület'/ ajánlja. Dr. II el ez az egész ügyet, visszaki- vánja adni a bizottságnak, h»g) 10 évi szükségletlol költségvetési keszilsen. Dóczy Ferencz, H«rvá 111 Mihály és Niedermann Jézsof a munkálat azonnali megkezdését kívánják fogánál ba vétetni. Horváth Mihály hivatkozik arra,-hogy a bizottság egy év előtt volt meghízva munkálata" beadására, ha most ismét vissza megy az ügy a bizottsághoz, he lótelik megint egy év. mig a közgyűléshez vissza kerül. Kemény fi Janos tanácsnok tagadja, mintha a határozatot, múlt évben kapta volna meg, május hónapban lett ró szere kézbesítve s eddig>ló csak azért nem hívta össze a bizottságot, mer! azok a nyári és őszi hónapokban saját ügyeikkel voltak elfoglalva. Kollár Antal szintén a munkálat azonnal megkezdése mellett szólal fel, mig Dóczy Antal dr. Helcz véleményét pártolja. Hosszas vita után elhatározta tolt, hogy a bizottság a munkálathoz még tavasszal hozzá fogjon s a szükséges magvakat a költségvetésben < c/.imcn" előirányzott összeg erejéig be szerezze. Faiskola helyéül pedig az öreg tégla ház melletti f .ldternlet, mely eddig js hason c*ólra használtatott, jelöltetett ki Heves felszólalásokra adott alkalmat a kis sátorkő! térségnek fenyőfákkal való bőül tetőse. Az e Iáig) bau eljáii bizottság ezen homok tói illetnek gyantás fenyőmaggal való kiültetósét javasolta. Horváth Mihály szólalt fei először azt biz > nyit gáttá, hogy ezen térnek fe- uy 6 maggal való kiül tetőse ezélhoz neu vezet °mevt, ha az felszáll tátik elviszi : homokot a szél s kárba vész a költség Takács Géza főjegyző hivatkozva arr; hogy az alföld homok területeit akáca fákkal ültették he s jó sikerrel, ugyan ezt véleményezi itt is foganatosít Nozdroviczky Miklós erdőmester ta „adja hegy akáczfákkal beültették volna mert mint a tapasztalás igazolja a szom szédis homoktorületon ültetett a ka ez fák sutnyák s törpék maradnak s aligbir-'( lak 1G év óla valamit fejlődni. I A vitának az lett a \ égé, hogy a. kissátorkői térség p.uczo'lázlassék s egyeseknek löhh évtizedre kiadassék. I Ezzel az elnöklő polgármester a kép i viselőknek boldog uj évet kívánván, a k zc\ illés feloszlott. ESZTERGOM VARMEGYE slat 8 2 ti kai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy történetijedvelí esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.) (3. Közlemény.) ÁLTALÁNOS RÉSZ. Levegő. A vidék e/,en viszonyaiból a hegyek és sziklák közelében fekvő jsikság természetes és kellemes hőmérsékletéből, a folyók megfelelő folyásából könnyen lehet egészséges levegőre következte ni T. i. a nap erejét a hegyi levegő megköti és viszont a hegyek közötti mélyedésben a hideget a napsugarak könnyebben mérséklik. Azon jfölül Duna és Garam mellett mindig van kis szél, mely a rósz levegőtszét- ’ űzi és felfrissíti. A levegő ezen tulajdonságainak köszönhető, hogy az em- | berek testalkatra nézve erősek. Ez táplálja őket, ennek tulajdonítandó, hogy oly kitartók a műn kában s a ragály iránt kevésbé fogékonyak. Úgy hiszem, hegy az égaíj ezen jósága in ditolta Géjza vezért, Sz. István atyját, miszerint Esztergomot, a legalkalmasabb helyet a vidéken, magának vá laszsza, hogy maga is itt lakjék és fiát is, ki ő utána királyivá lett, arra vegye, miszerint ezen születési helyét ne csak meg ne vesse, hanem szerfö lőtt tisztelje is. Innen lehet inngya rázni, hogy Esztergomban volt az első magyar királyi lak, hogy továbbá ide tette székhelyét az érsek, a mit jónak tartottam elmondani. Földmivelés. A mi a Szántó, földek termékenységét illeti az a megye különböző viszonyai szerint változó. Kitűnik ez az adóink alávetett fddek osztályozásából, melyek az 1826 iki összeírás szerint mindkét jé rá shall és Esztergom szabad kir. városban együttvéve G0397 holdat tesznek, melyekből 15257 öl nyolezad bohl első, 23062 egy nyolezad második, 13730 harmadik és 8317 két nyolezad negyedik osztályúnak sorozhatott. Ezeken és a nemesek többnyire jobb minőségű földjein nő búza, mely akkoi különösen jól sikerül, ha kellő időben nőt kap, különben a s áraz talajban’/ dcsenevész s a kedvezőtlen időjárás Lívián mintegy rozsz°á változik, azon-1 ban a rozsra sem jár mindig jó idő, melynek ugyan i - az enyhe időre nagy szüksége Van, s* áraz talajban nem is hajt ki, csak elszórva, s ennek is a szalmája és kalásza sovány A tavaszi vetés jobban szokott sikerülni, különösen ha korábban jut a földbe, mikor méh belül hótól nedves a föld. Különben sokszor csalatkoznak a földiül velők. T. i. jólehet a levegő égéssé -es az emberekre nézve, a gabonának azonban nem mindig kedvez. Mert sokszor köd ereszkedik le és az egész vidéket ellepi. A magot, mélyít ér elrontja. Mert ha a mag, moly a ködtől nedves lett, a nap heve folytán tökéletesen ki nem szárad, elromlik, Ily nemű hajt nemcsak Esztergom és Garam körül, hanem más bolyokén is, undyek a folyöktól távolabb esnek, tapasztal lak. E csapást csak az teszi ti)rhelővé, hogy ritkán jön elő és nem egyformán Mijij:* a megyét. A magasabban fekvő földek teljesen kiállják a. bajt és ezen ködragálytól sértetlenek maradnak. Sőt ha időközönként és kellő időben esik, azonfelül a közös csapások elmaradnak az idevaló föld nemcsak, hogy termékeny, do még buja is. S annyi terein, hogy a lakosok nemcsak házi szükségleteiket, fedezni, de nagy mennyiségű gabonát ki is szál üthatnak, különösen rozst, zabot, do leginkább esztergomi kukoric/át, moly különösen dicsértetik. A hüvelyes vélemény ugyan sovány s nem is fölösleges mennyiségben terem, de azért a lakosok szükségleteihez képest elégséges. b őlőmivelős* Szőlő termelésre az egész megye alkalmas, ha. jól ültetik és gondozzák. A síkságon nem kevésbé mint magasabb helyeken megterem a bor, de legbővebben a dombok és bo gyek oldalain. A fehér epmi úgy meg torom, mint a vörös, jó/elmt a vörös szőlővessző már természeténél fogva őermókenyehh s azért, jobban is szere tik. És minthogy a vörös tér oés meny I nviségére nézve ritkán csalódnak lerne Ínyükben az emberek, nagyold) mennyi jBégben termesztik, mint a fehéret. Je 1 esőbb borok teremnek az oszlergcm hegyeken, a Szamárhegyen, a mogyorósi ! tokodi, süttői, únyi, kiesinydi, ^ kóméndi begyfarki, nyerges újfalui, sárkányi é bikoli szőlflbegyokon. Azon szőlőhegyo nagysága, melvekiól adet.fizeln.ek, mind <ét járásban megfejel 31.281, a sz. I. városban 9099. az egészben tehát 40,380 kapásnak. A bort, különösen a fehéret, az ország felső vidékeire és a hegyi városokba kocsin, néha hajón a Dunán Győrbe, Mosouyba és Ausztriába szállítják, a többit otthon elfogyasztják. Kertész'/. A bor és gabona után mennyiségre nézve következik a Pomona. A gyümölcsnek nagy a bősége, ós ha valamely év beüt, egész az olcsóságig megterem. Nmn kell ezt tulajdonítani a török háborúk után ide települt gyarmatok szorgalmának. A végieknek, kik a mohácsi vész előtt itt laktak, oly szorgalmasak voltak, hogy még a szigeteket és más alkalmas helyeket is gytim rlcsfákkal beültették. A török barbárság, hogy rizs termelésre alkalmas helyet nyerjen, az esztergomi szigetekül) a fákat kivágatta. Gyümölcsfákkal diszlenok az itt-ott patakok által öntözött vötgyecskék és különösen a szőlőhegyek szélei. A fák tenyésztése körül ma nagy érdemeket szereznek a bátorkeszi uradalom liiva balnoUni. Különféle és pedig a legnemesebb gyümölcsben kitűnnek gr. Sándor bajmii, Stssay Dávid bikoli, Kondé József kurvái, és Koller sárkányi kertje. Dinnyéket nem igen csak, az urasági köriekbe»' termesztenek. Máskülönben kertészettel nem nagyon foglalkoznak. Barackot és zöldséget az egyes gazdáknál találunk. Marhalén vesztés. De a marha tenyésztésben sem igen haladtak az esztergomiak. Szép ugyan az ökör- és lófaj, melyet tenyésztenek, és sem gyorsaságra sem alakra és magasságra, el nem maradnak azoktól, melyek máshol a mezőn nőnek fel, do mivel a megye szűk s a legelőben és a tenyésztésre alkalmas helyekben hiányt szenved, alig vau ki ezen nem ^csekély haszonnal járó foglalkozásra komolyan adná magát. Tehát nem szaporítás céljából, hanem a mezei munka és a családja eltartása végett, a mennyit a gazda saját helyiségeiben tud, annyit tenyészt. Az uradalmak mégis azon vannak, hogy vagy tenyésztés vagy bohózatat által jobb marhákra szert tegyenek, ■ különösen a bátorkeszi és bajnii ura- - dalinak Némely földes urak igen ne- i mos juhokat tutinak. A földmivesek , vétsége 10G44, a kir. városé 1312. , együttvéve 11956 kaszás. Az említett s múlt, óv vége felé történt, összeírás ( szerint volt 4270 dl), igás marha, 3703 db. fejhető és mod lő telién, — Mit kér ossz itt te, te? A feldőlt pezsgős poharak, a padlón szétszórt cukorka papírok,.hervadt rózsák, kaméliák pedig gúnyosan kiáltják eleje .-- Eli, eh, kicsike, ilyen korán. A leány remegve áll meg a kapitány előtt s kezét ziháló mellére szorítja/, — Kapitány ur, a bátyáin . . . Hirtelen sírva fakad, kék szemeiből kicsordulnak a könnyek s megfürdetik arczat. A kapitány szótlanul, Jiosszan nózia zokogó leányt. „ , ,.c, _ Oh ne .tegyen tönkre bennünket,, szegény apámnak a szive reped meg, ha megtudja ígérem, kapitány ur Ígérem hogy a hiányzó összeget kipótoljuk, oh csak könyörüljön bátyámon. A kapityány szemei korul vonalak, fii- uyak gyűrűznek, sikamlanak s pillái mintha kálörvendve4 lebbennéiiek össze. Oly gyönyörű a remegő leányka. _ Öli, soha, sohase felejtük el jóságát, i máinkba’foglaljuk nevét, csak egy kis reményt ! „ A kapitány önkénytelen bólint egyet fejével, inig zöldes szemeivel . majd elnyeli a leányt. . , „ Q __ Oh istenem, hát még nem késő ? M ég nem késő, válaszol lassú, kimért hangon a kapitány. Azzal odaül a leány melle, megfogja reszkető kezét s mind közelebb közelebb hajol hozzá. A rezsi vérbe borul szemei égnek. 11 Megmentem ha maga is akarja, — Hígja a leány fülébe. . A/ ijedten veti rá szemeit s még jobban cl sápad. Mit akart azzal mondani ? pmn, megmente n, de kegye lmL oi is kegyedért. Még el se fogattam s csak én tudok a dologról, az ira tok is ott vannak; még az asztalon . . . Igen, megmentem! kegyedért. . . | Átkarolja a leányt, s magához szorítja, j hogy az hasztalan erőlködik kiszabadítani magát. — Szeretem, imádom. . . — Bocsásson . . . uram, ön egy szívtelen, lovagiiithm egy védtelennel szemben . . A kapitány elbocsátja áldozatát, s arcára ismét felszökik a rideg, kegyetlen kifejezés. A szegény gyermek az ajtónak fut, de ott hirtelen összerezzen. — A bátyám . . . Megfordul. A kapitány" az asztalon fekvő iratcsomót nyalábolja össze, mig zöldes szemei kígyó-igézettel tapadnak áldozatára. A leány az asztalhoz szökik s megragadja az iratcsomót. — Nh . . . ne . . . fuldokolja. Szédül. Zokogni kezd s kimomlliallan fájdalmas tekintettel néz ti izó ára. Z'háló nudliéból hörögve tör elő a lélegzet s ajkát, néha kinyitja, mintha levegő után kapkodna. ... A papanc szó i oiu in c-ukődik ö ;sze. a bazsarózsa még haragosabbá pirul s mintha mérgesen kiabálna valamit, le az ablakból, a harangvirág pedig olyan busán talált csilingelni, hogy mind lobul Útnak a szirmai tőle. . . * — Hogy a vízből fogták ki ? — Igen kapitány uram, ott, felezik holtan a kamarában. Szegény boldogtalan leány, még a szoknyácskáit is összefogta, nehogy illetlenül lássa meg valaki . . . alig tudtuk (|tivcui kézéitől a cüicskit . . . A kapitány nagy léptekkel jár tói alá a szobában. A szolga még várakozik ^ ^ — Tekintetes uram, a vizsgálóbíró ur is hivatja, tetszik tudni a sikkasztás ügyében most lesz a kihallgatás. A kapitány összerezzen. — Mondja meg, hogy most nem mehetek. Bosszul érzem magamat . . . mondja, hogy később, tán egy óra múlva. . . most nem mehetek . . . — Be a vizsgálóbíró ur. — Nem mehetek . . . ordít a kapitány a legényre, ki megszeppenve hátrál az ajtónak. A kapitány gyorsan összeszedi magát letörli az izzadságot homlokáról s fojtott hangon szól. — Menjen barátom, mondja meg a tekintetes urnák, hogy csak hallgassa ki a vádlottat. Én majd később megyek. ' SEBOK ZSÍGMONP. cVaz-mncji tzvii. T. Még csak a nyitánya elolt vagyunk. A hét hetes farsang nyitánya előtt. De máris constalalhatjuk, hogy az idei esztergomi earnevál lesz olyan eleven, a milyen az a tavaii uurta farsang volt, A hol tizenhárom éjjel meg egy nap kiinulatt.uk magunkat. Rendes farsangi lévaiéiul elsejet őszinte üdvözlettel kezdem. Az üdvözletét a Budapesti Hírlap egyik szellemes tarczairojánnk küldöm, a ki gyönyörű útlevelet, adott, Car- ncvál herczeg kezébe. 0 irta meg a követ*- kező arany tanácsokat,: 1 Kerek íiét, hét a farsang. Hétszer bel 'alkíilmu szerető szivek egyesüléséi:«.». Hji linj .doeok. Jé/.us öt, sebére, melynek napja a február 29 ike, mert az idén szökő év lévén annyi napja van, tollát Jézus öt sebére kértek benneteket, ne legyetek nagyon íátalló.ilc. Es gondoljátok meg, hogy a ki ilyenkor csak a tánczra gondol, az ugyan könnyei) megjárja, de nem á n a tánezot Es if;u legények nektek is szól a muzsika ! Ne akarjatok nagyon okosak — okosabbak és megfontoltabbak lenni, mint apáitok voltak. Higyjétek el az én tapasztalt. fejemnek, hogy nem ésszel házasodik az ember. Nincs az a bölcsesóg, a mely csak megközelitlietőleg is ki tudná számítani a házasság eshetőségeit. Hiába áltatod magad azzal, hogy kitanulod a leányt. Nem azért mert a nóta csalfának mondja. Hinein azért mert, a házasság maga egy oly változás az ő életében, a mely ő neki is teljes megváltozását már magában megokolja. E -izetek csak épen annyi legyen bo-zá, hogy el ne felejtsétek, hogy nem tánezosnét, nem szeretőt, hanem feleséget választ az ember, a mikorjmegházasodik*. Üdvözlet ezekért, a szép arany sorokért. Anniira lelkemhez szóltak, hogy nem is czitálhattam volna első farsangi levelembe találóbbat még a bibliából sem. Fogadjuk is meg mindtunyian, ha még meg nem,fogadtuk. És most üdvözlöm mindazokat is, kikkel Cirnevál fényes csarnokaiban vidám örömben, viruló szépségben, nyájas szellemben éi ifjú kitartásban találkozni fogok. Üdvözlöm a gavallérok glódáját is, de Csak annyiban, hogy ha az idei hét-hót alatt nem csak tánczosuőket keresnek. GASTON.
