Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 89. szám
89. szám. Esztergom VT évfolyam. Városi s megyei érdekeink közlönye. JA i SGJELENIK HETEN KINT K ÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre ......................................... fé l évre ............................................... u «gyedévre......................................... E gyes száHi ára 7 kr. 0 Irt. H t — 1 . no U rSZERKESZTÖSÉG: ^SZÉCHÉNYI TÉR ^. lmv:i n lap R7.p|lanti részét illető ItíV/.leméiivak l<iil<|oiid31r. KIADÓ hTv ATAL: ^SzÉCHENl-TÉR hová a hivatalos s a magán hirdetésük, a nyilttc.oe szánt közlemények, előlizctési pénzek ős reolaináksok infézeiidök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK :| MAflÁNHIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. megállapodás szerint lehet® 100—200-ig 1 , 50 „ legjutáuyosabban közöltéinek. 200—.‘»)0-ig . 2 „ 25 „ .----H élyegdíj 30 kr. NYII/L'TER sora 20 Kr i-iu"1 — -------— T üzoltó-egyesületeink. Esztergom, nov. 5. (L.A.)A vasárnapi tűzesetnél oly jelenségek merültek föl, a melyek városszerte élénk megbeszélés és heves vitatkozás tárgyát képezik. A kedélyek izgatottak, a vélemények eltérők s ki-ki a maga rokonszenve és meggyőződése szerint Ítél. A helyzet tarthatatlanságát azonban mindenki vó- leménykülömbség nélkül hangoztatja. Tűzoltó-egyesületeink szereplése és legnjabb fellépése megrendíti a közön-1 sógben azt a bizalmat, a mely nélkül működésűk eredményes nem lehet. És ez nagyon természetes következménye lesz azoknak a hercze-hnrczaknak, annak a botráuyig erőszakolt rivalizálásnak, a mely a kettészakadás óta palam et publice a közönség szine előtt lefolyik. A nemes verseny helyét személyes torzsalkodások foglalták el s a vállvo- tett munka helyett közveszélyes féltékeny kedést látunk. Nem állunk egyik párton sem, nem vezérel bennünket semminemű mellék- tekincet s épen azért elitéljük a hely ttdenbégeket, bárhonnan eredjenek is. Mert utóvégre is nem lehet szemet hunynunk azon üzelmek előtt, a melyek nemcsak hogy hátrányosak és veszélyesek, hanem egyenest megbolygatják, fölforgatják azon közbékét is, a melyre a mi társadalmi életünknek ugyancsak szüksége van. Mi részünkről eredetben elhibázott törekvésnek tartottuk, hogy a testvér- városok külön állását, külön tüzoltó- egyp8ületok is hirdessék s nem tudtuk megértem, hogy az ilyen közhasznú intézmény zászlaja alatt a város mellett miért ne sorakozhatnának a megyebeli erők testvériesem, összetartással ? A szakadás megtörtént A különvált ifjú egyesület, mely úgyszólván magában összpontosítja az egész megyebeli munkás-erőt buzgó törekvéssel, nemes hévvel indult kitűzött feladatának megoldása elé s legújabban is, reformok életbeléptetésén fáradozik, a melyek üdvös voltát csak a roszaka- rafc tagadhatja. A városi űzöl tó-egyesület ó vek hosszú [során át izmosodva, a város tetemes [áldozatai mellett szép sikerekre utalhat. Pártfogolja a város intelligent,iája s tagjai sorában ott látjuk az értelmiség Is egy részét is. Mind a két egyesület tehát ha már külön-kölön födél alá került is, vállvetve volna hivatva bebizonyítani életrevalóságát a közös czélban, közös jóakarattal. E he/yett azonban kezdettől fogva egymásra féltékeny ellenlábasokként állanak szemközt s az ellenségeskedés kifolyásai azon jelenségek, a melyek bennünket is felszólalásra kósztonok. Véget kell vetni e tarthatatlan állapotoknak. Téget minden áron bármely utón. Véget kell vetni a veszélyeztetett közbiztonság nevében. Mert ha ez állapotok tovább is igy tartanak, a bin személyeskedések, a versengések oda fognak mérgesedni, hogy a baj orvosolhatatlanná válik s a módosított példabeszéd szerint : inter dnos litigantes, tertius fiebit. A két egye sülét czivódását egy harmadik fogja megsiratni s ez városunk és megyénk köz- biztonsága lesz. Rendkiv. megyei közgyűlés. (Esztergom megye trvhatósági bizottsága 1884. évi nov. hó 12-én tartandó rendkívüli közgyűlésén felveendő tárgyak.) I. Felsőbb rendeletek. 1. A m. kir. belügyminisztériumnak f, é. szept. 17. 39202.1. sz. a. kelt intózvénye, mellyel a fémiparnak hazánkban való meghonosítása tekintetéből a Tessóri-fóle fém és lámpaáru gyár részvénytársaság áruezikkeit a trvha- tóság, valamint az önnek hatásköre alatt álló hatóságok, intézetek és hivatalok irodái, ülés termei és egyéb helyiségek berendezésénél első sorban figyelembe vétetni rendeli. 2. Ugyanannak a legtöbb adófizető megyebizoLtsági tagok névjegyzékének 1885. évre történendő kiigazítására felhívó f. évben kelt újabb intózvénye. Ezzel kapcsolatban a ra. igazoló választmánynak a albizottság legtöbb adófizető tagjai 1885. évre összeállított névjegyzékének beterjesztése tárgyában f. é. 1. sz. a. kelt jelentése. 3. A közm. és közi. miniszternek f. év. ölet. 3. 33410 sz. a. kelt intózvénye mellyel az esztergom nána-ipolyságlii helyi érdekű vasút Esztergom Nána- Csatár vonal részoinek közigazgatási bejárásáról felvett és általa helyben hagyott jkvét megküldi. 4 A m. kir. belügyminiszternek az 1885. évi megyei költségvetés jóváhagyása tárgyában f. ó. okt. hó 17-én 57107. sz. a. kelt intózvénye. 5. Ugyanannak Búcs község vadász- területének szabad kézből történt bérbeadása tárgyában f. ó. 8210. sz. a. kelt intózvénye. 6. A m. kir. közm. és közi. minis- [ teriumnak az 1883. évi n t fenn tartási 1 számadási kivonat tárgyában f. é. okt* [hó 3-án 23797. sz. a. kelt intózvénye* 7. A megye főispánjának f. é. 151. sz. a. kelt távirati értesítése Szabó Iván megyei főg.yámnak árvaszéki ülnöki czini- mel történt felruházása tárgyában. 8. Ugyanannak f. ó 154. sz. a. kelt intózvénye Horváth Géza orsz. képviselőnek a m, árvaszéki elnöki állomásról történt lemondása folytán megüresedett állomásoknak helyettesítés, illetőleg ideiglenes kinevezés utján történt betöltése tárgyában. II. 9. A mbizottság választott tagjai közül az I. vagyis Víziváros, Szt-tamás és Sztgyörgymező községekből álló választókerületben elhalálozott Reusz János helyének választás utján történendő betöltéséhez szükséges előintézkodósek megtétele. III. Jelentések. 10 A megye alispánjának f. é, 8226. sz. a. kelt jelentése Muzsla község részére az ott 1884. évi márcz. 9. ugyanezen óv szept. hó végéig beszállásolva volt lovaskatonaság után a katouai pótadó alapból adott 202 frt 35 kr. kárpótlás tárgyában. 11. Esztergom sz. kir. város közönségének az újonnan épült fióklaktanya iránt kötött építkezési szerződés jóváhagyása iránt f. é, 136. sz. a. beadott hivatalos jelentése. 12. Reviczky Győző esztergomi járást szolgábiró jelentése a süttői „nussabeui“' kőbánya bérbeadása tárgyában. 13. A m. számvevőségnek Esztergom város 1867- 68. és 69. évi gyámpónzt. számadása, Párkány, Kisujfalu, Dömös, Lábatlan, Leányvár, Víziváros, Dorogi*, Nagy sáp, Nagy-ölved, Muzsla, Ebed, As „Esztergom esViisks“ tárcája. öofci estcfitc. (Margit elbeszéléseiből.) A mindenttudó. Napkeleten, hol mosolygóbb az ég, hol szebben ragyognak a csillagok és hol boldogabban élnek a halandók, lakott Mainlined, ki vallására török, foglalkozására pedig dohánykereskedő volt. Mabuined alig érte el huszadik évét, máris nem tetszett neki hivatala, belátta, hogy pusztán dohányke- reskedésből meg nem ól, mert elég kereskedő vetélkedik vele pompásabb sziuü és illatú doháunyal. Muhamed sokat, uagyou sokat gondolkozott azou, hogy miképeu tudna meggazdagodni és sohasem jött a titok nyitjára. Abadzsi (augusztus) hava köszöntött be. Mahumed a várost elhagyta és a csöndes hegyek közé vonult, hol újra gondolkozott. Égszinü kaftánja foszlányokban lógott le róla, mely valamikor szép ró/saszinü lehetett.Tur- bánja rongyos és piszkos volt és még csak csibukot sem ízer>-<hetett magának. Nagyon szegény ember volt. A dohány eladásával alig takarított meg annyit, hogy uéka a bazárban a bőrrel födött laci-kony- hák-félében valami jót vehetett volna magának. Alig futotta ki a gyümölcs árát is. Már pedig hogy au juthatna ő ilyeu páratlan szegénységgel jó csibukho/.. Muhamed szótlanul és komolyan haladt előre. Néha megállóit és kezét mellére hajtva keletre fordult és érces hangon igy szólott : Nagy a próphéta Nagy a hatalma De Allah még nagyobb Majd hozzá fordulok! Muhamed nemsokára egy barlang elé ért. A barlang tátongó fekete torkával egy sziklából hasadt ki. A fiatal török világosságot vett észre benne. Elhatározta magában, hogy meg akarja tudni, mit jelentsen ott az a fény. Lassan a barlangon belépett és néhány perc múlva a világosság előtt állott A barlang véget ért itten és széles teremre bővült. A terem falai sziklából voltak vésve, az asztal melyen a kőlámpás állott szintén csak kőből volt vésve egyéb bútor nem állott a szobában. De a terem közepén egy szobor is állott. (Olyan szép volt, hogy Mahumed legott hozzája lépett. De mily végtelen nagy volt bámulata, midőn a szobor, kezéből egy iratot ejtett ki. Mahumed gyorsan lehajolt és fölkapta. Az irat igy szólott : A ki a nagy próphétának Dicső nevét viseli A ki szegéuy — gazdag lesz ha Meg fog engem menteni. Moudjon esküt Alkoráura, Hogy egy évig nem beszél S ha az Isten nevét mondja Úgy övé lesz a tíndér.... Muhamed örömében megcsókolta a szobrot. A szobor pedig mintha pillanatra megmozdult volna, az ifjúra mosolygott és menynyei édes hangon, mely dalként csengett a barlangban igy szólott : — Muhamed a neved, török vagy és szegény, nyújtsd kezedet, hogy meg akarsz-e menteni? Muhamed örömtől ragyogó szemekkel nyújtotta kezét, — Egy évig ne beszélj. Ha ezer baj és keserv is érne ue szólj és nagy lesz a jutalmad. Tied leszek én az elátkozott tüu- dérnő és tied lesz minden megkövesült kincsem. Egy év múlva tehát az abadzsi első péntekén jöjj vissza hozzám. Esküdjél meg — de ue szólj, emeld az égre miudkét kezed. Muhamed fölemelte kezeit. — És most Allah véled! Távozzál! Ha hütelen lesz hozzám, úgy eltemet a barlang, sohasem leszek a tied és te örökös koldus maradsz. Gondolj reám Mahumed! Muhamed érzé mint hidegül meg kezében a tündér keze és látta, hogy a bájos tündérből újra rideg kőszobor lesz. Mint az őrült roliant ki a barlangból. Néhány nap múlva Stambulba érkezett. Ott a szultán fölavntási ünnepélye tartatott. A török fejedelem hófehér ménen nyargalt az agának oldalán Aja Sophia felé, hogy a próphéta kardját oldalára kösse és hogy elmondja az esküt. A szultán kísérete csak úgy ragyogott a pompától, a keleti tündééi fénytől és ékességtől. Muhamed majd fölkiáltott bámul- tában. És a néptömeg, mely Őrülten kapkodott laz aláhulló aranypénz után, riadozva kiáltotta a szultán nevét. Csupán csak Muhamed halgatott. Muhamed az Aja Sophia nagyszerű meséjének küszöbén állott. Észrevette Őt a szultán. A török császár legott észrevette azt a szép fiatal embert, ki tiszteletteljesen hajolt meg Állal földi képviselője előtt. — Mi a te neved ifjú ? kérdé tőle a szultán. , <" Muhamed hallgatott. A fejedelem ismételte kérdését. Azután szomorúan fordult az arbigassi (főrendőr-höz) és igy szólott r — Iutsd lakásodra ezt a szegény néma ifjút. A mint a kardfelkötési szertartás véget ért, Malmmed az arbigassi által egy fényes palotába vezettetett. Mahumed annyira el volt ragadtatva', hogy már meg akarta kérdeni kíváncsiságában, hogy micsoda, isteni épület ez itten, de mégis hallgatott. Szólt helyette azonban az arbigassi. — Ifjú ! ha te néma uera volnál úgy itt volna a lakásod az Ak Seraiban. Ez a fehér császári palota. Te a szultán kegyence vagy és ő téged béggé nevezett ki. Te török ur vagy a raig éu csak szolgád. Muhamed úgy tett mintha semmit sem értett volna az egészből. Nem sokára ráadták a perzsa turbánt, mely fehérebb volt a hóuál, rá öUötték a zöld kaftánt, mely csak úgy ragyogott a sok drágakövektől, hát még mikor a világ egyik legszebb kardját, a szultán ajándékát kötötték az oldalára ! így meut az uj aga a szultán elébe.
