Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 86. szám
Városi s megyei érdekeini( közlönye. Mi SGJEL.EN1K HETENKINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre............................................ü *(rfél évre ... ............................3 . — , ne gyedévre Egyes szám ára 7 kr. r»o lm i SZERKESZTŐSÉG 35jbZECHENYI TÉR ip «•/.«*11 «>nii n*87,«*l illető közlemények kiiltlemlSlr. KIADÓHIVATAL: |SzÉCHENl-TÉR hová a hivatalos s a magún hirdetések, a liyiltt-c.oe szánt közlemények, előfizetési pén/.oli és reelamálásolc intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIBDETESEK : 1 szótól 100 szóig — fi t 75 Icr. 100—200-ig . 1 n f,0 „ 200—HOO-ig -. 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. MAG ANWBDETBSKK megállapodás szerint lehető legj Hiányosabban közöl tétnek. NYILTTEIt sora 20 ar Katii, muzeum. Esztergom, okt. 24. Esztergom mulljának nagy jelentősége van hazánk történetében. A kereszténység elterjedésének korában mar az ;u- pádkori műveltség első bástyája volt, melynek falait a nyugoteurópai civili- satió s a kereszténység nmgszilárditá sáliak legnagyobb apostola, Szent István születésével, koronázásával és életével szentelte meg. Az első Árpádok alatt az ország legrangosabb királvi varosaihoz tartozott s a civiíisatió terjesztésének tradícióját később is örökségül bírta. Hazavédő s vallásszolgálő főpapjai, kiket a kettős hivatás oly királyi javadalmakkal, oly fejedelmi tekintéllyel s oly páratlan befolyással ruházott föl, majd mindig elocsatárai voltak a tudományoknak' s az európai művelődés tér jesztésének. A katbolikus vallás magyarországi történetében Esztergom az első város volt és maradt, inig a török félhold ki nem szoriiotta az ősi vár ormairól a fényes kettős keresztet, a magyar vallás és civiíisatió nagy jelentőségű símből urnát. Innen kezdve Esztergom a hanyatlásé volt. El is hanyatlott egészen. Műemlékeit lerombolták a törökök, nevezetességein török lovak tiportak. A fejlődés megzavarása, a török uralom pusztító hatása Esztergomon még most is megérzik, pedig már kétszáz óve muH. Yégie szebb uapok kezdenek ránk hasadni. A főpapság magyar Siont emel Esztergomból, fényes templomok, drága egyházi kincsek, nagybecsű műtárgyai s egyéb culturális emlékek liirdetik ezer szebb jövőre biztató korszakot. Herczogprimásunk egy katholikus mu zeum fölállításának eszméjével foglalkozik, bogy székvárosa jievjű ország; vi 1 ág' előtt ii.evHzetesel)bé'teg|i^^-l|^t^ múzeum a katli. v; Ills történelíi^ditu^- tráló műtárgyakból es régiségekből állana, Olyan gyűjtemény lesz ez, mely ritki tani fogja párját. Herczegprimásnnk magasztos tervét tehát nagy örömmel registráljuk s nem kívánunk hozzá mást csak teljes egészséget s bosszú életet. Mert a katli. múzeum Esztergom fényére és nagyságára lesz felállítva. Hgprimásunk legújabb műve. Pulszky Ferencz a prímás által fel állítandó kalb, muzeum eszméjéről ezt írja : Nálunk ismételve fölmerült azon kérdés, mi kép tehessen a műipart kifejleszteni s a miniszterek hírlapi levelezése napirendre hozta még egyszer ezen kérdést. Szomszédjaink sikere mutatja az utat, melyen ezen czélt elérhetjük, mert mi sem tehetünk egyebet, mint követni példájukat, annál is inkább, minthogy e tekintetben az első' lépések már megtörténtek s gyűjteményeink, habár a külföldiekhez képest szegényesek, mégis befolyással vannak műiparunkra, éppen úgy, mint a könyvkötő és ötvös kiállítás nem maradtak eredmény nélkül a műiparra nézve. Az utóbbinál elmaradt ugyan az olasz renaissance legkitűnőbb ötvösműve, mely azon időkből maradt fenn s páratlan Európa összes gyűjteményeiben, az esztergomi székesegyház kincsei közt őrzött úgynevezett kálvária., mely Mátyás király számára valószíniileg Flórencben készült s maga is megérdemli, hogy minden műbarát csak ennek megnézésére .Esztergomba zarándokoljon. j A mint fájlaljuk, hogy ezen rendkívüli remekmű s a többi esztergomi műkincsek, elmaradtak az' ölvösműkiálli- tásból éppen úgy örülünk most, hogy értésünkre' esett, mikép a biboruok-pri- más keresztény múzeumot szándékozik alakítani Esztergomban, illően felállítani a káptalan kincseit s vételek által gazdagítani azokat. Ugv halljuk, hogy Németországban régi egyházi szöveteket, kereszteket s kelybeket egy hires kölni gyűjteményből megszerzett s ez irányban tovább is működni szándékozik. Ipolyi és Császka a beszterc-zei és szepesi, tehát mindketten szegényebb püspökök, szerény eszközökkel szép eredményt tudtak eddigeló is előidézni, a mint azt az ötvös múlnál lit ásnál láttuk. Mennyivel többet tehetnének hát gazdag káptalanaink és püspökeink, ámbár itt is el kell ismernünk Dankó kanonok rézmetszeteit s Babies kanonok holitsi, pápai, tatai s egyéb magyar városok keramikáját, melynek egyrészét múlt vasárnap a műiparmuzeum uj termeinek megnyitásánál szemléltük. Szőlő-gyógyhely. Az esztergomi szőlőt újabban messze külföldre viszik ki s eladják és magasztalják „marosi szőlő“ név alatt. Mert arra sem mer a mi vállalkozó szellemünk kiterjedni, hogy legalább magunk1 lépnénk egyenes összeköttetésbe a külI földi piaczokkal. Nem, hanem még erre is közvetítés szükséges. I A szőlőkúrára városunk kitűnő egy hely lenne. Nem volna szükséges egyelőre hozzá semmi egyéb, mint egy kis vállalkozó szellem. Mert maga a sző- 15 gyógymód nem is igényel milliós' beruházásokat. A meráui szőlő-gyógymódról például tájékoztatásul a következő vázlatot olvastuk, mit a t. olvasóknak röviden be-' mutatunk : A szőlőgyógymódot azok használják, kik légszervi bántalmaknak vaunak alávetve, kik az aszkór első stádiumába vannak, vagy egyéb oly betegségben szenvednek, a melyek ellen a minden orvosszerek között a legkellemesebb a szőlőgyógymód van elrendelve. A legelső a mit a pácziens Meranbá érkeztekor tesz, az : hogy szőlő kosarat vásárol, melylyel másnap reggel 7 órakor megjelennek az utczákon, hol magukat mint újonnan érkezetteket bemutassák, a szőlő evésnek átadják és a szőlő olcsóságát csudáiják. A szőlőt minden reggel taligákon és kosarakban hozzák a városba, mely nagy halmokban látható az utcza sarkokon. A 1 egüdébb és legpompásabb szőlő látható mindenütt, minden halmon és kertben. Mindenki, a ki Meránba jo, annyira aláveti magát a szőlőgyógymódnak, hogy több szőlőt eszik mint valaha. A beteg fél—1 kilóval kezdi naponkint, mely mennyiséget 3 adagra osztva annak egy részét reggeli előtt a másikat reggeli és ebéd közt inig a harmadikat délután vagy este fogyasztja el. 2ía Tu3ná3„. Lecsókoluám szép szemednek Arnnyos pilláját. Hogy ne lássad fájó szivem Kínos busongását; Mert ha látnád, hogy szerelmem Milyen igaz hozzád, — A szivedet, az euyimért, — Mindjárt ide adnád ! PALÁSTHY ERZSI. & s&e-p o&erna'fi. (Lenau.) Oly szép szemeid vaunak te néked S én őket olyan nagyon szeretem, Hiszen egesz ártatlan tiszta lelked Ott tükröződik vissza szemeden. E szelíd, kedves, ragyogó szemekbe Oly jól esik belé pillantanom, Azjt gondolom, az egyik az én esti, A másik meg a hajnal csillagom. Oh, tündököljetek hát mind örökké Oly tiszta égi fénnyel én nekem, Mert hogyha e két csillag elborulna, Örök sötét csillag lenne életem ! LITHVAY VICTÓRIA s&aúadiácjs'kós estébe. (Apróságok Bátori Sekulz Bódog tábornokról. *) Görgei rehabilitációja óta sűrűbben kéz clették emlegetni a szabadságharc egyik nevezetes hősét, Bátori Schulz Bódog tábornokot, aki olyan viszavonultan és csöndesen éli világát, mint Toldi Miklós, mikor estéje beköszönt. Az ugg tábornokból egy napilap szaporán nyilatkozó hírlapírót akar csinálni, aki heves polémiákba bocsátkozik s meglehetősen összeszidja kortársait, de különösen Görgeit. A nyilatkozatok folytonosan csörgedeztek. ! Bátori Schulz Bódog neve a rehabilitálás ellen polemizálók közt nagy tekintéllyé növekedett, melyre igen alkalmasan és szenzációsan lehetett hivatkozni. Végre Klapka György vére is forrásba jöu s a népszerű szabadságból szintén egy modern csatát kénytelen megvívni egy méterhasábra terjedő nyilatkozat alakjában. Ez a nyilatkozat egyenesen a vén oroszlán-társhoz. a kövesdi remetéhez van czi- mezve. Meg is jön a postán ajánlott levélben s olyan kemény és kellemetlen izü, mint a keserű mandula. A kövesdi remete nyugalma meg van zavarva. Klapka fájdalmas kifakadásainak forrása pedig épen nem Kövesden fakad. Hiszen amit Klapka védelmez, azt Ő sohasem kisebbítette ; hiszen amit Klapka szemnek és bozzáférhetetleunek hirdetett, azt ő is A Budapesti Hírlap múlt vasárnapi számából. annak tartja. Mert valóban szent és hozzáférhetetlen az a nemes viszony, mely Klapka és Bátori között eddig fenállott. Erre természetesen KövesdróT is nyilatkoznak, A szabadságharc vén oroszláua nyiltau kijelenti, hogy nem irt egy sort se, nem támadott meg senkit bajnoktársai közűi, Klapkának ma is rendületlen barátja. E délcezteti arra, hogy a kölcsönösen végrehajtott dicsőséges hadi tettekben mindig eey véleményen voltak, ami nehezebb, mint most szépen megférni. Szóval az ő nevét szenzációs firmának használták föl, ami ellen tiltakoznia kell. A jó öreg ezt a keserű poharat valóban nem érdemelte meg. A kik ismerik az ő jó szivét s aranytiszta jellemét, azok tisztában is lehettek ama gyár firmájával, honnan azok a patentos hamisítványok kikerültek. A kövesdi remete estéjét a kegyeletes ember nem is zavarja meg. Általános sze-! retet és tisztelet tárgya Ő a kis lionti falu- I ban, mely Esztergomhoz oly közel esik,I hogy a jó öreg minden tizedik nap berán-! dúlhat. j Vaunak neki Esztergomban is jó emberei,! akik közül néhányat azután meg is szokott! ’átogatni. I Az érdekes megjelenésű öreg úrral nem esik igen könnyű társalgás, mert még az - ágyú dörgő' szavát se igen hallaná, de kedvelt embereivel mégis szívesen elbeszél s nagy figyelemmel olvassa a hozzá intézett írott kérdéseket. Negyvennyolcas vonásai nem igen változtak meg. Csak a szakálla és a haja vált galambfehérré. Hangja még mindig érczes, heve még mindig tábornoki, lelkesedése még mindig hősi; sőt szemeibe is vissza-vissza- tér a régi láng, ha a dicsőség- képei lágyulnak fiatal lelkében. Alakja nem görnyedt, hanem olyan katonás, hogy ember legyen, aki lépést bir tartani vele. A napokban ismét beköszönt a tizenhárom templomos Esztergomba s mikor már végig látogatta régi jó ismerőseit, akkor betért hozzám legfiatalabb ismerőséhez. Az októberi hamis idő' ellen gondosan begombolt télikabáttal fegyverkezett föl. Ke- zébeu hatalmas botot tartott s ujjai teli valának érdekes régi gyűrűkkel, melyeket mint katona kapott emlékül. Fiatalos könnyűséggel lépdelt föl a lépcsőkön s lelkes hangon fogadta üdvözletemet. Bátori Schulz Bódog tábornok mindig kurta katonai stylben beszél. Nagyon értett az ilyen buzdító rövidségekhez : — No fiaim előre ! — A honvéd sohase retteg ! — Nézzünk szeml e a halállal ! — Utánam hős honvédéim ! Ritkán mondott többet, mikor diadalra vezette oroszláuait ; de a mit mondott gyújtott is meg csodát is művelt. Most is ilyen aforisztiknsan beszól. Mikor tavaly nyolczvan esztendős évfordulóját üunepeltük, akkor se mondott többel, csak ennyit: — Éljen uegyvennyolcz, éljen a haza. éljen a király ! No jól van ! Mikor szobámba lépett, nyájas mosollyal, de katonás hangon mondta : — Ittvagyok megint. Mit csinál ? No jól vau-
